Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az első és második nyelv elsajátítás elméletei (az előző előadás folytatása)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az első és második nyelv elsajátítás elméletei (az előző előadás folytatása)"— Előadás másolata:

1 Az első és második nyelv elsajátítás elméletei (az előző előadás folytatása)

2 Érvek a nativista elmélettel szemben A környezet fontosabb, mint ahogy Chomsky gondolta – Bard and Sachs (1977): Jim jelnyelven tanult meg beszélni hiába volt hangos inputja is Az input egyáltalán nem annyira hibás, mint ahogy azt Chomsky feltételezte - dajkanyelv

3 A kognitív elmélet - Piaget Csak az emberre jellemző, de nem előre-programozott. A kognitív fejlődés megelőzi a nyelvfejlődést Nincs nyelvi megfelelője annak a fogalomnak vagy jelenségnek, amely még nem alakult ki a gyermekben. –Pl. tárgyállandóság (főnevek) –Sorba rendezés (kisebb-nagyobb)

4 A kognitív elmélet korlátai Az általános kog. Fejl. És a nyelvi fejlődés közötti öf-k kb. az első 18 hónapban világosak, utána elhalványulnak Ráadásul nem ép kog. Fejlődésű emberek is el tudják sajátítani a nyelvet Különösen a szintaxis tűnik függetlennek az értelmi fejlődéstől

5 Az interakcionista elmélet Nyelv = veleszületett és tanult A nyelvhasználat Valamint a nyelvi környezet gyermekhez való alkalmazkodását hangsúlyozza Bruner – LASS – Language acquisition Support System (segítő rendszer) –Fontos a nyelvelsajátítás társas környezete –A nyelvben jártas felnőttek strukturálják és alakítják a gyermek nyelvi környezetét

6 Szülő-gyermek interakció jellegzetességei Anya-csecsemő interakciók: szó-átadás már jóval a beszéd kezdete előtt fejlődik Dajkanyelv: magas hangon, egyszerű szókincs és szintaxis, gyakori ismétlések Átfogalmazás: annak amit a gyermek mondott. Gyakran kérdés formájában „Visszhang”: annak ismétlése, amit a gyermek mondott Bővítés: annak, amit a gyermek mondott. Bonyolultabb mondatstruktúra Megnevezés: tárgyaké

7 Az interakcionista elméletek kritikája Bár a környezet fontos, de a fejlődés ritmusa tényleg nagy mértékben egyezik különböző nyelvek esetén.

8 Verseny modell – Macwhinney funkcionalizmus, kognitivizmus Először csak első nyelv elsajátítási, majd kombinált modell – indoklása Alapfogalmak: Verseny Arénák Jelek, útmutatók, célzások (cues) Tárolás

9 Verseny olyan feldolgozó rendszer, amely külünböző lehetőségek (jelek) közül választ a jel relatív erőssége alapján. Klasszikus modellben jelek összeadódtak, ill. interaktív aktivációtól függött Komplex modell: jelek összege + rezonancia

10 Tanulás és produkció a versenymodell szerint

11 Jelek, útmutatók Központi fogalom a nyelvi jel: forma és funkció között teremt kapcsolatot Megértés esetén: a forma az útmutatója a funkciónak – interpretációk versengenek, amelyek ua. formához kötődnek Produkció: a funkció az útmutatója a formának – különböző formák versenyeznek, hogy ugyanazt a funkciót be tudják tölteni

12 Arénák (a verseny színhelye) fonológia, lexikon, morfoszintaxis, fogalmi szint – produkció és recepció + ortográgia (olvasás és írás) Tárolás A kapcsolatok (forma – funkció) tárolása a rövid- és a hosszú-távú memóriában

13 'Paradoxical as it may seem, Second Language Acquisition researchers seem to have neglected the fact that the goal of SLA is bilingualism' (Shridar és Shridar, 1986)

14 2. Nyelv elsajátítása Ki, milyen körülmények között, melyik nyelvből mennyit tud megtanulni? Ki? – egyéni különbségek: intelligencia, nyelvérzék, attitűdök, motívumok, személyiség Melyik nyelvből, mennyit? – Mit tanítanak? A nyelv és hozzá kapcsolódó készségek, dialektusok stb. Milyen körülmények között – a kontextus (természetes v. osztályterem, milyen módszer stb.)

15 Ellis – három kulcsfogalom A nyelvelsajátítás szintjei – egyetemes, kb. mindenki ugyanazokon a szinteken halad át (alapszókincs – egyszerű mondatok – összetett mondatok stb.) A nyelvi elemek elsajátításának sorrendje – egyéni és csoportos varianciát mutat – pl. bizonyos szintaktikai elemek vagy szavak elsajátításának sorrendje) Az elsajátítás tempója - egyedi

16 Ellis (folyt.) Szituációs tényezők: az elsajátítás szintjeit nem befolyásolják, az egyes elemek elsajátításának sorrendjét kis mértékben, a tempót már jobban. Egyéni jellegzetességek (attitűd, motiváció stb.): csak a tempót befolyásolják Első nyelv: a szinteket nem befolyásolja, a sorrendet ill. a tempót igen.

17 Spolsky modellje Cél: egyre közelebb kerülni az anyanyelvi beszélőhöz A megértés készségei a produktív készségek előtt fejlődnek Társadalmi kontextus Attitűdök Motiváció Egyéni jellemzők (életkor, személyiség, képességek) A tanulási lehetőségek kihasz- nálása (formális és informális Nyelvi és nem-nyelvi eredmények

18 Ellis modellje Környezeti tényezők Nyelvi input Egyéni különbségek Nyelvtanuló belső folyamatai 2. Nyelvi output Környezeti tényezők: ki beszél kivel, hol, miről Nyelvi input: természetes vs. Osztálytermi környezet behaviorista vs. Mentalista szemlélet Wong Fillmore: az optimális input


Letölteni ppt "Az első és második nyelv elsajátítás elméletei (az előző előadás folytatása)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések