Adminisztráció-dokumentáció

Az előadások a következő témára: "Adminisztráció-dokumentáció"— Előadás másolata:

1 Adminisztráció-dokumentáció
Interakció az egészségügyi ellátásban Tananyagegység: - Ügyvitel- dokumentáció Ápoló-Csecsemő-Gyermek ápoló PKG Készítette: Szabó Judit Egészségtan tanár

2 Az óra tartalmi vázlata
Szakmai szoftverek megismerése Az egészségügyi kódrendszerek és alkalmazásuk Az egészségügyi dokumentálás alapjai, alapvető követelmények Egészségügyi és személyazonosító adat. Az adatkezelés alapszabályai Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség Dokumentumtípusok A klienssel kapcsolatos dokumentumok kezelése Anyagigénylés, -nyilvántartás Statisztikai adatok gyűjtése, szolgáltatása Minőségügyi dokumentáció Adott szakterület speciális, egyedi dokumentációja Adatvédelem az informatikai rendszerekben

3 Számítástechnikai és informatikai ismeretek
Adat, információ és informatika 1. Az adat fogalma: Adatnak nevezünk minden olyan ismeretet, mely előzőleg már rögzítésre került. Az ismeret közlésének szabályai: - szintaktikai szabályok (forma)‏ - szemantikai szabályok (tartalom)‏ 2. A hír fogalma: A hír közölt, továbbított, mozgásban lévő ismeretet jelent. 3. Az információ fogalma: Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. 4. A kommunikációs rendszer: Az információ továbbítása csak kommunikációs rendszerben történhet.

4 Számítástechnikai alapismeretek 5. Az információs rendszer:
Az egymással kapcsolatban álló információs folyamatokat együtt információs rendszernek nevezzük. Az információs rendszerrel szemben támasztott követelmények: - gyors és pontos kommunikáció - nagy mennyiségű adat tárolása - gyors adatfeldolgozás Ezen követelményeket a számítógép tökéletesen kielégíti! 6. Az informatika: Napjaink új tudományága az informatika. E tudomány a méréstechnika, a hírközlés és a számítástechnika integrálódásaként jött létre, az információs rendszerek egészével foglalkozik

5 Számítástechnikai és informatikai ismeretek
2. A szoftverek csoportosítása: a). Rendszerszoftverek: -A számítógép egyes részeinek zavartalan együttműködését biztosítják: Operációs rendszerek: olyan szoftverek, amelyek a számítógép működtetéséhez szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják. Feladatai: # a hardver kezelése, # a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása, # kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval, # a háttértárak tartalmának kezelése, # adatok kezelése és átvitele, # megszakítás- és hibakezelés. legelterjedtebb operációs rendszerek:pl. DOS, UNIX, Windows 95.,97,Vista stb..

6 Számítástechnikai és informatikai ismeretek
A szoftverek csoportosítása 1. A hardver és a szoftver fogalma (software): a) a hardver (hardware): A számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus alkatrészek összessége. b) .a szoftver (software): A számítógép hardver elemeinek működtetését végző programok, a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége.

7 Számítástechnikai és informatikai ismeretek
b) Rendszerközeli szoftverek: * megkönnyítik az operációs rendszerek használatát (pl: Norton Commander), * segítik a programkészítést (pl: Turbo Pascal programozási nyelv)‏ c. Alkalmazói és felhasználói szoftverek: Valamilyen konkrét feladat megoldására kifejlesztett szoftver . A fontosabb területek: o szövegszerkesztés, o adatbázis-kezelés, o táblázatkezelés, o az információ grafikus megjelenítése, o számítógéppel támogatott tervezés, o szimuláció, o játék, szórakozás.

8 Amit tudni kell az informatikáról
Számítástechnikai és informatikai ismeretek Amit tudni kell az informatikáról

9 Számítástechnikai -informatikai ismeretek
Kórházi szintű szakmai programok: - Medsol- program -kórház - Compu -trend (élelmezési program)‏ Járóbeteg ellátásban használatos programok: - Fönix (speciális tüdőgondozói program)‏ - AMB- infó Alapellátásban használatos programok: - Praxis - Dr.Praxis

10 Az egészségügyi dokumentáció alapjai
DOKUMENTÁCIÓ: Valamely tárgykörre vonatkozó időszerű igényeket kielégítő dokumentumok gyűjtése. Az új Egészségügyi törvény már szabályozza. Az egészségügyi dokumentáció fogalma a törvény szerint: "egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától," Időszerű pl: törzskarton, betegbiztosítási igazolvány OEP továbbképzés, október, Siófok, Mátraszentimre

11 Társadalombiztosítás,egészségügyi finanszírozás ügyvitele
Egészségügyi intézetekben betegellátás szakmai adatainak kezelése. Pl. betegkarton, kórlap intézmények gazdálkodásával kapcsolatos dokumentáció A cél, hogy az egészségügy működésének minden pontján el kell számolni arról a betegről, aki az egészségüggyel kapcsolatba került és beszámolni arról, amit a betegség megelőzése, gyógyítása, rehabilitációja kapcsán anyagként, eszközként felhasználtunk. Elszámolás:- a szakmai adatokkal a társadalombiztosítás felé, - beszámolni a gazdasági ügyvitel során. OEP továbbképzés, október, Siófok, Mátraszentimre

12 Egészségügyi dokumentáció
Ezek a feladatok az egészségügyi ellátás szerves részei. A beteg ember vizsgálati adatai, a gyógykezelést tartalmazó feljegyzések, kórtörténetek, háziorvosi, szakorvosi rendelők kartondokumentációi, a gondozóintézetek nyilvántartásai, egymásnak küldött értesítései éppúgy szolgálják a gyógyítást, mint a gyógyszerek. A dokumentáció pontossága, kulturáltsága nemcsak formai jellemzője, hanem tartalmi meghatározója is a betegellátásnak.

13 Az egészségügyi dokumentációt nemcsak közvetlenül az egészségügyi
ellátásban, hanem az egészségügy egész területén felhasználják: - szervezés, - tudományos kutatómunka.céljából. Az egészségügyi dokumentáció készítésének célja : beteg ellátásának, egészségi állapotának nyomon követése, finanszírozási okból készített dokumentáció, gazdálkodási célból készített dokumentáció, segíti a munkaszervezést, tudományos kutatómunka alapjaként szolgálhat, jogi vita esetén perdöntő bizonyíték lehet. Egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje 5-30 év!

14 Az egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni I.: a beteg személyazonosító adatait, cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét, a kórelőzménynek , a kórtörténetnek tartalmaznia kell: az első vizsgálat eredményét, a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,

15 Az egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni II. : az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét, a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás ( §) tényét, valamint ezek időpontját, minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

16 Az egészségügyi dokumentáció
Meg kell őrizni a dokumentációban : Az egyes vizsgálatokról készült leleteket, a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, az ápolási dokumentációt, a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint a beteg testéből kivett szövetmintákat. Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és - a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - azt a betegnek át kell adni.

17 Dokumentum tipusok -kórlap -lázlap -ápolási dokumentáció -zárójelentés
-Betegfelvételi lap -kórlap -lázlap -ápolási dokumentáció -zárójelentés - receptek -beutalók -leletek, speciális leletek (pl. rtg,UH,labor ANTSZ)‏ -szakvélemények -gyógyszer-vegyszer -dokumentálása,igénylése,nyilvántartása - betegforgalom, -statisztika -TP jelentés -előjegyzés

18 Gyógyszer igénylése,dokumentálása,nyilvántartása
A gyógyszerekkel kapcsolatos adminisztráció fontossága: A gyógyszeres adminisztráció mindig névre szóló, folyamatosan, napra készen vezetett dokumentációk összessége. Fontosak a biztonsági ellenőrzési szempontok ! Kiemelten fontos a kábítószernek minősülő gyógyszerek ill. a pszichotróp anyagok( altatók,nyugtatók,) dokumentálása ! Az osztályon a betegellátáshoz szükséges mennyiségű gyógyszert kell tartani. Az osztály a gyógyszer rendelését, a feladata ellátásához igazodó időközönként nyújtja be az intézeti gyógyszertárhoz. Az intézeti gyógyszertárból az osztályon történő felhasználásra gyógyszer rendelése: a) megrendelőlapon, b) elektronikus adathordozón és megrendelőlapon, c) e célra rendszeresített - külön jogszabályban meghatározott - egyedi gyógyszerigénylő lapon rendelhető meg. Gyógyszerek tárolása : Mindenkori gyógyszerészeti előírásoknak megfelelően történhet!

19 Egészségügyi kódrendszer
A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani * Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját. * október 16-ától társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntették * Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja. * Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják. .

20 Minőségügyi alapfogalmak
A termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen. (ISO)‏ Az elvárható igények tartalmazhatják : a használhatóság, biztonság, rendelkezésre állás, megbízhatóság, karbantarthatóság, gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjait.

21 Minőségügyi alapfogalmak
Termék : ( ISO 9000:2000)‏ Tevékenység vagy folyamatok eredménye. Lehet : - szolgáltatás (pl. eü. ellátás, gondozás)‏ - tárgyi eszköz (pl. járóbot, tolókocsi )‏ - feldolgozott anyag( pl. vérkészítmények)‏ - szoftver ( pl. számítógépes program )‏ vagy ezek kombinációja

22 Minőségügyi alapfogalmak
Minőségügyi rendszer Minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, felelősségi körök, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. Minőségbiztosítás Tervezett és rendszeres intézkedések, melyekkel megteremtik a megfelelő bizalmat az iránt, hogy a termék vagy a szolgáltatása megadott minőségi követelményeket kielégíti. Minőségfejlesztés A minőségirányításnak az a része , amely a minőségi követelmények teljesítésére vonatkozó képesség növelésére összpontosít. Tevékenységek, folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése.

23 Minőségügyi dokumentáció Minőségirányítási Kézikönyv (MEES)‏
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK - A minőségirányítási rendszer - A dokumentálás követelményei -Dokumentumok kezelése -A minőségügyi feljegyzések kezelése - A vezetőség felelősségi köre - A vezetőség elkötelezettsége - Vevőközpontúság -. Minőségpolitika -Tervezés - Felelősség, hatáskör és kommunikáció - Belső kommunikáció: - Vezetőség átvizsgálása - Gazdálkodás az erőforrásokkal - Gondoskodás az erőforrásokról - Emberi erőforrások - Infrastruktúra: - Munkakörnyezet -A termék, szolgáltatás előállítása .- Az előállítási, szolgáltatási folyamatok tervezése - A vevővel kapcsolatos folyamatok - Kapcsolattartás a vevővel - A termék tervezés és/vagy fejlesztés - Beszerzés - A termék tervezés és/vagy fejlesztése - A termék megóvása - Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése - Mérés, elemzés és fejlesztés - Általános rész - Figyelemmel kísérés és mérés - A nem megfelelő termék, szolgáltatás kezelése - Az adatok elemzése - Fejlesztés

24 Minőségügyi dokumentáció Minőségirányítási Kézikönyv (MEES)‏
Belső kommunikáció: - Vezetőség átvizsgálása - Gazdálkodás az erőforrásokkal - Gondoskodás az erőforrásokról - Emberi erőforrások - Infrastruktúra: - Munkakörnyezet -A termék, szolgáltatás előállítása .- Az előállítási, szolgáltatási folyamatok tervezése - A vevővel kapcsolatos folyamatok - Kapcsolattartás a vevővel - A termék tervezés és/vagy fejlesztés - Beszerzés - A termék tervezés és/vagy fejlesztése

25 Minőségügyi fogalmak Fogalom meghatározások
a) beszállító: a szolgáltatás nyújtásához igénybevett szellemi és nem szellemi termékek szállítója b) betegbiztonság: a betegeket érintő események meghatározása, analízise és kezelése, valamint a betegellátás során kialakuló nem kívánt hatások elkerülését, megelőzését vagy korrigálását célzó tevékenységek összessége annak érdekében, hogy az ellátás biztonságosabb legyen, és csökkenjen az ellátottak károsodása

26 Minőségügyi fogalmak c) betegelégedettségi vizsgálat: az ellátottak véleményének felmérése az igénybevett egészségügyi szolgáltatásról szóbeli vagy írásbeli megkérdezés alapján d) bizonyítékokon alapuló orvoslás: a gyógyító tevékenységnek az a módja, amely a döntéseket a legújabb, megbízható tudományos eredményekre, az évek alatt megszerzett klinikai tapasztalatra és a betegek preferenciáira építi. A gyógyító tevékenységhez, illetve a klinikai döntéshozatalhoz használt olyan módszertan, amely a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok (eredmények) gyűjtése és kritikus értékelése alapján hoz döntéseket az egyes diagnosztikus beavatkozások, terápiák, ápolási módszerek, illetve egyéb gyógyító-megelőző tevékenységek gyakorlati alkalmazásáról.

27 Minőségügyi fogalmak e) eredményesség: napi ellátási körülmények között elért egészségi állapot szintje f) érdekelt fél: az a személy vagy csoport, aki vagy amely érdekelt a szervezet működésében vagy sikerében g) értékelés: valamely egészségügyi szolgáltatás, vagy program elemzése a célok (hatékonyság, eredményesség, megfelelőég, hozzáférhetőség) szempontjából, valamint eredmények, következtetések megfogalmazása h) folyamat: az egészségügyi ellátás során elvégzendő lépések i) hatékonyság: a szolgáltatás eredménye és a szolgáltatás nyújtásához felhasznált források aránya j) hatásosság: az ideális ellátási körülmények között elérhető készségi eredmény szintje

28 Minőségügyi fogalmak k) helyi eljárásrend: külön jogszabályban meghatározottak szerint közzétett szakmai irányelveken, illetve protokollokon alapuló, a betegség vagy állapot ellátására vonatkozó, az adott egészségügyi szolgáltatónál és ellátási szinten alkalmazott helyi gyakorlat leírása l) indikátor: Az egészségügyi ellátás során előforduló események mennyiségi mérőszáma, amely felhasználható az ellátás minősége, a lakosság egészségi állapota és az egészségügyi ellátó rendszer mérésére, értékelésére

29 Minőségügyi fogalmak Jövőkép: egészségügyi szolgáltató hosszabb távú helye és szerepe a változó környezetben küldetési nyilatkozat: az egészségügyi szolgáltató céljainak és feladatainak írott megfogalmazása minőség: az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le minőségfejlesztés: az egészségügyi szolgáltató szervezeten belüli tevékenységek és folyamatok hatékonyságának és hatásosságának növelése annak érdekében, hogy további hasznot hozzanak mind az egészségügyi szolgáltató szervezet, mind az érdekelt felek számára

30 Minőségügyi fogalmak r) minőségpolitika: egészségügyi szolgáltató szervezet minőségre vonatkozó, a vezetés által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándék, irányvonal s) stratégiai terv: az egészségügyi szolgáltató szervezet belső erősségeit és gyengeségeit, a külső környezet támogatottságát és fenyegetettségeit figyelembe vevő, hosszabb távra szóló menedzseri tervezés t) szakmai irányelv: az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett döntési ajánlások sorozata, adott betegségcsoport különböző látási módozatainak meghatározása, melynek célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőégét, hatékonyságát, eredményességét, valamint segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában

31 Minőségügyi fogalmak szakmai protokoll: meghatározott betegségcsoportban és ellátási szinten, egy betegség vagy állapot – az elérhető bizonyítékokkal alátámasztott preventív, diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási és rehabilitációs – ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája, amely alapját képezi az egészségügyi szolgáltatások szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának, továbbá melynek célja az ellátás biztonságának és egyenletes színvonalának biztosítása

32 Alapelvek • szektorsemlegesség
A tulajdonosi formától függetlenül valamennyi, a törvény által meghatározott egészségügyi szolgáltató esetében érvényes. • áttekinthetőség, nyilvánosság A rendszerelemek és a felülvizsgálati kritériumok minden érintett fél (ellátó, igénybevevő, finanszírozó, tulajdonos) számára értelmezhető és áttekinthető, lehetőséget adnak a belső felülvizsgálatok elvégzésére és a megfogalmazott elvárások teljesítésének értékelésére.

33 Alapelvek • fokozatos megvalósítás
A minőségügyi rendszer kiépítése és fejlesztése segíti a szolgáltatások minőségének valódi javulását és reális gazdaságilag, szakmailag megvalósítható célokat tűz ki az egészségügyi szolgáltató szervezet felé. • folyamatos fejlődés A minőségügyi rendszer a minőségfejlesztés alapelvét és módszereit alkalmazva folyamatosan fejleszti struktúráját, folyamatait és eredményeit. A fejlesztés lehetővé teszi a rendszer tanúsítását is.

34 Alapelvek • organikus működés
A minőségügyi rendszer beépül az egészségügyi szolgáltató szervezet struktúrájába,folyamataiba. Az egészségügyi szolgáltató szervezet minőségügyi rendszerének kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges: 1. a vezetőég elkötelezettsége, 2. gondoskodás a humán erőforrásokról, 3. gondoskodás a tárgyi és pénzügyi feltételekről, 4. a szolgáltatási folyamatok tervezése, működtetése, értékelése és fejlesztése, 5. a belső minőségügyi rendszer folyamatos, indikátorokon alapuló értékelése.

35 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
Betegség/betegségcsoport neve A protokoll készítője I. Diagnózis 1. Anamnézis

36 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
1.1. Ápolási anamnézis 1.2. Fizioterápiás anamnézis 1.3. Táplálkozási anamnézis 2. Fizikális vizsgálatok Fizikális állapot felmérése Mozgásállapot felmérése Tápláltsági állapot felmérése 3. Diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok

37 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
4. Diagnosztikai algoritmusok 4.1. Ápolási diagnózisok 4.2. Funkcionális diagnózis 4.3. Táplálkozás zavarok diagnosztikája 5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv 5.2. Gyógytorna – fizioterápia kezelési terv 5.3. Táplálásterápiás terv III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés 1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint

38 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
2. Fizikai aktivitás 2.1. Ápolási tevékenység 2.2. Gyógytorna, fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékozatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés 4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

39 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
3. Lehetséges szövődmények 3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv 3.2. Gyógytorna-fizioterápiai kezelési terv 4. Szövődmények kezelése 4.1. Ápolási tevékenység 4.2. Gyógytorna, fizioterápia 4.3. Táplálkozásterápia 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 6. Kezelés várható időtartama/prognózis 6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama 6.2. Gyógytorna-fizoterápiai terv/cél várható időtartama

40 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
V. Rehabilitáció 1. Rehabilitáció 1.1. Korai rehabilitációs terv 1.2. Gyógytorna-fizioterápia 1.3. Táplálkozásterápia V. Gondozás 1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése 2. Megelőzés 2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 2.2. Gyógytorna-fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés

41 Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítés
7. Otthoni szakápolás 7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 7.2. Gyógytorna, fizioterápia 7.3. Táplálkozásterápia 7.4. Beszéd és foglalkozásterápia 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai 8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói A szakmai protokoll érvényessége: év- hó-nap Az adott szakmára értelmezhető elemek figyelembevételével!

42 Adatvédelem Személyes adatokkal kapcsolatos fogalmak: személyes adat:
Adatvédelem fogalmi meghatározása Személyes adatokkal kapcsolatos fogalmak: személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet

43 Adatvédelem különleges adat:
a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek- képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adatok;

44 Adatvédelem Adatkezelés alapelvei (törvényi kivonat)‏
Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből - adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, az érintett közszereplése során általa közölt, vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

45 Személyes adatkezelés szabályai
* Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. * Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a céljának. * Adatkezelés során csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. * Az adatkezelés csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig történhet. * A személyes adatok - törvényi előírás hiányában - kizárólag a látogató hozzájárulása esetén kezelhetőek. * Az adatszolgáltatás - önkéntes, vagy kötelező - jellegét az adatfelvételt megelőzően ismertetni kell. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt. * Az adatkezelés során az adatokat csak a megjelölt célra szabad felhasználni. * Az adatkezelés célja mellett egyértelmű tájékoztatást kell közzétenni arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. * Az adatok tárolását az adatkezelés céljával arányban állóan, az adatkezelés céljához szükséges ideig biztonságos módon kell megvalósítani.

46 Adatvédelem informatikai meghatározása
Adatvédelem fogalmi meghatározása Egy cég vagy magánszemély valamely rendszerben tárolt, nem publikus adatainak illetéktelen hozzáféréstől való védelmét, valamint a fontos –pl. üzleti jellegű – információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását adatvédelemnek nevezzük Alapja : a felhasználók azonosítási és az információk hitelesítési folyamatának kialakítása.

47 Adatvédelem informatikai meghatározása
Az adatvédelmet a következő eszközökkel tudjuk biztosítani: • A hozzáférés-jogosultság rendszerének felépítése, a jogosultság kiosztása. • A hozzáférés-ellenőrzés rendszerének megvalósítása. • A nyilvántartások rendszerének és folyamatának kialakítása . • Megbízható működés, valamint az adatok sértetlenségének és konzisztenciáján biztosítása. • Szisztematikus, rendszeres adatmentés. • Az esetlegesen fellépő szoftver- vagy hardverhibák ellenőrzése és elhárítása. • Az esetlegesen megsérült adatok gyors helyreállításának biztosítása.

48 Felnőtt háziorvosi szolgálat dokumentációja I.

49 Felnőtt háziorvosi szolgálat dokumentációja II.

50 Fertőző betegek be és kijelentése (háziorvos)‏
A 18/1998. (VI.3) NM rendelet szabályozza, hogy melyek azok a fertőző betegségek, amiket jelenteni kell. Időnként módosítják. Pl. HIV- fertőzés jelentés, de ezt az alapellátásban nem igen használják, csak a szakellátásban, pl. verifikációs laborok. Jelenteni kell pl: Salmonellosis Enteritis Dysentéria. A bejelentési kötelezettséget a diagnózis felállítása után azonnal, kijelentési kötelezettséget 2, vagy 3. negatív eredmény után kell végrehajtani. A háziorvosnak a fertőző betegeiről vezetni kell a Fertőző beteg nyilvántartás című naplót. A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a fertőző betegségekkel kapcsolatban a következőket: Kórokozó; Fertőzés forrása; Terjedési mód; Lappangási idő; Fontosabb tünetek; Fertőzőképesség tartama; Teendők a betegség előfordulásakor: teendők a beteggel: jelentés; elkülönítés; járványügyi laboratóriumi vizsgálat; fertőtlenítés; Megelőzés.

51 Leltár -álló és fogyóeszköz nyilvántartás
A leltározási munka előkészítését, végrehajtását, valamint a kapcsolódó vagyonkezelési feladatokat számvitelről szóló többször módosított évi C. törvényben foglaltak, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet írja elő.

52 Leltár, álló és fogyóeszköz nyilvántartás
A számviteli törvény előírja, hogy „A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük. A számviteli törvény nem a leltározásra, hanem a leltár készítésére tartalmaz kötelezettségeket. abból kiindulva, hogy lehetővé teszi a leltár készítését a számviteli alapelveknek megfelelően. A leltározási szabályzat több éve szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni és a szükséges módosításokat azon átvezetni. A leltározás célja: * a mérleg valódiságának alátámasztása * a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése * a tulajdon védelme * a vezetőség tájékoztatása ”

53 Állóeszközök Állóeszközök: alapvető funkciója, hogy biztosítsa a termelési folyamat számára megfelelő mennyiségben, műszaki színvonalon és összetételben az állóeszközt. Állóeszköz fajtái: Termelőeszközök ( gépek, berendezések, technológiák)‏ Infrastrukturális eszközök (utak, vízhálózat, energia hálózat). Állóeszköz típusai: -rendeltetésük szerint: termelési célokat szolgálók vagyoni értékű jogok, üzemkörön kívüli állóeszközök -használatuk szerint: használatban lévő állóeszközök, használaton kívüli állóeszközök, -funkciójuk szerint: ingatlanok (pl. kórházak,rendelők stb)‏ gépek, berendezések, felszerelések (CT,UH, stb)‏ járművek.(betegszállító gk, stb)‏

54 Fogyóeszköz lényegének meghatározása
- minden olyan eszköz, berendezési és felszerelési tárgy szerszám, munka- és védőruha stb., amelyet a vonatkozó jogszabály elhasználódási idő és beszerzési ár alapján fogyóeszköznek nyilvánít. Számviteli értelemben, pénzügyi jellegük szerint a fogyóeszközök a forgóeszközök közé tartoznak. Pl: a betegellátásban mindennapos eszközök ((tűk, fecskendők, gumikesztyűk, katéterek, pelenkák, vérvételi csövek stb.)‏

55 Köszönöm figyelmeteket!