Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 1950. nov. 4-én fogadták el  1953. szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " 1950. nov. 4-én fogadták el  1953. szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért."— Előadás másolata:

1

2  nov. 4-én fogadták el  szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért 3 intézmény felelt: Emberi Jogok Európai Biztossága, Emberi Jogok Európai Bírósága, Miniszterek Bizottsága  Kétféle benyújtható kérelem: 1, tagállamok közötti 2, egyéni  Egyéni kérelem joga: 11. sz. jegyzőkönyv  kötelező  természetes és jogi személyekre, egyének csoportjára, civil szervezetekre

3  Panaszok vizsgálata  Bizottság előzetes vizsgálata  ha a kérelem elfogadható  békés egyezményre való törekvés  Ha nem jött létre megegyezés  ügy továbbítása a Miniszterek Bizottságának  Magánszemélyek  1994-től  „szűrő bizottság”  Ha az ügy nem került a Bíróság elé  Miniszterek Bizottsága döntött az ügyben  Miniszterek Bizottság ellenőrizte a bírósági ítéletek végrehajtását is  később ezt a hatáskört átvette a Bíróság

4  Bíróság kötelező joghatóságának elfogadása eredetileg szintén az államok döntésén múlt  Ha elfogadták  Miniszteri Bizottsághoz való továbbítás utáni 3 hónapon belül  Bíróság  kötelező döntés és kompenzáció  Ha erre nem került sor, a Bizottság döntött az ügyben is ítélt meg kártérítést

5  1980-as évekig a Bizottsághoz panasszal fordulók száma meglehetősen alacsony  ‘80-as évektől kezdve növekedés  Egyre nehezebbé vált az eljárások hosszát elfogadható keretek között tartani  Legfőbb oka  tagállamok száma 22-ről 47-re emelkedett

6

7

8  Tagállamokkal egyenlő számú bíróból áll  Őket a Parlamenti Közgyűlés választja meg  3 jelölt névsorára szavaz  A bírók nem képviselnek egy államot sem, nem fejthetnek ki olyan tevékenységet ami összeegyeztethetetlen függetlenségükkel+pártatlanságukkal  Hivatali idejük 9 év

9  Megválasztja az elnököt, a két alelnököt és szekciók elnökeit  5 évre megválasztja a főtitkárt és helyettesét  Elfogadja+módosítja a Bíróság szabályait  Meghatározza a Szekciók összetételét (3 évente változtatják)

10  Kamarákból állnak  Szekció elnöke+érintett állam által delegált bíró  részt kell venniük!  3 bíróból álló Bizottság 12 hónapra  jól megalapozott esetjog által lefedett esetek

11  Manapság  szűrő tevékenység  egyesbírói eljárás  20 bíró egy éves időtartamra  Munkájukat kb. 60 hivatali jogász segíti

12  17 bíróból áll (elnök, alelnökök, szekciók elnökei)  Olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Egyezmény alkalmazásában súlyos kérdéseket vetnek fel  Mindkét fél egyetértése  Kamara átengedheti az ítélkezést  Ítélet meghozatala utáni 3 hónapon belül bármely fél fellebbezhet hozzá  Öttagú bizottság bírálja el a kérelmeket  Ha helyt adnak az ügyet újratárgyalják

13  Bármely tagállam vagy magánszemély  közvetlenül strasbourg-i Bírósághoz fordulhat  Eljárás többségében nyilvános és írásbeli  Bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia  Minden új kérelmet hivatali jogászok szűrnek meg  ha nyilvánvalóan sérti az elfogadhatóság kritériumait  egyesbíró  megtagadhatja az ítélkezést  Kamara v. Bizottság

14  Olyan ügyben, amit jól megalapozott esetjoggal is meg lehet oldani  3 bíróból álló bizottság dönt  egyszerűsített eljárás  Nem szükséges állami bíró jelenléte, de csere lehetséges  Fontos az egyhangúság  ha nincs  Kamara  Bizottság ítélete végleges, kötelező és azonnali hatályú  Az ügyben nem lehet a Nagy-kamarához fellebbezni

15  Azt az ügyet, amellyel egyik említett szerv sem foglalkozik olyan kamara bírálja el, melynek tagjait a főtitkár jelöli ki  Automatikusan tagja egy bíró, akit az alperes állam érdekében választottak meg  Ügyet továbbítják a kormánynak  kifejti álláspontját  elküldik a kérelmezőnek viszontválaszra  ezt visszaküldik a bíróságnak  bírói hivatal prezentálja  Kamara dönt  Ítélet végrehajtásának ellenőrzését a Miniszterek Bizottsága végzi

16  jogi+adminisztratív támogatás a bíróságnak  Jogászok, igazgatási+fizikai munkát végző személyek, tolmácsok  Feje a főtitkár, a Bíróság plenáris ülése választja meg (helyettesét is)  Mind az 5 bírói szekciót egy szekció titkár és helyettese segíti  Feldolgozza és előkészíti a Bírósággal szemben beérkező panaszokat  Jogászok  fájlok, elemzések, levelezés

17  Kiadásait az Európa Tanács határozza meg  Nincs külön költségvetése az Európa tanács általános költségvetése finanszírozza  Európa Tanács kiadásait a 47 tagállam hozzájárulása fedezi  Bíróság+bírói hivatal költségvetése 2011-ben: 58, 9 millió euró

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt " 1950. nov. 4-én fogadták el  1953. szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért."

Hasonló előadás


Google Hirdetések