Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A római PANTHEON .

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A római PANTHEON ."— Előadás másolata:

1 A római PANTHEON <SL>

2 Róma űrfelvételen PANTHEON Angyalvár Szent Péter tér Palatinus domb
Tiberia sziget Colosseum Circus Maximus

3 Angyalvár PANTHEON

4 A Pantheon bejárati oldala a fedett oszlopcsarnokkal

5 A Pantheon kupola- csarnoka

6 A rómaiak a képzőművészet, azon belül is az építészet terén alkottak nagyot.
Mestereik a szomszédos etruszkok, illetve a görögök voltak. Az előbbiek a szerkesztésben, utóbbiak a külső díszítésben bizonyultak mestereknek. A Pantheon a római építészet egyik legépebben fennmaradt alkotása, amely a későbbiek során is hatással volt az építészet történetére. Hatalmas kör alakú épület a bejárat felől egy fedett előcsarnokkal. A fedett csarnok tetőzetét 16 márványlábú gránit oszlop tartja. A 16 oszlopból nyolc a homlokzat mentén sorakozik, a többi a belső teret osztja három hajóra.

7 Bejárati front Oldalnézet
Keresztmetszet Alaprajz

8 Az épületet Kr. e. 27 - ben fejezték be
Az épületet Kr. e ben fejezték be. Az oromfalat bronz reliefek, a két sarkát pedig szobrok díszítették. Az előcsarnok egészen a rotunda felső pereméig, több mint 31 méter magasságig emelkedik, benne állt Augustus és Agrippa szobra. A tulajdonképpeni templom egy nagy körfal, hatalmas, félgömb alakú kupolával, amelynek csúcsán 7 méter átmérőjű nyílás található. A bejárattal szemben található fülkében egykor Julius Caesar, Mars, Venus és más istenségek szobra állt.

9 Az áthidalási technikák rövid története az építészetben
Az építészet a történelem során a téralakítás, s az ezzel öszefüggő alaprajzi elrendezés, külső és belső kiképzés tekintetében egyaránt sokat módosult. Az építészet alakulását elsőként a téralakítás szem- pontjából vizsgáljuk. A társadalmi igények változásai során mind nagyobb és bonyolultabb belső terek kialakítására volt szükség, melyekhez újabb anyagok és szerkezetek kellettek. Az új anyagok és szerkezetek természetesen új statikai megoldásokat követeltek, hiszen a terhet és tartást, a mennyezetet és a tartófalakat szilárd egyensúlyba kellett hozni. Az építmény szilárdsága csak úgy érhető el, ha a szerkezet megfelel a statika törvényeinek. Az építészet egyik fő problémája minden időben az volt, hogyan lehet a rendelkezésre álló anyagokkal minél nagyobb belső teret lefedni. A legnagyobb nehézséget a falak közötti távolság áthidalása, a lefedés módja okozta. Kezdetben fagerendákat alkalmaztak.

10 Egyiptom Az egyiptomiak már kőgerendákat is használtak, ezekkel azonban nem lehetett 3-4 méternél nagyobb távolságot áthidalni. Nagyobb belső tereket csak úgy tudtak kialakítani, hogy a mennyezetet több oszloppal alátámasztották, ennek következtében a templomok belseje úgy hatott, mint egy oszloperdő. Az egyiptomiak egységes, nagy belső tereket még nem tudtak létrehozni.

11 Architráv A görögök vízszintes kő- és fagerendákat
alkalmaztak áthidalásra.

12 A római építmények szerkezeti elemei:
- Két szemközti falat félkörívű tetővel összekötő donga-boltozat - Az egymást derékszögben átmetsző két dongaboltozatból alakult keresztboltozat - A kör alakú falra emelt kupola, illetve félkupola, lásd Pantheon - Díszítőelemek: Az etruszk (toszkán) oszlop mellett mindhárom görög oszloprendet (dór, ión, korinthoszi) átvették. Szerkezeti jelentőségüktől megfosztva egymással keverték, így alakult ki a kompozita oszlopfő

13 Archivolt A római téralakítás a vízszintes
kőgerendák helyett félköríves boltíveket alkalmazott, ezzel már nagy fesztávolságokat tudtak áthidalni

14 Dongaboltozat A félhenger alakú donga –
boltozattal lehetővé vált méteres termek lefedése is

15 Keresztboltozat A római keresztboltozat két keresztirányban egymásba tolt félhengerből áll

16 A Maxentinus-bazilika
A Maxentius-bazilika mellékhajóit dongaboltozatok fedik, főhajóját keresztboltozatokkal látták el. A keresztboltozatnak a két falon nyugvó dongaboltozattal szemben az az előnye, hogy elég csupán négy sarkán pillérekkel alá -támasztani (a terhet, a belső feszültségeket ugyanis a boltívek, illetve az erővonalak a négy alátámasztási pontba vezetik).

17 Kupola A római építészet legkiemel- kedőbb teljesítménye a kupola.
A félgömb alakú boltozat megépí- tése bonyolult feladat, de ezzel lehetővé vált az eddigieknél jóval nagyobb belső terek lefedése. A Pantheon kupolája (43 méter átmérőjű) a legnagyobb egységes belső tér, amit az emberiség eddig lefedni tudott.

18 A csegelyes kupola A bizánciak továbbfejlesztették a kupolaépítést.
A Hagia Sophia templomnál (aja szófia) a kupola már nem kör alaprajzú falon nyugszik, mint a Pantheonnál, ún. csegelyek, gömbháromszögek segítségével négy ponton van alátámasztva. A kör alapú kupolától a csegelyek viszik át a terhet a négyzet alakú alapra. A csegelyes kupolának az az előnye, hogy négyzet alakú terek lefedését is lehetővé tette.

19 A Hagia Sophia-templom belső tere
A Hagia Sophia-templom abból a szempontból is figyelemre- méltó, hogy nagyszerű példája a térkapcsolásnak. Építőművészei úgy növelték belső terét, hogy a kupola alatti négyzetes térhez elöl és hátul is egy-egy negyedgömbbel fedett teret s ezekhez még további három kisebb félköríves teret kapcsoltak. A központi térhez oldalt - az oszlopok mögött - további termek csatlakoznak. A későbbi korok építészei is gyakran éltek a térkapcso- lásnak ilyen lehetőségeivel. A Hagia Sophia-templom belső tere

20 A román stílusú keresztboltozatok lehetővé tették a templomhajók
A román stílus A városok lakosságának gyarapodásával mind nagyobb belső terekre volt szükség. Ezért 1000 körül újra alkalmazni kezdték a rómaiak által kialakított kőboltozást, főleg a keresztboltozatot, azzal a módosítással, hogy magasabbra emelték a középrészét. Így jött létre a román emelt záradékú keresztboltozat, mely nem két félhenger, hanem két félhordó alakú donga keresztirányú egymásba hatolása. A román stílusú keresztboltozatok lehetővé tették a templomhajók szélességének és egyben befoga- dóképességének a növelését, és csökkentették a tűzveszélyt. Hátrányuk volt viszont, hogy a kő- boltozat nagy súlya és feszítőereje miatt vastagra kellett méretezni a falakat, s azokon csak kis ablak- nyílásokat lehetett vágni.

21 A gótika A gótikus stílusnál a boltozatok
nyomását nem vastag falakkal, hanem a pillérekkel és a falakon kívül elhelyezett támpillérekkel fogták fel és vezették a föld felé. (A statikai szilárdsághoz a támpillérek tetejét díszítő tornyocskák, fiálék ellen- súlya is hozzájárult.) E szellemes szerkezeti megoldás, valamint a boltívek megemelése lehetővé tette, hogy vékonyabb falakat alkalmazzanak, és nagy ablaknyílásokat vághassanak rajtuk. Mivel már nem a falak tartották a boltozatok terhét, hanem a pillérek és támpillérek, kedvezőbbé váltak az erőátvitel feltételei.

22 A gótikus építészet egyik legjellegzetesebb vonása a vázrendszer
A gótikus építészet egyik legjellegzetesebb vonása a vázrendszer. E tekintetben hasonlít a modern vasbeton építészethez, amelynek szintén a vázrendszer az alapja. A gótikus pillérek és támpillérek, boltívek hálózata áttekinthetően mutatja az épületek szerkezetét. Az építészeti erők egymásrahatásában és játékában világosan érződik a statikai egyensúly nagyszerű- sége. (A gótikus épületek e tekintetben is egyen- rangúak a mai építményekkel, hiszen ezeknél is a szerkezet, a statikai egyensúly nyújtja elsősorban az esztétikai élményt.) A boltívek csúcsívessé való emelése nemcsak a belső tér növelését, hanem a négyzetes alaprajzú területek beboltozását is lehetővé tette. A gótika magas és nagy befogadóképességű templomokat hozott létre, melyek a gyakorlati igényeken kívül, áhítatot keltő hangulatukkal a vallásos szemléletnek is tökéletesen megfeleltek.

23 (a római Szent Péter székesegyház)
A reneszánsz A reneszánsz korszak a téralakítás tekintetében nem sok újat hozott; csupán a középkori hosszhajós elrendezést egyesítette a bizáncias eredetű központos elrendezéssel. Ilyen összetett térala- kítást mutat a római Szent Péter-templom belseje. A főhajó hossz- irányú, vízszintes sodrása a kupolatér függőleges, felfelé irányuló sodrásában folytatódik. Ez fokozza a térélményt, melyben a kupola alatti, fényben úszó tér vált uralkodóvá. Bármilyen nagy is ez az épület, kupolájának szélessége mégsem múlta felül a római Pantheon 43 méteres kupolájának átmérőjét. Kőből, téglából a reneszánsz korszak sem tudott nagyobb kupolát épfteni, mint a rómaiak.

24 A barokk és a klasszicizmus épületei is arról tanúskodnak, hogy
az építészet elérkezett a kő- és téglaszerkezetek lehetőségeinek felső határához. A múlt században az ipari fejlődés következtében minden eddiginél nagyobb épületekre, hatalmas pályaudvarokra, gyárépületekre, áruházakra, kiállítási csarnokokra volt szükség. A megnövekedett igényeket már nem lehetett a régi anyagokkal és szerkezetekkel kielégíteni. A megoldást a vasban találták meg. Az első öntöttvas szerkezetű épület a Kristálypalota. (A londoni világkiállítás alkalmából készült 1851-ben Paxton tervei szerint, és a világkiállítás egyik szenzációja lett.) Ez a vas- és üvegépület az újfajta anyagok felhasználása, valamint szerkezetileg is teljesen új megoldása következtében a régi tégla- épületekhez képest légiesen könnyed hatású, fényben úszó belső teret adott. A vas építészeti lehetőségeinek a bemutatására készült a 300 méter magas párizsi Eiffel-torony. Az 1889-es világkiállításra épített kilátótorony Párizs egyik jellegzetességévé, szinte jelképévé vált. A múlt század második felében egymás után épültek világ- szerte a vásárcsarnokok, pályaudvarok vasszerkezetből (pl. a budapesti Nyugati pályaudvar, amelyet Eiffel tervezett).

25 < Dr. Spissák Lajos, 2008 >
VÉGE < Dr. Spissák Lajos, 2008 >


Letölteni ppt "A római PANTHEON ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések