Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános lélektan Az észlelés. Az információ-felvétel sémája az észlelésben érzékelés észlelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános lélektan Az észlelés. Az információ-felvétel sémája az észlelésben érzékelés észlelés."— Előadás másolata:

1 Általános lélektan Az észlelés

2 Az információ-felvétel sémája az észlelésben érzékelés észlelés

3 Észlelés (percepció) az érzékelés a környezet (külső-belső) ingereire adott idegi válasz, az információ regisztrálása az érzékszervek (pszicho- fizikai rendszerek), a környezetből fizikai, kémiai ingereket fognak fel receptoraikkal. az érzéklet az érzékszervből az agyhoz érkező idegi információ. állandó az észlelés az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése. azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel az észleletet. az érzékszervek segítésével a környezeti információ tárgyak, események, hangok, ízek, stb. élménnyé alakulnak. éréssel, tapasztalattal fejlődik Érzékelés (szenzáció)

4 Az észlelés funkciói Az észlelés az érzetek integrációja, egészleges szerveződés: tárgyakat látunk, dallamot hallunk, stb. Funkciók: - téri lokalizáció: hol van a tárgy? - mintafelismerés: mi az a tárgy? Az agyban külön lokalizációs rendszer és felismerési rendszer működik. Az észlelés a tárgy jelenlétében zajlik.

5 Az ember vizuális rendszere

6 A látás információ-feldolgozási sémája

7 Mintafelismerés (Selfridge, 1959)

8 A téri lokalizáció problémája a tárgyakat képesek vagyunk elkülöníteni a háttértől: ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet tartalmaz, akkor egyik részét általában figurának, a másik részét háttérnek látjuk. A figura-háttér viszony megfordulhat ==> ez nem a fizikai valóság, hanem az észlelőrendszer sajátossága.

9 A figura-háttér elve

10 A figura-háttér elve a képzőművészetben

11

12

13 A formaészlelés

14 Alaklélektan: az egész több mint a részek összege Az alaklélektan képviselői az érzékleteket egységekbe szervező „szabályok” iránt érdeklődtek. A statikus mintázat szerveződési törvényei (Gestalt-elvek): –proximitás (közelség) elve –jó folytatás elve –zártság elve –hasonlóság elve –közös sors elve

15 A proximitás elve az egymáshoz közel lévő elemeket együvé tartozóként észleljük

16 A jó folytatás elve egy forma körvonalába eső elemeket együvé csoportosítjuk

17 A zártság elve az észlelőrendszer a hiányos ábrákat kiegészíti

18 A hasonlóság elve a hasonló mintázatokat együvé csoportosítjuk

19 A közös sors elve az együtt elmozduló pontok együvé tartoznak

20 A statikus mintázatok Gestalt-elvei

21 A látszólagos mozgás (phi-jelenség) phi(Φ) -jelenség: ha két fizikailag mozdulatlan felvillanó fényfolt között < 100 ms idő telik el, mozgást észlelünk. Az élmény nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak.

22 érzék- szervek szelekció osztályozás „értelmezés” ingerek Viselkedés, alkalmazko- dás korábbi tapasztalatok szükségletek elvárások készenlét Az észlelést befolyásoló tényezők együttes bemutatása

23 Az észlelés bottom-up szakaszai detekció: az inger jelenlétének észrevétele, konstatálása, a lokalizáció fázisa megkülönböztető fázis: a figura és háttér elkülönítése azonosítás: perceptuális modellhez hasonlítjuk értelmezés: a folyamat lezárása, a jelentés tisztázása

24 Felszálló és leszálló információ feldolgozás az észlelőrendszer mindkét irányban képes az információk feldolgozására: a környezet explorációja inkább felszálló jellegű, de bőven akad példa top-down jellegű megismerésre is. A kontextus meghatározó a mintafelismerésben.

25

26 A távolságészlelés (monokuláris jelzőmozzanatok) a retinális nagyság: minél nagyobb, annál nagyobb a tárgy, nagyság-távolság invariancia relatív nagyság: a tárgyak méretéről való előzetes tudásunk befolyásolja

27 takarás: ha egy tárgy eltakar egy másikat, akkor az előbbit közelebbinek, az utóbbit távolabbiként látjuk relatív magassági helyzet: a képen magasabban elhelyezkedő tárgyakat távolabbinak látjuk

28 lineáris perspektíva: a párhuzamos vonalak összetartónak látszanak a távolság növekedésével levegőperspektíva: a távolabbi tárgyak elmosódottabbak a képen

29 textúra gradiens: a felszín távolodásával az elemek egyre közelebb kerülnek egymáshoz mozgásinformációk: a hozzánk közelebb eső tárgyak mintha gyorsabban mozognának, a távoliak lassabban

30 A távolságészlelés (binokuláris mozzanatok) A két szem távolságából adódóan különböző helyeken alakul ki a kép a retinán a tárgyak egyes pontjairól. binokuláris parallaxis: minden látható pontot a két szem egy kicsit eltérő szögből tekint binokuláris diszparitás: a tárgynak a két retinán kissé különböző képe jön létre

31 A diszparitás jelzőmozzanat

32 A diszparitás jelzőmozzanat, ahogy a retinán megjelenik bal retina jobb retina

33 Észlelési illúziók

34

35 A perceptuális konstanciák Az észlelt tárgyak viszonylag állandóak maradnak, függetlenül az észlelés változó körülményeitől. világosság és színkonstancia: A visszavert fény mennyisége a tárgy látszólagos világossága. A konstancia azt jelenti, hogy az észlelt tárgy világossága és színe alig változik, még akkor is, ha a róla visszavert fény mennyisége jelentősen nő vagy csökken. Más tárgyak is vannak a háttérben, ezért a visszavert fény viszonylagos aránya a mérvadó.

36 alak és helykonstancia: az észlelt forma állandó marad, annak ellenére, hogy a retinális kép változó. A téri lokalizációban is van konstancia, az álló tárgyak helyzete változatlan marad, mert az észlelőrendszerünk saját mozgásunkat és a retinális kép változását egyszerre figyelembe veszi.

37 A mozgásészlelés phi-jelenség: egy fénypont felvillanását ha rövid időre rá egy másik pont felvillanása követi a fénypont elmozdulását látjuk. Indukált mozgás: a háttér mozgatása a figura elmozdulásának illúzióját kelti.

38 A valódi mozgás észlelése a mozgást a látókéreg speciális sejtjei kódolják: ezek egyes mozgásokra kisülnek, másokra nem szelektív adaptáció: az egyirányú mozgásra a mozgásérzékenység csökken, mert a sejtek kifáradnak, de más irányú mozgásra az érzékenység nem csökken ==> mozgási utóhatás (pl. gyorsan forgatott kerék mintha megfordulna)


Letölteni ppt "Általános lélektan Az észlelés. Az információ-felvétel sémája az észlelésben érzékelés észlelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések