Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkahelyi stressz és kiégés a rendőrség személyi állománya körében. Szeles Erika r. alezredes rendőrségi főtanácsos szakirányító szakpszichológus ORFK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkahelyi stressz és kiégés a rendőrség személyi állománya körében. Szeles Erika r. alezredes rendőrségi főtanácsos szakirányító szakpszichológus ORFK."— Előadás másolata:

1 Munkahelyi stressz és kiégés a rendőrség személyi állománya körében. Szeles Erika r. alezredes rendőrségi főtanácsos szakirányító szakpszichológus ORFK HSZ Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

2 A vizsgálat célja A rendőri munka jellegéből adódóan fokozott pszichés megterhelést és igénybevételt jelent a hivatásos állomány számára. A munkahelyi stressz amennyiben tartósan fennáll -még abban az esetben is, ha mértéke relatíve alacsony intenzitású- hosszú távon pszichés egyensúlyvesztést okozhat, valamint pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez és kiégéshez vezethet. A vizsgálat célja a munkahelyi stressz és a kiégés mértékének azonosítása az állomány körében, és a szükséges preventív javaslatok és intézkedések megtétele.

3 A vizsgálati minta 2012-ben időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálaton részt vett hivatásos állomány vizsgálati eredményeinek statisztikai elemzése Országosan 8789 fő pszichológiai alkalmassági vizsgálati adatai kerültek feldolgozásra, amely megfelelő reprezentativitást jelent az állomány egészére nézve.

4 A vizsgálati minta összetétele

5 Vizsgálati módszerek Rendvédelmi szervek munkahelyi stressz kérdőíve  Munkahelyi stressz-faktorok  Egészségi állapot  Stresszel való megküzdés Maslach féle Burn-out kérdőív  Érzelmi kimerülés  Elszemélytelenedés  Egyéni teljesítmény csökkenése Szomaticizmus skála

6 A munkaterhelés komplex megítélése

7 A munkaterhelés főbb faktorai A vezetés-irányítás színvonalának megítélése a hierarchikus szintek függvényében eltérő. A szervezetben hosszabb időt eltöltött személyek elégedetlenebbek a vezetés-irányítás színvonalával. A munkaterhelést a év közöttiek, valamint szolgálati hely tekintetében a kapitányságok állománya tartja magasabbnak. A munkahelyi légkört a szervezetben hosszabb időt eltöltött személyek negatívabban ítélik meg, szolgálati helyek közül a kapitányságokon a legkedvezőtlenebb a kép. Vezetői szinteken problémásabb a megítélés mint a beosztotti állománynál. Szerepkonfliktusok a szervezetben kevesebb időt eltöltött, fiatalabb állománynál kevésbé jelennek meg, szolgálati helyek közül a kapitányságokon a legjellemzőbbek. A szervezet jellegéből adódó terhelést a kapitányságok állománya érzi a leginkább megterhelőnek más területen nincs statisztikailag igazolható eltérés.

8 Érzelmi kimerülés Gyakoriságát tekintve többnyire alacsony szintű, azonban az állomány 23 %-nál megjelenik közepes vagy magas szinten. Intenzitásában maga az érzés, jellemzően alacsony szinten jelentkezik. Az érzelmi kimerülés gyakoriságában és intenzitásában is emelkedik, attól függően minél régebben van valaki a szervezetben, valamint minél idősebb. A hierarchikus szinteket tekintve a középvezetők körében legmagasabbak az értékek. A szolgálati helyek szempontjából a kapitányságokon, a főkapitányságokon és az őrsökön a legmagasabbak az értékek, az ORFK közvetlen szerveinél a legalacsonyabbak.

9 Elszemélytelenedés Az elszemélytelenedés alatt azt értjük, hogy az illető érzéketlenné és cinikussá válik más személyek, jelen esetben állampolgárok, munkatársak iránt, azokat tárgyakként kezeli. Gyakoriságát tekintve az állomány 29%-nál jelennek meg közepes vagy magas értékek. Intenzitás tekintetében magasabb értékek jelennek meg. Az életkor és a szervezetben eltöltött idő szempontjából nem mutatható ki statisztikailag igazolható eltérés. Hierarchikus szinteket tekintve a legmagasabbak az értékek a beosztotti állománynál jellemzőek Szolgálati helyek szempontjából a kapitányságokon és az őrsökön mutatkoznak a legmagasabb értékek. Legkevésbé az ORFK és közvetlen szervei és a határrendészeti kirendeltségek állományánál figyelhető meg az elszemélytelenedés.

10 Egyéni teljesítmény csökkenése Az egyéni teljesítmény csökkenése leginkább az elégtelenség és az inkompetencia érzésben nyilvánul meg. Az értékek nem csak gyakoriságban, hanem intenzitásban is eltérnek az optimálistól. Inkább a fiatalabb, a szervezetben kevesebb időt eltöltött állománynál jelenik meg magasabb gyakorisággal és intenzitással, valamint az 50 év feletti állománynál. Hierarchikus szinteket tekintve a felsővezetőknél a legmagasabb a gyakoriság és az intenzitás is. A szolgálati helyek tekintetében nincs statisztikailag igazolható lényeges különbség.

11 Egészségi állapot Egészségi állapotát az állomány szubjektíven jónak ítéli meg. A szomaticizmus skála értékei szerint alacsony szintű a pszichoszomatikus tünetképződések megjelenése. A correlációs vizsgálatok alapján kimutatható, hogy minél magasabb a munkahelyi stressz mértéke, annál magasabbak a kiégés mutatói és gyakoribbak a pszichoszomatikus tünetek.

12 A stresszel való megküzdés A belső kontroll attitűddel rendelkezők a stressz-helyzeteket magabiztosabban kezelik. Dominánsan az „A” típusú személyiségjegyek megléte a stressz hatásainak való nagyobb kiszolgáltatottságot jelent. Az eredmények szerint az életkor növekedésével gyakoribb a belső kontrollos attitűd megjelenése. A szervezetben eltöltött idő függvényében, akik öt évnél kevesebb időt töltöttek el jellemzőbb a külső kontrollos attitűd, valamint az „A” típusú személyiségjegyek megjelenése. A belső kontroll inkább a felsővezetőket, a külső inkább a beosztottakat jellemzi. A felsővezetők körében jellemzőbb az „A” típusú személyiségjegyek megléte.

13 Aktivitás és motiváció A munkahelyi aktivitás és motiváció tekintetében a pozitív megítélések dominálnak. Legmagasabb értékeket a 30 év alattiak és az 50 év felettiek mutatnak. A szervezetben eltöltött idő függvényében a legmagasabb értékek a szervezetben kevesebb mint 5, valamint a több mint 20 évet eltöltött személyeknél jelennek meg.

14 Stresszoldási stratégiák Statisztikailag igazolható különbségek nincsenek sem életkorban, sem hierarchikus szintek között, sem a szolgálati hely szempontjából.

15 Az eredmények összegzése A vizsgálatok alapján összességében elmondható, hogy a hivatásos állomány pszichés állapota stabil, egészségi állapota jó, pszichoszomatikus tünetek megjelenése nem jellemző. A munkahelyi stressz faktorok közül a vezetés, irányítás megítélése területén elégedett legkevésbé az állomány. A munkahelyi légkör a vezetők, és közülük is a középvezetők számára okoz nagyobb megterhelést. A kiégés jegyei közül az érzelmi kimerülés mértéke is a középvezetőknél jelenik meg a legintenzívebben. Az egyéni teljesítmény csökkenése, az elégtelenség és inkompetencia érzése a legfiatalabb, a szervezetben kevesebb időt eltöltött állománynál jellemző. Ez a jelenség felhívja a figyelmet arra, hogy a pályakezdők beilleszkedésének a segítése kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a szervezetben. A vizsgálaton részt vett személyek 10 %-a rendelkezik csak stabil stressz-kezelési stratégiával. Az eredmények alapján kimutatható, hogy minél magasabb a munkahelyi stressz mértéke, annál gyakoribb a kiégés valamint a pszichoszomatikus tünetképződés megjelenése.

16 Az eredmények alapján megtett preventív intézkedések A pszichológiai szakterületi tevékenység fókusza a prevencióra, az állomány jelenleg stabil pszichés státusának a megőrzésére és a munkahelyi hatékonyságuk fejlesztése kell, hogy irányuljon Havonta esetmegbeszélő munkaértekezlet tartása. Stressz-kezelési tréning program kidolgozása a végrehajtói, valamint stressz-kezelési és vezetői készség fejlesztő tréning a középvezetői állomány részére, alapellátó pszichológusok egységes felkészítése a tréningek megtartására. Pszichológiai kézikönyv kidolgozása a parancsnoki állomány részére. A pszichológia szakterületi tevékenység komplex fejlesztési programjának a kidolgozása.

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Munkahelyi stressz és kiégés a rendőrség személyi állománya körében. Szeles Erika r. alezredes rendőrségi főtanácsos szakirányító szakpszichológus ORFK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések