Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ISO 27000-es család Krasznay Csaba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ISO 27000-es család Krasznay Csaba."— Előadás másolata:

1 ISO es család Krasznay Csaba

2 Bevezetés Információbiztonsági Irányítási Rendszert (IBIR v. ISMS) létrehozni a fejlesztőnek és a megrendelőnek is fontos lehet. A szabvány bemutatása során tehát két szempontot kell figyelembe venni: A megrendelő olyan szoftvert szeretne, ami segít az IBIR követelményeinek megfelelni A fejlesztő olyan környezetet szeretne, ahol nem kell félnie a kód kiszivárgásától, az adatvesztéstől, stb. Ez utóbbit a Common Criteria is előírja

3 Mi az IBIR? Az átfogó irányítási rendszernek az a része, amely – egy, a működési kockázatokat figyelembe vevő megközelítésen alapulva – kialakítja, bevezeti, működteti, figyeli, átvizsgálja, fenntartja és fejleszti az információvédelmet. Az irányítási rendszer magában foglalja a szervezeti felépítést, a szabályzatot, a tervezési tevékenységeket, a felelősségi köröket, a gyakorlatot, az eljárásokat, a folyamatokat és az erőforrásokat.

4 Mi az IBIR? Az IBIR létrehozásának számos oka lehet:
Törvénynek vagy szabályozásnak való megfelelés Az információ értéke olyan nagy, hogy nem lehet védtelenül hagyni Külső nyomás (tulajdonosok, partnerek, vásárlók) Ennél kevésbé nyilvánvaló okok is vannak: Az információs rendszerek egyszerűbb kezelése Csökkenő költségek (bár ez elsőre nehezen hihető)

5 Mi az IBIR? IBIR-t bevezetni nem egyszerű, mert
viszonylag sok idő kell ahhoz, hogy gördülékenyen működjön (ld. ISO 9000) a bevezetés megakadhat a vállalaton belül szervezeti változások miatt a támogatás, az anyagiak vagy az emberek kiesése miatt A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb szervezeteknél szokott lenni IBIR-szerű szabályozás, ami viszont nem alkot összefüggő rendszert, hiányos lehet nem lehet tanúsítványt szerezni rá, ami bizonyos esetekben fontos lehet.

6 A szabványról Két részre bontható
1. rész : A Code of Practice for Information Security Managementet (magyarul: Az informatikai biztonság menedzsmentjének gyakorlati kódexe) 2. rész: Specification for Information Security Management Systems. (Az informatikai biztonsági menedzsment rendszerének specifikációja) Nemzetközileg elfogadott és széles körben elismert biztonsági szabvány Definíció szerint „a legszéleskörűbb eljárások, melyek az információs biztonság legjobb gyakorlati megvalósítását szolgálják”.

7 A szabvány rövid története
Az információvédelmi irányítási rendszer informatikai területen túlmutató komplex értelmezésére szakmai körökben az ún. BS 7799 vagy ISO szabvány terjedt el. Az elnevezések tisztázására a fenti ábrán kerül összefoglalásra a BS 7799-es szabványcsalád. A BS 7799-es szabványcsalád története: Az információvédelmi irányítási rendszerszabványokra a BS 7799-es szabványcsaládot alakították ki a brit szabványosítók, és alapvetően két vonala van. Az egyik az útmutató jellegű szabvány (BS ), míg a másik a kifejezetten a tanúsítási céllal készült követelményszabvány (BS ). Az ábráról leolvasható, hogy ezt a szabványt 1995-ben adta ki a brit szabványügyi testület BS :1995 jelzettel, amelyet módosított, és 1999-ben a szabvány egy új verzióját adták ki BS :1999 szám alatt. Ebből az útmutató szabványból készült 2000-ben az ISO/IEC 17799:2000 jelű nemzetközi szabvány, melyet 2002-ben a Magyar Szabványügyi Testület is honosított magyar szabványként és az MSZ ISO/IEC 17799:2002 számon adta ki. Fontos megjegyeznünk, hogy ez a magyar szabvány is útmutató szabvány. A 2000-ben kiadott nemzetközi szabványt 2005-ben módosították és kiadták az ISO/IEC 17799:2005 szabványt. A követelményszabvány története az 1998-ban kiadott BS :1998 szabvánnyal indult, amelyet következő évben követett a BS :1999 változat. Ez a változat mellőzte a brit specialitásokat és valójában már nemzetközi szabványként funkcionált. Ezt bizonyítja, hogy több ország (pl. Svédország, Japán) nemzeti szabványként is bevezette. A szabványalkotók célja az volt, hogy az információvédelmet menedzsmentrendszerként kezeljék, így törekedtek a más menedzsmentrendszer-szabványokkal való összhangra. Ezt a fajta törekvést mutatja az is, hogy 2002-ben kiadták a BS :2002 szabványt, amely már az ISO 9001:2000 szabvány figyelembevételével készült, és valóban abba az irányba mutat, hogy az információ- és adatvédelmet vezetési rendszerként kell értelmezni. Ezt a brit követelményszabványt a Magyar Szabványügyi Testület 2004-ben magyar előszabványként MSZE :2004 jelzettel honosította. A követelményszabvány nemzetközi változatát 2005 őszén adták ki ISO/IEC 27001:2005 jelzettel. Ez a szabvány történetében egy jelentős esemény volt, mert azon túl, hogy kiadták a szabványt, egy egész szabványcsaládot, az ISO eset is létrehozták, amelyben további, a kérdéskörhöz tartozó szabványok jelentek és jelennek meg ISO/IEC 17799:2005 ISO/IEC 27001:2005 ISO/IEC 27002:2005 MSZ ISO/IEC 17799:2006 MSZ ISO/IEC 27001:2006

8 ISO 27001 Nagyon rövid, mindössze 8 oldal a szabvány, a többi melléklet és szómagyarázat. Leírja egy olyan modellt az IBIR-re, amivel azt elő lehet készíteni, meg lehet valósítani, működtetni lehet, ellenőrizni lehet, át lehet tekinteni, karban lehet tartani, és fejleszteni lehet. Ez alapján tanúsítják az IBIR rendszereket.

9 ISO 27001 A Plan-Do-Check-Act modellt használja

10 ISO 27001 Tervezés (az ISMS kialakítása)
Olyan IBIR-politika, -célok, -folyamatok és -eljárások kialakítása, amelyek lényegesek annak érdekében, hogy a kockázat kezelése és az információbiztonság fejlesztése a szervezet általános politikájával és céljaival összhangban lévő eredményeket tudjon felmutatni. Végrehajtás (az ISMS bevezetése és működtetése) Az IBIR-politika, -intézkedések, -folyamatok és -eljárások bevezetése és működtetése. Ellenőrzés (az ISMS figyelemmel kísérése és átvizsgálása) A folyamatok teljesítményének értékelése, és ahol lehetséges, mérése az IBIR-politikával, -célokkal és a gyakorlati tapasztalatokkal összevetve, továbbá az eredmények jelentése a vezetésnek átvizsgálás céljából. Beavatkozás (az ISMS fenntartása és fejlesztése) Helyesbítő és megelőző tevékenységek végrehajtása a belső IBIR-átvizsgálás (audit) és vezetőségi átvizsgálás eredményei, illetve egyéb lényeges információk alapján az ISMS folyamatos fejlesztése érdekében.

11 ISO 27002 Jelentős változások történtek a szabvány megközelítésében
Korábban a CIA követelmények biztosítása volt a fókuszban Az új szabvány az üzleti igényeket helyezi előtérbe Az információbiztonság az információ védelme a széleskörű fenyegetésektől, hogy biztosítsák az üzleti folyamatok működésének folytonosságát, a lehető legkisebbre csökkentsék a kockázatot, és legnagyobbra növeljék a befektetési megtérülést és a működési lehetőségeket.

12 A védelem területei (ISO 27002 szerint)
Az ISMS kialakítása kockázatelemzéssel kezdődik!!! Szabályzati rendszer Biztonsági szervezet Vagyontárgyak kezelése Személyi biztonság Fizikai és környezeti biztonság Kommunikáció és üzemeltetés biztonsága Hozzáférés-ellenőrzés Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása Incidenskezelés Üzletmenet-folytonosság Megfelelőség

13 Az ISO 27000-es család további szabványai
A tervek szerint rövid időn belül kialakítják a szabvány teljes rendszerét Ennek elemei a következők: 27000: IBIR alapok és szótár (stage 30.20) 27003: IBIR megvalósítási útmutató (még nem kezdték el kialakítani) 27004: Az információbiztonság irányításának mérése (stage 30.20) 27005: IBIR kockázatmenedzsment (stage 40.99) 27006: Az IBIR tanúsítást végző szervezetre vonatkozó követelmények (megjelent: ISO/IEC 27006:2007)

14 Magyar vonatkozású hírek
Az ISO es család és a Common Criteria alapján készül a közigazgatás számára a Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlás. Ez valószínűleg a közigazgatás bizonyos részein kötelezően ajánlott lesz. Tartalmazza az ISO 27001, ISO és ISO követelményeit is. A készítők szándéka szerint sokkal gyakorlatiasabb lesz, mint a szabványszöveg. Érdemes rá odafigyelni!

15 Az IBIR létrehozása Az IBIR kialakítása előtt néhány fontos dolgot tisztázni kell: Az egész szervezetre érvényes legyen a szabályozás, vagy csak egy részére? Az ISO mely elemeit akarjuk szabályozni egyáltalán? Cél a tanúsítvány megszerzése? Ki vegyen részt a kialakításban a szervezet részéről?

16 Az IBIR létrehozása 1. lépés: Tervezés
Itt kell meghatározni az IBIR szabályait és céljait Ezeknek összhangban kell lenniük az üzleti célokkal Meg kell határozni az alkalmazási területét, a szabályzatát, a kockázatelemzés módszerét, El kell végezni a kockázatelemzést Ez alapján azonosítani kell a kockázatokat, a kockázatkezelés módszereit, valamint a védelmi intézkedéseket Mindehhez meg kell szerezni a vezetés jóváhagyását és alkalmazhatósági nyilatkozatot kell tenni

17 A lehetséges védelmi intézkedések
A lehetséges védelmi intézkedések az ISO ből származnak. Ez részletesen leírja, hogy az információbiztonság területén mit kell figyelembe venni. A védelmi intézkedések felsorolásánál a már említett két nézőpontot alkalmazzuk: Mit tehetünk, ha fejlesztőként kell a saját szervezetnél bevezetni a védelmi intézkedést? Mit tehetünk, ha szállítóként akarjuk támogatni a partnerünket?

18 Biztonsági szabályzat
Információbiztonsági politika Cél: Vezetői iránymutatás és támogatás nyújtása az információbiztonság a működés követelményeinek, valamint a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak megfelelően. Az információbiztonsági szabályzat dokumentuma Intézkedés: A vezetésnek információbiztonsági szabályzatot kell jóváhagynia, azt közzé kell tennie és ismertetnie kell valamennyi alkalmazottal és a megfelelő külső partnerekkel. Az információbiztonsági szabályzat átvizsgálása Intézkedés: Az információbiztonsági szabályzatot meghatározott időközönként, illetve lényeges változások bekövetkezésekor, át kell vizsgálni annak biztosítására, hogy továbbra is alkalmas, helytálló és hatékony maradjon.

19 Biztonsági szabályzat
Szoftveres támogatási lehetőség: A szabályzat egészét vagy egyes pontjait folyamatosan, minden érintettnek közzétenni nehézkes. A szöveg közzétételét segíthet az, ha szerepkörtől függően a szoftver folyamatosan emlékezteti a felhasználót a jogaira és kötelességeire. A vezetőségi átvizsgáláshoz statisztikákat lehet nyújtani a későbbi védelmi intézkedések hatékonyságáról (pl. jelentett incidensek száma)

20 Az információbiztonság szervezete
Belső szervezet Cél: Az információbiztonság irányítása a szervezeten belül. A vezetés elkötelezettsége az információbiztonság ügye iránt Intézkedés: A vezetésnek világos iránymutatással, elkötelezettsége kinyilvánításával, az információbiztonsággal összefüggő felelősségi körök egyértelmű kijelölésével és elismertetésével aktív módon támogatnia kell a biztonságot a szervezeten belül. Az információbiztonság koordinálása Intézkedés: Az információbiztonsági tevékenységeket a szervezet különböző részeitől delegált és megfelelő feladat- és munkaköri funkciókkal felruházott képviselők révén kell koordinálni.

21 Az információbiztonság szervezete
Az információbiztonsági felelősségi körök kijelölése Intézkedés: Az információbiztonsággal összefüggő valamennyi felelősségi kört egyértelműen meg kell határozni. Jogosultsági engedélyezési folyamat az információ-feldolgozó eszközökre vonatkozóan Intézkedés: Folyamatot kell kialakítani és bevezetni az új információ-feldolgozó eszközökkel kapcsolatos jogosultságok vezetőségi engedélyezésére. Titoktartási megállapodások Intézkedés: Meg kell határozni, illetve rendszeresen át kell vizsgálni a szervezet információbiztonsággal kapcsolatos igényeit tükröző bizalmassági vagy titoktartási megállapodások követelményeit.

22 Az információbiztonság szervezete
Kapcsolattartás a felhatalmazott szervezetekkel Intézkedés: Megfelelő kapcsolatokat kell fenntartani az illetékes felhatalmazott szervezetekkel. Kapcsolattartás speciális érdekcsoportokkal Intézkedés: Megfelelő kapcsolatokat kell fenntartani a speciális érdekcsoportokkal, illetve más speciális biztonsági fórumokkal és szakmai társaságokkal. Az információbiztonság független átvizsgálása Intézkedés: A szervezetnek az információbiztonság kezelését és az információbiztonság megvalósítását (azaz a szabályozási célokat, az Intézkedéseket, a szabályzatokat, a folyamatokat és információbiztonsági eljárásokat) meghatározott időközönként, illetve amikor az információbiztonság bevezetésében lényeges változások következnek be, független módon át kell vizsgálni.

23 Az információbiztonság szervezete
Külső ügyfelek Cél: A szervezet külső felek, ügyfelek által hozzáférhető, feldolgozott vagy részükre kommunikált, illetve általuk kezelt információk és információ-feldolgozó eszközök biztonságának fenntartása. A külső ügyfelekkel összefüggő kockázatok azonosítása Intézkedés: Azonosítani kell a szervezet információit és információ-feldolgozó eszközeit fenyegető kockázatokat, amelyek olyan működési folyamatokból származnak, amelyekben külső ügyfelek vesznek részt, ezekkel szemben megfelelő intézkedéseket kell hozni és érvényesíteni a hozzáférési jog megadása előtt.

24 Az információbiztonság szervezete
A biztonság kérdésének kezelése az ügyfelekkel való foglalkozás során Intézkedés: Foglalkozni kell valamennyi azonosított biztonsági követelménnyel, mielőtt a szervezet hozzáférést biztosít információihoz, illetve vagyontárgyaihoz az ügyfelek számára. A biztonság kérdésének kezelése harmadik féllel kötött megállapodásokban Intézkedés: A harmadik felekkel kötött megállapodásoknak, beleértve a szervezet információihoz, illetve információfeldolgozó eszközeihez való hozzáférést, azok feldolgozását, kommunikálását, illetve kezelését, valamint termékeknek, illetve szolgáltatásoknak az információfeldolgozó eszközökhöz való hozzáadását, valamennyi vonatkozó biztonsági követelményt tartalmazniuk kell.

25 Az információbiztonság szervezete
Szoftveres támogatási lehetőség: Az adatgazdák kijelölése ebben a fázisban történik meg, ezt a jogosultságkezelésben kell a későbbiekben implementálni A titoktartási szerződésben rögzített hozzáférési jogosultságokat és időket figyelembe kell venni A hozzáféréssel kapcsolatos szabálysértésekről információt, statisztikát kell szolgáltatni A megrendelőt folyamatosan értesíteni kell a szoftverben talált sérülékenységekről Ebben a pontban határozhatják meg, hogy a szállítóval, mint harmadik féllel szemben milyen biztonsági követelmények vannak, amit vagy be kell tartani, vagy implementálni kell.

26 Vagyontárgyak kezelése
Felelősség a vagyontárgyakért Cél: Megfelelő védelem elérése és fenntartása a szervezet vagyontárgyait illetően. Vagyonleltár Intézkedés: Valamennyi vagyontárgyat egyértelműen azonosítani kell és valamennyi fontos vagyontárgyról leltárt kell felvenni és azt meg kell őrizni.

27 Vagyontárgyak kezelése
Vagyontárgyak tulajdonjoga Intézkedés: Valamennyi információt és az információfeldolgozással összefüggő vagyontárgyat a szervezet meghatározott része kell birtokoljon. Vagyontárgyak elfogadható használata Intézkedés: Szabályokat kell azonosítani, dokumentálni és érvényesíteni az információk és az információfeldolgozással összefüggő vagyontárgyak elfogadható használatára vonatkozóan.

28 Vagyontárgyak kezelése
Információk osztályozása Cél: az információk megfelelő szintű védelmének biztosítása Osztályozási elvek Intézkedés: Az információkat értékük, a jogi előírások, a szervezet szempontjából képviselt érzékenységük és kritikusságuk szempontjából kell osztályozni. Az információk jelölése és kezelése Intézkedés: Összhangban a szervezet által elfogadott osztályozási rendszerrel, megfelelő eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni az információk cimkézésére és kezelésére.

29 Vagyontárgyak kezelése
Szoftveres támogatási lehetőségek: Figyelembe kell venni, hogy a szállított szoftver milyen biztonsági szintű vagyontárgynak minősül Ezt a biztonsági szintet megfelelő címkézéssel kell biztosítani A címkékkel ellátott információt a biztonsági szabályzat (pl. Bell-LaPadula, MAC, DAC) szerint kell kezelni.

30 Az emberi erőforrások biztonsága
Az alkalmazást megelőzően Cél: Annak biztosítása, hogy az alkalmazottak, a szerződő felek és harmadik felek, mint felhasználók legyenek tisztában felelősségükkel, legyenek alkalmasak a nekik szánt feladatkörök betöltésére, valamint a lopásból, a csalásból, illetve az eszközökkel való visszaélésből származó kockázatok csökkentésére. Feladat- és felelősségi körök Intézkedés : Az alkalmazottak, szerződő felek és harmadik felek, mint felhasználók, biztonsággal összefüggő feladat- és felelősségi körét a szervezet információbiztonsági szabályzatával összhangban kell meghatározni és dokumentálni. Az információ forrásai és fogadói általában emberek, akik értelemszerűen az egyenszilárdságú biztonsági rendszer szerves részét képezik! Nagyon gyakran elhangzanak az alábbi vélemények: „Én megbízom a munkatársaimban!” „Á, a felhasználók buták ahhoz, hogy azt meg tudnák nézni!” „Eddig még soha nem fordult elő biztonsági esemény! Miért akar ijesztgetni engem?” „A felhasználók majd önmaguktól megtanulják, hogy hogyan kell kezelni XYZ programot!” Mi a probléma? A visszaélés lehetősége. A megelőző védelmi intézkedések alapszabálya, hogy csak és kizárólag ellenőrzött biztonságos forrásból fogadjuk el a bemenetet. Ez igaz kell legyen a munkatársak felvételére is, azaz Meg kell győződni róla, hogy a munkatárs rendelkezik azokkal a képességekkel ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges (bizonyítványok, referenciák, ajánlólevelek, személyes interjúk)! Titoktartási nyilatkozatot kell tenni az munkatársnak! A próbaidőt komolyan kell venni! Rendelkezni kell olyan munkaköri leírásokkal, melyek a biztonsággal kapcsolatos elvárásokat is tartalmazzák! Szükség esetén oktatásban kell részesíteni a munkatársakat! Ez igaz a biztonságra is! Meg kell határozni és minden érdekelttel ismertetni kell a biztonsági események riportálásának folyamatát! Meg kell határozni és minden érdekelttel ismertetni kell a munkatársak által feltárt sebezhetőségek riportálásának folyamatát! Meg kell határozni és minden érdekelttel ismertetni kell a munkatársak által feltárt hibák riportálásának folyamatát! Visszakereshető módon kell kezelni a beérkező riportokat, mert azok alapján levonhatók olyan következtetések, melyek a megelőzés révén növelik a biztonságot! Személyi kérdésekben a leggyakrabban elkövetett hiba az, hogy meggondolatlan takarékossági célokból csak egy-egy embert képeznek ki vagy alkalmaznak valamilyen speciális feladatra. Ezzel a megoldással kezdetben jelentős anyagi megtakarításokat lehet elérni, viszont hosszútávon katasztrofális hatással lehet a szervezet egészére! Példa: Egy szolgáltatónál az adminisztrátoroknak kezdetben engedélyezett volt, hogy a rendszert úgy alakítsák ki, ahogy az véleményük szerint a legjobb. Két szempont volt: legyen olcsó és a mostani igényeket elégítse ki. Az adminisztrátorok jó munkát végeztek, a rendszer működött, de nem dokumentáltak le semmit, mindent maguk „reszeltek” össze. Következmény: Egy ideig az adminisztrátorok követgették saját belátásaik szerint az újabb és újabb igényeket, de mivel megunták egy idő után az állandó felhasználói „zaklatást” minden újabb igényt elszabotáltak, mondván a rendszer nem alkalmas annak bevezetésére! A felső vezetés elhatározta, megunva a huzavonát, hogy felkér külső szakértőt a fejlesztések átvizsgálására, de tekintettel arra, hogy semmi nem volt dokumentálva, a felmérés kudarcba fulladt (az adminisztrátorok nem voltak saját ellenségeik)! Tökéletes patt helyzet! A szervezet vált az adminisztrátorok kiszolgáltatottjává! „Kitermelődtek” a kulcsemberek! Tapasztalataink szerint az alábbiak alapján fel lehet ismerni, hogy az adott személy kulcsember-e: Ha valaki nem teljesíti a kéréseket és nincs helyettesítője, akihez fordulni lehet! Ha az adott szakterületről semmi nincs dokumentálva! Ha egy munkatársat nem lehet sehogy sem motiválni, vagy ha egy munkatárs igényei folyamatosan növekednek! A kulcsemberek azonosítása és a kulcs szerepek megszüntetése a szervezet alapvető érdeke!

31 Az emberi erőforrások biztonsága
Átvilágítás Intézkedés: A vonatkozó törvényi, szabályozási és etikai előírásoknak, az elérendő információ osztályozásának és az érzékelt kockázatoknak megfelelően, valamint a működés által megkívánt mértékben valamennyi állásra pályázó, szerződő vállalkozó, felhasználó harmadik fél tekintetében végzett igazoló háttérellenőrzések. Alkalmazási kifejezések és feltételek Intézkedés: Szerződéses kötelezettségük részeként, az alkalmazottaknak, szerződőknek és a felhasználó harmadik feleknek el kell fogadniuk és alá kell írniuk alkalmazási szerződésük feltételeit és kikötéseit, amelyeknek rögzíteniük kell az alkalmazottak és a szervezet információbiztonsággal kapcsolatos felelősségét.

32 Az emberi erőforrások biztonsága
Az alkalmazás időtartama alatt Cél: Annak biztosítása, hogy valamennyi alkalmazott, szerződő vállalkozó és felhasználó harmadik fél legyen tudatában az információ biztonságát fenyegető veszélyeknek és nyugtalanító tényezőnek, saját felelősségének és kötelezettségeinek, továbbá, hogy legyenek felkészülve mindennapi munkájuk során a szervezet biztonsági politikájának támogatására, s az emberi hibából eredő kockázat csökkentésére. A vállalatvezetés felelőssége Intézkedés: A vállalatvezetésnek meg kell követelnie alkalmazottaitól, a szerződőktől és a felhasználó harmadik felektől, hogy a biztonságot a szervezet által meghatározott politikáknak és eljárásoknak megfelelően alkalmazzák.

33 Az emberi erőforrások biztonsága
Az információbiztonság tudatosítása, oktatás és képzés Intézkedés: A szervezet valamennyi alkalmazottját és, ahol ez jelentőséggel bír, a szerződőket és a felhasználó harmadik feleit megfelelő, tudatosító képzésben kell részesíteni, és a munkaköri feladataiknak megfelelően a szervezeti szabályzatok és eljárások tekintetében rendszeresen friss ismeretanyaggal kell ellátni. Fegyelmi eljárás Intézkedés: Hivatalos fegyelmi eljárást kell lefolytatni a biztonsági előírásokat megsértő alkalmazottakkal szemben.

34 Az emberi erőforrások biztonsága
Az alkalmazás megszűnése, illetve megváltozása Cél: annak biztosítása, hogy az alkalmazottak, szerződő és felhasználó harmadik felek szabályos módon váljanak meg egy szervezettől, illetve változtassanak munkahelyet. Felelősségek az alkalmazás megszűnésekor Intézkedés: Egyértelműen meg kell határozni és ki kell jelölni az alkalmazás megszüntetésekor, illetve megváltoztatásakor fennálló felelősségeket.

35 Az emberi erőforrások biztonsága
Vagyontárgyak visszaszolgáltatása Intézkedés: Valamennyi alkalmazottnak, a szerződőknek és a felhasználó harmadik félnek vissza kell szolgáltatnia a szervezet valamennyi birtokukban lévő vagyontárgyát, amikor alkalmazásuk, szerződésük, illetve megállapodásuk lejár, illetve megszűnik. Hozzáférési jogok megszüntetése Intézkedés: Valamennyi alkalmazottnak, a szerződőknek és a felhasználó harmadik feleknek információkhoz és információ-feldolgozó eszközökhöz való hozzáférési jogosultságát meg kell szüntetni, amikor alkalmazásuk megszűnik, szerződésük, illetve megállapodásuk lejár, vagy azt módosulás esetén a változáshoz kell igazítani.

36 Az emberi erőforrások biztonsága
Szoftveres támogatási lehetőségek Az információbiztonsági képzést lehetőség szerint támogatni kell a szállított alkalmazás biztonsági aspektusainak ismertetésével Folyamatosan kell gyűjteni a szoftverben azokat a bizonyítékokat, melyek a szabálysértésekre utalnak Egy felhasználó jogosultságait a lehető legkönnyebben és leghamarabb lehessen visszavonni.

37 Fizikai és környezeti biztonság
Területek védelme, biztosítása Cél: A szervezet helyiségeinek és információinak védelme, a jogosulatlan, illetéktelen fizikai behatolás, károkozás és zavarkeltés megakadályozása. Fizikai biztonsági határzóna Intézkedés: Azokon a területeken, ahol információkat vagy információ-feldolgozó eszközöket tartanak, biztonsági határzónákat (lehatároló védfalakat, kártyával ellenőrzött beléptető kapukat, illetve személyzettel ellátott portaszolgálatot) kell alkalmazni e területek védelmére. Ez nem más, mint a technológiát támogató eszközök biztonságának kidolgozása. Alapszabály, hogy a fizikai biztonsági környezetek határát jó definiálni kell, meg kell határozni azok keresztezésének szabályait! Általában a fizikai biztonság témakörével az Ellátási vagy Fenntartási osztály munkatársai foglalkoznak. Informatikai szempontból a feladat kettős: inputot kell adni ahhoz, hogy az egyes támogató eszközökkel szemben milyen elvárások fogalmazódnak meg, milyen célokat kell a másik osztály munkatársainak elérniük, új beszerzések esetén már a tervezés során be kell vonni a másik szervezeti egység munkatársait a munkába. Hatósági ellenőrzések! 1. példa: Nem egyedüli, ezért ismertetjük. Az informatika feladatul kapja, hogy egy új szervert helyezzen el a gépteremben, amin egy új alkalmazás rendszer fut majd a jövőben. Az informatika berendeli az eszközt és elkezdi a beszállítást, amikor ez az Ellátási osztály tudomására jut, akik megtiltják a beszállítást, mert a födém nem bírja el az új eszköz súlyát, a statikus nem engedélyezi annak további terhelését; a tűzoltósági engedély csak meghatározott mennyiségű eszköz elhelyezését engedélyezi, amit éppen most akarnak túllépni; a klíma berendezés nem bírja el a hőterhelést; a tápellátási hálózat már jelen pillanatban csúcsra van járatva, stb. Találkozott ilyen esetekkel? Meg kell jegyezni, hogy a fizikai és környezeti biztonsággal kapcsolatban élő, hatályos jogszabályok, rendeletek léteznek, melyeket a szakhatóságok ellenőriznek időszakosan vagy véletlenszerűen! 2. példa Az informatika biztonsági besorolást végez el az általa használt helyiségekre és tekintettel arra, hogy a folyosó végén található ajtó állandóan nyitva van, amit kockázatnak tekintenek, azt lezárják és a kulcsot az informatikai vezetőnél helyezik el. Milyen problémát okozhat a megoldás? Milyen következményei lehetnek?

38 Fizikai és környezeti biztonság
Fizikai belépés ellenőrzése Intézkedés: A biztonsági területeket a belépés megfelelő ellenőrzésével kell védeni, hogy e területekre csak a belépésre jogosultak juthassanak be. Irodák, helyiségek és létesítmények védelme Intézkedés: Az irodák, helyiségek és létesítmények fizikai védelmét ki kell alakítani és azt alkalmazni kell. Külső és környezeti veszélyekkel szembeni védelem Intézkedés: Ki kell alakítani a tűzvész, áradás, földrengés, robbanás, polgári zavargás, valamint a természeti és ember által előidézett katasztrófák más formái által okozott károk elleni védelmet és azt alkalmazni kell.

39 Fizikai és környezeti biztonság
Munkavégzés biztonsági területeken Intézkedés: Ki kell alakítani és alkalmazni kell a biztonsági területeken történő munkavégzésre vonatkozó fizikai védelmeket és irányelveket. Közforgalmi bejutási pontok, szállítási és rakodási területek Intézkedés: A szállítási és rakodási területek belépési pontjait, és egyéb olyan pontokat, amelyeken keresztül arra jogosulatlan egyének a helyiségekbe bejuthatnak, ellenőrizni kell, és lehetőség szerint, ezeket az illetéktelen hozzáférés megelőzése érdekében el kell különíteni az információ-feldolgozás létesítményeitől.

40 Fizikai és környezeti biztonság
Berendezések védelme Cél: A vagyontárgyak elvesztésének, károsodásának, eltulajdonításának, illetve megrongálásának, valamint a szervezeti működés fennakadásának megelőzése. Berendezések elhelyezése és védelme Intézkedés: A berendezéseket úgy kell elhelyezni, illetve védeni, hogy csökkenjen a környezeti fenyegetésekből és veszélyekből eredő kockázat, valamint a jogosulatlan hozzáférés lehetősége. Közműszolgáltatások Intézkedés: A berendezéseket védeni kell a közüzemi létesítményekben bekövetkező meghibásodások okozta áramkimaradásoktól és más kiesésektől.

41 Fizikai és környezeti biztonság
Kábelbiztonság Intézkedés: Az adatátvitelt bonyolító, illetve az információszolgáltatásokat támogató elektromos energiaátviteli és távközlési kábelhálózatot védeni kell a lehallgatástól és a károsodástól. Berendezések karbantartása Intézkedés: A berendezéseket előírásszerűen karban kell tartani folyamatos rendelkezésre állásuk és sértetlenségük biztosítása érdekében. Berendezések biztonsága a telephelyen kívül Intézkedés: A telephelyen kívüli berendezések biztonságot nyújtsanak, figyelembe véve a szervezet telephelyein kívül történő munkavégzésből eredő különböző kockázatokat.

42 Fizikai és környezeti biztonság
Berendezések biztonságos selejtezése, illetve újrafelhasználása Intézkedés: Valamennyi olyan berendezést, amely tárolóeszközt foglal magában, ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny adatok és engedélyezett szoftverek a selejtezést megelőzően eltávolításra, illetve biztonságos felülírásra kerüljenek. Vagyontárgyak eltávolítása Intézkedés: Berendezések, információk, illetve szoftverek előzetes engedély nélkül nem vihetők ki a telephelyről. Ezt a követelménytípust természetéből adódóan nem nagyon lehet szoftveresen támogatni.

43 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Üzemeltetési eljárások és felelősségi körök Cél: Az információ-feldolgozó eszközök előírásszerű és biztonságos üzemeltetésének biztosítása Dokumentált üzemeltetési eljárások Intézkedés: Az üzemeltetési eljárásokat dokumentálni kell és azokat karban kell tartani, és minden olyan felhasználó számára hozzáférhetővé kell tenni, akiknek arra szükségük van. Változáskezelés Intézkedés: Az információ-feldolgozó eszközök és rendszerek változtatásait szabályozni kell. A szabvány érdekes módon a kommunikáció közé sorolja az informatikai hálózatot és azok védelmére szolgáló eszközöket is a személyes kommunikáció mellett. Ennek oka, hogy biztonsági szempontból a kommunikáció átlátható módon, előre meghatározott szabályok szerinti formában, meghatározott felek között történhet csak. Ezek az elvek igazak az üzemletetési folyamatok során szükséges kommunikációra és a WWW szerver Interneten keresztül történő böngészésére is. Üzemeltetési szempontból elengedhetetlen a biztonsági mentések elkészítése; az adminisztrátori tevékenységek naplózása; a hibamonitorozás; a licensz menedzsment; védekezés a kártékony kódok ellen, melynek formája lehet: vírusvédelem határvédelem tartalomszűrés behatolás védelem Kommunikáció biztonság szempontjából külön figyelmet kell szentelni a hálózat szegmentálására; a titkosításra; az elkülönített üzemeltetésre; a hálózatok biztonsági szintjeinek, és ezek alapján az átjárási szabályok meghatározására; az adatcsere formáinak szabályozására, melybe bele tartozik az elektronikus kereskedelem, az , az irodai eszközök használata is; valamint az Internet használatának szabályozására.

44 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Feladatkörök, kötelezettségek elhatárolása Intézkedés: A feladatköröket és felelősségi területeket szét kell választani a szervezet vagyontárgyai jogosulatlan, illetve nem szándékolt módosítása, illetve az azokkal való visszaélés lehetőségeinek csökkentése érdekében. Fejlesztési, vizsgáló és üzemeltetési berendezések különválasztása Intézkedés: A fejlesztési, vizsgáló és üzemeltetési berendezéseket egymástól külön kell választani az üzemelő rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférés, illetve azok jogosulatlan módosítása kockázatainak csökkentése érdekében.

45 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Harmadik felek szolgáltatásnyújtásának irányítása Cél: Az információbiztonság és szolgáltatásnyújtás megfelelő szintjének bevezetése és fenntartása a harmadik felekkel kötött szolgáltatásnyújtási megállapodásokkal összhangban. Szolgáltatásnyújtás Intézkedés: Biztosítani kell a harmadik felekkel szolgáltatásnyújtására kötött megállapodásokban foglalt biztonsági intézkedések, szolgáltatás-meghatározások és szolgáltatásnyújtási szintek harmadik felek általi megvalósítását, működtetését és fenntartását.

46 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Harmadik felek szolgáltatásainak figyelemmel kísérése és átvizsgálása Intézkedés: A harmadik felek által nyújtott szolgáltatásokat, jelentéseket és feljegyzéseket rendszeresen figyelemmel kell kísérni és át kell vizsgálni, valamint rendszeres auditjukat is el kell végezni. Harmadik felek szolgáltatásaival kapcsolatos változások kezelése Intézkedés: A szolgáltatások nyújtását, beleértve a meglévő információbiztonsági szabályzatok, eljárások és ellenőrző intézkedések fenntartását és fejlesztését, érintő változásokat . az érintett működési rendszerek kritikusságára beleértve a folyamatokat és a kockázatok újraértékelését . kezelni kell.

47 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Rendszertervezés és elfogadás Cél: A rendszerhibák kockázatának minimalizálása. Kapacitásmenedzselés Intézkedés: A rendszer megkívánt teljesítőképességének biztosítása érdekében az erőforrások felhasználását figyelemmel kell kísérni, össze kell hangolni, valamint a jövőbeli kapacitásigényekre vonatkozóan előrejelzéseket kell készíteni. Rendszerek elfogadása, átvétele Intézkedés: Ki kell alakítani az új információs rendszerekre, a bővítésekre és az új változatokra vonatkozó elfogadási, átvételi kritériumokat és a fejlesztés során az átvétel előtt el kell végezni a rendszer(ek) megfelelő vizsgálatát.

48 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Védelem a rosszindulatú és mobil kódok ellen Cél: A szoftver és az információ sértetlenségének megóvása. Rosszindulatú kód elleni intézkedések Intézkedés: A rosszindulatú kódok elleni védekezés érdekében észlelési, megelőzési és helyreállítási intézkedéseket kell megvalósítani, valamint a felhasználók részére megfelelő, tudatosító eljárásokat kell bevezetni. Mobil kód elleni intézkedések Intézkedés: Ahol a mobil kód használata engedélyezett, a konfigurációnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett mobil kód az egyértelműen meghatározott biztonsági szabályzatnak megfelelően működjék, valamint a nem engedélyezett mobil kódot a használatból ki kell zárni.

49 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Biztonsági mentés Cél: Az információk és az információ-feldolgozó berendezések sértetlenségének és rendelkezésre állásának fenntartása. Információk biztonsági mentése Intézkedés: Az információkról és a szoftverekről biztonsági másolatokat kell készíteni és azokat rendszeresen vizsgálni kell a megállapított biztonsági mentési szabályzatnak megfelelően.

50 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Hálózatbiztonság kezelése Cél: A hálózatokban lévő információk megóvásának és a támogató infrastruktúra védelmének biztosítása. Hálózatok védelme Intézkedések: A hálózatokat a fenyegetésektől való megóvásuk, és a hálózatot használó rendszerek és alkalmazások, beleértve az átvitel alatti információt, biztonságának fenntartása érdekében megfelelő irányítás és ellenőrzés alatt kell tartani. Hálózati szolgáltatások biztonsága Intézkedés: A biztonsági jellemzőket, a szolgáltatási szinteket és a valamennyi hálózati szolgáltatásra vonatkozó irányítási követelményeket azonosítani és hálózati szolgáltatási megállapodásban rögzíteni kell, legyenek ezek akár belső, akár kiszervezett szolgáltatásként nyújtottak.

51 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Adathordozók kezelése Cél: Vagyontárgyak illetéktelen kiadásának, módosításának, eltávolításának, vagy tönkretételének, valamint a működési tevékenységek megszakadásának megelőzése. Az eltávolítható adathordozók kezelése Intézkedés: Az eltávolítható adathordozók kezelésére megfelelő eljárásokat kell alkalmazni. Adathordozók selejtezése Intézkedés: A feleslegessé vált adathordozókat hivatalos eljárásokkal védett módon és biztonságosan le kell selejtezni, vagy meg kell semmisíteni.

52 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Információkezelési eljárások Intézkedés: Eljárásokat kell kialakítani az információ kezelésére és tárolására, annak érdekében, hogy az ilyen információt a jogosulatlan feltárástól, vagy a visszaéléstől meg lehessen óvni. Rendszerdokumentáció védelme Intézkedés: A rendszerdokumentációt védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől.

53 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Információcsere Cél: A szervezeten belül és bármilyen külső entitással kicserélt információk és szoftverek biztonságának fenntartása. Információcserére vonatkozó szabályzatok és eljárások Intézkedés: A cserét szabályzó hivatalos irányelvek, eljárások és intézkedések legyenek készen a kommunikációs berendezések valamennyi típusának használatával megvalósuló információcsere védelme, biztonsága érdekében. Megállapodások az információ- és szoftvercseréről Intézkedés: Megállapodásokat kell létrehozni a szervezet és külső felek közötti információ- és szoftvercserére vonatkozóan.

54 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Fizikai adathordozók szállítása Intézkedés: A szervezet fizikai határain túlra történő szállításuk közben az információt tartalmazó adathordozókat védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől, a visszaélésektől, illetve a megrongálástól. Elektronikus üzenetek küldése/fogadása Intézkedés: Az elektronikus üzenetekben foglalt információkat megfelelő módon védeni kell. Működési információs rendszerek Intézkedés: Szabályzatokat és eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni a működési információs rendszerek összeköttetésével kapcsolódó információk védelmére.

55 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások Cél: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások biztonságának és azok biztonságos használatának biztosítása. Elektronikus kereskedelem Intézkedés: Az elektronikus kereskedelemben nyilvános hálózatokon áthaladó információkat meg kell óvni a tisztességtelen tevékenységtől, a szerződéses vitától, a jogosulatlan felfedéstől és módosítástól. On-line tranzakciók Intézkedés: Az on-line tranzakciók információit védeni kell, hogy megelőzhető legyen hiányos továbbításuk, téves kézbesítésük, az üzenetek jogosulatlan módosítása, jogosulatlan felfedése, az üzenetek jogosulatlan másolása, illetve megismétlése. Nyilvánosan hozzáférhető információk Intézkedés: A nyilvánosan hozzáférhető rendszereken elérhetővé tett információk épségét a jogosulatlan módosítás elkerülése érdekében meg kell védeni.

56 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Figyelemmel követés (monitoring) Cél: A jogosulatlan információ-feldolgozó tevékenységek észlelése. Audit naplózása Intézkedés: A felhasználói tevékenységekről, kizárásokról, és az információbiztonsági eseményekről audit naplókat kell vezetni, és azokat meghatározott időtartamig meg kell őrizni a jövőbeli vizsgálatok és hozzáférés-ellenőrzés figyelése céljából. Rendszerhasználat figyelése Intézkedés: Eljárásokat kell kialakítani az információ-feldolgozó eszközök használatának figyelésére és a figyelemmel kísérés eredményeit rendszeresen át kell vizsgálni.

57 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Naplóinformációk védelme Intézkedés: A naplózás berendezéseit és a naplóban rögzített információkat meg kell védeni a szakszerűtlen kezeléstől és az illetéktelen hozzáféréstől. Adminisztrátori és kezelői naplók Intézkedés: A rendszeradminisztrátori és rendszerkezelői tevékenységeket naplózni kell. Hibák naplózása Intézkedés: A hibákat naplózni és elemezni kell, és meg kell tenni a megfelelő beavatkozásokat. Órajelek szinkronizálása Intézkedés: A szervezeten belül, illetve adott biztonsági tartományban működő valamennyi érintett információ-feldolgozó rendszer órajelét szinkronizálni kell egy közösen megállapított pontos időforráshoz.

58 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Szoftveres támogatási lehetőségek (szinte mindennel találkozni fogunk a CC-ben is): Megfelelő változáskezelést kell alkalmazni (pl. verziószámokkal, dokumentumokkal) A követelményeknek megfelelő mérési adatokat kell szolgáltatni (pl. a szükséges infrastruktúráról) Támogatni kell a víruskereső alkalmazások működését A szoftverelemek védelmével (pl. DLL fájlok integritásellenőrzése, adminisztrátori mód mellőzése) ki kell kerülni a kártékony kódok települését Bármilyen külső fogadásánál kellő gondossággal kell eljárni (pl. frissítések digitális aláírása, ActiveX vezérlők védelme)

59 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
Saját vagy külső mentési megoldás támogatása vagy megvalósítása. Titkosított hálózati adatcsatornák alkalmazása (pl. SSL) Lehetőség szerint a cserélhető adathordozókra csak indokolt esetben lehessen információt kivinni. A rendszer részletes rendszerdokumentációja ne legyen elérhető az interneten (kelljen hozzá pl. regisztráció) Elektronikus aláírás és titkosítás használata a bizalmasság, sértetlenség és letagadhatatlanság biztosítására.

60 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
A tárolt és küldött ek védelme. Az ismert sebezhetőségek kivédése az adminisztratív és elszámolási rendszerekben, ahol az információ el van osztva a szervezet különböző részei között VoIP beszélgetések rögzítése A naplóállományok védelme nem jogosult felhasználóktól Címtárak használata a saját adatbázis helyett Az összes tranzakció rögzítése A címkézett információk kiszivárgásának elkerülése

61 Kommunikáció és üzemeltetés irányítása
A naplóállományok tartalmazzák a felhasználó azonosítóját, a fő események időpontjait és részleteit, a belépési pontot, a sikeres és sikertelen erőforrás és adathozzáféréseket, a rendszerkonfiguráció változását, az adminisztrátori beavatkozásokat, a hozzáfért állományok listáját és a hozzáférés típusát, a hálózati címeket és protokollokat, a hozzáférési rendszer vészjelzéseit, és a védelmi rendszer ki-bekapcsolását. Amennyiben nem lehetséges a naplóadatokat írni, a szoftver működését fel kell függeszteni

62 Hozzáférés-ellenőrzés
A hozzáférés-ellenőrzéshez fűződő működési követelmény Cél: Az információkhoz való hozzáférés ellenőrzése. Hozzáférés-ellenőrzési szabályzat Intézkedés: Dokumentált hozzáférés-ellenőrzési szabályzatot kell kialakítani és azt a hozzáférésre vonatkozó, működési és biztonsági követelmények alapján felül kell vizsgálni. Felhasználói hozzáférés irányítása Cél: Az információs rendszerekhez való jogosult hozzáférés biztosítása, illetve a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása. Felhasználók regisztrálása Intézkedés: Valamennyi információs rendszerhez és szolgáltatáshoz való hozzáférés megadására és visszavonására hivatalos felhasználó regisztrálási és regisztráció megszüntetési eljárást kell alkalmazni.

63 Hozzáférés-ellenőrzés
Előjogok kezelése Intézkedés: Az előjogok kiosztását és használatát korlátozni és ellenőrizni kell. Felhasználói jelszavak kezelése Intézkedés: A jelszavak kiosztását hivatalos kezelési folyamattal kell ellenőrizni. Felhasználói hozzáférési jogosultságok átvizsgálása Intézkedés: A vezetőségnek rendszeres időközönként hivatalos folyamattal át kell vizsgálnia a felhasználói hozzáférési jogosultságokat.

64 Hozzáférés-ellenőrzés
Felhasználói felelősségek Cél: A jogosulatlan felhasználói hozzáférés, valamint az információk és információ-feldolgozó eszközök megrongálásának, illetve eltulajdonításának megelőzése. Jelszóhasználat Intézkedés: A felhasználóktól meg kell követelni, hogy a jelszavak kiválasztásában és használatában a jó biztonság gyakorlatot kövessék. Őrizetlenül hagyott felhasználói berendezések Intézkedés: A felhasználóknak biztosítaniuk kell az őrizetlenül hagyott berendezések megfelelő védelmét. A „Tiszta asztal, tiszta képernyő” szabályzata Intézkedés: Az iratok és eltávolítható adathordozók tekintetében a „tiszta asztal”, míg az információ-feldolgozó eszközök tekintetében a „tiszta képernyő” szabályzatát kell alkalmazni.

65 Hozzáférés-ellenőrzés
Hálózati szintű hozzáférés ellenőrzés Cél: A hálózatos szolgáltatásokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása Hálózati szolgáltatások használatára vonatkozó szabályzat Intézkedés: A felhasználók csak azokhoz a szolgáltatásokhoz kaphassanak hozzáférést, amelyek használatára kifejezett jogosultságuk van. Felhasználó hitelesítése külső csatlakozások esetén Intézkedés: A távoli felhasználók általi hozzáférés ellenőrzésére megfelelő hitelesítési eljárásokat kell alkalmazni. Berendezések azonosítása a hálózatokban Intézkedés: Az automatikus berendezésazonosítást úgy kell tekinteni, mint a speciális helyekről és berendezésekről megvalósuló összeköttetések hitelesítési módját.

66 Hozzáférés-ellenőrzés
Távdiagnosztikai és konfigurációs portok védelme Intézkedés: A diagnosztikai és konfigurációs portokhoz való fizikai és logikai hozzáférést ellenőrizni kell. Elkülönítés a hálózatokban Intézkedés: Az információs szolgáltatások, a felhasználók és az információs rendszerek csoportjait el kell különíteni a hálózatokban. Hálózathoz való csatlakozás ellenőrzése Intézkedés: Megosztott hálózatoknál, különösen azoknál, amelyek a szervezet határain túlra nyúlnak, a hozzáférés-ellenőrzési szabályzattal és a működési alkalmazások követelményeivel összhangban, korlátozni kell a felhasználók hálózati csatlakozási képességeit Hálózati útvonal ellenőrzése Intézkedés: A hálózatokban az útvonalellenőrzést kell bevezetni annak biztosítására, hogy a számítógépes összeköttetések és az információáramlás ne sértsék a működési alkalmazásokra vonatkozó hozzáférés-ellenőrzési szabályzatot.

67 Hozzáférés-ellenőrzés
Operációs rendszer szintű hozzáférés-ellenőrzés Cél: Az operációs rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférés megelőzése Biztonságos bejelentkezési eljárások Intézkedés: Az operációs rendszerekhez való hozzáférést biztonságos bejelentkezési eljárásokkal kell ellenőrzés alatt tartani. Felhasználó azonosítása és hitelesítése Intézkedés: Minden egyes felhasználónak saját személyes és kizárólagos használatára szóló egyedi azonosítóval (felhasználó ID) kell rendelkeznie, és alkalmas hitelesítési technikát kell választani a felhasználó állítólagos azonosságának igazolására.

68 Hozzáférés-ellenőrzés
Jelszókezelő rendszer Intézkedés: A jelszavak kezelésére szolgáló rendszereknek interaktív rendszereknek kell lenniük és jó minőségű jelszavakat kell biztosítaniuk. Rendszer-segédprogramok használata Intézkedés: Korlátozni és szigorúan ellenőrizni kell a rendszer segédprogramjainak használatát, amelyek alkalmasak lehetnek a rendszer- és alkalmazásellenőrzés megkerülésére. Kapcsolati idő túllépése Intézkedés: Az inaktív összeköttetéseket meghatározott időtartamú inaktivitás után bontani kell. Az összeköttetés idejének korlátozása Intézkedés: A magas kockázatú alkalmazások kiegészítő biztonsága érdekében korlátozni kell az összeköttetés idejét.

69 Hozzáférés-ellenőrzés
Alkalmazás és információ szintű hozzáférés-ellenőrzés Cél: Az alkalmazási rendszerekben tárolt információhoz való jogosulatlan hozzáférés megelőzése. Információ hozzáférés korlátozása Intézkedés: Az információkhoz és az alkalmazási rendszerek funkcióihoz való felhasználói és támogatószemélyzeti hozzáférést a kialakított hozzáférés-ellenőrzési szabályzattal összhangban korlátozni kell. Érzékeny rendszerek elkülönítése Intézkedés: Az érzékeny rendszereknek egy erre a célra létesített (elkülönített) számítógépes környezettel kell rendelkezniük.

70 Hozzáférés-ellenőrzés
Mobil számítógép használata és távmunka Cél: Az információbiztonság megőrzése mobil számítógép használatra és távmunka végzésére szolgáló berendezések használata esetén Mobil számítógép használata és kommunikáció Intézkedés: Hivatalos szabályzatnak kell hatályban lennie és megfelelő biztonsági intézkedéseket kell elfogadni a mobil számítógép használatából és a mobil kommunikációs berendezések használatából eredő kockázatok elleni védekezés. Távmunka Intézkedés: A távmunkában folytatott tevékenységekre szabályzatot, üzemeltet ési terveket és eljárásokat kell kidolgozni és megvalósítani.

71 Hozzáférés-ellenőrzés
Szoftveres támogatási lehetőségek: A felhasználók egyedileg azonosíthatók legyenek Legkisebb jogosultság elvének alkalmazása A jogosultságok úgy legyenek kiosztva, hogy a feladatok szétválasztásának elve megvalósuljon Tartsák be a jelszavakra vonatkozó előírásokat Adott idejű inaktivitás után léptessék ki a felhasználót Oldják meg a távoli felhasználók azonosítását is (pl. tanúsítvánnyal) Követeljék meg a tűzfalak használatát

72 Hozzáférés-ellenőrzés
Ne látszódjon a jelszó begépeléskor Ne legyen segítség a jelszó kitalálásához Ne látszódjon, hogy a rossz jelszó begépelésekor a felhasználó mit rontott el A sikertelen belépési kísérletek között exponenciálisan növekvő idő teljen el Látszódjon az előző sikeres belépési kísérlet ideje, és a sikertelen belépések száma A hálózaton ne küldjenek át jelszavakat (SSL vagy hash használata javasolt)

73 Hozzáférés-ellenőrzés
Tegyék lehetővé a felhasználóknak a saját jelszavuk megváltoztatását Ne engedjék a korábbi jelszavak használatát egy meghatározott ideig A jelszavakat lenyomat formájában tárolják A felhasználók jogosultságait egyesével vagy szerepkörönként lehessen állítani

74 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Információs rendszerek biztonsági követelményei Cél: Annak biztosítása, hogy a biztonság az információs rendszerek szerves részét képezze. Biztonsági követelmények elemzése és meghatározása Intézkedés: Az új információs rendszerekre, vagy a meglévő információs rendszerek bővítéseire vonatkozó működési követelményekben kell meghatározni a biztonsági intézkedések követelményeit. Helyes információfeldolgozás az alkalmazásokban Cél: Az információs tévedések, az információk elvesztésének, jogosulatlan módosításának, illetve az információkkal való visszaélések elkerülése az alkalmazásokban. Bemenő adatok érvényesítési ellenőrzése Intézkedés: Az alkalmazások bemenő adatait érvényesíteni kell annak érdekében, hogy azok helyesek és megfelelőek legyenek.

75 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Belső feldolgozás ellenőrzése Intézkedés: Az alkalmazásokba érvényesítési ellenőrzéseket kell beépíteni, hogy észlelni lehessen az információk feldolgozási hibákból, vagy szándékos cselekedetekből fakadó bármilyen sérülését. Üzenetek sértetlensége Intézkedés: A hitelesség biztosítása és az alkalmazásokban az üzenetek sértetlenségének védelme érdekében meg kell határozni az alkalmazásokat, valamint azonosítani kell és meg kell valósítani a megfelelő védelmeket. Kimenő adatok ellenőrzése Intézkedés: Egy alkalmazásból kimenő adatokat érvényesíteni kell annak érdekében, hogy a tárolt információk feldolgozása helyes és a körülményeknek megfelelő legyen.

76 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Titkosítási intézkedések Cél: Az információ bizalmasságának, hitelességének, valamint sértetlenségének védelme titkosítási eszközökkel. Titkosítási eljárások használatára vonatkozó szabályzat Intézkedés: Az információk védelme érdekében ki kell alakítani és alkalmazni kell a titkosítási eljárások használatára vonatkozó szabályzatot. Kulcsirányítás Intézkedés: Kulcsirányítást kell alkalmazni, amely támogatja a szervezetnél a titkosítási technikák használatát.

77 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Rendszerfájlok biztonsága Cél: A rendszerfájlok biztonságának garantálása. Üzemelő szoftverek ellenőrzése Intézkedés: Eljárásokat kell érvényesíteni a szoftvereknek az üzemelő rendszerekre történő telepítésének ellenőrzésére. Rendszervizsgálat adatainak védelme Intézkedés: A vizsgálati adatokat gondosan kell kiválasztani, valamint azokat védeni és ellenőrizni kell. Programok forráskódjához való hozzáférés ellenőrzése Intézkedés: A programok forráskódjához való hozzáférést korlátozni kell.

78 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Biztonság a fejlesztési és támogató folyamatokban Cél: Az alkalmazási rendszerek szoftverei és információi biztonságának fenntartása. Változás-szabályozási eljárások Intézkedés: A változtatások megvalósítását hivatalos változás-szabályozási eljárások használatán keresztül, ellenőrzés alatt kell tartani. Alkalmazások műszaki átvizsgálása az üzemelő rendszerek megváltoztatását követően Intézkedés: Amikor üzemelő rendszerekben történik változtatás, a működés szempontjából kritikus alkalmazásokat át kell vizsgálni és le kell vizsgálni, annak biztosítása érdekében, hogy a változtatás ne legyen hátrányos hatással a szervezet működésére, illetve a biztonságra.

79 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Szoftvercsomagok megváltoztatásának korlátozásai Intézkedés: A szoftvercsomagok módosítását vissza kell szorítani, azt a szükséges változtatásokra kell korlátozni, és valamennyi változtatást szigorúan ellenőrizni kell. Információk kiszivárgása Intézkedés: Meg kell előzni az információk kiszivárgásának lehetőségeit. Kiszervezett szoftverfejlesztés Intézkedés: A szervezetnek felül kell vizsgálnia figyelemmel kell kísérnie a kiszervezett szoftverfejlesztést.

80 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Műszaki sebezhetőség kezelése Cél: A nyilvánosságra került műszaki sebezhetőségek kiaknázásából származó kockázatok csökkentése. A műszaki sebezhetőségek ellenőrzése Intézkedés: Az alkalmazásban lévő információs rendszerek műszaki sebezhetőségeiről aktuális információkat kell beszerezni, elemezni kell a szervezetnek az ilyen sebezhetőségekkel szembeni kiszolgáltatottságát és megfelelő intézkedéseket kell hozni az ezzel járó kockázatok kezelésére.

81 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Szoftveres támogatási lehetőségek: Ez a pont elvégezhető az ISO előírásaival összhangban Használják az inputvalidáció jógyakorlatait (pl. OWASP a webes alkalmazásoknál) A tárolt adatok sértetlenségét rendszeresen ellenőrizni kell (pl. lenyomatok segítségével) Az adatokat csak előre meghatározott módon lehessen módosítani, bővíteni vagy törölni Kivételkezelések az adott nyelv ajánlásainak megfelelően

82 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
Védelem a puffertúlcsordulás ellen Failsafe működése Beépített kontrollok alkalmazása (pl. egyenlegek ellenőrzése) Titkosítás használata az érzékeny vagy mobil eszközön is jelenlevő adatokra A kriptográfiai kulcsok életciklusának támogatása, amennyiben az szükséges Ne legyen felhasználók által elérhető fejlesztési lehetőség a szoftverben (pl. makró) A forráskódok ne legyenek elérhetők a felhasználók számára

83 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása
A szoftverfejlesztő és a megrendelő között a szabvány szerint tisztázni kell a következő pontokat: licenc-szerződéseket, kód-tulajdonjogot és szellemi tulajdonjogokat; a végzett munka minőségének és pontosságának a tanúsítását; a harmadik fél hibája esetén szükséges kötelezvényeket; hozzáférési jogokat az elvégzett munka minőségének és pontosságának auditjához; szerződéses követelményeket a kód minőségi és biztonsági funkcionalitására; telepítés előtt vizsgálatot a rosszindulatú és beültetett kód felfedéséhez.

84 Információbiztonsági incidensek kezelése
Információbiztonsági események és gyengeségek jelentése Cél: Annak biztosítása, hogy az információs rendszerekkel összefüggő információbiztonsági események és gyengeségek kommunikálása olyan módon történjék, ami időben lehetővé teszi a szükséges helyesbítő intézkedések megtételét. Információbiztonsági események jelentése Intézkedés: Az információk biztonságát érintő eseményeket megfelelő vezetői csatornákon keresztül a lehető leggyorsabban jelenteni kell. Biztonsági gyenge pontok jelentése Intézkedés: Az információs rendszereket és szolgáltatásokat használó valamennyi alkalmazottól, szerződő vállalkozótól és harmadik féltől meg kell követelni, hogy jegyezze fel és jelentse a rendszerekben, illetve szolgáltatásokban észlelt, vagy feltételezett bármiféle gyenge pontot.

85 Információbiztonsági incidensek kezelése
Információbiztonsági incidensek és javító fejlesztések kezelése Cél: Annak biztosítása, hogy az információbiztonsággal összefüggő incidenseket következetes és hatékony megközelítéssel kezeljék. Felelősségek és eljárások Intézkedés: Az információbiztonsági incidensekre történő gyors, hatékony és szabályszerű válasz biztosítása érdekében rögzíteni kell a vezetői felelősségeket és eljárásokat. Tanulságok levonása az információbiztonsági incidensekből Intézkedés: Olyan mechanizmusok legyenek, amelyek lehetővé teszik az információbiztonsági incidensek és a hibás működések típusainak, mennyiségének és költségének számszerűsítését és figyelemmel kísérését.

86 Információbiztonsági incidensek kezelése
Bizonyítékok gyűjtése Intézkedés: Ha egy információbiztonsági incidenst követően egy személlyel, vagy szervezettel szemben indított nyomon-követési beavatkozás (akár polgári, akár büntetőjogi) jogkövetkezménnyel jár, a bizonyítékokat a bizonyításra vonatkozó törvény(ek)ben lefektettek jogszabályoknak megfelelően kell gyűjteni, megőrizni és bemutatni.

87 Információbiztonsági incidensek kezelése
Szoftveres támogatási lehetőségek A szoftver támogassa a problémák felderítését debug információk szolgáltatásával, melyhez csak kritikus esetben lehet hozzáférni A szállító készítsen olyan dokumentációt, ami segíti a kivizsgáláshoz szükséges adatok kinyerését Legyen olyan naplózási funkció, ami a szokásostól eltérő használat esetén riasztást küld

88 Működés folytonosságának irányítása
A működés folytonossága irányításának információbiztonsági szempontjai Cél: A működési tevékenységek fennakadásainak kivédése, a kritikus működési folyamatok megvédése az információs rendszerek nagyobb meghibásodásainak hatásaitól, illetve a rendszerkatasztrófáktól, valamint azok időben történő újraindításának biztosítása. Az információbiztonság belefoglalása a működésfolytonosság irányításának folyamatába Intézkedés: A szervezet működése folytonosságához szükséges információbiztonsági követelményekkel foglalkozó, a szervezet egészét átható, irányított folyamatot kell kialakítani és fenntartani. Működésfolytonosság és kockázatfelmérés Intézkedés: Azokat az eseményeket, amelyek a működési folyamatok megszakadását okozhatják, azonosítani kell az ilyen megszakadások valószínűségével és hatásaival, valamint az információbiztonságot érintő következményeivel együtt.

89 Működés folytonosságának irányítása
Az információbiztonságot magukban foglaló folytonossági tervek kidolgozása és megvalósítása Intézkedés: A kritikus működési folyamatok megszakadását, vagy meghibásodását követően a működés fenntartása illetve helyreállítása, valamint az információk elvárt szinten és időtávon belüli rendelkezésre állásának biztosítása érdekében terveket kell kidolgozni és megvalósítani. A működés folytonosságának tervezési keretrendszere Intézkedés: Egységes keretrendszert kell fenntartani a működésfolytonossági tervekhez annak biztosítása érdekében, hogy a tervek egymással összhangban legyenek, következetesen kezeljék az információbiztonsági követelményeket, és állapítsák meg a vizsgálatokra és fenntartásra vonatkozó prioritásokat. Működésfolytonossági tervek vizsgálata, fenntartása és újraértékelése Intézkedés: A működésfolytonossági terveket rendszeresen vizsgálni és frissíteni kell, hogy naprakészek és hatásosak legyenek. Mivel ez elsősorban szervezeti, szabályozási kérdés, nem szükséges támogatást nyújtani a szoftverből

90 Követelményeknek való megfelelés
Jogi követelményeknek való megfelelés Cél: Bármilyen jogi, törvényben meghatározott, szabályozási, vagy szerződéses kötelezettség, továbbá bármely biztonsági követelmény megsértésének elkerülése. Az alkalmazandó jogszabályok megállapítása Intézkedés: Minden egyes információs rendszerre és szervezetre egyértelműen meg kell határozni, dokumentálni kell és naprakészen kell tartani valamennyi vonatkozó, törvényben meghatározott, szabályozási és szerződéses kötelezettséget, valamint azt, hogy a szervezet miként tesz eleget e követelményeknek. Szellemi tulajdonjogok (angol rövidítéssel: IPR) Intézkedés: Megfelelő eljárásokat kell bevezetni a jogszabályi, szabályozási és szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására szellemi tulajdonjogokhoz esetleg köthető anyagok, valamint szellemi tulajdont képező szoftvertermékek felhasználása során.

91 Követelményeknek való megfelelés
Szervezeti feljegyzések védelme Intézkedés: A törvényben meghatározott, szabályozási, szerződéses és működési követelményekkel összhangban a fontos feljegyzéseket meg kell óvni az elveszéstől, a megsemmisüléstől és a meghamisítástól. Adatvédelem és a személyes adatok titkossága Intézkedés: A vonatkozó törvényi előírásokban, jogszabályokban, és ahol alkalmazható, a szerződéses kikötésekben rögzített követelményeknek megfelelően biztosítani kell az adatok védelmét és bizalmasságát. Információ-feldolgozó berendezésekkel való visszaélések megelőzése Intézkedés: Meg kell akadályozni, hogy a felhasználók az információ-feldolgozó berendezéseket jogosulatlan célokra használják. Titkosítási eljárások szabályozása Intézkedés: A titkosítási eljárásokat valamennyi vonatkozó megállapodás, törvény és jogszabály betartásával kell alkalmazni.

92 Követelményeknek való megfelelés
Biztonsági szabályzatnak és szabványoknak való megfelelés, és műszaki megfelelőség Cél: Annak biztosítása, hogy a rendszerek megfelelnek a szervezet biztonsági politikáinak és szabványainak. Megfelelés a biztonsági szabályzatoknak és szabványoknak Intézkedés: A vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy felelősségi területükön belül valamennyi biztonsági eljárást előírásszerűen, a biztonsági szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés elérésével hajtsanak végre. Műszaki megfelelés ellenőrzése Intézkedés: Az információs rendszereket rendszeresen ellenőrizni kell, hogy megfelelnek-e a biztonság megvalósítására vonatkozó szabványoknak.

93 Követelményeknek való megfelelés
Információs rendszerek auditálásának szempontjai Cél: Az információs rendszerek átvizsgálási folyamata eredményességének maximalizálása és a folyamatot érő vagy az általa okozott zavarok minimalizálása. Információs rendszerek auditjával kapcsolatos intézkedések Intézkedés: Az auditálásra és a működő rendszerek ellenőrzéseit is magukban foglaló tevékenységekre vonatkozó követelményeket gondosan meg kell tervezni és azokat egyeztetni kell, hogy a működés megszakadásának kockázata minimális legyen. Információs rendszerek auditeszközeinek védelme Intézkedés: Az információs rendszerek auditálására szolgáló eszközöket védeni kell minden esetleges visszaéléstől, illetve rongálástól.

94 Követelményeknek való megfelelés
Szoftveres támogatás lehetőségei Világos licenszelési feltételek kialakítása Megfelelő másolásvédelmi megoldás implementálása Az adott ország adatvédelmi törvényeinek való megfelelés biztosítása Figyelembe kell venni más szabályok előírásait (pl. PCI DSS) Külső fél bevonásával sérülékenység-elemzést lehet végeztetni

95 Vissza az IBIR létrehozásához
2. lépés: Végrehajtás Az IBIR bevezetése és működtetése Az IBIR bevezetésénél a szervezetnek Kockázatjavítási tervet kell készítenie Be kell vezetnie a védelmi intézkedéseket Mérni a hatékonyságot Biztonsági tudatossági oktatásokat kell tartania Irányítania kell az IBIR-t és ennek erőforrásait Az incidensek kezelését folyamatosan kézben kell tartani

96 Vissza az IBIR létrehozásához
3. lépés: Ellenőrzés Az IBIR figyelemmel kísérése és átvizsgálása Nincs állandó biztonság, nincs változatlan szervezet, ezért ezt a lépés nem szabad elhanyagolni! A szervezetnek el kell végeznie: Az eljárások átnézését A hatékonysági mérések eredményeinek értékelését A kockázatelemzés rendszeres időközönként Belső IBIR auditokat A biztonsági tervek frissítését

97 Vissza az IBIR létrehozásához
4. lépés: Beavatkozás Az ISMS fenntartása és fejlesztése A szervezetnek a következő tevékenységeket kell végrehajtania: A 3. lépésben tett megállapítások megvalósítása A saját és más szervezeteknél felgyűlt tapasztalatok alapján helyesbítő és megelőző lépéseket kell tennie Az érintetteket tájékoztatnia kell a változásokról Biztosítani kell, hogy a fejlesztések célt érjenek

98 Dokumentálási követelmények
A szabvány tartalmazza, hogy milyen dokumentumokat kell létrehozni. Amennyiben a szervezet tanúsítványt akar szerezni, a megfelelő dokumentációk elkészítése elengedhetetlenül fontos A tanúsítás nagyrészt a dokumentumok átnézését jelenti.

99 Menedzsment követelmények
A szabvány számtalan menedzsment feladatot határoz meg A vezetésnek ezért meg kell értenie, el kell fogadnia és támogatnia kell az IBIR kialakítását A menedzsment támogatása nélkül nincs igazi értelme az IBIR bevezetésének


Letölteni ppt "ISO 27000-es család Krasznay Csaba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések