Dr. Kenyeres Elemér (1891 – 1933.) munkássága

Az előadások a következő témára: "Dr. Kenyeres Elemér (1891 – 1933.) munkássága"— Előadás másolata:

1 Dr. Kenyeres Elemér (1891 – 1933.) munkássága

2 Dr. Kenyeres Elemér

3 Az I. világháború hatása Munkássága Előmenetele
Kapcsolat Gyermek- és ifjúkora Gyermekévei Iskolái Felsőbb tanulmányai A törekvő diák Az I. világháború hatása Munkássága Előmenetele Főbb művei Tudományos tevékenysége Középpontban a gyermek Tevékenységének hatása Az 1900-as évek pedagógiájára A Montessori módszer A régi és az új iskolák összevetése Személyisége Előadásmódja, módszertana Napjaink pedagógiájára Pedagógiai elvünk Ahogyan az „életünket” szervezzük – képek a mindennapjainkból

4 Kapcsolat Pusztamagyaród
Kenyeres Elemér Általános Iskola és Óvoda szeptember

5 2008. szeptember 01. Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola Arany János Tagiskola és Tagóvodák Pusztamagyaród

6 Pusztamagyaródtól Miskolcig
1891. január 31-én Pusztamagyaródon született Édesapja a helyi iskola kántortanítója volt.

7 Gyermekévei Kétéves korában szüleivel Kondorfára, Vas megyébe került.
Kedvenc szórakozása a madarászás volt. A hazai madárvilág kiváló ismerője.

8 Iskolái Tíz éves korában (1901) a család Diósgyőrbe költözött.
Miskolc –gimnázium; bejáró tanuló Viszonya az iskolához, tanáraihoz – rossz. Oka: „nem tudták lekötni az érdeklődését; nem is tanult szívesen, mert nem tudta tovább élni az ő boldog gyermekvilágát”. Hatása: „ez is adhatott neki indítékot arra, hogy később figyelme a nevelés új irányai felé terelődött” – mondta ő. Apja kivette a gimnáziumból, s beadta ugyanott a polgári iskolába.

9 Felsőbb tanulmányai A négy polgári után az egri római katolikus tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Eleinte itt sem tanult különösebben. Csak 16 éves korában ébredt fel benne a tudás utáni vágy. Olvasott mindenfélét, főleg szépirodalmi könyveket, s ekkor már az iskolai tanulásban is jobb eredményt mutatott fel. Megszerezte a tanítói oklevelet 1909. szeptembertől - Budapest Pedagógium nyelv-, történet- és földrajztudományi szakon folytatta a tanulmányait

10 A Budapesti Bölcsészettudományi Egyetemnek rendkívüli hallgatója 1912-1914 között.
A pedagógia és a filozófia mellett németet, angolt és francia nyelvet is tanult ben szerzett tanári oklevelet.

11 A törekvő diák Szellemi farkasétvágy „gyötri” - Rengeteget olvasott: szépirodalmi műveket s főképpen külföldieket. Magánszorgalomból egyidejűleg tanult német, francia, és angol nyelvet. Privát órákat is vett, csakhogy jól megtanuljon franciául és németül.

12 Az I. világháború hatása
1914. augusztusában be kellett vonulnia egyéves önkéntesnek - miskolci 10. honvéd gyalogezred. 1915-ben részt vett a gorlicei ütközetben. Karlövést kapott, Pozsonyba került kórházba. 1916-ban az oláhok ellen indított offenzívában vett részt. Vitézségéért bronz és I. osztályú ezüst vitézségi érmet kapott.

13 Vitézségi érmek és viselésükre jogosító igazolvány

14 Betegen került újra kórházba.
Szívtágulást és szívidegességet állapítottak meg nála - nem mehetett többé a harctérre. A háború végéig továbbra is Miskolcon, majd Bécsben a hadügyminisztériumban teljesített katonai szolgálatot - tartalékos hadnagyként szerelt le.

15 Családi élete - munkássága
1918-ban megnősült. Felesége nagyon sok feladatot átvállalt a családi munkából, így ő teljesen a tudományos munkájának élhetett. 1919-ben tanítóintézeti tanár lett. Eleinte a kultuszminisztériumban kapott állást, majd az állami óvónőképző intézetben tanította a neveléstudományi tárgyakat.

16 Családi élete - munkássága
1919-ben megszületett a gyermeke, Évike. Kislánya testi és szellemi fejlődésének megfigyelése teljesen a gyermektanulmány felé irányította a figyelmét és a munkásságát. Az óvónőképző növendékei szempontokat kaptak tőle a gyermekek megfigyelésére. A feldolgozást a 3-6 éves gyermek testi és szellemi fejlődése c. cikksorozatban kezdte meg – a munkát befejezni nem tudta.

17 Előmenetele 1923. Szeged: a KISDEDNEVELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK titkára A KISDEDNEVELÉS szerkesztője. nagy szakértelemmel végezte a munkát

18 A PEDAGÓGIA, FILOZÓFIA ÉS A LÉLEKTAN TUDOMÁNYOK DOKTORÁVÁ AVATTÁK – 1924. december, Budapest

19 Főbb művei Fröbel gyermekismerete (Budapest – 1925.)
A gyermek első szavai és a szófajok föllépése (Budapest – 1926); franciául is! A gyermek beszédének fejlődése (Budapest ) A gyermek testének és mozgásának fejlődése (Budapest – 1934.) …

20 Tudományos tevékenysége
ben kormányzói ösztöndíjasként a genfi egyetemen folytatott pedagógiai tanulmányokat 1929-től a Testnevelési Főiskolán tanított. 1930-ban gyermeklélektanból habilitált, egyetemi magántanár lett.

21 Óvónőképzők módszertani anyaga

22 Középpontban a gyermek
A korszak pedagógiai szakmai és tudományos életének aktív résztvevője volt. Irányításával a Brunszvik Teréz Kisdedóvónőképző gyakorló óvodájában Montessori jellegű foglalkozásokat is tartottak.

23 1931-től a Magyar Gyermektanulmányi és Lélektani Társaság főtitkára.

24 …. 1933 augusztus 25-én tragikus hirtelenséggel (szívbetegségben) Siófokon elhunyt.

25 Tevékenységének hatása az 1900-as évek pedagógiájára
A magyar reformpedagógia és a hazai gyermektanulmány óvodapedagógiai szempontból legfontosabb képviselője Megírta az óvoda neveléstörténetét, összegezte a módszertani elveket. Kidolgozta a magyar óvodaügy és óvónőképzés korszerűsítésének elveit. A Kisdednevelés című lap megbízható, korrekt, korszerű szakmai hátteret ad a pedagógiai munkához. A lapban több külföldi tanulmány, munka fordítását adják közre: - Herbart, Pestalozzi, Comenius, Fröbel művei - Montessori, Dewey modern reformtörekvései. Személyes kapcsolat a nagy svájci iskola képviselőivel (Piaget, Bovet, Claparede) – újabb pozitív hatások az elveire. Montessori módszer bevezetése

26 A Montessori módszer Maria Montessori (1870., Olaszország)
a XX. század egyik legnagyobb hatású pedagógiai rendszerének megalkotója. Az első olasz orvosnő s nevelő. A szabad, boldog, öntudatos ember neveléséért fáradozott egész életén át. Módszerét, pedagógiáját permanensen továbbfejlesztette és építette – az egész világon. Pedagógiájának alapja: - a gyermek természeténél fogva aktív, - tevékenység által tanul, s önmagát fejleszti. Akkor nevelhetjük legeredményesebben a gyermeket, ha felismerjük való szükségleteit, és hagyjuk önállóan cselekedni. A pedagógus és a szülő feladata hogy a gyermekét élni segítse, a szabad önfejlődés lehetőségét megteremtse.

27 Mária Montessori Budapesten
1930.december 19. – 22. Programjai: előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián - Részletek Budapest nevezetességeinek megtekintése Gróf Klebelsberg Kunó dr. vallás és közoktatásügyi miniszter ebédet ad a tiszteletére Fogadja: dr. Kenyeres Elemér tanárt – köszönetet mond a munkásságáért

28 ÓVODA … …ISKOLA

29 Tevékenységének iskolai hatásai A régi és az új iskolák összevetése Az új iskola és pedagógiája március-április

30 Régi iskolák jellemzői Új iskolák jellemzői
1. A gyermeket befogadó lénynek tekintik 1. A gyermek aktivitására épülnek 2. Az emlékezetre támaszkodnak 2. A természetes hajlamok és képességek, a gondolkodás fejlesztése a cél 3. Hagyományos órarend 3. Az egyéni képességek mértéke a fontos, ez a tevékeny elmélyülés alapja 4. A tantervek logikai vagy időrendi haladás szerint mindent felölelnek 4. Az egyes tudományokban keresik a fejlesztő részleteket, elfordulás az enciklopédikus eszménytől 5. A tankönyvi szövegek betanulása a fő 5. Ösztönzés az értelmi tevékenységre, a kutatásra 6. A vizsgák célja az ismeretek elsajátításának ellenőrzése 6. A vizsgákon az ismeretek használatára, gyakorlati alkalmazására fektették a hangsúlyt 7. Tömegtanítás 7. Egyéni, személyre szabott nevelés 8. Koncentrikus előrehaladás 8. Az érdeklődési központok irányítása a cél 9. Mozdulatlanság a fegyelem megnyilvánulása 9. A tevékenység az iskolai fegyelem megnyilvánulása 10. Az érdeklődést a félelem, büntetés vagy jutalom váltja ki 10. Belső, spontán érdeklődés 11. Egyéni munka 11. Egyéni és kollektív munka, iskolai munkamegosztás a szociális érzékenység kialakításának érdekében 12. Az erkölcsi nevelés a rossz hajlamok elnyomására szolgál 12. A hajlamok levezetését, szublimálását tűzték célul.

31 A családi nevelés fontossága
Előadások,cikkek, tanítások Előtérben: a szülők nevelési hibái; a szülők iskolája, a szülői értekezletek – módszerek Magyar Családvédelmi Kongresszus 1932. május 21. – részlet a beszédéből

32 „Nézd, Kenyeres apánk mosolyt eszik”.
Személyisége Lelkileg közel állt növendékeihez, olyan volt, mint egy jóságos szülő, tanítványai egymás közt „Kenyeres apánknak” becézték, diákjaival együttérző, melegszívű, megértő, szigorú, a gyengeségekkel szemben atyailag elnéző, kedves, egyszerű megjelenésű és közvetlen ember Vallja: A „tanítványai nem rosszak, csak gyerekek”. Ajkán sajátságos, bujkáló mosoly jelent meg, mely sohasem fakadt derüssé, mindig ajkára fagyott. Ilyenkor száját jellegzetesen félrehúzta, alsó fogsorával a felső ajkába harapott, hogy érzelmeit elfojtsa. Egyik tanítványának közkeletűvé vált kedves mondása: „Nézd, Kenyeres apánk mosolyt eszik”.

33 Előadásmódja, módszertana
Világosan, érdekfeszítően, könnyedén, szinte játszva magyarázott. Előadásai: színesek, találóak,lelkesítőek. Rendkívül mélyen hatott tanítványai szellemi életének alakulására. A rövid, szabatos definíciókat szerette, tömör, határozott és gyors feleletet kívánt. Csak a személyes tapasztalaton és megfigyelésen alapuló pontos és eredeti ismeretet tartotta értékesnek. Tanítványait önállóságra nevelte, egyéni látásukat fokozta. Meggyőző erővel, odaadással, szívvel-lélekkel tanított. Kenyeres Elemérnek a tanítás nem megélhetési lehetőség, hanem ÉLETCÉL volt.

34 Tevékenységének hatása napjaink pedagógiájára
Alternatív iskolák megjelenése Gyermekközpontú pedagógiai elemek beépítése a nevelés-oktatás folyamatába Nyitottság a tartalmi megújulásra - integráció (egyéni fejlesztés, differenciált bánásmód), kompetenciaalapú nevelés, oktatás,… - módszertani megújulás Hospitációk, útkeresések „Jó gyakorlatok”

35 Ő iskolánk névadója. Miért?
Hisszük és valljuk, hogy nevelési elveit, szellemi hagyatékát mi, pusztamagyaródi pedagógusok is magunkénak tudhatjuk. Büszkék vagyunk rá, s követni szeretnénk szellemiségét, a tudás iránti elkötelezettségét!

36 Pedagógiai elvünk " Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg.
Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd is meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethessed, hogy mélyebben védelmezhessed s jobban nevelhessed" Dr. Kenyeres Elemér

37 Ahogyan az „életünket” szervezzük – képek a mindennapjainkból

38 Pedagógusok továbbképzése

39 Tanórák

40 Iskolai programjaink

41

42 FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK – Zánkai tábor

43 Emlékezetes pillanatok: Tata – reneszánsz túra

44 Sport, sport, sport, …

45 Óvodánk

46 Emlékeink névadónkról

47 Köszönöm a figyelmet! www.kenyeres.sulinet.hu andreakozma@t-online.hu
Kozma Andrea Kenyeres Elemér Kistérségi Általános Iskola Arany János Tagiskola és Tagóvodák Pusztamagyaród