Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 1 Tehetségnevelés és integrált oktatás Hazai perspektívák Nemzetközi horizont Apáczai Csere János Általános Iskola Ea.:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 1 Tehetségnevelés és integrált oktatás Hazai perspektívák Nemzetközi horizont Apáczai Csere János Általános Iskola Ea.:"— Előadás másolata:

1 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 1 Tehetségnevelés és integrált oktatás Hazai perspektívák Nemzetközi horizont Apáczai Csere János Általános Iskola Ea.: Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó

2 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc2 „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi 1988/ Új kihívások a tehetséggondozásban (azonosítás, fejlesztés, gondozás)

3 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc3 1. Az oktatás helyzete Magyarországon 1.1. Ki a jó diák ma Magyarországon? - Aki ott van az iskolában; - elvégzi a tanár által kijelölt feladatokat; - megtanulja a leckét; - elkészíti a tanár által feladott írásbeli feladatokat; - magatartása megfelel az életkor sajátosságainak; - társaival együttműködő; - szófogadó; - nem zavarja az órát beszélgetéssel, kérdezéssel; - az órán kézfelemeléssel kérdez; - nem szól közbe;

4 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc4 - aki a mindenki számára előírt tanterv szerint tanul; - átlagosan fejlődik; - mindenben jó teljesítményt nyújt; - jól „kezelhető” gyerek; - társait a kortársai közül választja; ugyanazt követeljük mindenkitől, hiába jönnek különböző kulturális körülmények közül (legfeljebb az egyik ötöst, a másik kettest kap”, a harmadik lemarad vagy kimarad). 1.1. Ki a jó diák ma Magyarországon?

5 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc5 1.2. Mivel igazolható, mi a helyzet napjainkban? - 1998 OECD átlagos matematikai tudás vizsgálata szerint a 17 országban végzett felmérésben a 14. helyen vagyunk; - 2000 OECD, 32 országban végzett felmérés: olvasás – szövegértés19. hely, matematika21. hely, természettudományok 15. hely; - oktatási formánk továbbra is szegregált; - növekednek a társadalomban meglévő egymás közötti különbségek.

6 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc6 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkban - az iskolakötelezettség kiterjesztése 18 éves korig, - a felsőoktatás tömegesedése, - az élethosszig tartó tanulás, - a tudományok gyors fejlődése, - az idegen nyelv jelentősége, - az informatikai ismeretek szükségessége, - a kutatások eredményeinek figyelembe vétele az oktatásban /genetika, agy- kutatás, - igen eltérő szociális és kulturális körülmények közül érkeznek a gyerekek,

7 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc7 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkban - a gyereket a nevelés és oktatás alanyának és nem tárgyának kell tekinteni /a tárgyra hatunk, az alany maga végzi a cselekvést /, - a differenciálás alapja egyre inkább az egyéni érdeklődés lesz, - a pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik, - módosul a pedagógus-szerep (a pedagógus együttműködő társ lesz) – - szaktárgyi tudás + módszertani gazdaság + kreativitásra való hajlam, - veszít jelentőségéből a tantárgyközpontúság - megváltozik a tananyag struktúrája (csökkenteni kell az ismétlődéseket, több időt hagyni egy témára),

8 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc8 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkban a tanulás formái egyszerre legyenek eszközei és céljai az oktatásnak, másodlagos lesz a tartalom, elsődleges az aktivitás és az érdeklődés /a tanulásban való aktív részvétel, nem osztály, hanem az egyén szintjén kell biztosítani az ismeretelsajátítást, az informatika az egyéni információszerzést teszi lehetővé, a formális tanulás helyett egyre nagyobb teret kell biztosítani az informális tanulásnak, új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell alkalmazni:

9 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc9 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkban Új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell alkalmazni: Alternatív pedagógiák Projektpedagógia Modulrendszer Hálózati programok Térségi oktatástervezés Képzési szerkezet átalakítás

10 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc10 1.4. Mit kell érintenie a reformnak? A tanulásszervezést Az oktatáspolitikát A tananyagszervezést A stratégiát A módszereketAz eszközöket A pedagógus szerepek megváltozását A tantárgy és tanórarendszert A tanulókhoz való viszonyt Ezek együttes reformja a paradigmaváltás!

11 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc11 2. Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / 2.1. A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.

12 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc12 2.1. A pedagógus jogai és kötelességei 2.1. A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

13 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc13 1.2. A közoktatási rendszer intézményeinek működése V. fejezet 48.§ (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, annak keretén belül - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet.

14 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc14 3. A tehetség összetevőinek értelmezése (Renzulli – Mönks-modell alapján) 3.1. Képességek: Intellektuális Művészeti - képzőművészet - zene - irodalom Pszichomotoros - sport - tánc - kézügyesség Szociális - vezetői - szervezői készség - kommunikációs képességek

15 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc15 3.2. Kreativitás: /az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese / divergens gondolkodás könnyedség eredetiség

16 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc16 3.3. Feladatelkötelezettség: kíváncsiság érdeklődés szorgalomkitartás becsvágyteljesítménymotiváció

17 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 17 4. A modell alkalmazása átlagon felüli képesség feladat iránti elkötelezettség kreativitás TEHETSÉGTEHETSÉG

18 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 18 Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, amelyben él a tehetség: CsaládIskola Kortársak TEHETSÉGTEHETSÉG

19 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc19 5. A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei 5.1. Kognitív tesztek, eljárások intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése kreativitás mérése: rajzos és nyelvi tesztekkel tanulóképesség mérése: - új helyzetekre való reagálás, - - problémamegoldó tanulás funkcionális képességek mérése, - - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek.

20 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc20 5.2. Nem kognitív eljárások - a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatait tárja fel - énkép és önértékelő teszt, amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól - információgyűjtés RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN

21 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc21 6. A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el) - elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak) - - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).

22 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc22 „A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva” (Herskovits 1994)

23 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc23 Jelenlegi megoldások hazánkban: gyorsítás elkülönítés, dúsítás, speciális tehetséggondozó iskolák, magántanulók, differenciált foglalkozások az iskolában, tanórán kívüli programok, iskolán kívüli programok, versenyek, ösztöndíjak, Arany János Tehetséggondozó Program.

24 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc24 6. A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el) - elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak) - - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).

25 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc25 7. Tehetségfejlesztés – tehetséggondozás 7.1. Feladat: a tehetséges diákok felismerésének segítése, a tehetséggondozással foglalkozó szakmai munkaközösségek létrehozása, a tehetségfejlesztő szakértő, szaktanácsadó megbízása, a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása, tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése (különböző tehetségfejlesztő programok segítségével),

26 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc26 7.1. Feladat: pedagógus továbbképzések szervezése (tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről), tehetséggondozó központok, műhelyek, tevékenységi körök szervezése, működtetése, tehetséggondozó speciális helyi tantervek készítése, tehetséggondozó nyári táborok szervezése, a tehetséggondozás iskolai formáinak megteremtése, „kutató diákok” a felsőoktatásban program kidolgozása.

27 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc27 7.2. Egy tehetséggondozó központ tevékenységi területei Tanácsadás Tehetségazonosítás Tehetséggondozás

28 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc28Tanácsadás Szervezeti szolgáltatás felajánlása munkahelyi interakción keresztül, konzultációk szervezése, a konzultációk középpontjában szakmai kérdések állnak (személyes problémák az adott kérdéssel való összefüggésben beszélhetők meg), a tanácskérő lehet: diák, szülő, nagyszülő, testvér, tanár; segítségnyújtás speciális tananyag összeállításában

29 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc29 Tehetségazonosítás Feladat: a tehetség felismerése, a tanárok megismertetése azokkal a vizsgáló eljárásokkal, amelyeket pszichológiai képzettség nélkül is fel tudnak használni tanítványaik megismerésében, ezeknek a vizsgálati eljárásoknak és elemzésüknek az elvégzése azokban az esetekben, amikor ezt igénylik (szülő, tanár), szükség esetén, pszichológiai vizsgálat elvégzése,

30 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc30Tehetségazonosítás Feladat: a tehetség felismerése, diagnosztikus mérések végzése a különböző képességek területén (kreativitás, figyelem, motiváció, elkötelezettség stb.), személyiség- és szorongásvizsgálat, a tehetség fogalmának „tisztázása” a pedagógusok és a szülők körében.

31 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc31 Tehetséggondozás Tudatosítani kell a pedagógusok szerepét a tehetség fejlesztésben, olyan tanulási / tanítási stratégiákkal és stílusokkal kell megismertetni a pedagógusokat (előadások, konzultációk, szakmai kiadványok), amelyekkel hatékonyabban végezhetik munkájukat, megismertetni a pedagógusokat a tehetséggondozás lehetséges formáival és módjaival,

32 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc32 Tehetségazonosítás segítségnyújtás a gazdagító, dúsító, fejlesztő programok metodikájának kidolgozásához, módszertani segítség adása az alulteljesítő tehetségek tanulásához, szaktáborok szervezése, nyomon követés.

33 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc33 7.3.Fejlesztendő területek összehasonlítás, absztrakt gondolkodás, kreatív gondolkodás, kritikai gondolkodás, felfedezés, tényfeltárás, problémamegoldás, érdeklődés, elemző-képesség, probléma meghatározás, önálló gondolkodás, döntésképesség, jövőre orientált analízis, gondolkodás, szorgalom, igyekezet, értékelés, szintézis, tervezés, vezetőképesség, szervezés,

34 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc34 7.3.Fejlesztendő területek természettudományos képességek, lényegkiemelés, figyelem, olvasottság, íráskészség, könyvtárhasználat, erkölcsi-etikai gondolkodás, emberbaráti attitűdök, önértékelés fejlesztése, teljesítménymotiváció, szakterületek, határtudományok emlékezeterősítő, kölcsönös összefüggése- memóriafejlesztő inek felismerése, stratégiák felismerése.

35 35 8. A tehetséges gyermekek tanárainak felkészítése 8.1. A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyei intelligensek, jól informáltak, széles érdeklődési körrel rendelkeznek, szorgalmasak, teljesítményorientáltak, jó szervezők, munkájukban lelkesek, humorérzékkel rendelkeznek, rugalmasak, megértők, elfogadók, motiválják a gyerekeket, komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait, a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket.

36 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc36 8.2. A tehetséges tanár profilja Személyes jellemvonásokProfesszionális jellemvonások feltétel - intellektuális képességek, - interperszonális képességek, - sikerorientáltság, - stabil személyiség, - intellektuális kíváncsiság, - szervezésre való képesség, - vezetésre való képesség. - tárgyi tudás, - az információ kezelésének képessége - tanítási képességek, - jártasság a diagnosztikában, - programok tanításában való jártasság, - programfejlesztési képességek, - programvezetői képességek.

37 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc37 8.3. Tanártovábbképzések: tanfolyami képzés, tehetségfejlesztő szakértő.

38 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc38 9. Tehetségkeresés tehetségmentés szunnyadó tehetség 9.1. Cél a gyerekek erős oldalainak feltérképezése, fejlesztése, speciális képességek megkeresése a tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése (hatékony tanulói módszerek kialakítása) megfelelő érzelmi légkör kialakítása EQ kihozni a maximális teljesítményt a gyerekekből terhelhetőség – regenerálódás

39 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc39 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Óvodáskor: „érezze jól magát a gyerek az óvodában”. -tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása –

40 40 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Alsó tagozat: -megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / - „általános intellektuális fejlesztés megalapozása”. Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé, - lehetőségek megteremtése (5-6. oszt), - programok indítása (6-7. oszt), „kóstoljon bele a gyerek”. Középiskola:az igazi tehetséggondozás időszaka „tehetségfejlesztés”

41 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc41 9.3. Család – iskola A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék – A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék –

42 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc42 9.4. Mérési területek lehetnek a beválogatás során figyelem, memória, logikai képesség, megértő gondolkodás, problémamegoldó képesség, Pszichikus folyamatok fejlesztése. Fejlődnek a pszichikus tulajdonságok.

43 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc43 9.5. Javasolt mérőlapok Molnár Lívia: Ki tudja mi a siker? Sikerkeresés – kudarckerülés; Barkóczi Ilona: - Pléh Csaba: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata Kreativitás – szabadidő;

44 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc44 9.5. Javasolt mérőlapok Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok - Tehetség és személyiség, - A tanulás iránti attitűd, - A tantárgyak iránti attitűd;

45 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc45 9.5. Javasolt mérőlapok Kozéki Béla – Eutwistle M.J.: Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskolásoknak körében (Pszichológia 1986) - Az iskolai motiváció - A tanulási orientáció Barkóczi Ilona által készített tesztek, Klein Sándor által készített teszt

46 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc46 10. A Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológia Tanszékének vezetője – Dr. Balogh László – által irányított 2000. évi pedagógiai kutatás megállapításai: A pedagógusok ismeretszerzésének folyamatos bővítése; képzésük, továbbképzésük, átképzésük biztosítása. A tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatást kognitív és nem kognitív eljárások alkalmazása előzze meg. A tehetségesek kiválasztásában lényeges követelmény a rendszerszemléletű komplex módszerek alkalmazása. A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani. Ehhez szükség van speciális tantervekre, jól felkészült pedagógusokra és megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkező tehetséggondozó műhelyekre. (Az egyes speciális képességekhez fejlesztő programok kellenek.)

47 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc47 - Igen fontos a tehetség időben történő felismerése, amelyhez régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. (A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban (A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban a kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokat a kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokat / Decentrumokat kellene létrehozni.) / Decentrumokat kellene létrehozni.) - Az azonosított tehetség után kapjon a gondozást végző szakmai intézmény állami normatívát intézmény állami normatívát (tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében (tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében - Az azonosított tehetség foglalkoztatására átfogó programokat több iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan működtetni. működtetni. (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és működtetése) működtetése)

48 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc48 - A megyei közoktatási közalapítványok – alapító okiratuk módosítását követően – a rendelkezésre álló keretösszeg egy részét fordítanák tehetséggondozásra, és nem feltétlenül tanulmányi versenyekre - Régiónként, megyénként évente találkozót kellene szervezni a tehetséges diákok számára, amelyre a részt vevő diákoknak pályaművet kellene készíteniük. A találkozó aktuális témáit a régió,a kistérség problémái közül kellene kiírni - Igen fontos lenne a felsőoktatási intézmények érintett tanszékeinek bekapcsolódása a tehetséges gyermekekkel való foglalkozásba ( kutatások, mérések stb.)

49 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc49 Tisztelt Tanácskozás! Kedves Kollégák! Dr. Révész Géza gondolataival köszönöm meg figyelmüket, melynek aktualitását döntsék el Önök.

50 Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. Sarka Ferenc50 „…a tehetség korai felismerésének nincs addig semmi jelentősége, míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik céljává, míg a nemezt tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemi és erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelme lenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük, kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról, hogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünknek legjobban megfelel? Mit használ a nemzetnek, ha legértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek – többnyire sikeres konkurenciájával szemben nem segítjük elő?”


Letölteni ppt "Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01. 1 Tehetségnevelés és integrált oktatás Hazai perspektívák Nemzetközi horizont Apáczai Csere János Általános Iskola Ea.:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések