Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 5."— Előadás másolata:

1 Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 5.

2 Időtervezés - ütemezés A hálós irányítási rendszerek két ismert alapváltozatát, a PERT és a CPM módszert közel egy időben dolgozták ki és publikálták ben az USA haditengerészetének különleges tervezési hivatala megbízást kapott a POLARIS rakéták kifejlesztésével kapcsolatos sok száz tevékenység irányítására.

3 Időtervezés - ütemezés Az E. I. DuPont de Hemonds and Co ban átfogó kutatást indított olyan módszer kifejlesztésére, mely lehetővé teszi számítógép felhasználását a műszaki feladatok megtervezésében és ütemezésében. Walker és Kelley, ben jutottak el egy nyíldiagramos, hálós módszert alkalmazó és később CPM néven közismertté váló rendszer kipróbálásáig. A módszert 1959-ben publikálták.

4 A hálótervezési módszerek csoportosítása 1.Időtervezés jellege: sztochasztikus, determinisztikus. 2.Felhasználási céljuk alapján: idő-, költéség-, és erőforrás optimáló technikák. 3.A hálók irányultságuk alapján: tevékenységorientáltak vagy eseményorientáltak. 4.Megjelenési formájuk szerint: tevékenység- nyíl, tevékenység-csomópont, és esemény- csomópontú hálók.

5 Időtervezés jellege Sztochasztikus hálótervezési módszerek: Olyan hálótervezési módszerek, melyeknél a tevékenységidőt egy valószínűségi eloszlás sűrűségfüggvénye határozza meg. (Ilyen, pl. a PERT háló.) Determinisztikus hálótervezési módszerek: Olyan hálótervezési módszerek, melyeknél a tevékenységidők jól meghatározott értékek. (Ilyen, pl. a CPM, MPM, DCPM stb. háló.)

6 Felhasználási cél Az időoptimáló eljárásoknál cél a projekt átfutási idejét megtalálni. (Ilyen, pl. PERT, CPM, MPM stb.) A költség- és erőforrás optimáló eljárásoknál az átfutási idő meghatározása mellett, a költség, erőforrás optimálás, kiegyenlítés is fontos szempont. (Ilyen pl. CPM/COST PERT/COST, CPA stb. RAMPS, RAPP, ERALL stb.)

7 A hálók irányultsága A tevékenységorientált hálónál a tevékenységek, míg az eseményorientált hálóknál az események hangsúlyozása kerül előtérbe.

8 Megjelenési forma A tevékenység-nyíl hálóknál az élek reprezentálják a tevékenységeket, a csomópontok az eseményeket. A tevékenység-csomópontú hálóknál, az élek reprezentálják az eseményeket, a csomópontok a tevékenységeket. Az esemény csomópontú hálóknál is az élek reprezentálják a tevékenységeket, a csomópontok pedig az eseményeket, de itt az események hangsúlyozása lényeges. Míg a tevékenység-nyíl hálóknál az események ábrázolását el is hagyhatjuk.

9 Időtervezés – ütemezés – fogalmak Háló: Olyan súlyozott körmentes, irányított gráf, amelynek egy kezdő és egy végpontja van.

10 CPM-módszerrel kapcsolatos fogalmak Az esemény: valamely folyamat, tevékenység kezdetét és befejezését jelentő pont, időt, erőforrást, költséget nem igényel. (a hálóban általában körrel ábrázoljuk). Az események lehetnek: normál, kiemelt (mérföldkő), és kapcsolódó (interface) események.

11 Események Normál esemény: a többséget kitevő és semmiféle megkülönböztetést nem igénylő időpont. Kiemelt esemény: olyan esemény, amelyet a projekt előrehaladásában különösen fontosnak tartanak (általában dupla körrel jelölik). Kapcsolódó esemény: közös intézkedési pontot jelenti a hálón belül (háló szétszedése, összerakása). Ezek az időpontok, hasonlóan a kiemelt eseményekhez előre ismertek (általában két körrel jelölik). Kezdő (nyitó) esemény: melyet nem előz meg más esemény és csak követő eseményei vannak. Záró (vég) esemény: amit nem követ több esemény, csak megelőző eseményei vannak.

12 Tevékenységek Tevékenység: olyan folyamat, mely adott időben, időtartam alatt játszódik le, és erőforrást, költséget igényel. Látszattevékenység: fontos szerepe van a háló szerkezetében, és számításában is. Jellemzője, hogy általában idő, költség, és erőforrás igénye nincs. A hálók logikai összefüggéseinek kifejezésére szolgál.

13 Kapcsolódási pontok Kapcsolódási pontok lehetnek szétválasztó, vagy egyesítő pontok. Egyesítő pont: olyan esemény, amely végpontja több megelőző tevékenységnek. Szétválasztó pont: olyan esemény, amelyet több tevékenység követ.

14 Tevékenységek kapcsolatai – függőségek

15 A háló végleges szerkesztésének menete 1.Logikai gráf elkészítése (tevékenység végleges elhelyezése) 2.Ezen a gráfon a tevékenységek és események elhelyezése 3.Tevékenységek és események közötti kapcsolódások kidolgozása.

16 A szerkesztés iránya lehet 1.Progresszív (előrehaladó) 2.Retrográd (visszafelé haladó) 3.A kettő kombinációja

17 A CPM eseményjegyzék 1.Az esemény számát, 2.Az eseményre vonatkozó számítások eredményeit, 3.Megelőző, követő eseményeket, 4.Egyéb számszerűséget, információt, intézkedésekért felelősök megjelölését.

18 Tevékenységjegyzék 1.A tevékenységek számát, megnevezését, (lefutási) idejét, 2.A megelőző, követő tevékenységeket, 3.A kapcsolatuk jelölését, 4.A számítások eredményét, 5.Az egyéb információkat.

19 Tevékenység és esemény időadatok A TPT (Total Project Time = teljes projekt átfutási ideje) végezzük el az odafelé történő elemzést, amivel az egyes tevékenységek legkorábbi kezdési időpontját (EST (i,j) ) számítjuk ki. Ebből meghatározhatjuk a legkorábbi befejezési pontot, ahol a legkorábbi befejezési pont (EFT (i,j) ) = a legkorábbi kezdési időpont (EST (i,j) ) + a tevékenység lefutási ideje (d (i,j) ). A teljes projektidő (TPT) tehát az a legrövidebb időtartam, ami alatt a projekt befejezhető, és ezt a tevékenységek sorrendje (vagy sorrendjei) kritikus útként (vagy utakként) határozza (határozzák) meg.

20 Tevékenység és esemény időadatok A kritikus út meghatározására a retrográd számítás elvégzése után kerülhet sor, így a tevékenység legkésőbbi kezdési pontját (LST (i,j) ), valamint a hozzá tártozó legkésőbbi befejezési időpontot (LFT (i,j) ) határozzák meg a következőképpen: Legkésőbbi kezdési időpont(LST (i,j) )= legkésőbbi befejezési időpont(LFT (i,j) ) – tevékenység lefutási ideje (d (i,j) ).

21 Tevékenység és esemény időadatok Egy csomóponthoz (eseményhez) két idő tartozik. (1) a progresszív elemzésből az esemény legkorábbi bekövetkezésének időpontja (EET i ), vagyis az a legkorábbi időpont, amelyre az eseményt realizálni lehet; (2) a retrográd elemzésből az esemény legkésőbbi bekövetkezésének időpontja (LET i ), vagyis az a legkésőbbi időpont, amelyre az eseményt realizálni kell.

22 A hálószerkesztés során előforduló logikai hibák 1.Több kezdő illetve végpont. 2.Kör a hálózatban. 3.Helytelen logikai összerendelés.

23 A hálószerkesztés során előforduló logikai hibák

24 5.


Letölteni ppt "Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések