Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elemzés és tervezés módszertana A projekt ütemezése, időábrázolás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elemzés és tervezés módszertana A projekt ütemezése, időábrázolás."— Előadás másolata:

1 Az elemzés és tervezés módszertana A projekt ütemezése, időábrázolás

2 A projekt ütemezése  A tervezési módszerekkel átfogó képet kapunk a projekt megvalósításához szükséges feladatokról.  Ezután konkrétan meg kell határozni a végrehajtás egyes lépéseit és el kell helyezni őket időben  ütemterv  El kell dönteni, mely tevékenységek végezhetőek párhuzamosan, és melyek csak szigorúan egymás után

3 A projekt ütemezése Időtervezési szempontok:  Tevékenységek meghatározása (projekt alapja)  Altevékenységekre bontás (WBS, azaz a tevékenységfelbontási szerkezet létrehozása)  WBS-szerkezet létrejöttekor definiálhatók az egyes tevékenységekhez szükséges idő-és erőforráskorlátok  Mérföldkövek kijelölése: fontos tevékenységek, döntések, ellenőrzések kiemelése (nyomon követéshez – általában 0 hosszúságú, de lehet időtartammal rendelkező tevékenység is)

4 A projekt ütemezése  Logikai kapcsolat felderítése (párhuzamosan végezhető, egymást követkő tev.)  Időtartam meghatározása A WBS-szerkezetet feladatlistának is nevezik, mivel a projekt összes feladatát tartalmazza. Ez alapján meghatározhatóak a határkörök, a szabályozási folyamatok, és az erőforrás-, költség- és időhozzárendelések.

5 A projekt ütemezése  A mérföldkő:  segíti a projekt átláthatóságát  ellenőrzési pontok létrehozására ad lehetőséget  döntéshozás jelzésére is alkalmazzák  nincs időtartama, bár előfordulhat időtartammal rendelkező tevékenységnél is  nem kapcsolódik hozzá munkavégzés

6 Időtervezés ábrázolás-technikái  Nagyméretű projekteknél nem könnyű áttekinteni az összefüggéseket, így grafikus, szemléletes ábrázolási módszerekre is szükség volt.  Az időtervezés ábrázolás-technikái:  Gantt-diagram  Hisztogram  Hálótervezés

7 Gantt-diagram  Az 1910-es években Henry Laurence Gantt által kidolgozott vonalas ütemterv, melynek tengelyein az időt és a tevékenységeket találjuk.  Ez a legrégebbi ábrázolási technika  Előnyei:  egyszerű elkészítés  áttekinthető

8 Gantt-diagram  Hátrányai:  Nem tükrözi a folyamat időfelbontásából adódó kapcsolatokat, nem ábrázolja a logikai függést  Nem látszik az altevékenységek csúszása, és hogy ez hogyan hat a többi tevékenységre  Lépései: 1. tevékenységek meghatározása 2. tevékenységek logikai sorrendjének meghatározása 3. idő hozzárendelése a tevékenységekhez 4. a diagram elkészítése

9 Hisztogram  Hisztogrammal jól ábrázolható a különböző források igénybevételének mértéke a projekt különböző fázisaiban  PM láthatja, milyen szakemberre vagy más erőforrásra van szükség  Ma már elektronikus úton készül, MS Project programmal

10 Hálótervezés  Amikor a Gantt-diagram még kézzel készült, szükségessé vált egy olyan technika kidolgozása, amely  rendszerszemléletű  képes feltárni a logikai kapcsolatokat és összefüggéseket  rugalmas  könnyen áttekinthető, szemléletes  számítógéppel megvalósítható  Ezeknek tesz eleget az 1960-as években megjelenő új módszer, a hálótervezési-szervezési technika

11 Hálótervezés (folyt.)  Először az USA haditengerészeténél használták 1957-ben  A hálótervezés különböző módszerei gyorsan elterjedtek:  CPM (Critical Path Method): Kritikus út módszere  MPM (Metra Potencial Method)  PERT (Program Evaluation and Review Technique): Program kiértékelő és beszámoló technika

12 CPM – Kritikus út módszere  1957-ben fejlesztették ki  Jellemzői:  tevékenységtípusú (-központú) eljárás  határozott időtartamú: a megvalósulási idő meghatározott  feladatorientált: egy háló egy feladat  költségoptimalizálásra alkalmas  manuálisan is könnyen kezelhető

13 CPM (folyt.)  A hálótervezés egy komplex folyamat részekre bontott munkatervének grafikus folyamatábrája. Ehhez különböző technikákat alkalmaz:  gráfelmélet  ábrázolástechnika

14 CPM (folyt.)  A háló egy speciális gráf, melynek tulajdonságai:  véges (1 kezdet, 1 vég)  irányított  aszimmetrikus  hurokmentes  a tevékenységek csomópontban is összefuthatnak, illetve csomópontból is indulhatnak  összefüggő

15 CPM (folyt.)  A háló szerkesztése előtt ki kell választani a hálótervezési eljárást a követezők közül:  tevékenységtípusú háló: nyilak jelentik a tevékenységeket  eseménytípusú háló: hangsúly az eseményeken  tevékenység-csomópont felépítésű háló: a nyíl csak a kapcsolatot jelenti

16 CPM – tevékenységtípusú háló  Jellemzői:  a tevékenység jele a nyíl  Létezik látszattevékenység, melynek jele a szaggatott nyíl (logikai okokból használjuk, ideje általában 0)  A tevékenységek lehetnek egymástól függetlenek vagy egymástól függők (egyidejű, megelőző, követő)  A CPM és PERT típusú hálóknál az a feltételezés, hogy az egyik tevékenység befejezése után kezdődik a következő (BK=0 nap)

17 CPM – tevékenységtípusú háló  Minden tevékenységet egy kezdő és egy befejező pont határol, melyet egy-egy körrel jelöljünk, ez az esemény (kezdő esemény jele i, befejezőé j)  Az eseményeket számozzuk, a nyíl mindig a kisebbtől a nagyobb felé mutat (ehhez balról jobbra, majd fentről lefelé kell elvégezni a számozást, az első esemény sorszáma a 0) ij Tevékenység sorszáma vagy ideje

18 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés A hálótervezés folyamata: 1. Logikai tervezés: a folyamatot elemeire bontjuk és meghatározzuk a logikai kapcsolatot  Szintek meghatározása:  agregált, durva hálóterv  koordinációs, irányító háló  operatív, finom háló  Logikai kapcsolatok meghatározása  befejezés-kezdés (BK)  kezdés-kezdés (KK)  kezdés, befejezés (KB)  befejezés-befejezés (BB)

19 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés  Hálódiagram szerkesztése  A feladatokat listaszerűen felsoroljuk, a következő oszlopba a logikai kapcsolatokat határozzuk meg  Hálószerkesztés főbb elvei:  elölről hátra (progresszív) tervezés, az első eseménytől haladunk a célesemény felé  hátulról visszafelé haladó tervezés (retrográd): a céltól visszafelé haladunk  hátra és előrehaladó tervezés: először progresszív főhálót készítünk, majd ellenőrizzük retrográd módszerrel

20 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés 2. Időtervezés és elemzés  Idő hozzárendelés a tevékenységhez  Tevékenységek időtartamának meghatározása:  legkorábbi kezdés  legkorábbi befejezés: (legkorábbi kezdés + időtartam)  legkésőbbi kezdés  legkésőbbi befejezés: (legkésőbbi kezdés + időtartam)

21 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés  Tevékenységek időtartamának meghatározása (folyt):  legkorábbi bekövetkezés: max(előző esemény legkorábbi kezdése + tervezett időtartam)  A progresszív időtervezésnél, a tevékenység legkorábbi kezdési időpontjához hozzáadjuk a tervezett időtartamát, így kapjuk a legkorábbi befejezési időpontját.  Ha elvégezzük valamennyi tevékenységre a számításokat, megkapjuk a teljes feladatrendszerre vonatkozó megvalósítási időszükségletet

22 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés  Tevékenységek időtartamának meghatározása (folyt):  legkésőbbi bekövetkezés: min(legkésőbbi kezdés– tervezett időtartam)  Retrográd időtervezésnél a céleseményekből kiindulva, a tervezett időtartamokat ezekből kivonva végezzük a számításokat.  A vizsgált esemény után következő esemény időpontjából le kell vonni az „oda vezető” tevékenység időpontját, így kapjuk meg a legkésőbbi időpontot.

23 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés  Kritikus út meghatározása  kritikus út = a legkisebb tartalékidővel rendelkező tevékenységek sorozata  kritikus tevékenység = csúszása (teljes tartalékideje) nullával egyenlő  A kritikus út a leghosszabb út, a PM-nek oda kell figyelnie az ezen az úton lévő folyamatokat végző munkatársakra, és motiválnia kell őket.  Ha a kritikus út bármely folyamata csúszik, akkor az egész projekt eltolódik időben.

24 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés  Tartalékidők : 3-féle tartalékidő létezik  teljes tartalékidő: az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát anélkül lehet növelni, hogy változna a kritikus út  szabad tartalékidő: megmutatja, hogy a tevékenység idejét mennyire lehet megnyújtani úgy, hogy az érintett és a soron következő tevékenységek legkorábbi kezdése biztosítva legyen  független tartalékidő: a megelőző tevékenység legkésőbbi befejezése, és a következő tevékenység legkorábbi kezdése közti különbség (nagyobb, mint a tevékenység időtartama)

25 CPM – tevékenységtípusú háló, hálótervezés 3. Kapacitástervezés  Időhöz tartozó kapacitások leírása és összegzése 4. Költségtervezés  Költségigények felmérése és összegzése

26 Metra Potenciál Módszer (MPM)  A hálótervezés ezen módszerét 1958-ban, Franciaországban publikálták először.  Jellemzői:  Átlapolt, késleltetett kapcsolatokat is kezel, viszont számításoknál mindegyiket kezdés-kezdés (KK) időre át kell számolni  Négyféle időt különböztet meg:  Kezdés-Kezdés kapcsolat (KK)  Kezdés-Befejezés (KB)  Befejezés-Befejezés (BB)  Befejezés-Kezdés (BK)

27 MPM (folyt.)  Kezdés-Kezdés idő: „A” tevékenység kezdetétől a „B” tevékenység kezdetéig eltelt időt jelenti.  Kezdés-Befejzés kapcsolatnál a tevékenység ideje: „A” tevékenység kezdetétől a „B” tevékenység végéig eltelt időt jelenti.  Befejezés-Kezdés kapcsolat: „A” tevékenység végétől a „B” tevékenység kezdéséig eltelt időt jelenti.  Befejezés-Befejezés kapcsolat: „A” tevékenység végétől a „B” tevékenység végéig eltelt időt jelenti.  Technológiai függések, különleges logikai összefüggések kapcsolatonkénti értelmezése

28 MPM (folyt.)  Határozott időtartamú módszer  Kapacitástervezésre alkalmas  Számítógépes modell  Rugalmas  Számítása: 1. Kezd-Kezd kapcsolati idők meghatározása 2. A bal felső sarokba a tevé- kenység sorszámának beírása 3. Háló felrajzolása, az össze- kötő nyilakra a kezd-kezd idők ráírása, az utolsó nyi- lakra a tényleges kapcsolati idő kerül Tev. sorszáma Tartalék- idő Tervezett időtartam (y ij ) Legkorábbi kezdés (t i 0 ) t i 0 + y ij Legkésőbbi befejezés (t j 1 ) t j 1 + y ij

29 MPM (folyt.) 4. Jobb felső sarokba az idő beírása 5. Legkorábbi kezdés kiszámítása a nyilakról vett időkkel (max(előző tevékenységgel Kezd-Kezd idő)) 6. Legkésőbbi kezdés meghatározása (legkorábbi kezdés + tervezett időtartam) 7. Legkorábbi befejezés: visszafelé haladva (min(legkésőbbi befejezés – Kezd-Kezd idő)) 8. Legkésőbbi befejezés: legkésőbbi befejezés + tervezett időtartam 9. Tartalékidő, mely kiszámolható, ha a 7-5 lépést vagy a 8-6 lépést elvégezzük. Ha értéke 0, akkor kritikus.


Letölteni ppt "Az elemzés és tervezés módszertana A projekt ütemezése, időábrázolás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések