Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Unió, Magyarországgal Támaszpontok Kőszegi Ábel és Nagy Boldizsár beszélgetéséhez az EPMSZ 2008. évi akadémiai napjain, Bizovácon „A jövő azé, aki megműveli”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Unió, Magyarországgal Támaszpontok Kőszegi Ábel és Nagy Boldizsár beszélgetéséhez az EPMSZ 2008. évi akadémiai napjain, Bizovácon „A jövő azé, aki megműveli”"— Előadás másolata:

1 Unió, Magyarországgal Támaszpontok Kőszegi Ábel és Nagy Boldizsár beszélgetéséhez az EPMSZ évi akadémiai napjain, Bizovácon „A jövő azé, aki megműveli”

2 A három nagy kérdéskör – az első: nemzetfogalom – az EPMSZ kérdései Milyen 19. századi terheket cipel a 21. század nemzetfogalma? Létezhet e többdimenziós nemzetfogalom? A "több- dimenziós nemzet" fogalmát kérném megmagyarázni ill. konkretizálni Az EU melyik "bizottsága" foglalkozik a "nemzet- stratégia"- kérdéseivel?(Van-e egyáltalán ilyen tudatos kérdés-feltevés az EU-ban?) Milyen identitást képzel el az EU nemzetstratégiája?

3 A három nagy kérdéskör – a második: van-e ez EU-nak kisebbségpolitikája? - az EPMSZ kérdései Elismeri-e az EU a kisebbségek kollektív jogait? Miért nincs „füle” az EU-nak a sérelmi- politizálásra? Milyen többlet esélyeket nyújt Magyar- országnak az EU tagság a határokon túli kisebbségei helyzetének javítására, valamint nemzetközi tekintélyének növelésére?

4 A három nagy kérdéskör – a harmadik: Autonómia - az EPMSZ kérdései Személyi és nemzetiségi autonómia- „eus” szemmel? Milyen "autonómia"-törekvések ismertek az EU-ban és mire mentek ezzel a törekvéssel a különbözö nemzetek? Melyek az esélyei egy "magyar autonómia- törekvésnek" a Magyarország területén kivüli EU-s államokban?

5 Nemzetfogalom Milyen 19. századi terheket cipel a 21. század nemzetfogalma? A nemzet fogalma történelmi kategória. “A 19. sz elején pl. Kelet-Közép európa és Délkelet Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának tagjai három nagy politikai egység az Oszmán, a Habsburg és az Orosz birodalom alattvalói voltak.” (Romsics, 1998, 7.old) A dinasztikus hűség és a vallás tartja egyben. Középkorban vagy egy tartomány lakóit (tartományi nemzet) vagy a feudális társadalom vezető rétegeit (rendi nemzet) jelenti. (uo. 9)

6 Nemzetfogalom A XX század nemzetfogalmai: Friedrich Meinecke (1907) Antony D Smith, (1991) Két alaptípus: politikai (állam)nemzet - etnikai (kultúr)nemzet A politikai nemzet mint közösség[1] kovásza nem a közös eredet mítosza, a leszármazás és a megfoghatatlan kötőerő, hanem a képzelt vagy valódi társadalmi szerződésen (alkotmányon) alapuló jogi-politikai közösség, az egyének egyenjogúságán és a jog uralmán alapuló (jog)állam. (Ld. “nation”, “nationality”) A keleti nyelvekben viszont: Staat, Staatsangehörigkeit (nem Nazionalität!) - állampolgári nacionalizmus[1] Az etnikai nemzet felfogásban[2] a leszármazásra, a hagyományra, a közös tudatra és a közös tudatalattira támaszkodik, létezőnek vél egy közösséget, amelyet előszeretettel azonosít a nemzettel, s azt kívánja: a nemzetnek legyen saját állama.[2] [1] A. Smith nyomán: a nemzeti identitás nyugati modellje [1] [2] A. Smith nyomán „keleti” ideáltípus [2]

7 Nemzetfogalom Kialakuláselméletek (Romsics alapján) herderi vonal: nemzetek mindig is voltak (S. Amin) modernitás termékei – a kisközösség helyébe lépő homogenizáló iparosodás, városiasodás, tömegtermelés következménye “kitalált”, “elképzelt” közösség (E. Gellner, Benedict Anderson, Eric Hobsbawm) (konstruktivista, instrumentalista – Kántor, 10) etnicitás – nemzetté válás kontinuum (származás, gyökerek, kultúra, emlékezet, mítosz) (Antony D. Smith) = etnoszimbolizmus (Kántor, 11)

8 Nemzetfogalom Etnikumból nemzetté válás (Romsics, 13): - etnikai közösséggé formálódá: tipikus céljai/eredményei: nyelvi és/vagy vallási egységesítés, a közös történelmi emlékezet megteremtése vagy standardizálása, a közösség kulturális azonosságának alapjaiként – a rivalizáló etnikumok megteremtik saját bázisukat. - nemzetté válás: a kulturálisan eltérő és magát hátrányosan megkülönböztetettnek érző etnikai közösség harca a gazdasági erőforrások és az államhatalom megszerzéséért, vagy azok ellenőrzésének befolyásolásért.

9 Nemzetfogalom Nemzet, állampolgár, állam A magyar nemzet nem csak magyar állampolgárokból áll, a magyar állampolgárok nem feltétlenül tagjai a nemzetnek Az államot nem az állampolgárok tartják fenn s a közügyekben való részvétel sem korlátozódik rájuk A magyar állampolgárság, mint jogi státusz tartalma, üzenete homályos, inkonzisztens

10 Az EU melyik "bizottsága" foglalkozik a "nemzet- stratégia"- kérdéseivel?(Van-e egyáltalán ilyen tudatos kérdés-feltevés az EU-ban?) Nincs

11 Nemzetfogalom Milyen identitást képzel el az EU nemzetstratégiája? ÚJ EUSZ prambulum: „ÖSZTÖNZÉST MERÍTVE Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak,”; ÚJ EUSZ, 2 cikk: Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

12 Nemzetfogalom UJ EUSZ 3 cikk … Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. ÚJ EUSZ 4. cikk (1)Az 5. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad. (2)Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. ÚJ EUSZ 6. cikk Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának december 7-i, Strasbourgban december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések

13 Nemzetfogalom AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; … E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel.

14 Kisebbségvédelem „Capotorti meghatározását idézi dr. Szalayné Sándor Erzsébet: „Az állam lakosságának számszerû kisebbségben levõ csoportja, mely nincs uralkodó helyzetben, és amelynek tagjai – az állam állampolgáraiként – etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságaiknál fogva különböznek a lakosság többségétõl, valamint kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük megõrzésére irányuló összetartozás-tudatról tesznek tanúbizonyságot.” „Nicola Girasoli definíciói már megkülönböztetik a nemzeti kisebbséget az etnikaitól. Eszerint ‘a nemzeti kisebbség kifejezés olyan kisebbségre vonatkozik, amelynek történelmi gyökerei vannak: õket az új államok létrejötte szakította el korábbi honfitársaiktól, de megtartották identitásukat és jellemzõiket még akkor is, amikor olyan állam polgáraivá váltak, amely eredetileg nem az õ hazájuk volt. [...] A kisebbségek másik típusa, amelyet etnikai kisebbségnek nevezek, olyan csoportokat jelent, akik jól körülírható (kulturális, nyelvi, vallási stb.) identitással rendelkeznek, s évszázadokon át olyan államok területén éltek, ahol valódi, külön közösséget alkottak. Ilyenek például a katalánok, a baszkok, a skótok, a korzikaiak’.” Fórika, 2.old ( UN-DOC.E/CN.4/Sub.2/384 c Capotorti, Francesco – Study on the Right of Persons Belonging to Ethnic, Religious and Linguistic Minorities, New York, 1979, 96. – idézi Szalayné Sándor Erzsébet, i. m Girasoli, Nicola: A nemzeti kisebbségek fogalmáról. Akadémiai Kiadó, Budapest,

15 Kisebbségvédelem Elismeri-e az EU a kisebbségek kollektív jogait? Nem Kettős mérce: csatlakozókra koppenhágai kritériumok, a tagokra nem. Mi van mégis? Ld. Köv. lapok

16 Kisebbségvédelem Európai Tanács, 1993 június 21–22., Koppenhága Az Unió nyitott minden közép-kelet-európai állam elõtt, amennyiben teljesítik a csatlakozási feltételeket: – stabilan mûködõ demokratikus intézményrendszer, mely szavatolja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását; – mûködõ piacgazdaság, az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erõkkel való megbirkózás képessége; – a tagságból származó kötelezettség teljesítésének képessége (az acquis communautaire adaptálása és alkalmazása), beleértve a politikai, illetve a gazdasági és monetáris unió céljait is.

17 Kisebbségvédelem Alapjogi Charta: Kisebbségvédelmi cikk nincs benne. Ennek három oka: a kisebbségvédelmet elutasító tagállamok befolyása ha lenne kisebbségvédelmi cikk kérdés lenne, csak az autochton kisebbségekre terjedjen ki vagy a bevándoroltakra is (az utóbbit pedig nem akarták a tagállamok) a kisebbségek védelme a kisebbségi nyelvek erősödéséhez és így az EU szervek előtt további tolmácsolási nehézségekhez vezetett volna

18 Kisebbségvédelem Alapjogi Charta 21. cikk A megkülönböztetés tilalma (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. 22. cikk A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.

19 Kisebbségvédelem EKSZ lisszaboni verzió: 19. cikk (az EKSz. korábbi 13. cikke) (1) A Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását. 2000/43/EK irányelv (2003 júl. 19. átültetés) közvetlen és közvetett diszkrmináció+ zaklatás tilalma + fordított bizonyítási teher+felhatalmaz pozitív megkülönböztetésre.

20 Kisebbségvédelem (1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy nem állhat fenn közvetlen vagy közvetett, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) közvetlen megkülönböztetés áll fenn, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának. b) közvetett megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.

21 Kisebbségvédelem EKSZ 151. cikk (1) A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Elméletileg alap kisebbségi nyelvek és kultúrák támogatására. De vitatott, hiszen „regionálisról” szól a kisebbségeket el nem ismerő államok (Franciaország, Görögország) ezért nem is akarja kisebbségekre vonatkoztatni, márpedig egyhangú döntés kell. (Kardos, ) Ezért a közösségi dokumentumok nem kisebbségi jogokról szólnak, hanem kisebbségi nyelvekről mint az európai kulturális örökség részéről. Summa: „megítélésem szerint tehát indokolt a a következtetés, hogy a 151. cikk valójában jelen állapotában nem alkalmas a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmére.” (124.old) Csak akkor válna valóságos kisebbségvédelmivé, ha Fr.o Görög o és az újak közül a baltiak vagy Szlovákia változtatna kisebbségi politikáján.

22 Kisebbségvédelem Miért nincs „füle” az EU-nak a sérelmi- politizálásra? Mert - bizonyos tagállamai ellenzik - konfliktusforrásnak látja - se forrásai se kapacitása erre

23 Kisebbségvédelem Milyen többlet esélyeket nyújt Magyarországnak az EU tagság a határokon túli kisebbségei helyzetének javítására, valamint nemzetközi tekintélyének növelésére? Az EU tagság - erős, belső tárgyalási pozíció ld. a kisebbségek jogainak említését az Alkotmányos Szerződésben és a Lisszaboni szerződésben  Ausztria, Szlovénia,Szlovákia, Románia EU tagok vagy sem  Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Munkavállalás Különbségek – Románia még mindig nem teljesen szabad Fordított mozgás – Mo-ról Romániába!

24 Kisebbségvédelem Vízumkönnyítés Ukrajna és Szerbia állampolgárai könnyített eljárási rendben igényelhetnek schengeni vízumot (Ukrajna január 1-jétől). A vízum kedvezményes kiállítási díja 35.- euro, ez alól azonban az állampolgárok széles köre (közeli hozzátartozók, nyugdíjasok, gyermekek, diákok, újságírók, sportolók stb.) mentességet élvez. (Horvátország vízummentes)

25 Autonómia Személyi és nemzetiségi autonómia- „eus” szemmel? „Nem is árt ezeket a fogalmakat pontosítani: területi autonómiáról akkor beszélhetünk, ha egy ország meghatározott területén, régiójában egy adott kisebbség többségben él ahhoz, hogy a közhatalomból saját jogán részesüljön. Ezen a területen a kisebbség, azaz a helyi többség, az állam törvényeivel és alkotmányos berendezkedésével összhangban saját döntéshozó és végrehajtó intézményekkel rendelkezik.” „A személyi elven működő autonómia (más néven kulturális autonómia) nem területhez, hanem egy kisebbség tagjaihoz (valamennyi tagjához) kapcsolódik. Az állam közigazgatási berendezkedését nem érinti, és a szétszórt, szórványban élő, többséget helyi szinten sem elérő kis létszámú kisebbségek kulturális, oktatási önkormányzatát biztosítja. Ennek számtalan jogi formája lehet, de az autonómia lényegi elemeit mindenképpen megőrzi: a kisebbségi közösség számára ugyanis megteremti a lehetőséget, hogy nyelvi, kulturális vagy nemzeti különbözőségeit saját közjogi intézményein keresztül, lényegi kérdésekben döntési jogkörrel biztosítsa. Az átadott hatáskörök főleg az oktatással és a kultúrával kapcsolatosak, de általános politikai szerepet (például konzultatív jog minden, a kisebbséget érintő kérdésben) is kapcsolhatnak hozzá.” (Vizi, 2006)

26 Autonómia Milyen "autonómia"-törekvések ismertek az EU-ban és mire mentek ezzel a törekvéssel a különbözö nemzetek? Elutasítók: Franciaország esetében nyilvánvaló mindenféle kisebbségben élő nemzeti közösség elismerésének elutasítása. Elég, ha Politikai Jogok Egyezményének 27. cikkelyéhez fûzött francia megjegyzésre gondolunk, (Franciaország alkotmánya tilt mindennemû megkülönböztetést állampolgárai között) vagy arra a sokszor és sokat hangoztatott szlogenre, hogy minden francia állampolgár francia. Mégis, jogosítványok: Nyelvoktatás: től baszk, katalán, breton, okcitán, től a korzikai. Területi autonómia: Korzika, 1991-től, 2000-től bővített (Fórika, old)

27 Autonómia Görögország: lényegében teljes tagadásban, noha albán, török és makedón kisebbségei vannak. Nagy Britannia: 1997-ig elutasító, azóta,az észak-írországi, a skót és a walesi helyi parlamentnek sok jogot átengedett

28 Autonómia Elfogadók Belgium: 3 régió, 3 nyelv Hollandia: fríz – nyelvi jogok – de „hollandnak tekintik” Olaszország – Dél Tirol: „Dél-Tirol törvényalkotó jogosítvánnyal rendelkezik az iskola- és óvodaalapítás, szakmai képzés terén, valamint törvényadaptálási joggal iskolarend, tanárképzés és tanév-szerkezet vonatkozásában. Az egyes etnikumok számarányuk alapján vesznek részt a közigazgatásban. A tartományi törvények értelmében az itt élõ összes közösség (osztrák, olasz, ladin) önálló skolaigazgatási rendszerrel rendelkezik, az egyes nyelveken oktató tanárok anyanyelvi szinten kell, hogy beszéljék az adott nyelvet, amirõl kinevezésükkor nyilatkozatot tesznek. Az oktatás minden területen anyanyelven történik. Ami a közigazgatást illeti, a kétnyelvû tartomány minden hivatalnokának ismernie kell mindkét nyelvet, illetve a ladin településeken a ladint. A két közösségnek saját rádió- és tv-állomása, folyóirataik vannak.” (Fórika, 146)

29 Autonómia Spanyolország: autonómiát élvez Baszkföld, Katalónia, Galícia. Amíg a katalán kormány elsimerte „a spanyol állam szuverén legitimációját, az Euzkadi néven autonómiát nyert baszk tartományok (Guipuzcoa, Vizcaya és Alava) lakosságának jelentõs kisebbsége a teljes függetlenség híve maradt, s ennek elérésére a fegyveres erõszak alkalmazásától sem riad vissza.” Fórika, 149

30 Autonómia Melyek az esélyei egy "magyar autonómia-törekvésnek" a Magyarország területén kivüli EU-s államokban? Szerb kisebbségi törvény, 2002: (80 év után először) elismeri a nemzeti kisebbségek jogát az önkormányzathoz a a kultúra, az oktatás a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén. E jogot a demokratikusan választandó nemzeti tanácsokra ruházza. A nemzeti tanács: nem civil szervezet, hanem költségvetési támogatást élvező közhatalmi egység 2002 szeptember 21-én 600 elektor választotta meg a MNT 35 tagját (Korhecz, 201) Ez még nem az autonómia, de esély rá. (uo., Várady Tibort idézve)

31 Felhasznált (ajánlott) irodalmak Nem kimerítő válogatás, fragmentum! Fórika Éva: Hitek és tévhitek eloszlatásáért: az Európai Unió és a kisebbségvédelem magyar Kisebbség sz old Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák Gondolat, 2007, különösen a 9. fejezet (A nemzeti kisebbségek védelme az európai Unióban) Kántor Zoltán(szerk.) Nacionalizmuselméletek (Szöveggyűjtemény), Rejtjel politológiai könyvek 21, Budapest, 2004 Korhecz Tamás: Valóra válhat-e a az autonómiaálom? A Vajdaságban megalakult a Magyar Nemzeti Tanács in: Blénesi Éva- Mandel Kinga (szerk.): Kisebbségek és kormánypolitikai Közép-Európában, Gondolat-MTAKKI, Bp 2004, old Majtényi Balázs: A kisebbségek autonómiája és a regisztráció Kisebbségkutatás évf szám Nagy Boldizsár: Nemzet, állam, polgár Kísérlet fogalmi rendteremtésre, Élet és Irodalom, 2004, május 10. (48. évf., 19. szám) Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, és állam. Kelet-Közép- és Délkelet európában a 19. És 20. Században Napvilág Kiadó, Budapest, 1998 Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségvédelem nemzetközi jogi intézményrendszere a 20. században MTA Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003 Vizi Balázs: Kisebbségi autonómiák Európában Kisebbségkutatás, 2006/2sz. Vizi Balázs Az Európai Unió és a kisebbségi nyelvek in: Nádor, O. - Szarka, L. (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Közép-Kelet-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, p


Letölteni ppt "Unió, Magyarországgal Támaszpontok Kőszegi Ábel és Nagy Boldizsár beszélgetéséhez az EPMSZ 2008. évi akadémiai napjain, Bizovácon „A jövő azé, aki megműveli”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések