Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Jakab-Kelemen István 2012. február KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Jakab-Kelemen István 2012. február KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Jakab-Kelemen István február KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

2 TARTALOMJEGYZÉK 1.A gazdasági igazgatás átalakulása 2.A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok 3. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere 5. A magyar gazdaságirányítás és az EU 2

3 A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS FOGALMA  A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitásának befolyásolása.  A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló tevékenységének összessége.  Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak.  Az állam funkciói: klasszikus (külső védelem, belső rend) társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági)  Állami gazdaságigazgatási feladatok:  jövedelemtulajdonosként, közhatalomként Beavatkozó, szabályozó, nyilvántartó, jogalkalmazó. 3

4 A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA  Szocialista tervutasításos, szabályozott  Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell.  A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát.  Következmény: dereguláció; reguláció; rereguláció; liberalizáció; külgazdasági reorientáció; a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása.  EU tagság 4

5 A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS FELADATAI Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését.  a gazdálkodás makroszintű feltételeit;  a gazdasági folyamatok alakulását;  a gazdasági szabályozás egészét;  a konjunkturális ingadozásokat;  a nemzetgazdaság külső és belső védelmét;  a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit;  a közigazgatás működtetését;  a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét;  az államháztartás hatékony működését.  államadósság kezelését 5

6 A GAZDASÁGI IGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Fogalmak: 1.gazdasági igazgatás; 2.privatizáció; 3.dereguláció; 4.reguláció; 5.liberalizáció. 6.államadósság kezelés 6

7 A GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: A gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit, figyelemmel a 2012.január 1. napjától hatályos új alaptörvényre. Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok feladatait. 7 A fejezettel elérni kívánt célok

8 A PIACGAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK ALKOTMÁNYOS KERETEI  A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza.  A szociális piacgazdaság államcél, az Alaptörvényben foglalt alapjogok érvényesítésével valósul meg.  Vállalkozás szabadsága, értékteremtő munka, tisztességes gazdasági verseny, fogyasztói jogok.  Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa ki a piacgazdaság működését. 8

9 A PIACGAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK ALKOTMÁNYOS KERETEI 9  A költségvetés és az adórendszer alkotmányos alapjai.  Az állampolgárok gazdasági és szociális jogai:  Az esélyegyenlőséghez  A társadalmi igazságossághoz

10 A TÁMOGATÁSPOLITIKA ALKOTMÁNYOS KERETEI  Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön intézkedésekkel elősegíti.  A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazását követeli meg.  A támogatás igénybevétele nem alkotmányos alapjog.  A piacgazdaság kiépítését szolgálja. 10

11  Pozitív diszkrimináció: alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni.  Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal szemben további diszkrimináció már nem alkalmazható.  Csoportképzési jog  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke 11 A TÁMOGATÁSPOLITIKA ALKOTMÁNYOS KERETEI

12 AZ ÁLLAM GAZDASÁGIGAZGATÁSI FELADATAI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK RENDSZERE, AZOK FELADATAI Országgyűlés Kormány Központi államigazgatási szervek Önkormányzatok 12

13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI  Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok  Kormányzati struktúra-alakítása  Gazdasági tárgyú jogalkotás  Ellenőrzés 13

14 A KORMÁNY GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI  Kormányzati tevékenység: Nem azonos a Kormány tevékenységével a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területe.  A Kormány: általános hatáskörű irányító szerv; önálló döntési hatásköre van; koordinatív feladatokat is ellát; stratégiai irányító tevékenység; folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló tevékenység. 14

15 A KORMÁNY GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI: A KORMÁNY HATÁSKÖREI  Önálló hatáskörök: jogalkotó közigazgatási aktusokat felülvizsgáló szervezetalakítási jogkör  Jogalkotó hatáskör: önálló végrehajtási jellegű  Határozatok: egyedi normatív 15

16 A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:  a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati szempontok és érdekek képviselete;  ágazatfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása;  ágazati-szakmai követelmények meghatározása;  részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység igazgatásában;  részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok megvalósításában;  a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása. (Pl. vidékfejlesztés VM, iparigazgatás NGM) 16

17 A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:  a gazdasági döntés-előkészítés;  a gazdasági szabályozás;  a koordináció;  a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdasági-pénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).  (Pl. adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok Külügyminisztérium) 17

18 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI GARANCIÁI  Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg.  Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák.  Rangsorolniuk kell a feladataikat.  Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető.  2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. 18

19 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI GARANCIÁI  Céltámogatást igényelhetnek.  Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat.  2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes esetben az önkormányzat működőképességének megőrzésére adható.  Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről.  Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket. 19

20 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE: A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI GARANCIÁI  A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.  A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik.  Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át.  Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget.  Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás.  Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész, értékhatár alatti fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár) 20

21 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE: AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI Az Alaptörvény az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki:  a saját bevételt,  az állami támogatást, valamint  az önkormányzat vagyonát. 21

22 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE: AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI Saját bevételek:  helyi adók  átengedett központi adók  normatív állami hozzájárulás 2013-tól feladatfinanszírozási rendszer. 22

23 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE: ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE  Címzett és céltámogatások  Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer  Központosított előirányzatok  Vis major támogatás Költségvetési kapcsolatok intézmény alapítása, működtetése Gazdálkodási felelősség feltételek felelősség 23

24 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően ellátandó feladatok.  Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével.  A költségvetési önkormányzati rendeletben egymástól elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. 24

25 AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI ELLENŐRZÉSE  Az ellenőrzés rendszere  Az önkormányzatok vagyona Üzleti vagyon Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.) A törzsvagyon forgalomképessége  Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak  Vagyongazdálkodás 25

26 A GAZDASÁGIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÖSSZEFOGLALÓ Fogalmak:  Szociális piacgazdaság  Pozitív diszkrimináció  Csoportképzési jog  Ágazati igazgatás  Funkcionális igazgatás  Feladatfinanszírozási rendszer  Törzsvagyon  Adósságküszöb 26

27 A GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLKÉPZÉS ÉS TERVEZÉS  Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése  Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika)  A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés: Célok meghatározása Célok rendszere Statisztika 27

28 A FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA ÉS ESZKÖZEI  A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: költségvetési politika monetáris politika fejlesztés politika  Az állam gazdasági funkciói: stabilitás, egyensúly fenntartása, jövedelem újraelosztás, a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció. 28

29 A FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA ÉS ESZKÖZEI  Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása.  Költségvetési bevételek: adójellegű bevételek nem adójellegű bevételek állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek egyéb bevételek  Költségvetési kiadások ― felhalmozási célú ― működési  Államháztartás 29

30 A FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA ÉS ESZKÖZEI A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe:  árfolyam-politika;  kamatpolitika;  a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása;  a központi bank külön jogosítványai; Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (autonóm államigazgatási szerv). 30

31 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSPOLITIKA Szakpolitikák összessége Meghatározzák: a célokat a prioritásokat és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai: Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok; EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei 31

32 A MAGYAR TÁMOGATÁSI RENDSZER  Átfogó gazdasági stratégia szükségessége  EU belső piaccal összeegyeztethető állami támogatások  Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek: agrártámogatások; területfejlesztési támogatások. 32

33 AZ ÁRU SZOLGÁLTATÁS-, ÉS MUNKAERŐPIAC SZABÁLYOZÁSA  A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere  Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása  Műszaki szabályozás, termékbiztonság  A munkaerőpiac szabályozása 33

34 A KÜLKERESKEDELMI SZABÁLYOZÁS HATÓSÁGI ESZKÖZRENDSZERE  Külkereskedelmi tevékenység  Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal)  Export-import liberalizáció  Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, vállalkozás import stb.)  Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások 34

35 ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK BELPIACI FORGALMÁNAK SZABÁLYOZÁSA  Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény hatálya  Kapcsolódó jogterületek: fogyasztóvédelem; termékfelelősség; reklám  A szabályozás alapelvei  Szabályozási területek: kis-, és nagykereskedelem; idegenforgalom; vendéglátás 35

36 MŰSZAKI SZABÁLYOZÁS, TERMÉKBIZTONSÁG  Cél: a termékbiztonság megteremtése.  A gyártó, az importőr felel megfelelőséget igazoló tanúsítvány  CE jelölés  Megfelelőség értékelő szervezetek  Piacfelügyelet 36

37 A MUNKAERŐPIAC SZABÁLYOZÁSA  A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai: Versenyképesség Mobilitás Munkanélküliség kezelése  Jogi alap  Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal és munkaügyi központok  A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő- piaci képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.)  A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása  A bérpolitika Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása Nemzetgazdasági keresetalakulás 37

38 A FOGYASZTÓVÉDELEM  A fogyasztóvédelmi politika céljai: fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU); a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.)  A fogyasztóvédelem szabályozási rendje Jogi alap; évi CLV évi XLVII. törvény  A fogyasztóvédelem intézményrendszere állami fogyasztóvédelem; piacfelügyelet; a fogyasztóvédelmi civil szervezetek; gazdasági kamarák; önkormányzatok. 38

39 A VERSENY SZABÁLYOZÁSA ÉS FELÜGYELETE Áttekintés  Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát  Jogi alap: évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról  Intézményi háttér  Szabályozás alapelve: Globalizáció hatásai EU versenyjogi követelmények  Hatály  Antitröszt szabályok 39

40 A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMA  Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított értékek védelme  Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott tilalma stb.) 40 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma  Tiltott magatartások az árut illetően valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, elhallgatása; a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztő tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni stb.

41 A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA Tiltott magatartások pl.: ármegkötés a piacra lépés akadályozása diszkrimináció stb. 41 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.: tisztességtelen vételi vagy eladási árak érvényesítésével a diszkrimináció alkalmazásával a piacról való kiszorításra irányuló árazással vagy más magatartással stb.

42 A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE  Cél: versenyt korlátozó vállalat-összefonódások ne mehessenek végbe.  A versenyt veszélyeztető tranzakciók megtilthatók; feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés.  Az összefonódások fajtái beolvadás; irányításszerzés; tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása. 42

43 A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás: vizsgálati szakasz, versenytanácsi szakasz (határozat). 43 Az Európai Közösségek versenyjoga  Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is.  A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog teljes egésze a közös vívmányok részeként közvetlenül hatályos Magyarországon is.

44 A KONCESSZIÓ Áttekintés Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése  Koncesszió fogalma Jogi alap: a koncesszióról szóló évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg 44

45 A KONCESSZIÓ KÖTELES TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI  Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi.  Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb. 45 A koncessziós pályázat  A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű.  Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.  Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult.

46 A KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS  Szerződéskötés a nyertes pályázóval  Legkedvezőbb ajánlat  Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni  A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető  Beruházás biztonságát védő intézkedések 46 A koncessziós társaság  A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania.  Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása.  A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani.  A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyon-tárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze.

47 KÖZBESZERZÉS  Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikro- és középvállalkozások részvételének elősegítése.  Az eljárás alanyai:  Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd. 47 Eljáró személyek AjánlatkérőAjánlattevő (bárki – összeférhetetlenség kizárása)

48 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA 48 A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel

49 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 49 Ajánlattétel Ajánlati felhívás Ajánlatok bontása, elbírálása Nyílt eljárás Szerződéskötés Eredmény közzététele Eredményhirdetés

50 KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK  Hirdetmény közzétételével induló  Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 50 Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz

51 A KÖZBESZERZÉS JOGORVOSLATI RENDSZERE  A sérelmet szenvedett fél Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat.  Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel!  Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!)  A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti keretei között működik.  A Tanács felépítése, fő feladata 51 Elbírálási szempontok a közbeszerzésben  A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás  VAGY  Az összességében legelőnyösebb ajánlat  Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat értékelésének módszere KT állásfoglalás)

52 ÁLLAMHÁZTARTÁSI ELLENŐRZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ELLENŐRZÉS RENDJE  számvevőszéki  költségvetési: belső felügyeleti kormányzati önkormányzati MÁK stb. 52

53 A SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉS A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed: az államháztartás gazdálkodásának, az állami költségvetési javaslat megalapozottságának, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének, a felhasználások törvényességének szükségességének és célszerűségének, a költségvetés hitelfelvételeinek, azok felhasználásának és törlesztésének, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a költség- vetési támogatások felhasználásának vizsgálatára, és a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére. 53

54 KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed:  az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására,  a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára,  a központi és az intézményi bevételek tervezéséra, felhasználására,  a számviteli és bizonylati rend betartására. 54 Belső kontrollrendszer:  a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen hajtsa végre,  teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és  megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól..

55 KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed:  a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,  a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és  a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével  a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,  a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi területfejlesztési tanácsoknak és  a pártok kivételével  a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére,  a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,  az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére. 55

56 KAPCSOLAT ÉS PÁRBESZÉD A GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLŐIVEL Áttekintés A társadalmi, gazdasági célok elérése nem valósítható meg hatékonyan a nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos, aktív és célirányos részvétele nélkül. A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés célja:  az éles társadalmi konfliktusok elkerülése  alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi konszenzus kialakítása 56

57 57  Gazdasági kamarák: kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák.  Feladatai: gazdaság fejlesztése, üzleti élet biztonságának elősegítése, gazdasági szereplők általános érdekeinek érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletet nem láthatnak el. A NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS SZEREPE A GAZDASÁGI KAMARÁK RÉSZVÉTELE AZ ÉRDEKEGYEZTETÉSBEN

58 A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS LEGFONTOSABB FELADATAI, ÉS ESZKÖZEI FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Fogalmak: gazdaságpolitika fiskális politika monetáris politika prúdens állami támogatás koncesszió, közbeszerzés kartell, erőfölény kontrolling 58

59 A GAZDASÁGI IGAZGATÁS EGYES SZAKMAI TERÜLETEI ÉS SZERVEZETRENDSZERE A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:  A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási szabályait, valamint szervezeti rendszerét;  az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket, valamint szervezeti rendszerét. 59 A fejezettel elérni kívánt célok

60 A GAZDASÁGI IGAZGATÁS ÉS SZERVEZETRENDSZERE Áttekintés  A gazdasági tárcákat vezető miniszterek, kormányhivatalok: stratégia kialakítása, konkrét intézkedések kialakítása, végrehajtás szervezése, ellenőrzése, központi gazdasági igazgatási feladatok.  Csoportosítás: ágazati igazgatás, funkcionális igazgatás. 60

61 A KÜLGAZDASÁGI IGAZGATÁS ÉS SZERVEZETEI  nemzetgazdaságért felelős miniszter, NGM  Külügyminiszter, Külügyminisztérium  Magyarország külképviseletei  Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 61

62 AZ IPAR, KERESKEDELEM ÉS ENERGETIKAI IGAZGATÁS ÉS SZERVEZETRENDSZERE Áttekintés 62  nemzetgazdasági miniszter ágazati és funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is ellát.  a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai szervezetek  nemzeti fejlesztési miniszter

63 A GAZDASÁGI IGAZGATÁS ÁGAZATI FELADATOKAT ELLÁTÓ KÖZPONTI SZERVE NGM, NFM Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: a külkereskedelmi engedélyezéssel, a belkereskedelemmel, a közraktározással, az idegenforgalommal, egyes ipari tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat lát el. MBFH, MeH, OAH 63 A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei MKEH, területi mérésügyi és biztonsági hatóságok kormányhivatalokba integrált szervek Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

64 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETRENDSZERE  a nemzeti erőforrásért felelős miniszter  Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat  Nemzeti Munkaügyi Hivatal  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága  Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács  Munkaügyi központok  Nemzeti Foglalkoztatási Alap 64

65 AZ AGRÁRIGAZGATÁS ÉS SZERVEZET-RENDSZERE  Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el.  Központi közigazgatási szerv.  Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik munkáját. 65 Vidékfejlesztési Minisztérium

66 ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Földhivatalok (fővárosi és megyei) stb. 66 Az VM területi és helyi szervei, háttérintézményei Csoportosítás: területi-, illetőleg helyi államigazgatási szervek háttérintézmények. Háttérintézmények* Pl.: Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet. Agrárgazdasági Kutatóintézet

67 NEM KORMÁNYZATI SZERVEK AGRÁRIGAZGATÁSI FELADATAI Áttekintés  külön törvénnyel létrehozott köztestületek,  az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek,  A nem kormányzati szervek részt vesznek a támogatási rendszer működtetésében. 67

68 KÖZTESTÜLETEK Gazdasági kamarák : kereskedelmi és iparkamara agrárkamara A szakmai (hivatásrendi) kamarák : Magyar Állatorvosi Kamara Országos Magyar Vadászkamara Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hegyközségi szervezetrendszer: hegyközségek hegyközségi tanácsok Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 68

69 KÖZFELADAT ELLÁTÁSÁRA JOGOSÍTÓ KÜLÖN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ SZERVEZETEK Terméktanácsok: állami piacszabályozásban működnek közre, kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el. Elismert tenyésztő szervezet: állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási, ellenőrzési feladatokat látnak el, állattenyésztés szervezési feladatainak keretében. tenyésztési programot hajt végre, törzskönyvezést végez, megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat. 69

70 TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSOK  Jogi alap: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény  Kormányzati feladatok: Belügyminisztérium  Megyei, regionális területfejlesztési tanácsok jogutóda a megyei önkormányzat.  Kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulások látják el.  Térségi fejlesztési tanács alakítása a Balatonfejlesztési Tanács kivételével önkéntes. 70

71 A GAZDASÁGI IGAZGATÁS EGYES SZAKMAI TERÜLETEI ÉS SZERVEZETRENDSZERE FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Fogalmak:  termékbiztonság  monitoring  hegyközség  terméktanács  elismert tenyésztő szervezet 71

72 A MAGYAR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS EURÓPAI CSATLAKOZÁS UTÁNI FELADATAI A vizsgázó ismerje meg: Az Európai Unió hatásköreit és politikáit a gazdaság területén; és az uniós csatlakozás hatását a magyar gazdaság szabályozására és irányítására. 72 A fejezettel elérni kívánt célok

73 AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁSKÖREI ÉS POLITIKÁI A GAZDASÁG TERÜLETÉN Az európai integrációról általában:  A Római Szerződés a közös piac létrehozásának szándékával indult  évi Maastrichti Szerződéssel Európai Unió  három pillérűvé vált  évi Lisszaboni Szerződéssel az Unió egységes jogi személyiséget kapott  Nemzetek feletti hatáskör  Intézmények 73

74 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG GAZDASÁGI POLITIKÁI A négy alapszabadság: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A gazdaságot érintő fontosabb közös politikák:  Mezőgazdasági politika  Közlekedési politika  Versenypolitika  Kereskedelempolitika  Monetáris unió + Kiegészítő politikák 74

75 A CSATLAKOZÁSSAL BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK  Magyarországra érvényesek az uniós vívmányok  Nem érvényesül Magyarország külkereskedelmi rendszere  A vállalati versenykorlátozó magatartásokra, az állami támogatásokra elsősorban a közösségi versenyjog szabályai az irány-adóak  Közös mezőgazdasági politika  Akkreditált intézményrendszer 75

76 A MAGYAR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI FEJEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Fogalmak: az EU három pillére közös politikák derogáció monetáris unió közösségi vívmány jogharmonizáció 76


Letölteni ppt "GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Jakab-Kelemen István 2012. február KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések