Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Greschik Gyula okl. mérnök A Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke MÉRNÖKETIKA, 2010. november 15-én Mérnöki etika,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Greschik Gyula okl. mérnök A Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke MÉRNÖKETIKA, 2010. november 15-én Mérnöki etika,"— Előadás másolata:

1 Dr. Greschik Gyula okl. mérnök A Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke MÉRNÖKETIKA, november 15-én Mérnöki etika, és/vagy fegyelmi fenyegetettség

2 A kamara

3 A hivatásrendi kamarák A hivatásrendi kamarákat az egyéb szakmai csoportosulásoktól az erkölcsi–, szellemi értékrend vállalása különbözteti meg. Az értékrendet Etikai Kódexben fogalmazták meg. A Mérnöki Kamara a mérnökök mint egyének kamarája A Kamarának a mérnököt alkalmazó vállalatra, vagy munkáltatóra nincs hatásköre.

4 Mérnöki etika és társadalom A mérnök a társadalom tagjai számára végez munkát, tevékenysége saját magának közvetve hasznos, a társadalom számára lehet eredményes, vagy akár veszélyt hordozó. A mérnöki etika is csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína.

5 A mérnöki munka – elvárt – sajátosságai A mérnök a társadalomért, annak jövőjéért, majdani szükségleteiért dolgozik – ez legjobb tudása szerinti, részrehajlás nélküli önzetlen munkát tételez fel; A mérnök (a közelebbi, vagy a távolabbi) jövő fizikailag megfogható elemeit tervezi meg és hozza létre; A mérnök látnok kell legyen: műveinek jövőbeni használatát és viselkedését veszi számításba; A mérnök körültekintő kell legyen, műveit sokféle különböző hatás érheti; Munkájáért honoráriumot, vagy munkabért kap (ami nem arányos a létrehozott értékkel – a jutalék, vagy sikerdíj – már részrehajlást sejtet).

6 A mérnök munkája ritkán „egyszemélyes mutatvány” Tervez, konstruál, gyárt, szerel / épít, jóváhagy. A mérnöki munka jellegzetesen „csapat-munka”. A feladatot többedmagával végzi, A mérnöki munka gyakran épít más eredményére, vagy korábbi munkára. A feladatot általában a mérnök munkáltatója, vagy vállalkozó mérnökök csoportja nyeri el. A versenyeztetés és a közbeszerzés tisztaságára az alkalmazott mérnöknek ritkán van befolyása.

7 Etikai követelmények A mérnök valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét. bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában és ismerje el mások szellemi tulajdonát. szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek

8 A mérnök legyen tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor. szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan korrekt magatartást tanúsítson. a mérnök munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet

9 Buktatók Etikai problémák gyakori forrásai

10 Tudás vagy jogosultság Nem vállal, tervez, készít, vagy ad ki olyan szakmai anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást), aminek alkalmas elkészítéséhez nincsen A) Megfelelő tudása B) Jogosultsága ad A) Etikai vétség – de nehezen bizonyítható, és szakmai vitaként értelmezhető – (aminek eldöntésére nincs felhatalmazása a kamarának, csak a kamarai tag önismerete, önkritikája, tisztességessége segít). ad B) Fegyelmi vétség – és könnyen bebizonyosodik P.S.: A fegyelmi vétség etikai vétség is, de nem minden etikai vétség fegyelmi vétség is.

11 Tárgyilagosság A döntésnek alapból tárgyilagosnak – és nem feltétlenül igazságosnak – kell lenni A tárgyilagosság egyik alapvető követelménye, hogy csak arról lehet dönteni, ami bizonyítható. Figyelem ! Pl. egy birtokvédelmi panaszt a bíróság akkor is elutasít, ha a birtoksérelem ugyan megtörtént, de nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani. A mérnök felkészültsége révén olyant körülményt is bizonyítottnak vesz, ami nincs tételesen (pl. számítással) bizonyítva.

12 A mérnöki munka gondjai ma A munkaadó a bevétel növelésére törekszik mérnök- alkalmazottjának rovására (felelősségére); Hajszolttá válik a munkavégzés; A mérnöki munka veszít körültekintő gondosságból; Elvész az önellenőrzés és az ellenőrzés; Alkalmazója haszonszerzésének kiszolgálásával a mérnök átháríthatónak érzi az erkölcsi felelősségét munkaadójára („parancsra tettem”).

13 Következetes felelőség Megbízóját tájékoztatja, ha szakszerűtlen, a tervezett mű alkalmasságát, vagy a bizton- ságosságát meg nem engedhető mértékben csökkentő kívánsága, rendelkezése volna, és megtagadja annak végrehajtását ha az a megkívánt biztonságosság rovására menne.

14 A szellemi tulajdon Szakmai tevékenysége a saját tehetségén és tudásán alapulva a maga szellemi alkotása, amelyért köteles felelősséget vállalni, ezért az általa létrehozott terv, épület, létesítmény vagy egyéb szakmai tevékenység eredménye beleegyezése nélkül tőle el nem idegeníthető. Hogyan bánjunk azzal, amit más készített ?

15 Lopás ? Szerzői jog ? Más szakmai anyagát (tervét, szakértői véleményét, számítását) csak készítője engedélyével, és az eredeti forrásnak – a szerző engedélyére is kiterjedő – megjelölésével használhatja fel. Az ilyen anyagokat, vagy azok felhasználásával készített dokumentumot nem tűnteti fel kizárólag sajátjaként (pl. nem írhatja alá szerzőként, tervezőjeként).

16 A versenyeztetés módja DEMORALIZÁLÓ A tisztességes verseny helyett, a másik legyűrése, akár tisztességtelen kijátszása az önérdek-érvényesítés eszköze; Az ajánlattevő vállalkozó felelőtlen és erkölcstelen tevékenységre késztetheti mérnök alkalmazottját is; A bonyolult és összekuszált jogrendszer a kibúvót keresőnek kedvez; A vállalkozó mérnök, vagy munkáltatója legtöbbször versenyeztetésben nyer munkát

17 A közbeszerzés gyakorlata a társadalom érdeke és az etikus munkavégzés ellen hat Nem ad időt az átgondolt mérnöki előkészítő munkára: a mérnöki előkészítés hajszolt és felületes lett; A kiírás félreértelmezi a felkészültséget mert nagy teljesített vállalati projektvolument kíván meg és nem szakmai felkészültséget, képességet, alkalmasságot, és helyismeretet; A tőkeerő fontosabb követelmény, mint a megbízhatóság és a szakmai elkötelezettség; A legalacsonyabb árajánlatot részesítik előnyben, nem a felelősséggel tett legmegfelelőbb ajánlatot; Netán eleve vállalkozóra kiírt a feladat

18 Közös érdek a jó munka Nem ad olyan ajánlatot, és/vagy nem vállalja olyan szakmai anyag elkészítését, amit kifogástalan minőségben a megkívánt díjazással lehetetlen elkészíteni, mert az az önköltségre (pl. software használatra, az altervezők, a kisegítő személyek díjazására, a kézkiadásokra, a felelősség-biztosításra, a megfizetendő adóra) és saját életvitelére nem nyújt fedezetet.

19 Unfair ügyeskedés Nem ajánlkozik, vagy vállal hibásnak vélt megoldás helyett jó megoldás, vagy megtervezett helyett olcsóbb megoldás megtervezését az eredeti megoldás tervezőjével való konzultáció nélkül. Nem vállalja olyan szakmai anyag elkészítését, amit a megkívánt határidőn belül kifogástalan minőségben lehetetlen teljesíteni.

20 Biztonsági színvonal Tervezett művét a társadalmilag (vagy megbízója) megkívánta biztonságosságúnak, (vagy annál biztonságosabbra), de – még megbízója költségeinek csökkentése érdekében sem – tervezheti veszélyesnek. A társadalmilag megkívánt biztonságosságot az előírások (szabványok, irányelvek és hasonlók) testesítik meg.

21 Hitelesség Hitelt-érdemlően nem bizonyított tulajdonságú termékekre, (számítási eljárásra, építési megoldásra) vonatkozó hírverésnek (reklámnak, termékajánlásnak, közleménynek) nem adhat hitelt. Hacsak – például megalapozottan alkalmas eljárással az állítást ellenőrizve – meg nem bizonyosodott annak igazságáról. Eset: Termék-katalógusból, vagy hirdetésből teherviselésben szerepet kapó elemet tervez be a tervező. Az elem anyaga a magyar (vagy európai) szabványok alapján nem azonosítható. Adatok híján nem is tudja ellenőrizni, hogy az elem az adott igénybevételt kellő biztonsággal viselni képes. Mintadarabbal nem végez(tet) szilárdsági vizsgálatot. Nem tájékozott a szoftver alkalmassági korlátairól

22 Errare humanum est Ellenőrzés nélkül nem ad ki szakmai anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást). Külső ellenőrzés helyetti önellenőrzésre csak kivételesen, és csak szellemileg arra felké- szült, gyakorlott, és munkáját független számítással, vagy más megoldással is össze- vetni képes, nagy tapasztalatú mérnök vállalkozzék.

23 Ha már hiba történt Tévedését haladéktalanul korrigálja, még ha az egy gyártás / szerelés / építés esetleges leállításával anyagi vesztességet is hordoz. E mellett minden érdemi intézkedést megtesz a hiba kiküszöbölésére.

24 Szabályok A törvény és a kódex

25 A szereplők Panaszos (magánszemély, szerv, kamarai tag, stb.) Panaszolt (kamarai tag) Eljáró szerv első fokon a területi kamara etikai- fegyelmi bizottsága (Pl. Tolna megyei Mérnöki Kamara EFB) Döntése elleni fellebbezés esetén Másodfokon eljáró szerv az országos (Magyar Mérnöki Kamara) etikai-fegyelmi bizottsága Döntése ellen bíróságnál lehet fellebbezni (a bíró nem mérnök, jogász !)

26 Eljárási rend - Bevezetés Panaszbejelentés érkezik a Területi Kamarához A Területi Kamara a panaszt az EB ügyek külön iktatójában iktatja és továbbítja az EB elnökének Az EB elnöke megvizsgálja a panaszbejelentést: –A panaszolt kamarai tag-e ? Nem, elutasító levelet ír a panaszosnak (illetéktelenség) Igen, előzetes vizsgálatot végez

27 A vizsgálat megindul Az EB elnöke a megindítási határozatban megjelöli a vizsgálóbiztost, és az eljáró tanács kinevezni szándékolt elnökét és tagjait. célszerűen határidőzött kérdést tesz fel összeférhetetlenségi kifogások megtételére. a határozat tértivevényes megküldésével értesíti a panaszost, a panaszoltat és a kijelölt vizsgálóbiztost. a panaszoltnak megküldi a panasz másolatát és felhívja figyelmét, hogy 8 napon belül védekezést terjeszthet elő. a megindítási határozat másolatát megküldi a területi kamara elnökének is.

28 A panasz előzetes vizsgálata I. 1.A panaszolt neve és lakcíme 2.A magatartás (elkövetés időpontja) 3.A tett, v. mulasztás az EK mely pontját és miben sérti 4.A bizonyítás módja (dokumentum, szóbeli meghallgatás és jkv, stb.) Ha az ismérvek bármelyike hiányzik, az EB elnöke megtagadja az eljárást és határidőzött hiánypótlást kér a panaszosnak megküldött tértivevényes határozatban, (amelynek eredménytelen elmúlásával az eljárást megtagadja) Ha a fenti ismérvek mind megvannak, az EB elnöke tovább vizsgálja a panaszbejelentést

29 A panasz előzetes vizsgálata II. 1.A bejelentés megalapozatlan 2.A bejelentett tények alapján nincs fegyelmi vét- ség alapos gyanúja 3.A bejelentett tények alapján már fegyelmi eljá- rás van folyamatban, vagy lezárt 4.A bejelentett elkövetéstől már 3 év elmúlt 5.A panaszbejelentéstől vagy a szóbeli meghall- gatás jegyzőkönyvének felvételétől 3 hó elmúlt 6.Az ügy nem etikai –Ha a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll az EB elnöke megtagadja az eljárást és erről határozatot hoz, amelyet tértivevénnyel megküld a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet –Ha a fentiek szerinti ismérvek nem állnak fenn, tovább vizsgálja a panaszbejelentést

30 A panasz előzetes vizsgálata III. 1.A panasz névtelen 2.Hiányzik a panaszos aláírása 3.Képviselet esetén hiányzik a képviselő meghatalmazása 4.Nem teljesítette a korábbiak szerinti hiánypótlást 5.A panasz bírósági eljárás alatt áll 6.A panasz a bíróság hatáskörébe tartozó üggyel foglalkozik Ha a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll, az EB elnöke dönt, hogy megtagadja, vagy befogadja a panaszt Ha az EB elnöke megtagadja az eljárást, erről határozatot hoz, amelyet tértivevényes küldeményként küld meg a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet) Ha az EB elnöke befogadja a panaszt megindítási határozatot hoz

31 Kizárás -összeférhetetlenség A részrehajlástól, előítélettől, összejátszástól, elfogultságtól, befolyástól való mentesség, tárgyilagos, igazságos munka a cél. A közszolgálatban –anyagi függetlenség –a hivatalhoz méltatlanság, –a pártatlanság –a befolyástól mentesség –az együttalkalmazás (pl. kiküldetés) elkerülése –a rokoni kapcsolat A kamarai trv. szerint fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el az akitől az ügy elfogulatlan elbírálása (mint a közszolgálatban, de akár más okból is) nem várható. - Az ilyen személyt ki kell zárni. „Amennyiben a panaszoltnak az eljáró személye(k) ellen elfogultsági vagy összeférhetetlenségi kifogása lenne, úgy azt indoklásával ellátva a jelen értesítés átvételétől számított 8 napon belül írásban jelezheti”.

32 Összeférhetetlenség részletesen I. EFK és 4.2 A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el: a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk § b) pont], b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig, c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja, e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható (pl.: rokonság, közös szakmai vagy üzleti tevékenységben 1 éven belüli együttműködés folytatása, valamint a bármelyik ügyféllel való perben, haragban, vagy fölé- alárendeltségi viszonyban állás). A c) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem járhat el a fegyelmi tanács tagja vizsgálóbiztosként, a vizsgálóbiztos a fegyelmi tanács tagjaként. A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell. A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

33 Az eljárás alá vont tag, a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a vizsgálóbiztos ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai- fegyelmi bizottság elnöke határoz. A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara felügyelő bizottsága határoz. Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke vagy országos kamara felügyelő bizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot. Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett. Összeférhetetlenség részletesen II.

34 Etikai / fegyelmi vétség Etikai vétségnek minősül a Mérnöki Etikai Kódexben részletezett minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja. LÁSD AZ ETIKAI KÓDEXET! Fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok, kötelezőnek elfogadott követelmények előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

35 Szankciók I. A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések: a) figyelmeztetés b) pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság leg- magasabb összegének négyszerese, c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás, d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesz- tése, e) a kamarából történő kizárás.

36 Szankciók II. Az a), és d) - e) pontjaiban meghatározott büntetéssel együtt, pénzbírság mellékbüntetésként is alkalmazható. A d) - e) pontjaiban meghatározott büntetés végrehajtása egy alkalommal legfeljebb három év időtartamra felfüggeszthető. Ha a felfüggesztés időtartama alatt jogerősen újabb etikai-fegyelmi büntetést (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell. Ha 5 éven belül újabb fegyelmi eljárás megindítására kerül sor, az új eljárás során az a) pont szerinti büntetés nem állapítható meg. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell. Korábban volt előírás, hogy bizonyos büntetést a Mérnök Újságban közzé kell tenni. Ez ma már nincsen, bár hatásos volt.

37 Létszámkeret Az etikai-fegyelmi bizottságok minden más kamarai testülettől és tisztségviselőtől függetlenek, a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag az elfogulatlan meggyőződésűknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Az etikai-fegyelmi ügyeket – legalább 5 főből álló – választott etikai-fegyelmi bizottság bírálja el első és másodfokon.

38 Függetlenség és létszám A létrehozott kamarai szabályzat szerint az EFB 9 tagú + két póttag, aki csak (meghalt, alkalmatlanná vált) tag helyett léphet funkcióba. Egy tipikus eljárásban az etikai-fegyelmi bizottság négy tagja érintett (a vizsgálóbiztos, a három főből álló eljáró tanács, aminek egy közülük az elnöke). Eset: A panaszolt összeférhetetlenségi indítványt tett. Apránként két kijelölt vizsgálóbiztos, majd fokozatosan három bizottsági tag ellen. Ha még egy tag ellen összeférhetetlenségi indítványt tesz az EFB tevékenysége az adott ügyben lehetetlenné válik.

39 Eljárás A vizsgálóbiztos (olyan mint az ügyész) A vizsgálatot folytat, a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíti, az eljárás alá vont személy javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerzi. Az eljárás alá vont személyt nyilatkozattételre hívja fel. Meghallgathatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésre bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veszi igénybe. Nem akadály, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. Összefoglaló jelentést készít és az iratokat indítványával együtt az etikai-fegyelmi bizottság elnökének átadja. A vizsgálatot 30 nap alatt be kell fejeznie. Ez egy alkalommal, a területi kamara elnöke által 30 nappal meghosszabbítható.

40 A határidők nyomása A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 120 napon belül be kell fejezni. A vizsgálóbiztosnak vizsgálatát 30 nap alatt be kell fejeznie (egyszer 30 nappal hosszabbítható). A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy hangszalagra történő rögzítés esetén a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni. Az eljárás alá vont személy az ügyben eljáró személyekkel szemben összeférhetetlenségi kifogást terjeszthet elő (a trv. nem ad időkeretet)

41 Egy beteg ló és más példák

42 A bizonyítási teher azé, aki állít valamit a kamarai törvény visszássága Eset: Első fokon elmarasztalt, hibás tervet készítő mérnök fellebbezés, és másodfokon az elsőfokú döntésnek helyt adó eljárás után bírósághoz fordul. Felperes az elmarasztalt, és alperesi pozícióba a másodfokú kamarai szerv kerül. Ezután a kamarának és nem a panaszosnak kell bizonyítani.

43 Egy fellebbezés Eset: A panaszoltnak van a vonatkozó rendeletek szerinti jogosultsága A panaszos és ismételten fellebbező szerint: A panaszolt jogalap nélkül gazdagodik a szellemi termékeim engedélyem nélküli felhasználásával. (Ez egy vállalkozás tevékenységi körének a megfogalmazása volt). A Kamara kiadott engedélyeivel jelentős anyagi veszteséget okozva a többi szakértőnek, hiszen előlük veszi el a munkát. A Kamara nem vizsgáltatta meg független igazságügyi szakértő- vel, hogy a panaszolt által benyújtott szakmai anyagok színvonala megfelel-e a minimális szakmai elvárásnak. (Van végzettsége és gyakorlata, a bizonyítási kötelesség a panaszosnál van.) A Kamara nem tudta prezentálni panaszoltnak a Hatóság által a kiadott műszaki vezetői engedély meglétét. (Nem feltétel)

44 Egy határozat A Panaszolt rendelkezett korlátozott tartószerkezeti-tervezői engedéllyel, ami azonban objektum tartószerkezeti tervezésére nem jogosítja, ehhez a feladathoz teljes-körű tartószerkezeti tervezői jogosultság szükséges. Generáltervezői hatáskörét felhasználva az építési engedélyezési terv- fázisban nem vonta be a tervezéshez a szükséges szaktervezőket (pl. épületgépész tervező). Feladatuk elvégzését maga vállalta, holott nem rendelkezett az ehhez előírt jogosultságokkal. A Panaszolt, mint generáltervező a benyújtott építési engedélyezési tervbe alkalmatlan talajmechanikai szakvéleményt csatolt be, és Generáltervező- ként elmulasztotta a jogszerűen felhasználható talajmechanikai szakvé- lemény beszerzését. Az elmarasztalás: 9 hónap felfüggesztés

45 Egy beteg ló - 1. A területi MK a törvények által meghatározott feljogosítással élve ellenőrzést tartott egy építkezésen, ahol az ottani egyik épületet kétséges állékonyságúnak találta az alaptestek szokatlanul kicsi felfekvési területe miatt. Az MSZ szerint elvégzett tájékoztató részletességű számításaik azt mutatták, hogy a felfekvési terület valóban kisebb a megkívántnál, egyes terhelési állapotokban az alaptestre ható erők eredője az alaptestek alapterületén kívül döfi a felfekvési síkot. Ezért a tervezőt a fenti törvényhelyekre hivatkozással a megoldás ellenőrzésére szólították fel.

46 A tervező egy számítást közölt a tervezett megoldás megfelelőségét bizonyítandó. Ezt a területi MK követhetetlennek és értelmezhetetlennek minősítette, és kiegészítésre kérte fel a tervezőt. (A későbbiek során a kifogásolt számítás teljesen hibásnak minősíthető.) Egy beteg ló - 2.

47 A tervező új számítást készített a vonatkozó MSZ alapján. Az új számítás szerint a stabilizáló és kiborító nyomaték aránya a szélsőértékekkel számítva 0,97 < 1, az alapértékekkel számítva 1,45 < 1,6. Mindkét érték a megkívántnál ki- sebb kifordulási biztonságot mutat, mindazon- által a tervező a vizsgálat eredményét az állékonyság tekintetében megnyugtatónak ítélte. Egy beteg ló - 3.

48 A területi MK nem látta az alaptestek állékonyságát igazoltnak, ezért intézkedésre kérte az építtetőt a fennálló hiányosság megszüntetése érdekében. Az építtető szakértőt kért fel. A szakvélemény kimondja, hogy az alaptestek állékonysága megfelelő. Egy beteg ló - 4.

49 A területi MK a kézhez vett szakértői felülvizsgálat eredményeit és következtetéseit nem fogadja el. A szakértője olyan számítási modellekkel dolgozott, amelyek alkalmazását a szerkezeti kialakítás nem teszi lehetővé, ezért korábbi észrevételeit és indítványait fenntartja. Észrevételeinek figyelmen kívül hagyása után a területi MK a tervező és szakértő címe alapján illetékes Etikai és Fegyelmi Bizottságnál a tervező és a szakértő eljárás alá vonását kezdeményezte, amiért a megismételt figyelmeztetés ellenére kitartanak a hibásnak minősített megoldások mellett. Egy beteg ló - 5.

50 Az üzemeltető újabb szakvéleményt készíttetett. Ez megállapítja, hogy az alaptestek állékony- sága a vonatkozó MSZ szerint nem igazol- ható, ezért a padlószerkezetnek a váz erő- játékába való bevonását, vagy a tetősík szél- rácsozását és a homlokfallal való összekap- csolását javasolja. Egy beteg ló - 6.

51 Az építtető a tárgyi vizsgálat mielőbbi lezárását kéri a területi MK-tól. Mellékelten megküldi szakértője személyeskedő megjegyzésekkel is megtűzdelt jegyzőkönyveit. Ezekben szakértője hatástalannak nyilvánítja és elutasítja a merevítő szélrácsra vonatkozó megál- lapításait, ill. az épület (szerinte) figyelembe vehe- tő merevítő szerkezeteire hivatkozva megalapozat- lannak és átgondolatlannak nyilvánítja a MK min- den megállapítását és javaslatát. Egy beteg ló - 7.

52 Az eredeti tervező megbízásából újabb „Tartószerkezeti elemző szakvélemény” szakvélemény készült, amely állítja, hogy a „hagyományos modellezés” szerint a mértékadó teherhelyzetben az alaptestre ható erők eredőjének külpontossága a függőlegesen, ill. az alaptest oldalfalán működő földnyomás figyelembe- vételével is elfogadhatatlanul nagy. A továbbiakban a szakértők kifejtik, hogy - a szabvány- alkotók mögöttes szándékaival egyezően lehetőség van olyan „új modellezésre” (a vasalt padló megtá- masztó hatásának figyelembevételével), amely alapján az állékonyság már igazolható. Egy beteg ló - 8.

53 A szakvélemény birtokában a tervező és a szakértő lakhelye szerint illetékes MK Etikai Bizottsága vizsgálóbiztosi jelentése a vizsgálat tárgyát nem etikai, hanem szakmai kérdésnek minősíti. Mindezért megszünteti az etikai vizsgálatot a panaszoltak ügyében. Egy beteg ló - 9.

54 A területi MK elnöke sérelmezi, hogy a vizsgálóbiztosi jelentés nem foglalt állást a vizsgálat elindítását szerintük megalapozó alapkérdésben, azaz hogy a szerkezet állékonysága igazolható-e az MSZ vonatkozó előírásai alapján vagy sem. Ennek az alapkérdésnek a megválaszolására, továbbá annak eldöntésére, hogy az építtető és a tervező által készíttetett vizsgálatok hitelt érdemlően bizonyítják-e a tárgyi épület állékonyságát, a területi MK a BME szakmailag illetékes tanszékét kéri fel vizsgálatra. Egy beteg ló - 10.

55 Egy beteg ló Számítási modell felvétele és ellenőrző erőtani számítás alapján a vizsgálat főbb megállapításai: az alapozás nem felel meg az erőtani követelményeknek, mivel az oszlo- pokról leadódó nyomaték felvételét nem biztosítják, (így az épület a víz- szintes hatásokkal szemben a vonatkozó MSZ szabvány előírásai szerint nem állékony). az épület utólag erőjátékba bevonni szándékozott betonpadlója kialakítá- sának részleteiről a tervdokumentáció nem rendelkezik [Pl. nem engedhető meg a kimutatott 66,6 mm-es vízszintes oszlopvégi elmozdulás sem, ami a padlószerkezet és az oszlop közt feltételezett rés záródása által a megfelelő megtámasztó hatás fellépéséig kialakul, illetve a passzív földnyomás kialakulásához feltételezett (valójában nem elegen- dő vízszintes elmozdulás) az oszlop tetejénél már 85 mm vízszintes többlet-elmozdulást eredményezne.] az épület állékonyságának biztosítására szerkezeti kiegészítés szükséges.

56 A szakvélemény birtokában a területi MK az országos MMK EFB-hoz fellebbez Egy beteg ló - 11.

57 A másodfokú eljárás a tervezőt és az építtető által felkért szakértőt elmarasztalja a hiba elkendőzésében és pénzbüntetést szab ki. A panaszoltak elfogják a büntetést. Egy beteg ló - 12.

58 Úgy általában

59 Mi is az etika ? Az etika értékrend, kor- és társadalom- függő Az Etikai Kódex a kodifikált erkölcs Az etika csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína.

60 Hogy is van ez ? Becsülete lesz, pedig a törvény ellen cselekszik ? Tisztességes, pedig jogtalanul cselekszik ? Jogos és mégsem tisztességes ? Tisztességes, pedig nem törvényes ? Törvényes, de nem tisztességes ? Mi is a „tisztességes bér” ? Van „tisztességtelen haszon” ? Ahol véget ér a tisztesség és a becsület, jön a politika és a jog.

61 Mi a közfelfogás  A jól végzett munka felett érzett öröm ?  A „Ne nyúlj a máséhoz” („Ne lopj”) elv ?  Van-e még kötelességtudás hazaszeretet becsület tisztesség áldozatvállalás önzetlenség a közérdek tisztelete segítés máson

62 És a közerkölcs ? oA közerkölcs eróziója társadalmi jelenség; oA jogok és a „demokrácia” hangsúlyos; oA (vállalt, vagy várt) kötelesség elsikkad; oÖnérdek a közérdek helyett; oSzellemi értékek helyett egzisztencia; oA kiemelkedő jólét vált vonzóvá; A mérnök is a társadalom része, tevékenységét az adott környezetben fejti ki;

63 A társadalmi szövet alakulása A körültekintés nélküli átalakítások veszélye, hogy miután a „jobb” megölte a „lehetne jobb is” -t, utóbb kiderül, hogy a „jobb” rosszabb; A hatalmi és pénzügyi kényszerek ismeretek, értékek megsemmisülésével, és a folytonosság elvesztésével fenyegetnek (terv- és adatgyűjtemények elkallódtak, az emlékezet, és a tapasztalat pótolhatatlan) A szervezetek és hatóságok átszervezésével eltűnnek a hozzáértő, tapasztalt ügyintézők, felelősök A társadalmi morál lazulása felelőtlenséghez, gondatlansághoz vezet A felelőséggel alkotás helyett a túlélés, vagy a jobban élés terjed A tisztességre nevelés helyett a hatalom törvényes szankciókhoz nyúl

64 Kötelező olvasmány Az MMK Etikai Kódexe


Letölteni ppt "Dr. Greschik Gyula okl. mérnök A Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke MÉRNÖKETIKA, 2010. november 15-én Mérnöki etika,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések