Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkagazdaságtan, munkapszichológia, munkaszociológia – diszciplináris különbségek Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkagazdaságtan, munkapszichológia, munkaszociológia – diszciplináris különbségek Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia."— Előadás másolata:

1 Munkagazdaságtan, munkapszichológia, munkaszociológia – diszciplináris különbségek Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia Február 17.

2 AspektusalapVizsgálati aspektusMunkatudományi ág A munka mint… emberi szükséglet filozófiaimunkafilozófia hatalmi tényező politikaimunkapolitika értéket előállító folyamat gazdaságimunkagazdaságtan közösségi tevékenység szociológiaimunkaszociológia jogviszony jogimunkajog hierarchikus szervezet szerkezeti (strukturális) munkaszervezés összehangolt folyamat működési (funkcionális) biokémiai folyamat élettani (fiziológiai)munkaélettan a személyiség tevékenysége lélektani (pszichikai)munkalélektan kórokozó (patogén) folyamat orvosimunkaegészségtan gyógyító folyamat orvosi – lélektanimunkaterápia veszélyes folyamat az ember biztonságamunkavédelem tanulási folyamat pedagógiaimunkapedagógia magatartási norma erkölcsimunkaerkölcs élmény és öröm esztétikaimunkaesztétika Forrás: Méhi – Walz (1993)

3 A munkagazdaságtanról… I. gazdasági megközelítésű tudományág középpontjában az értéket előállító folyamat van Hogyan alkalmazható a gazdasági elemzés a munkáltatók és a munkavállalók magatartására és a köztük fennálló kapcsolat magyarázatára?

4 Kiindulópontja: a munkaerő-szolgáltatásokat körbevevő körülmények piacot alkotnak. – Mert: a vásárlók és az eladók között kialakultak INTÉZMÉNYEK – Mert: a felek az ÁRRA és a MINŐSÉGRE vonatkozóan INFORMÁCIÓkat cserélnek egymással – Mert: ha a felek megállapodásra jutnak akkor FORMÁLIS vagy INFORMÁLIS SZERZŐDÉSEKet kötnek A munkagazdaságtanról… II.

5 Munkagazdaságtan = a munkaerőpiac működésének és kimeneteleinek vizsgálata Vizsgálati területei: – a munkavállalók viselkedése a különböző anyagi és nem anyagi ösztönzőkre reagálva – a munkáltatók viselkedése az árak és a nyereség, valamint a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásainak változására A munkagazdaságtanról… III.

6 Vizsgálati témái: – A bérek, a jövedelem és a munkavállalási döntés közötti kölcsönhatás – Az általános piaci ösztönzők befolyása a foglalkozások közötti választásra – A bérek és a nem kívánatos munkaköri sajátosságok közötti összefüggések – Az oktatási és szakképzési beruházásokra irányuló ösztönzők és beruházások hatása – A szakszervezetek hatása a bérekre, a termelékenységre és a munkahely változtatásra A munkagazdaságtanról… IV.

7 A munkapszichológiáról… I. Olyan tudomány, amely a dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a hatékonyabb termelés és a dolgozók jóléte érdekében. (Klein 2004)

8 Vizsgálati témái: – A dolgozó ember (mint egyén és mint a csoport tagja) – A dolgozó munkakörnyezete – A termelési tevékenység Vizsgálati területei: Alkalmassági vizsgálatok; szervezetlélektan, szociálpszichológia; motiváció, attitűd, morál; oktatás, képzés; vezetés; munkaszervezés; szakszervezet és vállalatvezetés viszonya, stb. A munkapszichológiáról… II.

9 A munkaszociológiáról… Amit vizsgál: – a munka társadalmi szerepe – a munka intézményei – a munkavégzés során kialakuló és egymásba fonódó társadalmi szerepek – az egyén és a társadalmi csoportok munka világában elfoglalt helye – a konkrét munkahely, műhely vizsgálata – a munkateljesítmény alakulása, az azt meghatározó körülmények elemzése

10 A munka fogalma I. a GDP számításának problematikája – a társadalom teljes munkateljesítményének csak a piaci javakat bérmunkával előállító szegmensét képes megmutatni – ami kimarad: házi munka fekete munka, stb. – gazdaságpolitikai jelentősége: nagy hatású „piacon kívüli” folyamatok figyelmen kívül maradhatnak

11 A munka fogalma II. – szociál- antropológiai értelmezés ma: haszon- illetve jövedelemszerzés e tartalom kialakulása az ipari forradalom idejére vezethető vissza Schwimmer : – Pápua Új Guinea és Kenya – Pénzjövedelmet eredményező bérmunka és a megélhetést biztosító (hagyományos) mezőgazdasági tevékenység fogalmi elkülönítése Európai kultúrkör: – Fáradozás, kín, gyötrelem, csapás, nyomor, stb.

12 Munkaformák A munka nem munkaerőpiaci mechanizmusokon keresztül történő elosztási formái: – háztartási munka – háztartásközi munkacsere

13 Háztartási munka I. Háztartás: – Javak fogyasztója és birtokosa – Építőipar jelentős keresleti tényezője – A társadalom tudásállományának előállítója – A társadalomban felhasznált összes munkaidő jelentős részének felhasználója Mérése: – Időmérleg segítségével

14 Háztartási munka II. Megközelítések: – A háztartási munkára fordított idő  nem pénzkeresésre fordította  ennek ellenértékéből nem tud vásárolni  a háztartási munka értéke a háztartás kieső jövedelme – nem vásárol ez idő alatt, megtakarít  a háztartási munka értéke a megtakarított jövedelem – ha eladná azt, amit a háztartási munka során megtermel?  a háztartási munka értéke a lehetséges, de nem realizált pénzbevétel

15 Háztartási munka III. – magyarázatok A) A háztartás sajátos struktúrájú és működésű társadalmi intézmény, amely ennek megfelelően sajátos tulajdonságokkal rendelkező gazdasági szereplőként viselkedik. – Boulding: A háztartás a gazdaság leghomogénebb és legnagyobb szektora Az „adománygazdaság” legfőbb szereplői

16 B) Bizonyos társadalmi jelenségek a háztartás intézményében zajló munkatevékenységek fennmaradását segítik elő. – Tranzakciós költségek iskolájának megközelítése: a háztartások, mint különleges tulajdonságokkal rendelkező mini üzemek sokféle helyzetben versenyképesek a piaci termelőkkel. Háztartási munka IV. – magyarázatok

17 Pollack szerint a háztartás előnyei a piaci szervezethez képest: – olcsó és hatékony eszközökkel rendelkeznek tagjaik ösztönzésére – alacsony költségű ellenőrzési eszközökkel, hatékonyan képesek tagjaik tevékenységét ellenőrizni – odaadás és lojalitás képessége A háztartás hátrányai: – a családi élet konfliktusai – a fegyelmezés eszközei korlátozottak – a háztartás nem válogathatja meg „alkalmazottait” – kis méretei miatt a háztartás a gazdasági tevékenység sok fajtájára alkalmatlan Háztartási munka V. – magyarázatok

18 A háztartások elsősorban: – a nem hatékonyságigényes – a töredék munkaidőben végezhető – élőmunka-igényes – ritkán, illetve váratlanul előforduló – a magánszférával összekapcsolódó, az otthoni élettel és infrastruktúrával összeegyeztethető tevékenységek esetében versenyképes a vállalatokkal. Háztartási munka VI. – magyarázatok

19 Feminista és marxista magyarázatok: – A háztartás fennmaradásának oka, hogy ez a szervezeti forma a legalkalmasabb arra, – hogy a férfiak kizsákmányolják a nőket (feminista felfogás) – hogy a piaci és állami hatalmak munkaereje egy részét ingyen elszívják annak tulajdonosától, a munkásságtól (marxista megközelítés) A háztartás, mint a biztonság és védelem eszköze – meghatározott történelmi helyzetek közepette a háztartás hol egyedüli, hol jobb híján, átmenetileg felértékelődő megélhetési forrás. Háztartási munka VII. – magyarázatok

20 C) Gershuny „önkiszolgáló társadalom” elmélete tagadja, hogy a gazdasági fejlődés egyirányú folyamatként lehetne bemutatni. a fejlődés illetve átalakulás ezerféle módozata figyelhető meg. Háztartási munka VII. – magyarázatok

21 Munkacsere I. Kaláka: a cserének az a típusa, amelynek során a háztartások munkát végeznek egymás számára, arra törekedve, hogy a cserében részt vevők mindegyike megközelítően egyenlően adjon és kapjon munkát. A kaláka típusai: – egyidejű vagy külön idejű – tervezhető, nem tervezhető – páros vagy csoportos

22 A kaláka, mint hálózat: – akkor is létezik, amikor kaláka éppen nem történik – a hálózat egésze sosem aktív – mindig csak egyes részei lépnek működésbe attól függően, hogy a hálózatba tartozó háztartások melyik csoportjában válik szükségessé a kaláka. A kaláka jellemzői: – hosszú távon olcsóbb, mint a piaci munka, – azonban nem hatékonyabb, – és társadalmi többletköltségekkel jár. Munkacsere II.

23 A kaláka előnyei: – A hozzá kapcsolódó altruista munka csökkenti a költségeket – A háztartások „természetes adottságként” tételezett, és ezért olcsó erőforrása – Elvégzésére töredék munkaidők is alkalmasak – Költségcsökkentő elemei vannak (étel-ital fogyasztás ceremoniális és társadalmi kapcsolat építő jellege, stb.) – Nem engedi a kizsákmányoló hajtást, de a megbízhatatlan munkát sem tolerálja Munkacsere III.

24 A kaláka hátrányai: – Nem innováció orientált, inkább a hagyományos szaktudás továbbélését ösztönzi, mintsem a beruházást – Rövid távon zavarelhárító szerepe van, viszont ha állandósul, akkor az egyes háztartások elveszíthetik hosszú távon az önállóságukat A kalákázás hatás a háztartások munkaerő- gazdálkodására: – külső munkaerő kerül a háztartás birtokába, melyet – viszonozni kell, – egy későbbi időpontban, – ami a hálózatban való aktív részvételt is feltételezi. Munkacsere IV.

25 Ajánlott irodalmak: Méhi, J. – Walz, G (1993): A munkatudomány alapjai. Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány. Gödöllő Smith, R. – Ehrenberg, R. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Panem Könyvkiadó. Klein, S. (2004): Munkapszichológia. Edge 2000 Kiadó. Budapest.

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Munkagazdaságtan, munkapszichológia, munkaszociológia – diszciplináris különbségek Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések