Az iskoláskor néhány fontosabb – nem fertőző - betegsége

Az előadások a következő témára: "Az iskoláskor néhány fontosabb – nem fertőző - betegsége"— Előadás másolata:

1 Az iskoláskor néhány fontosabb – nem fertőző - betegsége

2 Az iskoláskor szívbetegségei
Veleszületett és szerzett lehet Iskoláskorban előidéző ok leginkább a reumás láz és a fertőző betegségek A reumás láz (kórokozó:streptococcus haemolyticus) 8-12 éves korban lép fel, mandulagyulladás vagy vörheny után 3-4 héttel fejlődik ki. 38-39C0-os láz kíséretében az ízületek fájdalmasak lesznek, megduzzadnak. Az esetek többségében a folyamat a szívizomra és szívbelhártyára is kiterjed. 2-3 hónapig tart, utána teljes gyógyulás Előfordulhat hogy a gyulladás heveny szakasza után a szívbillentyűk hegesedése vagy zsugorodása jön létre. Ezek az elváltozások szájadékszűkületet vagy billentyű elégtelenséget eredményeznek.

3 A reumás lázon átesett gyermek hosszabb ideig felmentett (kb. egy év)
Amennyiben szívbillentyűhiba maradt vissza, később gyógytestnevelésre majd esetleg könnyített testnevelésre járhat. A reumás láz egy különleges formája a vitustánc. A gyermek végtagjaival és fejével önkéntelen kényszermozgásokat végez. A serdülés idején a szív és érrendszer működési zavarai többször fordulnak elő, amelyek a serdülés befejeztével megszűnnek.

4 Az orr, torok, gége betegségei
Ezek a betegségek a tanulók fejlődését, iskolai előmenetelét is befolyásolhatják. Pl: orrsövény ferdülés, garatmandula megnagyobbodás amelyek nehezítik az orrlégzést. A száján át lélegzik, éjjel nyugtalanul alszik, reggel fáradtan ébred, oxigénhiányos tünetei vannak, iskolában nem tud rendesen figyelni. Az ételek ízét és szagát nem érzi, étvágytalan, nehezen nyel. Táplálkozása nem kielégítő, testileg leromlik, nem fejlődik megfelelően. Ismétlődő náthát tart fenn. A garatmandulák eltávolításával a panaszok és tünetek megszűnnek.

5 A torokmandulák gyulladása is gyakori az iskoláskorban
A torokmandulák gyulladása is gyakori az iskoláskorban. Ha a mandulák gyulladása nagyon gyakori eltávolításuk javasolt. A beteg mandulák gócfertőzést okozhatnak és megbetegíthetik az ízületeket a szívet és a vesét. A mandulák serdülőkorban megkisebbednek. A rekedtség heveny gégehurut következménye. Iskoláskorban oka lehet a gége túlerőltetése, sok és hangos beszéd.

6 Beszédhibák: szervi és működésbeli okok.
Foghiány, rendellenesen nőtt fogak, a lágyszájpad fejlődési rendellenessége stb. A kisgyermek pöszesége állandósul ha a szülők utánozzák a gyermeket és nem javítják ki, vagy ha a szülők maguk is helytelenül beszélnek. A dadogás a beszédfejlődés hibájára vezethető vissza. Kisgyermekkorban a dadogás szinte élettani jelenség a beszédtanulás velejárója. A környezet hatása gúnyolódás, zárkózottá teheti őket.

7 A fül betegségei A halláscsökkenés nehezíti a tanulást.
A halláscsökkenés okai: A külsőfülben fellépő okok. Zsírdugó vagy idegen test hallójáratban. (homok, bab, ceruzavég, radír, kis játék) Szakorvos távolítsa el, mert a dobhártya könnyen megsérülhet.

8 A középfül betegségei is okozhatnak halláscsökkenést
A középfül betegségei is okozhatnak halláscsökkenést. Azoknál akiknél nagy a garatmandula többször fordul elő középfül gyulladás. Elhanyagolt idült középfülgyulladás következménye lehet az átszakadt dobhártya, fülfolyás. Fürdéskor vagy uszodában víz kerülhet a fülbe ami szédülést válthat ki. A belső fül megbetegedése általában veleszületett, ez a csökkent hallás betegség nehezen befolyásolható. Hallásvizsgálat: a jó hallású gyermek a suttogó beszédet 10m-ről hallja és pontosan ismétli. Aki a rendes beszédet 2m-ről sem hallja speciális szakintézménybe kerül. Megtanulja a szájról olvasást és a jelbeszédet.

9 A szem betegségei Fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, szaruhártya görbület rendellenesség) Általános iskolások 17%-a a és a középiskolások 17%-a volt érintett. A középiskolában a rövidlátók vannak többségben a távollátók aránya csökkent. Kancsalság 2,5%-ban fordul elő A normális szemfejlődés éves korban fejeződik be, leginkább a tanulás, írás és olvasás körülményei befolyásolják a fejlődést. ( megvilágítás, iskolapad, közelhajlás, rossz síkban olvasnak, nem hordják a nekik rendelt szemüveget) Szemüveggel javított látással a rajz és kézműves órán részt vehet, testnevelés 6 D- ig. Részleges felmentés az egy szemmel való látásnál is.

10 A fogak egészsége Fogszuvasodás
Fájdalom, az adott oldalon rosszul rág, ételmaradék a fogak között, fogínygyulladás, gyomorpanaszok, gyomorhurut. A fogak rendszeres ellenőrzése, tisztán tartása! (fogmosás szabályai) Helyes rágás, a táplálék hőmérséklete, D- vitamin ellátás.

11 Az idegrendszeri ártalmak
A gyermek túlterhelése következtében leginkább környezeti tényezők hatására kifejlődik az „ideges gyermek” képe. 1. vegetatív működésben beálló zavarok 2. bőrviszketés, kiütések 3. mozgatórendszeri tünetek 4. beszédzavarok 5. magatartászavarok

12 Vegetatív működési zavarok
A szív és vérerek beidegzésének zavarai. Szívszorulás, szívdobogás, hamar sápad vagy pirul. Ideges légzés. Légszomj, mellkasi szorító érzés a pihenés állapotában, ideges köhécselés, ugatásszerű erőltetett köhögés. Emésztőrendszeri zavarok. Étvágytalanság, székrekedés, hányás. Vizelési zavarok. Nappali ( játékban/tanulásban való elmerülés) és éjjeli bevizelés (idegrendszeri/lelki okok).

13 Bőrviszketés Allergiás túlérzékenység. Vakaródzási kényszer. Csalánkiütések. Az idegrendszer kifáradása, immunrendszer gyengesége növeli az allergiák kialakulását.

14 Mozgatószervi tünetek
Rendellenes mozgások ( szemhunyorgatás, arcfintorgatás) Mozgásos nyugtalanság Mozgásszegénység

15 Beszédzavarok és Magatartászavarok
Dadogás Selypítés Magatartászavarok: Indulatkitörések Hazudozás Iskolakerülés

16 Tanulási nehézségek/zavarok

17 Diszlexia A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni.

18 A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet. A speciális fejlesztést logopédus végzi.

19 A diszlexiának két típusát kell megkülönböztetnünk, ezek:
fejlődési diszlexia szerzett diszlexia A fejlődési diszlexia kialakulásáért örökletes okok, a születés során szerzett apró károsodások vagy egy baleset következményei a felelősek. Okozhatja az idegrendszer részleges fejletlensége is.

20 A szerzett diszlexia esetén a részképességzavart a környezeti tényezők, lelki okok okozzák. Ekkor a diszlexiának biológiai oka nincs, az idegrendszerben nincs sérülés, a diszlexiát például érési késés, az olvasástanítás során elkövetett módszertani hiba vagy hátrányos szociális helyzet idézi elő. A diszlexia oka lehet még a vizuális kultúra túltengése és az összezavart lateralitás (balkezesek átszoktatása). A szerzett diszlexiát másodlagosnak is nevezik.

21 Iskolakezdés előtt a gyereket nem tekintik diszlexiásnak, mert még nincs elmaradás az olvasástudásban, de már ebben a korban jelentkeznek a figyelmeztető jelek: megkésett beszédfejlődés és más beszédzavarok szegényes szókincs, rokon értelmű szavak hiánya érdektelenség a mesék, a versek, a történetek iránt szómegtalálási nehézség ritmuszavar a mozgásban és a beszédben ügyetlenség a kis- és nagyobb mozgásokban a testséma zavartsága rossz tájékozódás a térben és az időben zavart vagy lassan kialakuló lateralitás a rövid távú emlékezet zavara

22 az iskolakezdés előtti tünetek megmaradása
betűtévesztések formai (f-t, b-d) vagy hangzásbeli (g-k) alapon betűkihagyások, cserék, a betűk sorrendjének megfordítása rossz kombináció megtapadás gyakori ismétlések, újrakezdések lassú olvasás rossz szövegértés; ha érti, akkor utána nem emlékszik a tartalomra rossz helyesírás (hosszú-rövid megkülönböztetése, egybe- és különírás, az olvasásban jelentkező betűtévesztések itt is megjelennek) dátumtévesztés nehézségek a nyelvtanulásban, rossz nyelvérzék

23 Diszgráfia A diszgráfia (latinul dysgraphia) jelentése: írászavar. A görög disz- és a graphia szavakból alkották, ahol a disz- jelentése "rosszul", a graphia írás. Hasonlóan a diszlexiához, óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak veszélyeztetettségről beszélhetünk. A diszgráfia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat, hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.

24 A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is. A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól.

25 Az írás rendezetlen, kusza, nem igazodik a vonalrendszerhez; a vonalvezetés hullámzó. A betűk formája változékony; ugyanaz a betű többféleképpen jelenhet meg, és a hasonló betűk között eltűnhet a különbség. A szavak közötti távolság nagy mértékben különböző. A ceruzafogás eltér a szokásostól: a diszgráfiás görcsösen fogja az írószert, erősen rányomja a papírra, és gyakran felkapkodja. A hosszú-rövid hangok megkülönböztetése, és a hagyományos írásmód különösen nehéz a számára.

26 Tollbamondáskor gondolkodnia kell a leírandó betűk alakján, így lemarad. Kapkodni kezd, és elhagyja a szavak és akár a mondatok végét, vagy éppen ellenkezőleg, egyes korábban hallott szótagokat beszúr. A szóközök, a központozás és a nagybetűk elmaradnak. Másoláskor nem tud egyszerre két-három betűnél többre emlékezni, ezért szintén lelassul. A diszgráfia azonban nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. A diszgráfiásnak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel. Ezek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladat számára.

27 A diszgráfia okai egyaránt lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.

28 Formái Formai diszgráfia: Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép. Tartalmi diszgráfia: Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.

29 Diszkalkulia A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „disz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.

30 A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

31 Ennek a tünetegyüttesnek is többféle megjelenési formája lehet:
Gyakori nehézségek számoláskor (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Nehezen tudnak számokat összehasonlítani. Gyakran számolnak az ujjaikon. Gondot jelent a visszajáró ellenőrzése és az idő leolvasása analóg (mutatós) óráról. Nem tudnak pénzügyi terveket készíteni. Nem vagy csak nagyon pontatlanul tudják megbecsülni egy kosárban levő termékek árának összegét, tárgyak súlyát és távolságát, meg az eltelt időt. Nehezen igazodnak el menetrendeken és órarendeken. Jól teljesítenek azokból a logikát igénylő tárgyakból, amelyek nem tartalmaznak magasabb szintű számolást, például fizikából vagy geometriából. Rossz az időérzékük.

32 Nehezen különböztetik meg a jobb és bal oldalt, és az égtájakat, még iránytű segítségével is.
Rosszul vagy sehogy sem tudnak eligazodni elforgatott térképeken. Nehezen értik és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat. („Az egyik napról a másikra elfelejti.”) Nehezen jegyzik meg számolást igénylő, vagy bonyolult pontozást használó játékokban, hogy ki hogy áll (pl.:póker). Nehézségeik vannak a sorozatokkal, azok megjegyzésével matematikán kívül is, például tánclépések. Különféle lelki problémák alakulhatnak ki, akár matematikafóbia is.