Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések) Kategorikus szillogizmus fő premissza al premissza következtetés terminusok: predikátum (P)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések) Kategorikus szillogizmus fő premissza al premissza következtetés terminusok: predikátum (P)"— Előadás másolata:

1 Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések) Kategorikus szillogizmus fő premissza al premissza következtetés terminusok: predikátum (P) és alany (S)

2 A szillogizmusok típusai állító (van …) tagadó (nem …; nincs …) (negáció) univerzális (minden …) részleges (néhány …; van olyan …) Általános állító (V): minden A B Részleges állító (I): van olyan (némely) A, amelyik B Általános tagadó ( Э ): egyetlen A sem B (nincs olyan A, amelyik B) Részleges tagadó (O): van olyan (némely) A, amelyik nem B

3 A következtetések alakzatai Lánc előre: B-A, C-B Inger egyenlőség: A-C, B-C Válasz egyenlőség: A-B, A-C Lánc hátra: A-B, B-C Összesen: 4 x 4 x 4 = 64 premissza, a konklúzióval együtt 256, ebből érvényes 24 (esetleg 27)

4 Pszichológiai kutatások 1.A tartalom hatása –Wilkins (1928) absztrakt vs. konkrét 2.A forma hatása –Woodworth, Sells (1935); Begg, Danny (1969) –atmoszférahatás minőségi: pl. ha legalább az egyik premissza tagadó, tagadó a konklúzió is mennyiségi: pl. ha legalább az egyik premissza részleges, részleges a konklúzió is érvényes következtetésekre erősebb 3.Modellelmélet

5 A leggyakoribb konklúzió a premisszák szerint de a leggyakoribb válasz (60%): nincs érvényes következtetés konverziós hipotézis (Chapman, 1959): félreértik a premisszát Minden A B = Minden B A magyarázat vagy leírás?

6 A premisszák Venn diagarmmja Általános állító (V): minden A B = 1. és 2. Részleges állító (I): van olyan (némely) A, amelyik B = Általános tagadó (E): egyetlen A sem B (nincs olyan A, amelyik B) = 5. Részleges tagadó (O): van olyan (némely) A, amelyik nem B =

7 Atmoszférahatás: pl. minden A B az és 3. szerinti interpretációk összetévesztése Caraso és Provitera (1971): a premisszák jelentésének félreértése absztrakt vs. szemléltetett több alternatíva nehezít Nem logikátlan, csak a logikai szerkezeteket hibásan észlelik

8 Johnson-Laird, Steedman (1978): A: művész B: méhész C: vegyész –lánc előre: B-A, C-B ……… C-A –lánc hátra: A-B, B-C ……… A-C A szemléltetés formája meghatározó!

9 A szillogisztikus következtetés modellelméleti magyarázata Szerkezeti megfelelés a modell és a modellezett között (Johnson-Laird, 1983) A deduktív következtetés három szakasza: 1.premisszák megértése: szemantikai eljárás 2.modell alkotás: –specifikus (példányszerű) –strukturálisan analóg –vizuális vagy ‘tudattalan’ 3.következtetés levonása és ellenőrzése: –a nem explicit információ kivonatolása –revízió: ellenpéldák vagy alternatív modellek keresése A következtetési hiba a munkamemória korlátozottságára vezethető vissza, vagy arra, hogy korábban nem ellenőrzött modelleken alapul

10 Modellelmélet a téri következtetésekről Medve-barlang Tárgyak elhelyezkedése Modell1 könyvjegyzettömblámpa óraváza Modell2a könyvjegyzettömblámpa óraváza Modell2b könyvjegyzettömblámpa vázaóra A következtetés az, ami nincs a premisszában: 2a és 2b esetben nincs érvényes következtetés!

11 (1.) A művészek közül néhányan méhészek. ( néhány A B) művész=méhész 0művész0méhész (2.) Minden méhész vegyész. (minden B C) méhész=vegyész 0vegyész Összekapcsolva művész= méhész=vegyész 0művész0méhész=vegyész 0vegyész (3.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek. (néhány A C)

12 Létezik-e alternatív, a konklúziót hamisnak mutató modell? (4.) Minden művész méhész. (minden A B) művész=méhész 0méhész (5.) A méhészek közül néhányan vegyészek. (néhányan B C) méhész=vegyész 0méhész0vegyész

13 Összekapcsolva Modell 1 művész=méhész=vegyész művész=méhész0vegyész 0méhész Modell 2 művész=méhész művész=méhész0vegyész 0méhész=vegyész (6.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek. (néhány A C) helyett Nincs érvényes következtetés!

14 Pszichológiai kutatások Johnson-Laird, Bara (1984) Hibás konklúzió oka: ha több modell kell több a hiba → munkamemória kapacitáskorlát hiányos modellből következtettek → nem ellenőrzik a modellt Johnson-Laird, Byrne (1989) ‘minden’ és ‘csak’ eltérése: (minden bűnöző / csak a bűnözök pszichopaták) ‘csak’-ot tartalmazó premissza nehezebb → több lehetséges modell mellet több a hiba

15 Johnson-Laird, Byrne, Tabossi (1989) Többszörösen kvantifikált állítások: (Egyetlen méhész sem alacsonyabb, mint bármelyik vegyész) más reprezentáció típus (pl. Venn diagramm) kizárt → több lehetséges modell mellet több a hiba Az absztrakt szabály elmélet ezekkel a problémákkal nem boldogul!

16 Kritika Nem mond többet az absztraktszabály elméletnél! –a logikai (pl. modus ponens) szabályok nem azonos értékűek a modellépítés, ellenőrzés szabályaival Empirikus probléma: –Pl. szelekciós feladat modellezése Az általános (háttér) tudás szerepe

17 A következtetéses gondolkodás kutatásának értékelése Racionalitás –racionális elveket követ az ember A-sz: mentális logika = propozicionális logika csupán megértési hiba M: idő és kapacitás függvényében érvényes következtések ↓ Elvileg képes racionálisan gondolkodni, de a megvalósításba hiba csúszik K-sz: felszíni jellemzők a fontosak, tapasztalati előzmények → Ésszerű, de nem racionális

18 Az elméletek helytállósága Absztrakt-szabály elmélet: –a legteljesebben ellenőrzött (hibák, reakcióidők, egyéni különbségek) A szelekciós feladat a legfőbb kritika Konkrét-szabály elmélet: –szillogizmusokra és propozicionális következtetésekre nem alkalmazták –a szelekciós feladat magyarázata is kérdéses Nem koherens és teljes értékű elmélet! Modellelmélet –a legkülönfélébb összevetésekben, teszt / feladathelyzetben (egyszeres és többszörös kvantifikáció; más kvantorok; propozícionális következtetések, szelekciós feladat) ellenőrzött A legújabb és leghelytállóbb megközelítés!


Letölteni ppt "Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések) Kategorikus szillogizmus fő premissza al premissza következtetés terminusok: predikátum (P)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések