A barokk, mint művészeti irányzat

Az előadások a következő témára: "A barokk, mint művészeti irányzat"— Előadás másolata:

1 A barokk, mint művészeti irányzat
Készítették: Kurucok

2 A barokk, mint művészettörténeti stílus
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól  1750-ig tartott. A barokk jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. Jellemzője a bonyolult minták, gazdag díszítés és a monumentalitás.

3 Építészet A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jöttek létre. A barokk építészek gyakran használtak díszítményeket, festményeket illúziókeltés céljából.

4 Festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

5 Szobrászat A reneszánsz racionalizmusával, békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

6 Várak és kastélyok a magyar barokk jegyében
Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Barokk stílusban épült például a gödöllői és ráckevei kastély is.

7 A barokk Magyarországon
Magyarországon az észak -itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, osztrák közvetítéssel és 1700 között a török jelenlét, a három részre szakadt ország, a háborús helyzet nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését.

8 Barokk festészet és szobrászat Magyarországon
A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. A szobrászat inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

9 A barokk a magyarság szolgálatában
Az egymást követő művészeti stílusok közül hazánkban a barokk az első, amely képesnek bizonyult a társadalom egészét hatása alá vonni. Művészete nem korlátozódott a társadalom legfelső szintjére vagy a népesség katolikus vallású tagjaira. Meghódította az alsó rétegeket, a protestáns művészetet, s végül behatolt Erdélybe is. Ugyanekkor városképformáló hatását a mai Magyarországon is megcsodálhatjuk.