A büntetés-végrehajtási intézetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out syndroma és a hypertonia gyakoriságának összefüggései dr.Nagy Imre.

Az előadások a következő témára: "A büntetés-végrehajtási intézetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out syndroma és a hypertonia gyakoriságának összefüggései dr.Nagy Imre."— Előadás másolata:

1 A büntetés-végrehajtási intézetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out syndroma és a hypertonia gyakoriságának összefüggései dr.Nagy Imre osztályvezető főorvos dr.Bénik Gyula ny.bv.orvos alezredes Váci Fegyház és Börtön Egészségügyi Osztály

2

3

4

5 Ralf Rangnick a Schalke 04 vezetőedzője

6 Ralf Rangnick 2011. szept. 28-án felállt posztjáról

7

8

9 Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus
(1926 – 1999) 1. Freudenberger H. J. Staff burnout. J Soc Issues. 1974;30(1):159–165.

10 Burn-out syndroma : "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek."

11 A dolgozó lelkes, intenzíven dolgozik, ügyel a körülötte levőkre, a rábízott feladatokra kapható, szívesen tesz meg kollégáinak mindent, igyekszik megfelelni a főnökeinek, a rábízott feladatokat maximálisan elvégzi, nagy becsvággyal vág neki a munkának, a munkahelyi körülmények azonban egyre jobban állandósulnak, a mindennapok egyre inkább hasonlítanak egymásra, a munka monotonitása, és a kollégák kérései már nem jelentenek olyan lelkes hozzáállást részéről, apró kis eltérésekként már látszanak az érzelmi kimerülés jelei, a munkatársaitól egyre távolabb kerül, csökken az empátiás kapacitása, nem olyan együttérző, nem érdekli már a közvetlen környezetének történése, nem képes mások szempontjait úgy átélni, étérezni, mint annakelőtte, nem veszi figyelembe gondjaikat, már leginkább csak a saját problémája érdekli, s úgy érzi, hogy ezeket csak önmaga tudja megoldani, nem kíván másokat beavatni, nem akarja megosztani senkivel a baját, a munkahelyi eltávolodással egyidőben magánéleti válság is kialakul, depresszióssá válik, a világot egyre szürkébben látja, a társai támogatása már rég nincs meg, nem tudják kiemelni ebből a saját verméből, belekerül a 22-es csapdájába.

12

13 Célcsoportok, veszélyeztetett munkakörök :
Egészségügyben dolgozók ( orvosok, ápolók ) ( Herbert Freudenberger ) Tanárok, pedagógusok Menedzserek ( USA ) Ügyfélszolgálaton, reklamáción dolgozók Vezető beosztású személyek Hivatalnokok Katonák Rendőrök Katasztrófa helyzetben segédkezők ,mentősök, humanitárius szolgálat alkalmazottjai Telefonos ügyintézők Ügynökök

14 Egészségügyi következmények: Kardiovaszkuláris megbetegedések
Hirtelen szívhalál II.típ.cukorbetegség Vírusfertőzések gyakorisága Férfi meddőségi problémák Alvászavarok Magas vérnyomás Gyomor-bélrendszer anomáliái

15 A kiégés kialakulásának fázisai :
1. A munka szeretetének fázisa SIKER A frusztráció fázisa KICSÚSZÁS Az apátia fázisa NEM ÉRDEKEL

16 Munkahelyi stressz leggyakoribb tünetei :
(OLEF 2009.) Fejfájás ,37 Szorongás ,32 Depresszió ,62 Magas vérnyomás ,26 Gyomor-bélbántalom 1,23

17

18

19

20

21 Hivatásos állományú dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálata során
276 dolgozóból 26 kezelt hypertoniás 9,42% (minden 10!) 36 kiszűrt magasvérnyomásos 13,04% ezekből 9 kezelendő (kiszűrtek 25%-a) 276 hivatásos dolgozóból összesen 35 kezelendő hypertoniás 12,68% 39 közalkalmazottból 4 kezelt hypertoniás Összdolgozó : 315 fő kezelt hypertoniás : 39 fő 12,38 % (minden 8!)

22

23

24

25

26

27 Kikapcsolódási stratégia
Szabadság Pihenés Rendszeres mozgás Társaság Kulturális program

28