Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Japán és Korea. I. A költségvetés törvényi szabályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Japán és Korea. I. A költségvetés törvényi szabályozása."— Előadás másolata:

1 Japán és Korea

2 I. A költségvetés törvényi szabályozása

3 Japán  1946, Alkotmány  1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA)  1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű  1947, Nyilvános elszámolásról szóló tv. szabályozás  1947, Könyvvizsgáló Bizottságról szóló tv. (BOA)  1947, A helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA)  1948, A helyi pénzügyekről szóló tv. (LFA)  1950, A helyi adókról szóló tv. (LTL) helyi szintű  1950, Az átengedett helyi juttatásokról szóló tv. (LATA) szabályozás  1955, Az átengedett helyi útadóról szóló tv.

4 Reformok: Közpénzügyekről szóló tv. negyedik cikkelye, mint „aranyszabály” : a reformok időszaka → makrogazdasági stabilitás helyreállítása 1973-as olajválság hatásainak kezelése → 1975: rendkívüli tv. elfogadása ↔ évente megújítják → „hatálytalanítja az aranyszabályt” évi Kincstári szerkezeti reformról szóló tv. (FSRA): - visszaállítja az aranyszabályt - egyes kiadások maximalizálása - cél: a pénzügyi deficit csökkentése 1999: kötelező információszolgáltatás 2001: - Kabineti Hivatal létrehozása - Gazdasági és Pénzügyi Politikai Tanács létrehozása

5 Korea Állami szinten:  1948, Alkotmány  1948, Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA)  1961, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA)  1991, Az alapok igazgatására vonatkozó kerettörvény (FAFM)  1963, A Könyvvizsgáló Bizottságról és a vizsgálatról szóló tv. (BAIA)  1961, A közvállalatok költségvetéséről és elszámolásáról szóló tv. (PEBAA)  2002, A törvényes kiadásokról szóló alaptörvény  2002, A Kincstári Alap kezeléséről szóló tv.  1950, Kormányzati vagyon-kezelésről szóló tv.  1949, A közösségi adókról szóló tv.

6 Helyi szinten:  1949, A helyi önkormányzatokról szóló tv.  1963, A helyi pénzügyekről szóló tv.  1961, A helyi megosztott adókról szóló tv.  1990, Az átengedett helyi forrásokról szóló tv.

7 Reformok: A 90-es évekig nincs jelentősebb reform. 1997: ázsiai pénzügyi krízis → radikális változtatások a pénzügyi politikában : reformok a FAFM-ban - a közbefektetések a Nemzetgyűlés jóváhagyásához kötöttek - erősebb parlamenti felügyelet → nő a Nemzetgyűlés hatalma 2002: Alaptörvény a vezető törvényen alapuló kiadásokról - új adó bevezetése a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jóváhagyásához kötött - a minisztériumok évente beszámolnak a Nemzetgyűlésnek - növekszik a Nemzetgyűlés ellenőrző hatalma a közpénzügyek menedzsmentje felett 2004: Nemzeti költségvetési tv. tervezete

8 Ii. A költségvetési rendszert meghatározó alapelvek

9 Japán Tradicionális elvek dominálnak, de megjelentek a modernebbek is. Forrás: Alkotmány, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA)  Átláthatóság elve  Hatékonyság elve  Felelősség elve  Elszámolhatóság elve  Éves költségvetés elve (április 1-től következő év március 31-ig)  Egységesség elve  Egyetemesség elve  Specifikusság elve  Mérlegalapú költségvetés elve

10 Korea Forrás: Alkotmány, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA)  Évenkéntiség elve (jan. 1- dec. 31)  Egyetemesség elve  Mérlegszerűség elve  Felelősség elve  Specifikusság elve  Átláthatóság elve  Stabilitás elve  Teljesítmény (hatékonyság) elve  Törvényi jóváhagyás elve

11 Iii. Jogi alapok a költségvetési rendszer intézményei és szereplöi számára

12 Japán Áttekintés: Unitárius állam Parlamentáris rendszer → Miniszterelnök 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat - regionális elöljáróságok - települési önkormányzatok Végrehajtás csúcsszerve: Kabinet Törvényhozás: Parlament (Képviselőház + Tanácsosok Háza)

13 Kabinet és a miniszterek:  Kabinet = miniszterelnök + miniszterek, maximum 17 fő Feladata: - kormányoz - igazgatja a közszolgáltatásokat - előkészíti és prezentálja a költségvetést a Parlament számára 2001: Kabineti Iroda (Miniszterelnöki Hivatal + Gazdasági Tervezési Ügynökség)  Miniszterek Kollektív felelősség

14 Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek évi nemzeti szervezetekről szóló tv. (NOA): - általános alapelvek - függelékében felsorolja a minisztériumokat, bizottságokat, ügynökségeket Szervezeti törvények ↓ 2000: Pénzügyminisztérium szervezetéről szóló tv. - Költségvetési Iroda, Adóügyi Iroda - központi kormányzat pénzügyi menedzsmentjéért felel → nemzeti költségvetés előkészítése, költségvetés végrehajtásának felügyelete 2001: Gazdasági és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal (CEFP) - Kabinet tanácsadó szerve - tanácskozik: gazdasági és pénzügyi menedzsment, irányvonalak

15 Köztisztviselők: Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások Nemzeti közigazgatási etikáról szóló tv. (2000), mint „magatartási kódex”: - igazságos, diszkrimináció nélküli eljárás - kapott információk tiszteletben tartása - egész nemzet szolgálata Parlamenti bizottságok: A Parlament az állami hatalom legfőbb szerve, tv. alkotására jogosult évi Parlamentről szóló tv. → Költségvetési Bizottság → Értekező Bizottság

16 Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten: Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - helyi autonómia - közvetlen és nyilvános választások - saját vagyon önálló kezelése, önálló ügyintézés, saját jogszabályok Helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA) - helyi önkormányzás fogalma - kétlépcsős szerkezet (47 prefektusság, 3100 település) - választott testületek és szerveik összetétele, szerkezete, hatalma Helyi pénzügyekről szóló tv. (1948) Bevételek: - helyi adók - kötvénykibocsátás (felettes szerv jóváhagyáshoz kötött) - közvetlen adományok (előirányzati; megosztott adók kiegyenlítésre és különleges célok teljesítésére)

17 Korea Áttekintés: Unitárius állam Prezidenciális rendszer → Elnök 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat - felsőbb szintű helyi önkormányzatok - hagyományos (alacsonyabb szintű) települési önkormányzatok Végrehajtás csúcsszerve: Államtanács Törvényhozás: Nemzetgyűlés

18 Államtanács és a miniszterek:  Államtanács A végrehajtó hatalom legfőbb döntéshozó szerve Tagjai: - Elnök; - Miniszterelnök; - Pü. és gazd-i miniszter (MOFE) összesen15-30 fő - Tervezésért és költségvetésért felelős miniszter (MPB) - Egyéb miniszterek Feladata: - politikai tanácskozásokat folytat  Miniszterek Személyes felelősség (nem tartoznak kollektív felelősséggel a Államt. döntéseiért)

19 Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek évi kormányszervezetekről szóló tv. (GOA): - valamennyi kormányzati szervre vonatkozó szabályok -létrehozás, átalakítás szabályozása Pénzügyi menedzsment és felügyelet szempontjából fontos: - Tervezésért és költségvetésért felelős minisztérium (MPB) - Pénzügyi és gazdasági minisztérium (MOFE) - Kormányzati ügyekért és belügyi igazgatásért felelős minisztérium (MOGAHA) évi végrehajtó ügynökségek létrehozásáról és működéséről szóló tv. - cél: teljesítmény és színvonal emelése - toborzás nyílt versenyeztetéssel - jelentős mozgástér (kinevezés, áthelyezés, prémiumok, szerződéses dolgozók) - különleges számla → rugalmasabb elszámolás - beszámolási kötelezettség az alapító minisztérium felé

20 Köztisztviselők: Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások Nemzeti köztisztviselői tv. (1949): - tudás, képzettség, képességek → vizsgák, minősítések - közérdek szolgálata - információ tiszteletben tartása - tilos: - privát társaságban, profit-orientált szervezetben tisztséget betölteni - részt venni politikai cselekményekben Magatartási szabályrendszer: - Közigazgatási etikáról szóló tv. (1981) - Közigazgatási etikai kódex ↓ államhoz való hűség, becsületesség, emberek szolgálata, szakmai és személyes tisztesség, feddhetetlenség

21 Parlamenti bizottságok: évi Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA) ↓ Különleges Költségvetési és Elszámolási Biz. (Költségvetési Bizottság) - a tagok száma 50 fő - a tagok parlamenti pártok tagjai, kérelmükre a Házelnök választja meg - hivatali idejük 1 év - május: Bizottság elnökének megválasztása Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2004: Nemzetgyűlés Költségvetési Hivatala (NABO) - ~100 fős személyzet - segíti a parlamenti tagokat → erősíti a Nemzetgyűlés költségvetési felülvizsgálatát - vizsgálja és kiértékeli a a kormány fiskális politikáját, a tervezeteket

22 Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten: Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - önálló hatalom - jogszabályalkotás - önálló döntés a helyi önkormányzat, helyi tanácsok szervezetéről, működéséről Helyi önkormányzati tv. - helyi önkormányzati struktúra és funkciók meghatározása - kétszintű szerkezet (2004-ben: 16 nagyobb és 232 alacsonyabb szintű helyi önk.) - helyi autonóm feladatok elvégzése - központilag rábízott feladatok Helyi pénzügyekről szóló tv. (1963): - önállóság a költségvetési eljárásban, adót szedhetnek Mérlegszerű költségvetés, kölcsönfelvétel központi jóváhagyással Átutalások, transzferek → különbségek mérséklése 2003: új, regionális fejlődést szolgáló különleges pénzügyi alap bevezetése

23 Iv. Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus állomásaihoz

24 A japán költségvetés jogi rendelkezései

25 I. A végrehajtó hatalom költségvetésének tervezése Általános számla: A kormány legfontosabbnak ítélt programjai tartoznak ide, pl. oktatás, kutatás, gazdasági együttműködés, biztonság, adók. Különleges számla : 31 db. csak a törvényhozás által lehet létrehozni. Miért?:  Különleges projektek elkészítése miatt  Különleges alapokat lehessen véghezvinni  Bevételek és kiadásokat külön adminisztrálják az általános számlától. Pl: Nemzeti Nyugdíj- és Munka Biztosítás Speciális Számla Kormánnyal kapcsolatos számlák: 9 db. A kormány támogatást nyújt nekik, ezek teljesen tőzsdére vitt vállalatok Pl: Japán Fejlesztési Bank, Nemzeti Élet Pénzügyi Vállalat

26 A költségvetés elfogadásának menete Április 1.: megkezdődik az új költségvetési év Áprilistól- Augusztusig: miniszterek elkészítik a költségvetési becsléseiket Júliustól- Augusztusig: a 2001-ben alakult CEPF (Gazdaságért és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal) megvizsgálja, az általános irányelveket a költségvetési becslésekben, majd átadja őket a Kabinetnek Augusztus vége: Pénzügyminisztérium is megkapja ezekez a becsléseket Szeptembertől- Decemberig: A szakminiszterek által beadott becslések alapos megvizsgálása és tárgyalások kezdése a pénzügy minisztériummal azért, hogy a költségvetés tervezetét be tudják nyújtani a Kabinetnek.

27 December eleje: A költségvetés megszövegezéséről szóló irányelvek elkészítése a pénzügyminisztérium által és a Kabinet jóváhagyása mellett. December közepe: A pénzügyminiszter előadja költségvetési javaslatot a Kabinetnek. Utolsó tárgyalások a pénzügy min. és a különböző szakminiszterek között, hogy elrendezzék a még fennmaradó nézeteltéréseket December vége: Kabinet elfogadja a költségvetési javaslatot Kora január: benyújtják az Országgyűlésnek Március: Országgyűlés elfogadja a költségvetést

28 5 terület, amit mindenképp érintenie kell a költségvetésnek 1.Általános rendelkezések 2.A bevételek és kiadások: Részletesen kell szerepelnie a bevételeknek és kiadásoknak, ezt mellékelni kell a költségvetéshez. 3.Folyamatos kifizetések : Azok a kiadások, amelyek kivételt képeznek az egyéves költségvetés alól. Korlátozzák a folyamatos költségvetés jogosultságát max. 5 évre. Ezen kiadások hatálya és hossza az Ogy. döntésének tárgya. 4.Egy elfogadott kiadási tétel átvitele a következő gazdasági évre: Ez akkor merül fel, amikor a tartalék nem valószínű, hogy a vonatkozó gazdasági évben lesz elköltve természetéből, vagy más, a költségvetés elfogadása után kiderült okból adódóan. 5.Jövőben kötelezettség, ami a Kincstár által születhet :Ez a rendszer lehetővé teszi a kormánynak, hogy szerződéseket kössön projektekre, amelyeknél szükséges a tartozásokat a vonatkozó gazdasági évben vállalni, de a kifizetések a következő évben történnek.

29 A költségvetési tervezetéhez csatolt dokumentumok  A bevételi költségvetés részletezése  Minden minisztérium és ügynökség tervezett kiadásai  Jelentés az előző 3 év (mostanit is beleértve) végső pénzügyi jelentésének nettó és bruttó mennyiségéről  Jelentés a az Állami Kincstár tőkéjéről, az előző 3 évben( mostanit is beleértve)  Jelentés: az állam nemzeti kötvényeiről, kölcsöneiről, a becsült egyensúlyról és az egy évben történt közkötvények és kölcsönök visszafizetéséről  Jelentést kell készíteni az előző 3 év nemzeti vagyonáról, ennek az egyensúlyáról.  Jelentés a nyereségről, kiadásokról, profitról és veszteségről azoknál a vállalatoknál ahová a kormány befektetett az előző 3 évben  Jelentés a bármilyen a Nemzeti Kincstárnál felmerülő költségről, beleértve a visszafizetés tervét.  Jelentés a folyamatos kiadásokról

30 II. Költségvetési eljárás a Parlamentben Képviselőház Bizottsága Képviselőház egésze Tanácsosok Házának Bizottsága Tanácsosok Házának egésze Megegyezés esetén: Április 1-jén Hatályba lép a költségvetés Ha nem: Értekező Bizottság

31 Ideiglenes és módosított költségvetés Ideiglenes költségvetés: Kormány munkaképtelenségének elkerülése végett Módosítások: Országgyűlés, törvényi felhatalmazás alapján módosíthatja a költségvetés tervezetét, feltétele:  Legalább 50 tag a a Képviselőházból vagy 20 tag Tanácsosok Házából  Ahhoz, ami növeli a költségvetés teljes mennyiségét,a Kabinet beleegyezése szükséges  Csak a Kabinet nyújthat be költségvetési javaslatot DE!  Kabinetnek még sincs vétójoga az Országgyűlés általi módosítások felett  A végrehajtás az Országgyűlés összetételén alapszik, általában minden módosítás nélkül fogadják el a költségvetést( II. vh. után összesen 4szer módosították)  Ha az Országgyűlés mégis módosítaná a kormány költségvetési tervezetét, az egyenértékű lenne a kormányhoz rendelt bizalmatlansággal

32 Kiegészítő költségvetés Kiegészítő/ pót költségvetés: A Kabinet készíti el és nyújtja be az Országgyűlésnek,  hogy pótolja a költségvetést azért, hogy egyensúlyba legyen a további kiadásokkal, vagy a szerződésekkel s hogy teljesíteni tudja azokat a követelményeket amik a költségvetés után keletkeztek,  költségvetés megalkotása után felmerülő okokból kell módosítani a költségvetésen Például: Gazdaságösztönzés szükségessége, Egy természeti katasztrófa utáni felépülés miatt

33  A felhasználás és kölcsönök átvitele a következő évre: A felhasználás általában 1 év, kivétel ha folyamatos kifizetésről van szó. Ilyenek például a szerkezeti és gyári munkák, amelyeknél néhány évet igénybe vesznek a munkálatok, ezeknél az Országgyűlés előzetes döntése szükséges. A folyamatos kiadás, nem haladhatja meg az egymást követő 5 évet.  Adók: Az alkotmány a végrehajtó hatalomtól megköveteli, hogy a Parlament előzetes felhatalmazását kérje adózással és közbefektetések kiadásaival kapcsolatban.  Költségvetés kihirdetése: Nincs törvényi követelménye a kihirdetésnek, mert a költségvetés nem tekinthető törvénynek, ami megkövetelné a kihirdetést. Az Alkotmány és a PFA előírja a kormánynak, hogy tegye elérhetővé az elfogadott költségvetést.

34 Struktúra A PFA kiköti, hogy a költségvetés: Adminisztratív Módon Osztály Divízió + Paragrafusok (kwan) cikkelyek (Kou) PFA kiköti, hogy a költségvetés –adminisztratív módon és továbbá paragrafusokra legyen osztva a kifizetések célja szerint. A minisztériumokon belül a PFA előírja a kiadási paragrafusok cikkelyekre osztását.

35 III. Költségvetés végrehajtása Kabinet feladata a szakminisztereknek meghatározni a felhasználást Pénzügyminisztériumnak is kell készítenie egy végrehajtási irányelveket, ezt Kabinet jóváhagyja Szükségállapot: A Kabinet félretesz egy meghatározott mennyiségű összeget az eredeti költségvetésben, nem vonatkoztatva semmilyen konkrét okra- a pénzügyminisztériumé a feladat, hogy ezt használja A használatáról a PFA azt mondja: hogy a szakminisztereknek készíteniük kell egy dokumentumot, annak részletezéséről, hogy milyen okból használják ezt, a kiadások mennyiségéről és kalkulációkat, ami alapján felhasználják és ezt, Pénzügyminisztériumnak nyújtják be Ezek után a Pénzügyminisztérium ellenőrzi ezt. Majd amikor a Kabinet elfogadja a pénzügyminisztérium javaslatát, a kiadásnak elérkezhet az ideje. Miután azt az alapot használják, a szakminisztereknek el kell készíteniük egy jelentést, hogy használták a pénzt. Ok: rendkívüli katasztrófa, gazdasági problémák

36 Belső Ellenőrzés  A szakminiszterek pénzügyi tevékenysége a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt áll.  A PFA előírja a szakminisztereknek, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek szerint (amit a Kabinet fogadott el) hajtsák végre a költségvetésüket.  A belső ellenőrzési procedúrák a szakminiszterek irányelveiben vannak, és a belső ellenőrzés a Könyvvizsgálás témája is

37 IV. Könyvelés, pénzügyi jelentés  Kormány bankügyletei: A Nemzeti Kincstári Alap számla a Japán Banknál van, ahonnan az általános és különleges számla bevételei be és kifizetődnek és ahonnan a kiadások mindkét számláról találkoznak.  Jelentési kötelezettség Az Alkotmány elvárja, hogy meghatározott időközönként, de legalább évenként, a Kabinet tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a nemzeti pénzügyekről. – negyedéves- Országgyűlésnek - hónaponta- a Kincstár Számla bevételeiről  Éves beszámolók: Pénzügyminiszter, pénzügyi év lezárását követően záró kimutatást/ beszámolót készít Ezt elküldik, a Kabinet jóváhagyása után, a Könyvvizsgáló Bizottságnak ellenőrzésre-8 hónappal az lezárás után

38 V. Külső ellenőrzés Könyvvizsgáló Bizottság( BOA) oFüggetlen a Kabinettől igazgatási, pénzügyi és kinevezési vonatkozásban o3 biztosból és egy Általános Végrehajtóból áll oA biztosokat a Kabinet jelöli ki, mindkét ház jóváhagyása mellett. oA BOA elnökét a Kabinet nevezi ki, a többi megbízottal egyetértésben. o 7 évre szól a kinevezésük, és 1szer újra választhatók. Mindkét Ház döntése mellett lehet őket elmozdítani, ha képtelen ellátnia a feladatát mentális vagy fizikai akadály miatt, vagy megsérti a kötelességét. Ellenőrzése lefedi: oA kormány kiadásait és bevételeit oElfogadása és elosztása pénzeknek, javaknak és államkötvényeknek oA jogi vállalatok számlái, ahol az alaptőke fele a kormány befektetéseiből származik, oAzok az értékpapírok amiket a kormány tulajdonában vannak vagy felügyelete alatt vannak, és pénzek és javak a kormány felügyelete alatt oA direkt vagy indirekt kormányzati támogatásokban, ösztönző segélyekben vagy más pénzügyi segítségben részesülő testületek számlái

39 A vizsgálat eredményei  Az 1947-ben született törvény a Könyvvizsgáló Bizottságról.( BOAA)  BOAA előírja a BOA-nak, hogy ellenőrizze az éves beszámolót, hogy megvédje az hatékonyságot, és hogy kiigazítsa a hibákat a pontosság, gyakoriság, gazdaságosság és teljesítmény tükrében.  A BOA ellenőrzésének eredményeként: ha egy hivatalnok a kormányzati munkájában súlyos vesztséget okozott a kormánynak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, a hivatalnok ellen, eljárást kezdeményezhet az illetékes szakminisztérium vezetőjénél vagy a hivatalnok munkahelye szerinti illetékes személynél.

40 Korea: Költségvetési előkészítés és előterjesztés a végrehajtásban

41 A költségvetés intézményei A nemzeti költségvetés intézményei:  Elnöki Hivatal,  Nemzet Gyűlés,  Bíróság,  Minisztériumok,  Bizottságok,  Ügynökségek.

42 A fiskális kapcsolatokat rendező főbb törvények  1961-es helyi megosztott adókról szóló tv.  1971-es helyi oktatási adóról szóló tv.  1963-as nemzeti segélyekről szóló tv.  1990-es átengedett helyi forrásokról szóló tv.  2003-as regionális egyensúly fejlesztéséről szóló tv.

43 Költségvetési aggregátumok  jogi szerkezet nem tartalmaz rá pontos definíciót,  2003-ig utólagosan voltak elszámolva,  2004 elején az Állami Tanács döntésével új aggregátum rendszert vezettek be,  mint kötelező irányelvek funkcionálnak.

44 Fiskális szabályok Az Alkotmány megköveteli, hogy a kormányzat a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyását kérje:  kötvények kibocsátásához,  valamint hitelek felvételéhez.

45 Az előkészítés és az előterjesztés időbeosztása  a költségvetési év egybeesik a naptári évvel (január 1.-december 31.)  az időbeosztást a költségvetési eljárás szakaszaihoz az Alkotmány és az 1961-es a költségvetésről és elszámolósról szóló tv. Rögzíti.

46  Február vége:a tervek alávetése a kiemelkedő, folyamatban lévő projekteknek  Március 31. :a költségvetési előkészítés irányelveinek meghatározása  Május 31. :az írott költségvetés előkészítése  Október 2. :a költségvetési előterjesztés alávetése a Nemzet Gyűlésnek  December 2. : Nemzet Gyűlés jóváhagyása.

47 A költségvetési terv részei 5 fő rész : Mellékletek:  Általános rendelkezések: irányelveket ad  Bevételi és kiadási költségvetés: részletes megállapításokat tartalmaz  Folyamatos kiadások: BAA határozza meg az eljárásokat  Kiadások átvitele a következő fiskális évre: a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyásával  Jövőbeli kötelezettségek  Költségvetési előkészítési program  Bruttó és nettó elszámolása a költségvetésnek  Kincstári terhek  Kimutatás az összes projekt tervről  A költségvetési szervek személyzetének létszáma  Kimutatás az állami tulajdon értékéről  Egyéb dokumentumok

48 Költségvetési eljárás a Parlamentben 1)A költségvetés felülvizsgálatát októberben kezdi meg a Nemzet Gyűlés 2)Elnöki beszéd a költségvetési tervezet alap irányáról, valamint főbb tartalmáról 3)Állandó bizottságok általi felülvizsgálat 4)Képviselőház elnöke előterjeszti a tervezetet a Pénzügyi Bizottságnak 5)A Pénzügyi Bizottság vizsgálatának lezártával a plenáris ülésen szavaznak.

49 Átmeneti költségvetés  Alkotmány intézkedik róla,  abban az esetben, ha nem fogadják el a költségvetési tervezetet. A kormány az előző évi költségvetéssel összhangban és a Nemzet Gyűlés jóváhagyásával forrásokat biztosít az alábbi célokra: 1.az Alkotmány vagy törvény által létrehozott ügynökségek és hivatalok fenntartására és működtetésére 2.a kötelező kiadások végrehajtására, 3.a korábban jóváhagyott projektek folytatására.

50 Módosítási hatáskör Az Alkotmány rögzíti, hogy a Nemzet Gyűlés:  nem emelheti meg a költségvetési tételek összegét  és új tételeket sem hozhat létre. A végrehajtás jóváhagyása nélkül, csak a tételek csökkentéséről dönthet szabadon, az előterjesztett adózási törvényjavaslatokat azonban korlátlan hatalma van módosítani.

51 Források jóváhagyása  az adók mértékét és típusát csak törvény határozhatja meg.  új adókat kivetni, vagy a meglévők szintjét módosítani csak a Nemzet Gyűlés jogosult.

52 A ráfordítások természete, szerkezete és időtartama  az irányvonalak határozzák meg,  a költségvetésről és elszámolásról szóló törvény előírja, hogy a költségvetési tervezetet tételenként osztályozzák,  a költségeket: fejezetekre, csoportokra, cikkekre és alcikkekre osztják( jelenleg 2200 cikk és 6000 alcikk van),  az átlagos időtartam 1 év, kivéve a folyamatos ráfordítások esetén,  bizonyos körülmények esetén, az el nem költött ráfordítások év végi átvitelét írja elő a törvény.

53 Köztartozások jóváhagyása  az évi közösségi adókról szóló törvény rendelkezik a tartozásokról  hitel felvételéhez és pénzügyi kötelezettséget keletkeztető szerződések megkötéséhez a Nemzet Gyűlés jóváhagyása szükséges  a törvény nem korlátozza a felvehető hitel összegét, viszont kötelezi a kormányt, hogy beszámolót készítsen a hitelfelvételekről a Nemzet Gyűlés számára.

54 Kihirdetés, közlemény és kiegészítő költségvetés  az elfogadott költségvetés az új fiskális év kezdetén automatikusan hatályba lép,  a nyilvánosság számára elérhető a Tervezési és Költségvetési Minisztérium, valamint a Nemzet Gyűlés honlapján.  alapos indok esetén a végrehajtás jogosult kiegészítő költségvetést készíteni,  számuk jogilag nincs korlátozva.

55 Költségvetés végrehajtása  a törvény kötelezi a minisztériumokat, hogy az MPB által kidolgozott irányelveknek megfelelően hajtsák végre költségvetésüket,  a minisztériumoknak költségvetés szétosztási tervet kell készíteniük,  ezen tervek alapján kell a megvalósítást lefolytatni,  abban az esetben,ha a költségek egy részét csökkenteni kell vagy visszavonni, a kiegészítő költségvetést kell alkalmazni,  a költségvetésnek tartalmaznia kell nem szétosztott alapokat, az elháríthatatlan körülmények finanszírozására,  a törvény szigorú limiteket ír elő a ráfordítások felhasználása esetén.

56 Belső ellenőrzés  minden minisztérium rendelkezik önálló belső ellenőrzési egységgel,  a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jogosult megvizsgálni, hogy a további minisztériumok pontosan hajtják-e végre költségvetésüket.

57 Kormányzati könyvelés  a kormány elszámolása pénztárállomány alapú, habár ez a törvényben nincs határozottan kikötve,  a Kincstári Alap kezeléséről szóló törvény előírja egy köz bankszámla létrehozását a Koreai Banknál,  erre a számlára kell befizetni minden bevételt és ugyanerről a számláról kell kifizetni minden kiadást,  a köz forrásoknak megvannak a saját pénzügyi forrásaik és a saját számlájuk a központi banknál.

58 Éves beszámolók és jelentések  a MOFE készít végső beszámolót a központi kormányzat tranzakcióriól,  a minisztériumok kötelesek elkészíteni saját beszámolóikat kiadásaikról és bevételeikről,  szintén a MOFE készíti el az egységesített beszámolót, melyet Állam Tanács megvitat, az elnök pedig jóváhagy,  ezt a későbbiekben az MPB-nek és a BAI-nak is előterjeszti.Az utóbbi elvégzi a felülvizsgálatot, majd visszaküldi,  az éves beszámolót 120 nappal a fiskális év vége előtt a Nemzet Gyűlés elé kell terjeszteni.

59 Külső ellenőrzés Az Alkotmány az elnök felügyelete alatt hozta létre a Könyvvizsgáló Bizottságot, melynek meghatározta:  fő feladatait  és intézményeit is. A Bizottság 7 biztosból áll, akiket az elnök nevez ki, a Nemzet Gyűlés és a Házelnök segítségével, aki könyvvizsgálói biztos is egyben.

60 Intézményi és hatásköri keretek A Könyvvizsgáló Bizottságnak joga van ellenőrizni a központi, illetve a helyi önkormányzatokat, valamint azon vállalatokat, melyekben a kormány 50 % feletti tulajdonrésszel rendelkezik. Vizsgálatait közvetlen vagy közvetett módon végezheti. A Könyvvizsgáló Bizottságról és vizsgálatról szóló törvény ellenőrzési és vizsgálati hatáskört biztosít a biztosok számára.

61 Beszámolási kötelezettség és kiadvány  Alkotmány által előírt kötelezettség  évente kell az elnöknek és a Nemzet Gyűlésnek A kiadvány tartalmazza: A kormány éves kiadási/bevételi beszámolóját Az ellenőrzés során feltárt jog-, illetve szabálysértéseket A lefolytatott fegyelmi eljárások leírását valamint azok eredményeit.

62 Büntetőszankciók A fő büntetőeszközök: 1.Kötelezettség helyreállítása 2.Fegyelmi eljárás megindítása 3.Korrigálás kérése

63 Köszönjük a figyelmet! Készítette: Bálint Anikó Iglár Viktória Nyárádi Gergő


Letölteni ppt "Japán és Korea. I. A költségvetés törvényi szabályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések