Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

K APOSI J ÓZSEF 2010. 03. 27. Felhasznált irodalom Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4. Horváth Zsuzsa-Lukács Judit:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "K APOSI J ÓZSEF 2010. 03. 27. Felhasznált irodalom Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4. Horváth Zsuzsa-Lukács Judit:"— Előadás másolata:

1 K APOSI J ÓZSEF

2 Felhasznált irodalom Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4. Horváth Zsuzsa-Lukács Judit: Kevesebb kudarc, több önbizalom– A kompetencia (szerk. Demeter Kinga )OKI Strandling, Robert (2001): Teaching 20th-century European history. Council of Europe Publishing. F. Dárdai Ágnes – Kaposi József: A problémaorientált történelemtanítás és a fejlesztő feladatok, OFI, Kaposi József – Száray Miklós: Történelem I.-IV. képességfejlesztő munkafüzet, Nemzeti Tankönyvkiadó

3 Az előadás kérdései Mi a múlt, az emlékezet, a tények és a történelem viszonya? Mit jelent a történelmi tanulás? Mi a narratív megismerés, érintettség, flow szerepe a történelmi tanulásban? Melyek a történelmi gondolkodás általános elemei? Mi a feladatok szerepe a történelmi gondolkodás kialakításában? Melyek a jellemzői a történelmi gondolkodást fejlesztő feladatoknak?

4 A múlt, az emlékezet, a tények „Van a múlt; van az emlékezetben őrzött múlt; van a feljegyzett múlt. A múlt nagyon nagy, és minden percben nagyobb lesz: nem ismerjük és nem ismerhetjük teljes egészében.” Noiriel, Gérard: A történetírás „válsága“ „ Emlékezet, történelem: távolról sem szinonimák [...] A történelem mindig problematikus és tökéletlen rekonstrukciója annak, ami már nincs [..] ” Pierre Nora: Emlékezet és történelem között „[...] a történeti adatok, források, szövegek, tények nem maguktól értetődőek, nem elég összeilleszteni őket, sokkal inkább elmúlt korok tanúi, akik önmaguktól nem beszélnek, hacsak nem kérdezzük őket.” Marc Bloch: A történész mestersége

5 A történelem, történetírás „A történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának múltjáról.” Johan Huizinga: A történelem fogalmának meghatározása A történelem [...]az emberi gondolkodás elkerülhetetlen formája. Az, hogy „[...]előrefele élünk, de csak hátrafele tudunk gondolkodni” [...] nemcsak a jelenre igaz [...] hanem arra is, ahogy a jövőt szemléljük: mert még akkor is, ha a jövőről írunk vagy beszélünk, ezt úgy tesszük, hogy emlékezünk rá.” John Lukacs: Egy nagy korszak végén „A történelem nemcsak látás, hanem a látottak átgondolása is. És ilyen vagy olyan értelemben a gondolkodás mindig értelmezés.” Ortega y Gasset

6 Történelmi tanulás Elsősorban nem a történelmi ismeretek megtanulását, hanem differenciált történelmi gondolkodás elsajátítását jelenti. Narratív kompetencia: „A múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában az adatok, a tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálása, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció módszereinek ismerete és alkalmazása, történeti probléma megoldása válaszadással és ítéletalkotással alkalmazása.” F. Dárdai Ágnes.

7 Narratív megismerés A narratívák legtöbbször történetek (idő, hely), és amelyeknek szereplői emberek. Ami velünk történik, az epizodikus memóriánkban rögzül, és legtöbbször történetsémákba rendeződik. Az általunk megismert és használt történetsémák mennyire egyszerűek vagy bonyolultak, nyitottak vagy zártak, merevek vagy rugalmasak, tudatosak vagy rejtettek, „…a narratív sémák mekkora repertoárjával rendelkezünk.” Knausz I.

8 A történetek A „[…] történeti elbeszélés […] olyan szociális konstrukció, amely az elbeszélést, mint önálló törvényekkel rendelkező megismerés (kognitív) eszközt alkalmazza.” (László I, 2003). A történelemtanítás ezáltal a narratív struktúrák (idő, cselekmény, szereplők, perspektíva, szándékok) és a megismert történetsémák, forgatókönyvek révén komoly információfeldolgozási, tanulási technika közvetítésére alkalmas. Ugyanakkor a narratív szemléletmód - miként a szociálpszichológiai kutatások bizonyítják- komoly szerepet játszik az átélhető történeteivel és a közös kulturális kódrendszer megismertetésével az egyéni-, és közösségi identitásképzésben (Pataki F, 2003.)

9 Érintettség, flow szerepe a tanulásban „ Az érintettség […] híd lehet, amely a tanulót a történelem tartalmával (események, struktúrák, folyamatok) érzelmileg összeköti, és elvileg a történelmi gondolkodáshoz hozzásegítheti.” (Uffelmann U, 1999) „[...]az ismeretek, melyeket élményszerűen sajátítunk el (flow- érzéssel), hatékonyabban rögzülnek, és később könnyebben előhívhatók” [...] Ha a követelmény túl alacsony, unjuk a dolgot. Ha összecsapnak fejünk fölött a hullámok, szorongani kezdünk. A flow (élmény) az unalom és a szorongás közti kényes zónában teremtődik meg.” Csíkszentmihályi Mihály

10 Történelmi gondolkodás Megismerési elvek Retrospektivitás Perspektivitás Partikularitás Szelektivitás Parcialitás Konstruktivitás Multiperspektivitás Szakmódszerek, szakkompetenciák Rekonstrukció Dekonstrukció Elvek, koncepciók Tartalmi kategóriák Kutatói módszerek Tények, fogalmak, nézőpontok alkalmazása

11 Retroperspektivitás és perspektivitás visszatekintő szemlélet alkalmazása a múlt jelenléte a történelmi narrációkban Retroperspektivitás a jelen nézőpontjai a feldolgozott források szemszöge a múlttal foglalkozó személy perspektívája a kérdésfeltevés szempontjai Perspektivitás

12 Partikularitás, konstruktivitás elvei Töredékesség, kiemelések a múltból Szelektivitás (válogatás a vállalt szempontok szerint) Parcialitás (az információ korlátozottsága) Partikularitás A történelmi narráció egy konstruktív folyamat eredménye Visszatekintések alapján értelmi összefüggések (hipotézisek megtalálása ) Általánosítás, elméletalkotás Konstruktivitás Retroperspektivitás, perspektivitás, partikularitás, konstruktivitás együttes alkalmazása Multiperspektivitás

13 Feladatok szerepének fölértékelődése „ [… ] az új oktatási formákban a fejlesztőhatások végső forrásai [… ] a feladatok, melyek legtöbbször összetett, kognitív, affektív vagy pszichomotoros feladatszériákból (lépésekből) épülnek fel.” „[… ] a feladatmegoldás egyre kevésbé csak az értelmi, intellektuális megismerést, fejlesztést szolgálja, hanem az érzelmi-akarati tényezők révén is komoly szerepe van a személyiség fejlesztésében.” (Bábosik 2006) A feladatok mellékszereplőből főszereplővé váltak, és újabb és újabb tanulásszervezési eljárások megjelenését tették lehetővé, illetve szükségessé pl. egyéni, páros, csoportos és megjelent a disputa, a portfólió és a projekt stb.

14 Példák a feladatokra Empátiagyakorlatok (szerepkártya, vita, tudósítás) Sémák, struktúrák (szerződés, folyamatok, összehasonlítás) Kódváltás (karikatúra, kép) A történetíró munkája, forrásértékelés Problémamegoldás

15 Szerepkártya

16 Vita, szerepjáték

17 Vita, az alternatívák vizsgálata

18 Tudósítások Ben Hur filmrészlet az internetről

19 Szerződés Eg é sz í tse ki az á br á t a megadott s é ma é s a szerződ é si sz ö veg alapj á n! Í rja a hi á nyz ó fogalmakat a s é m á ban megjel ö lt helyekre! „Én Johann Toynburch, régi kölni polgár, minden embernek tudtára adom, hogy a tisztes férfiúnak, Ailff Bruwer aranyműves mesternek bérbe adtam tulajdon fiamat, Toenist, aki bele is egyezett abba, hogy az aranyműves mesterséget Kölnben megtanulja, és ott nyolc éven keresztül szolgáljon. Ailff mester köteles fiamat e nyolc év folyamán eltartani. Én pedig, Johann, említett Toenis fiamat e nyolc év folyamán tisztességes ruházattal látom el.”

20 Folyamatábra

21 Folyamatábra 2.

22 Összehasonlítás

23 Kódváltás, karikatúra

24 Képelemzés Anton von Werner festménye (1882)

25 A történetíró munkája Ismerkedjünk a történetírói tevékenység jellemzőivel! Dolgozzuk fel az forrásokat! Tanulmányozza az alábbi szerzői (fiktív) szöveget! Mátyás az igazságos A középkor végén uralkodó Mátyás király udvarának pompája és gazdagsága messze földön híres volt. (a) Tróntermében arannyal, ezüsttel és selyemmel áttört ruhákban tündököltek az udvari emberek. (b) Az ott tartózkodók ezüstözött övekkel, kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve. (c) A gazdagság és pompa elsősorban a kor itáliai hangulatát idézte, hiszen a palota minden szobáján látszott az onnan érkezett festők, szobrászok, vésnökök munkája. (d) E hangulat megalkotásában kiemelt szerepe volt az Itáliából érkező Beatrix királynénak, aki kifinomult szokásokat honosított meg, nemcsak az építészetben, hanem a gyümölcskertészetben és a földművelésben is. (e) Sőt a szórakozásnak is számos új elemét lehetett tapasztalni azáltal, hogy színészek, bohócok, dudások, hárfások és költők is főszereplői lettek a budai vár változatos eseményeinek. (f) A reneszánsz műveltség jelentős hatását mindeneknél jobban igazolták a kor kiadványai, az ún. corvinák, melyek különleges díszítéssel, aranyozással, örökítették meg a hallhatatlan uralkodó, Mátyás és családjának élettörténetét. (g) Az udvari pompa megteremtésének anyagi hátterét alapjaiban a jobbágyoktól beszedett adók biztosították, melyek közül is kiemelkedett a rendkívüli hadiadó, mely nagyrészt fedezte a török elleni háborúban élen járó fekete sereg fenntartásának költségeit. (h) Nem véletlenül tartja ma is a történettudomány Mátyást a kor egyik legfelkészültebb emberének, hiszen nemcsak latinul írt és olvasott, hanem a bolgár nyelvet is tökéletesen használta. (i) Ahhoz, hogy ilyen jelentős uralkodó legyen, természetesen az is kellett, hogy élen járjon a különböző ügyek pontos és szakszerű elintézésében, mely leginkább azt jelentette, hogy nemcsak tollba mondta az általa írt leveleket, hanem át is olvasta azokat. (j) Udvarának szakszerűségét az is igazolta, hogy rendszerességgel és előre megállapított időben tartott kihallgatást illetve szolgált igazságot. (k) Nem véletlen tehát, hogy az utókor úgy is hívja, Mátyás, az igazságos. (l)

26 a) Állapítsa meg, hogy a szövegben az források közül mely mondatok, mely forrásokból kerültek át, illetve melyek azok az elemek, amiket a szerző saját ismeretei alapján fogalmazott meg! Ez utóbbit jelölje 5. számmal! Töltse ki a táblázatot! Írja be a megfelelő számot! (Egy helyre több számot is beírhat) b)Tegyen idézőjeleket a szövegben oda, ahol szó szerinti idézetet talál! c) Készítse el az alábbi minta alapján az idézetek hivatkozásait! Pl. Thuróczy János: A magyarok krónikája, Heltai Gáspár visszaemlékezése d) Értékelje a cím és a szöveg viszonyát! e) Foglalja össze a feladatmegoldásban szerzett tapasztalatait a történészi munkáról! f) Készítsen füzetébe hasonló történészi összefoglalást a lecke nézőpontok rovatában található források felhasználásával!

27 Problémamegoldás

28 Általánosítás, értékelés A sérelmeket egyszerre kell elkövetni…” „Ezért megjegyezendő, hogy egy ország elfoglalásakor a hódítónak számba kell vennie, milyen sérelmeket kénytelen elkövetni, s egyszerre kell megtennie valamennyit, nehogy megismételni kényszerüljön, s így a megújrázást elkerülve, biztonságot adhat az embereknek, és kedvezésekkel megnyerheti őket. Aki ellenkezőleg cselekszik, félelemtől vagy rossz tanácstól vezérelve, kivont karddal maradjon. Alattvalóiban soha meg nem bízhat, mert azoknak a friss és állandó sérelmek miatt nincs benne bizodalmuk. A sérelmeket mind egyszerre kell elkövetni, mert így kevésbé érzik őket, és kevésbé bántanak; a kedvezéseket pedig apránként kell adagolni, hogy jobban éreztessék hatásukat. S főként: az uralkodónak alattvalóival olyan viszonyban kell lennie, hogy azon sors ne változtasson; mert ha a dolgok rosszra fordulnak és szükséged lenne rá, nem folyamodhatsz a rosszhoz; és a jó, amit cselekszel, nem lesz hasznodra, mert úgy ítélik, csak kínodban tetted, és senki más nem lesz hálás érte.” (Machiavelli: A fejedelem) a) Állapítsa meg, hogy a XX. századi magyar történelem mely korszakára illik a fejedelemnek ajánlott uralkodási gyakorlat! b) Igazolja konkrét események, intézkedések felsorolásával megállapítását! c) Vesse össze a fejedelemnek ajánlott uralkodási gyakorlatot a megjelölt korszak hivatalos ideológiájával! d) Értékelje Machiavelli uralkodónak szóló tanácsait az általánosan elfogadott erkölcsi normák alapján!

29 A feladatok közös jellemzői A feladathelyzet motiváló, kíváncsiságot keltő; a tanulók érintettségére (érzelmi, értelmi) törekszik; váratlanságával problémahelyzet elé állítja a diákokat; eredményes megoldása érdekében rendszerezésre, tervezésre, szervezésre, együttműködésre késztető; változatos forrásanyag (pl. kép, térkép, korabeli szöveg, karikatúra, ábra, internet) kapcsolódik hozzá; perspektívaváltásra, a beleérzőképesség alkalmazására késztet; érvelésre, vitára ösztönöz; kritikai attitűdök és különböző kommunikációs technikák gyakorlati megvalósítását várja el.

30 A feladatok remélt hatásai E mocionális készségek (önismeret, önuralom, együttérzés, rugalmasság) fejlesztése; összetett, kognitív, affektív vagy pszichomotoros „lépések” megtétele; a próbálkozás, a megfigyelés, a kísérletezés, az analógiák felismerése, a tanulás nyelvének az elsajátítása, az alternatívák megismerése; változatos tartalmak és nézőpontok révén az egyéni és kollektív identitásképzés valamint a kulturális sokféleség elfogadása.


Letölteni ppt "K APOSI J ÓZSEF 2010. 03. 27. Felhasznált irodalom Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4. Horváth Zsuzsa-Lukács Judit:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések