Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az irodalomterápia könyvtári lehetőségei Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, 2011. október 20. Műhelyfoglalkozás 2011/2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az irodalomterápia könyvtári lehetőségei Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, 2011. október 20. Műhelyfoglalkozás 2011/2012."— Előadás másolata:

1 Az irodalomterápia könyvtári lehetőségei Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, október 20. Műhelyfoglalkozás 2011/2012.

2 Fogalma A legegyszerűbb meghatározások úgy fogalmaznak, hogy a biblioterápia nem más, mint a könyvek gyógyító ereje.

3 Fogalma „A biblioterápia során a tanácsadó vagy a könyvtáros kijelölt olvasmányok által nyújt segítséget a személyes problémák megoldásában.” (Hart)

4 Fejlesztő biblioterápia (Lack) „ A fejlesztő biblioterápia az irodalom perszonalizálása azzal a céllal, hogy a gyerek meg tudja oldani az életben rá váró feladatokat.” A fejlesztő biblioterápiában az olvasmányanyagok és a beszélgetések az általános személyiségfejlődésre fektetik a hangsúlyt.

5 Fejlesztő biblioterápia (Bartos Éva) irányított olvasással segíteni a személyiségfejlődést, az önismeret kialakítása, a mentális egészség megőrzése A könyvtári szolgáltatások között a helye! Részelemei: irodalomajánlás, olvasók segítése a választásban, foglalkozások vezetése, könyvtári órák tartása, projektek irányítása

6 Biblioterápia céljai 1. Mindenekelőtt a biblioterápia leggyakoribb célja az, hogy az olvasó gyerekek és fiatalok személyes belátásait és önismeretét elősegítse. „A biblioterápia értékei közé tartozik annak lehetősége, hogy az ember jobban megismerje önmagát, az emberi viselkedést és érdeklődést mutasson az önmagán túlmutató dolgok iránt.” (Spache)

7 Biblioterápia céljai 2. Érzelmi katarzist elérni a gyerekeknél, amikor az olvasók átérzik az olvasott történet szereplőinek érzéseit. A katarzis megszabadítja feszültségeiktől az olvasókat, és így nagyobb esélyük lesz magukra ismerni egy könyv szereplőiben. (Ashley)

8 Biblioterápia céljai 3. segíthet mindennapi gondjaik megoldásában. gondosan válogatott könyvek vitára indító katalizátorként való használata annak reményében, hogy felkelti diákjai érdeklődését a jelenlegi társadalmi problémák iránt, és segít nekik megoldást találni saját problémáikra. Jeon hasonló okok miatt javasolja a biblioterápia alkalmazását tehetséges gyerekek esetében: „A biblioterápia nagyon hasznosnak bizonyul, a tehetséges gyerekeknek segít személyes, tanulmányi és/vagy karrierhez kötődő gondjaik megoldásában.”

9 Biblioterápia céljai 4. Az irodalom nyújtotta felismerés, katarzis és problémamegoldás azt fogja eredményezni, hogy a fiatal emberek viszonyulása és viselkedése más emberek iránt megváltozik. A társas érintkezés új formáinak megismertetése.

10 Biblioterápia céljai 5. Más emberekkel hatékony és megelégedettséggel eltöltő kapcsolatok kialakításának előmozdítása. A könyvekről beszélgető csoportban kialakuló ösztönzés és közösségi érzés fontosságát, a könyvek csökkenthetik a személyes elszigeteltséget, mivel az olvasók magukra ismerhetnek a regény szereplőiben.

11 Biblioterápia céljai 7. Gyakran mellőzöttek a biblioterápia alapjául szolgáló rekreációs – pihenéssel, szórakozással összefüggő – célok: a gyerekek és a fiatalok magáért az olvasás öröméért is olvasnak (belefeledkezés, lazítás)

12 A foglalkozásvezető feladatai Előzetes feladatok: Célok pontos kitűzése Résztvevők alapos megismerése Tematika meghatározása Megfelelő művek kiválasztása és előzetes elemzése Mit akar megvalósítani a foglalkozáson Mit akar tudatosítani (erkölcsi tartalom?)

13 A foglalkozásvezető feladatai A foglalkozás levezetése Figyelem kialakítása és fenntartása Változatos módszerek alkalmazása Szóbeli és metakommunikációs megnyilvánulások figyelembe vétele Kontrollálni a foglalkozás menetét Megérteni a mögöttes tartalmakat Figyelni a csoport dinamikus folyamatait Figyelni az egyéni reakciókat Mozgósítani, motiválni a tagokat

14 A foglalkozásvezető feladatai Értékelés Elérte-e a kitűzött célokat? Milyenek az egyéni és a csoportos reakciók? Mélyrétegeket sikerült-e felfejteni? Tovább kell-e vezetni némelyeket szakemberhez? Miken kell változtatni?

15 A program felépítése 1. A célcsoport milyen gyerekekből és serdülőkből áll és hányan vannak? 2. Egy sikeres program milyen eredményeket fog elérni a célcsoportnál? 3. Milyen szakemberek tervezzék, valósítsák meg és kísérjék figyelemmel ezt a programot? 4. Ha egynél több szakember vesz részt a programban, milyen munkakapcsolatot kell kialakítaniuk egymással ahhoz, hogy a program megfelelően működjön? Hogyan fogják működtetni a munkakapcsolatot? 5. Milyen dokumentumtípusok, és ezeken belül konkrétan mely művek illenek leginkább a résztvevőkhöz és illeszkednek leginkább a program célkitűzéseihez? 6. Milyen feladatokkal segítjük az egyes művek jobb megértését? Milyen feladatok maximálják annak az esélyét, hogy a résztvevők saját életükben is alkalmazni tudják az egyes művek üzeneteit?

16 A program felépítése 7. Kinek a feladata lesz, hogy figyelje a résztvevőknek a művekre adott reakcióit, hogy a feldolgozás alatt lévő téma vagy annak feldolgozási módja nem okoz-e túlzottan nagy feszültséget, nem okoz-e kárt? Ha bebizonyosodik, hogy egy vagy több résztvevő komolyabb terápiás segítséget igényel, ki gondoskodik arról, hogy máshová küldjék őket és egy másik programban vagy terápiás foglalkozáson vehessenek részt? Hová fogják küldeni őket szélesebb körű terápiás szolgáltatások igénybe vétele céljából? 8. Ha a programban részt vesznek súlyos érzelmi problémákkal küzdő serdülők is, ki fogja a programot átfogó klinikai biblioterápiás programmá szélesíteni? Hogyan fogja az a személy az a személy a programban részt vevő serdülőket ösztönözni arra, hogy a művek üzeneteit a saját életükben is alkalmazzák? Az erre vonatkozó akcióterv alakulását hogyan fogják figyelemmel kísérni? Ki fogja felülvizsgálni és átnézni a tervet a gyermekekkel és hogyan? 9. Elérte-e a program a célját?

17 Sánta Ferenc: Sokan voltunk

18 Találkozás az „embertelen rend”-del Sánta Ferenc szívszaggató írása egy gyermeknek az „embertelen rend”-del való találkozásáról szól. A gyermeknek nagyapja történetén keresztül szembesülnie kell a felnőttek világával, a világ törvényeivel. A mű alapjául szolgálhat olyan beszélgetések megszervezéséhez, melyek a családról, az összetartozásról, az áldozatvállalásról szólnak. A foglalkozásvezetőnek a novella mondanivalóját a célcsoport tagjainak összetételéhez kell igazítania. Más-más hangsúlyokat lehet előnyben részesíteni fiatalokból álló csoportnál, és ismét mást felnőttekből állóknál. A megbeszélés során tehát a célcsoport határozza meg a nézőpontot, ez a novella a nézőpontváltással élve több különböző helyzetű egyénnek ad lehetőséget a feldolgozásra. (nagyapa-apa-gyermek)


Letölteni ppt "Az irodalomterápia könyvtári lehetőségei Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, 2011. október 20. Műhelyfoglalkozás 2011/2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések