Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A római PANTHEON 2 Róma űrfelvételen Tiberia sziget Colosseum Palatinus domb Circus Maximus Angyalvár Szent Péter tér PANTHEON.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A római PANTHEON 2 Róma űrfelvételen Tiberia sziget Colosseum Palatinus domb Circus Maximus Angyalvár Szent Péter tér PANTHEON."— Előadás másolata:

1

2 A római PANTHEON

3 2 Róma űrfelvételen Tiberia sziget Colosseum Palatinus domb Circus Maximus Angyalvár Szent Péter tér PANTHEON

4 3 Angyalvár

5 4 A Pantheon bejárati oldala a fedett oszlopcsarnokkal

6 5 A Pantheon kupola- csarnoka

7 6 A rómaiak a képzőművészet, azon belül is az építészet terén alkottak nagyot. Mestereik a szomszédos etruszkok, illetve a görögök voltak. Az előbbiek a szerkesztésben, utóbbiak a külső díszítésben bizonyultak mestereknek. A Pantheon a római építészet egyik legépebben fennmaradt alkotása, amely a későbbiek során is hatással volt az építészet történetére. Hatalmas kör alakú épület a bejárat felől egy fedett előcsarnokkal. A fedett csarnok tetőzetét 16 márványlábú gránit oszlop tartja. A 16 oszlopból nyolc a homlokzat mentén sorakozik, a többi a belső teret osztja három hajóra. A fedett csarnok tetőzetét 16 márványlábú gránit oszlop tartja. A 16 oszlopból nyolc a homlokzat mentén sorakozik, a többi a belső teret osztja három hajóra.

8 7 Bejárati front Oldalnézet Keresztmetszet Alaprajz

9 8 Az épületet Kr. e ben fejezték be. Az oromfalat bronz reliefek, a két sarkát pedig szobrok díszítették. Az előcsarnok egészen a rotunda felső pereméig, több mint 31 méter magasságig emelkedik, benne állt Augustus és Agrippa szobra. A tulajdonképpeni templom egy nagy körfal, hatalmas, félgömb alakú kupolával, amelynek csúcsán 7 méter átmérőjű nyílás található. A bejárattal szemben található fülkében egykor Julius Caesar, Mars, Venus és más istenségek szobra állt. A bejárattal szemben található fülkében egykor Julius Caesar, Mars, Venus és más istenségek szobra állt.

10 9 Az áthidalási technikák rövid története az építészetben Az építészet a történelem során a téralakítás, s az ezzel öszefüggő Az építészet a történelem során a téralakítás, s az ezzel öszefüggő alaprajzi elrendezés, külső és belső kiképzés tekintetében egyaránt sokat módosult. Az építészet alakulását elsőként a téralakítás szem- pontjából vizsgáljuk. A társadalmi igények változásai során mind nagyobb és bonyolultabb belső terek kialakítására volt szükség, melyekhez újabb anyagok és szerkezetek kellettek. Az új anyagok és szerkezetek természetesen új statikai megoldásokat követeltek, hiszen a terhet és tartást, a mennyezetet és a tartófalakat szilárd egyensúlyba kellett hozni. Az építmény szilárdsága csak úgy érhető el, ha a szerkezet megfelel a statika törvényeinek. Az építészet egyik fő problémája minden időben az volt, hogyan lehet a rendelkezésre álló anyagokkal minél nagyobb belső teret lefedni. A legnagyobb nehézséget a falak közötti távolság áthidalása, a lefedés módja okozta. Kezdetben fagerendákat alkalmaztak.

11 10Egyiptom Az egyiptomiak már kőgerendákat is használtak, ezekkel azonban nem lehetett 3-4 méternél nagyobb távolságot áthidalni. Nagyobb belső tereket csak úgy tudtak kialakítani, hogy a mennyezetet több oszloppal alátámasztották, ennek következtében a templomok belseje úgy hatott, mint egy oszloperdő. Az egyiptomiak egységes, nagy belső tereket még nem tudtak létrehozni.

12 11 Architráv A görögök vízszintes kő- és fagerendákat alkalmaztak áthidalásra.

13 12 A római építmények szerkezeti elemei: - Két szemközti falat félkörívű tetővel összekötő donga-boltozat - Az egymást derékszögben átmetsző két dongaboltozatból alakult keresztboltozat alakult keresztboltozat - A kör alakú falra emelt kupola, illetve félkupola, lásd Pantheon - Díszítőelemek: Az etruszk (toszkán) oszlop mellett mindhárom görög oszloprendet (dór, ión, korinthoszi) átvették. görög oszloprendet (dór, ión, korinthoszi) átvették. Szerkezeti jelentőségüktől megfosztva egymással keverték, így Szerkezeti jelentőségüktől megfosztva egymással keverték, így alakult ki a kompozita oszlopfő alakult ki a kompozita oszlopfő

14 13 Archivolt A római téralakítás a vízszintes kőgerendák helyett félköríves boltíveket alkalmazott, ezzel már nagy fesztávolságokat tudtak áthidalni

15 14 Dongaboltozat A félhenger alakú donga – boltozattal lehetővé vált méteres termek lefedése is

16 15 Keresztboltozat A római keresztboltozat két keresztirányban egymásba tolt félhengerből áll

17 16 A Maxentinus-bazilika A Maxentius-bazilika mellékhajóit dongaboltozatok fedik, főhajóját keresztboltozatokkal látták el. keresztboltozatokkal látták el. A keresztboltozatnak a két falon nyugvó dongaboltozattal szemben az az előnye, hogy elég csupán négy sarkán pillérekkel alá - támasztani (a terhet, a belső feszültségeket ugyanis a boltívek, illetve az erővonalak a négy alátámasztási pontba vezetik).

18 17 Kupola A római építészet legkiemel- kedőbb teljesítménye a kupola. A félgömb alakú boltozat megépí- tése bonyolult feladat, de ezzel lehetővé vált az eddigieknél jóval nagyobb belső terek lefedése. A Pantheon kupolája (43 méter átmérőjű) a legnagyobb egységes belső tér, amit az emberiség eddig lefedni tudott.

19 18 A csegelyes kupola A bizánciak továbbfejlesztették a kupolaépítést. A Hagia Sophia templomnál (aja szófia) a kupola már nem kör alaprajzú falon nyugszik, mint a Pantheonnál, ún. csegelyek, gömbháromszögek segítségével négy ponton van alátámasztva. A kör alapú kupolától a csegelyek viszik át a terhet a négyzet alakú alapra. A csegelyes kupolának az az előnye, hogy négyzet alakú terek lefedését is lehetővé tette.

20 19 A Hagia Sophia-templom abból a szempontból is figyelemre- méltó, hogy nagyszerű példája a térkapcsolásnak. A Hagia Sophia-templom abból a szempontból is figyelemre- méltó, hogy nagyszerű példája a térkapcsolásnak. Építőművészei úgy növelték belső terét, hogy a kupola alatti négyzetes térhez elöl és hátul is egy-egy negyedgömbbel fedett teret s ezekhez még további három kisebb félköríves teret kapcsoltak. Építőművészei úgy növelték belső terét, hogy a kupola alatti négyzetes térhez elöl és hátul is egy-egy negyedgömbbel fedett teret s ezekhez még további három kisebb félköríves teret kapcsoltak. A központi térhez oldalt - az oszlopok mögött - további termek csatlakoznak. A központi térhez oldalt - az oszlopok mögött - további termek csatlakoznak. A későbbi korok építészei is gyakran éltek a térkapcso- lásnak ilyen lehetőségeivel. A későbbi korok építészei is gyakran éltek a térkapcso- lásnak ilyen lehetőségeivel. A Hagia Sophia-templom belső tere

21 20 A román stílus A városok lakosságának gyarapodásával mind nagyobb belső terekre volt szükség. Ezért 1000 körül újra alkalmazni kezdték a rómaiak által kialakított kőboltozást, főleg a keresztboltozatot, azzal a módosítással, hogy magasabbra emelték a középrészét. Így jött létre a román emelt záradékú keresztboltozat, mely nem két félhenger, hanem két félhordó alakú donga keresztirányú egymásba hatolása. A román stílus A városok lakosságának gyarapodásával mind nagyobb belső terekre volt szükség. Ezért 1000 körül újra alkalmazni kezdték a rómaiak által kialakított kőboltozást, főleg a keresztboltozatot, azzal a módosítással, hogy magasabbra emelték a középrészét. Így jött létre a román emelt záradékú keresztboltozat, mely nem két félhenger, hanem két félhordó alakú donga keresztirányú egymásba hatolása. A román stílusú keresztboltozatok A román stílusú keresztboltozatok lehetővé tették a templomhajók szélességének és egyben befoga- dóképességének a növelését, és csökkentették a tűzveszélyt. Hátrányuk volt viszont, hogy a kő- boltozat nagy súlya és feszítőereje miatt vastagra kellett méretezni a falakat, s azokon csak kis ablak- nyílásokat lehetett vágni.

22 21 A gótika A gótikus stílusnál a boltozatok A gótikus stílusnál a boltozatok nyomását nem vastag falakkal, hanem a pillérekkel és a falakon kívül elhelyezett támpillérekkel fogták fel és vezették a föld felé. (A statikai szilárdsághoz a támpillérek tetejét díszítő tornyocskák, fiálék ellen- súlya is hozzájárult.) E szellemes szerkezeti megoldás, valamint a boltívek megemelése lehetővé tette, hogy vékonyabb falakat alkalmazzanak, és nagy ablaknyílásokat vághassanak rajtuk. Mivel már nem a falak tartották a boltozatok terhét, hanem a pillérek és támpillérek, kedvezőbbé váltak az erőátvitel feltételei.

23 22 A gótikus építészet egyik legjellegzetesebb vonása a vázrendszer. E tekintetben hasonlít a modern vasbeton építészethez, amelynek szintén a vázrendszer az alapja. A gótikus pillérek és támpillérek, boltívek hálózata áttekinthetően mutatja az épületek szerkezetét. A gótikus építészet egyik legjellegzetesebb vonása a vázrendszer. E tekintetben hasonlít a modern vasbeton építészethez, amelynek szintén a vázrendszer az alapja. A gótikus pillérek és támpillérek, boltívek hálózata áttekinthetően mutatja az épületek szerkezetét. Az építészeti erők egymásrahatásában és játékában Az építészeti erők egymásrahatásában és játékában világosan érződik a statikai egyensúly nagyszerű- sége. (A gótikus épületek e tekintetben is egyen- rangúak a mai építményekkel, hiszen ezeknél is a szerkezet, a statikai egyensúly nyújtja elsősorban az esztétikai élményt.) A boltívek csúcsívessé való emelése nemcsak a belső tér növelését, hanem a négyzetes alaprajzú területek beboltozását is lehetővé tette. A gótika magas és nagy befogadóképességű templomokat hozott létre, melyek a gyakorlati igényeken kívül, áhítatot keltő hangulatukkal a vallásos szemléletnek is tökéletesen megfeleltek.

24 23 A reneszánsz A reneszánsz korszak a téralakítás tekintetében nem sok újat A reneszánsz korszak a téralakítás tekintetében nem sok újat hozott; csupán a középkori hosszhajós elrendezést egyesítette a bizáncias eredetű központos elrendezéssel. Ilyen összetett térala- kítást mutat a római Szent Péter-templom belseje. A főhajó hossz- irányú, vízszintes sodrása a kupolatér függőleges, felfelé irányuló sodrásában folytatódik. Ez fokozza a térélményt, melyben a kupola alatti, fényben úszó tér vált uralkodóvá. Bármilyen nagy is ez az épület, kupolájának szélessége mégsem múlta felül a római Pantheon 43 méteres kupolájának átmérőjét. Kőből, téglából a reneszánsz korszak sem tudott nagyobb kupolát épfteni, mint a rómaiak. (a római Szent Péter székesegyház)

25 24 A barokk és a klasszicizmus épületei is arról tanúskodnak, hogy A barokk és a klasszicizmus épületei is arról tanúskodnak, hogy az építészet elérkezett a kő- és téglaszerkezetek lehetőségeinek felső határához. A múlt században az ipari fejlődés következtében minden eddiginél nagyobb épületekre, hatalmas pályaudvarokra, gyárépületekre, áruházakra, kiállítási csarnokokra volt szükség. A megnövekedett igényeket már nem lehetett a régi anyagokkal és szerkezetekkel kielégíteni. A megoldást a vasban találták meg. Az első öntöttvas szerkezetű épület a Kristálypalota. (A londoni világkiállítás alkalmából készült 1851-ben Paxton tervei szerint, és a világkiállítás egyik szenzációja lett.) Ez a vas- és üvegépület az újfajta anyagok felhasználása, valamint szerkezetileg is teljesen új megoldása következtében a régi tégla- épületekhez képest légiesen könnyed hatású, fényben úszó belső teret adott. A vas építészeti lehetőségeinek a bemutatására készült a 300 méter magas párizsi Eiffel-torony. Az 1889-es világkiállításra épített kilátótorony Párizs egyik jellegzetességévé, szinte jelképévé vált. A múlt század második felében egymás után épültek világ- szerte a vásárcsarnokok, pályaudvarok vasszerkezetből (pl. a budapesti Nyugati pályaudvar, amelyet Eiffel tervezett).

26 25 VÉGE


Letölteni ppt "A római PANTHEON 2 Róma űrfelvételen Tiberia sziget Colosseum Palatinus domb Circus Maximus Angyalvár Szent Péter tér PANTHEON."

Hasonló előadás


Google Hirdetések