Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyerek mint elméletalkotó MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA Nyelvtudományi Intézete A tudomány kognitív modelljei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyerek mint elméletalkotó MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA Nyelvtudományi Intézete A tudomány kognitív modelljei."— Előadás másolata:

1 A gyerek mint elméletalkotó MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA Nyelvtudományi Intézete A tudomány kognitív modelljei November 7. Lukács Ágnes

2 Piaget ( ) A gyerek elméleteket generál a külső világról Ugrásszerű változás A kognitív fejlődés szakaszainak egyetemes, változatlan sorrendje –Szenzomotoros (0-2 év), művelet előtti (2-7 év), konkrét műveleti (7-11 év), formális műveleti(11 év+) A szakaszok nem kihagyhatók Biológiai érés Genetikus episztemológia Konstruktivizmus

3 Piaget ( ) Sémák a világ értelmezéséhez: –Viselkedéses –Szimbolikus –Műveleti A fejlődés motorja három folyamat: –Adaptáció –Asszimiláció –Akkommodáció

4 Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete Piaget munkájára hivatkozás Népszerűsítette Piaget ‘a kognitív egyedfejlődés megismétli a tudományos törzsfejlődés’ tézisét A szakaszosság és ugrásszerű változás kézenfekvő párhuzama

5 Piaget-kritikák Alulbecsülte a gyerekek képességeit –Tárgyállandóság szerinte csak 8 hónapos korban –Mert nem különböztette meg a kompetenciát a performanciától? Minden területre érvényes szakaszok a fejlődésben? Inkább leír mint magyaráz Kevés figyelem a társas és kulturális tényezőknek

6 Tárgyakra vonatkozó tudás és érvelés csecsemőkorban

7 Tárgyak Ha a vizsgálat nem kíván manuális utánanyúlást (csak nézést) (Spelke, 1990, 1991) : A vizuális elrendezések korai szegmentációjának alapvető elvei Kohézió: „a tárgyak megőrzik az egybetartozásukat mozgás közben” Kontaktus: „különálló tárgyak akkor és csak akkor mozognak együtt, ha érintkeznek” Folytonosság: „Egy tárgy pontosan egy összefüggő útvonalat követhet térben és időben"

8 A tárgyak tulajdonságai Már 2 hónaposok is meglepődnek Kellman & Spelke, 1983

9 A tárgyak tulajdonságai Szilárdság (Baillargeon, 1986)

10 Alátámasztás (Baillargeon, 1994) Lehetséges esemény > 3 hónaposok (vagy akár 2): lehetetlen [érintkezés szükséges] > hónaposok: lehetetlen [érintkezés alulról szükséges] > 6.5 hónaposok: lehetetlen [átfedés mértéke számít]

11 Tárgytulajdonságok Csecsemők tudása 3-4 hónapos korra –Komplex vizuális elrendezések tárgyakra szegmentálása (Kellman & Spelke, 1983) –Tárgyak tulajdonságaira vonatkozó tudás modalitásokon keresztül működik (Streri & Spelke, 1988) –Tárgyállandóság (e.g., Baillargeon et al. 1985, Baillargeon, 1986, Baillargeon & DeVos, 1991) Az újszülöttek nem mutatják ezeket a képességeket (Slater et al. 1990) A tárgyak mozgásainak a szabályait is tudják? –4 hónaposak érzékenyek a szilárdság sértéseire, de a gravitáció sértésekre nem (Spelke et al., 1992)

12 Élőlényekre vonatkozó tudás és érvelés csecsemőkorban

13 A telelógiai hozzáállás vagy a csecsemő „naiv elmélete a racionális cselekvésről (Gergely és Csibra, 1997) Megfigyelt cselekvésÉrtelmezett cselekvés Fizikai kontextus Végállapot Viselkedés Megszorítások Cél Eszköz A jólformáltsági feltételek kielégítése A racionális cselekvés elve

14 12 hónaposok teleológiai következtetései (Csibra et al., 2003; Gergely & Csibra, 2003, Trends in Cogn. Sc.)

15 Tudásszerzés-elméletek egyetlen, általános célú, elméletképző mechanizmus területspecifikus tudásrendszerek halmaza –állati megismeréssel –megismerés és észlelés cselekvés közötti kapcsolatot hangsúlyozza

16 Elmélet-elmélet Gopnik & Meltzoff (1997) “...amellett érvelünk, hogy a gyerekek konceptuális struktúrái a tudósokéhoz hasonlóan elméletek, fogalmi fejlődésük elméletképzés és –változás, és szemantikai fejlődésük elméletfüggő” (p. 11) Elméletek JellemzőkFunkciók AbsztraktPredikció KoherensÉrtelmezés OkozatiMagyarázat Ontológiai elköteleződés Az elméletek dinamikusak és ellentmondó bizonyíték és kísérletezés fényében változnak Veleszületett általános képesség oksági következtetések levonására

17 Az elméletalkotás mögöttes elvei Leárnyékolási érvelés (Reichenbach, 1956) –Számold ki az előforduló események valószínűségét –Ha A esemény csak C esemény függvényében korrelált B eseménnyel, akkor C leárnyékolja A-t, mint B okát –A felnőttek és gyerekek használják ezt a fajta érvelést (Gopnik, Sobel, Schulz, & Glymour, 2001). Vera Causa elv (Newton, 1729) –“Csak annyi okot posztulálj, amennyi a jelenség megmentéséhez szükséges” (a.k.a. “Occam borotvája”). –Ha megfigyeled, hogy A esemény és B esemény együtt okozzák C eseményt, és aztán hogy A esemény függetlenül okozza C eseményt, annak a valószínűsége, hogy B eseményt oknak tekinted, csökken –A felnőttek és a gyerekek használják ezt az elvet az oki következtetésekben (Sobel & Gopnik, 2001).

18 Sobel és Gopnik (2001) “bliket detektor” A tárgyak új, nem nyilvánvaló oki tulajdonsága, amit a kv kontrollál Először A és B tárgy együtt, aktiválják, utána B egyedül egyik feltételben aktiválja, másikban nem. 4 évesek aszerint kategorizálják a tárgyakat, hogy azok aktiválják-e a detektort (Gopnik & Sobel, 2000) Csak akkor bliket, ha függetlenül aktiválja a gépet (Gopnik, Sobel, Schulz, & Glymour, 2001).

19 Magtudás (Core-Knowledge) Elméletek Carey és Spelke 1994 A gyerek veleszületett kognitív képességekkel, magtudás rendszerekkel rendelkezik, amelyek elméletszerűek, de nem minden szempontból Informális elméletek segítik őket a releváns információ szervezésében (naiv fizika, pszichológia, és biológia) Olyan területeken, amelyek az emberiség története során fontosak voltak (például az emberek megértése)

20 Magtudás elméletek Carey és Spelke 1994 Nem minden tudás származik elméletekből –Sémák –Forgatókönyvek –Listák –prototípusok nem biztos hogy elméletként értelmezendők nem minden tudásváltozás elméletváltozás –Érés –Kapacitásnövekedés –paraméterbeállítás Nem minden tudás változik: magtudások fejlődésben nagyon korán megjelennek és stabilan megmaradnak

21 Magtudás elméletek Több specializált rendszer a különböző típusú entitások reprezentálására Korai fejlődési vizsgálatok szerint legalább négy rendszer tárgyak, ágensek, számok és a tér. Eltérő jelenség és entitáshalmaz, eltérő alapvető elvek Lehetővé teszik az entitások gyors azonosítását és megszorítják az entitásokról való érvelést. Sok azonnali és sürgető probléma megoldása anélkül, hogy nagy hipotézisteret kellene végigkeresni.

22 Magtudás elméletek 1. Tudósok és későbbi gyerekelméletek entitásazonosító eszközei mások 2. tudományos elméletalkotás humánspecifikus, négy magrendszer állatoknál is megvan 3. Elméletek központi és széles körben elérhető tudásrendszerek. Magtudás válasz és feladatspecifikus 4. Az elméletek mindig nyitva állnak a revízó vagy akár elvetés előtt, magtudás nem

23 A tudásgyarapodás két folyamata (Carey) A fejlődés radikális fogalmi ugrások vagy újrastukturálódások sorozata, amelyben a jelenlegi értelmezés inkommenzurábilis a korábbi konceptuális szerkezettel A fejlődés több korai magyarázórendszer fokozatosabb gazdagodása, amely lehetővé teszi az időn és változáson keresztüli összemérést Különös figyelem a naiv biológiai tudás és értelmezés fejlődésére

24 Élőlények és készítmények Carey (1985, 1988) Naiv biológia:élet, halál, az-ember- mint-egy-az-állatok-közül, a-faj-mint-az-állat-eredete-által- meghatározott) Az óvodások minden biológiai jelenséget kezdetben pszichológiai és viselkedéses terminusokban Animisztikus biológia  fogalmi váltás egy másik elméletre  Vitalisztikus biológia  elméleten belüli újrastukturálódás és gazdagodás  Mechanisztikus biológia Készítmények: tervezői hozzáállás; a szándékolt funkcióval való érvelés

25 Johnson és Carey (1998) A tudás gazdagodása (információ hozzáadása már kialakult fogalmi struktúrához) és a fogalmi változás (a tudás újraszervezése) két különböző folyamat, amelyek disszociálni képesek Williams-szindrómában az első működik, a második nem Saját vizsgálataink: A WSz személyek nem értik meg azokat a fogalmakat, amelyek fogalmi változást igényelnek –Nem értik a-faj-mint-az-állat-eredete-által-meghatározott –Nem alkalmazzák a tervezői hozzáállást A kifinomult magyarázórendszerek alkalmazásának hiánya nem feltétlenül a foglami újraszerveződés deficitjére utal: az oki viszonyok észlelésénel és alkalmazásának általános deficitje is lehet Valószínűleg nem specifikus a Williams-szindrómára, általánosan értelmi fogyatékosságra

26 Konklúziók Néhány korai specializált tartomány koherens elvekkel Elméletváltozásra vonatkozó eredmények ellentmondásosak Kellene jó eszköz arra, hogy meg tudjuk állapítani, mi az, ami elmélet és elméletváltozás Pl. A nyelvi tudás? A szintaxisra senki sem alkalmazta az elmélet-elméletet –Gopnik: ‘Még ha Chomskynak igaza is van, és a szintaktikai tudás veleszületett, a szintaxis úgy tűnik egy nagyon elszigetelt jelenség, amely a megismerés maradékához, sőt még a szemantikai és lexikális tudáshoz képest is nagyon más mechanizmusokat használ’ –Ha nem elmélet, akkor milyen tudás?


Letölteni ppt "A gyerek mint elméletalkotó MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA Nyelvtudományi Intézete A tudomány kognitív modelljei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések