Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az interjú(k) Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az interjú(k) Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az."— Előadás másolata:

1 Az interjú(k) Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az interjú ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Bevezetés a kvalitatív kutatásokba spec. koll április 30.

2 Interjúk  Spontán  Strukturált interjú  Kevert típusú  Életútinterjú  Mélyinterjú  Csoportos interjú (Héra-Ligeti (2005) Módszertan, Osiris FókuszcsoportFókuszcsoport  Síklaki István (2006) Vélemények mélyén, Kossuth OM felsőoktatási tankönyv  Vicsek Lilla (2006) Fókuszcsoport, Osiris A „valódi jelentés” kutatás …„Honnan tudom, hogy valóban megértetted, hogy a beszélő valójában mit is ért mondanivalója alatt? De csábító a válasz: „Mit értesz az alatt, hogy >valójában mit is ért

3 Miért éppen az interjú? (Seidman)  A történetek megismerésének a módja vs. tudománytalan vö. 19. sz. vita a (társadalom)tudományosságról – „Ki szabad –e menni a vizsgáltak közé?” – vö2. pl. Mariental 1930-as évek  as évek paradigmaváltása: a kvalitatív kutatás térnyerése ( Google találat magyar nyelven tavaszán!)  Az emberi megismerésnek az emberrel egyidős módszere a beszélgetés (megfigyelés)  Minden szó, amit az emberek történetmesélés közben használnak, tudatfolyamuk mikrokozmoszát tükrözi (Vigotszki, 1987)  Interjú alapvetően vizsgálódási mód (19 old.)

4 Az interjúkészítés célja  A mélyinterjú célja nem az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, hogy hipotéziseket teszteljünk, és nem is a hagyományos értelemben vett „értékelés”. (20 old.)  Az interjúkészítés módszerével történő kutatás mélyén a másik története iránti érdeklődés áll, mert az egyének elbeszélései értékesek. (20 old.) Martin Buber, Ich und Du (Leipzig: Insel Verlag, 1923

5 Kutatás a végső beszámolóra gondolva… tematizálás tervezés interjúzás átírás analízis felülvizsgálat beszámoló (Kvale 252. old.) A módszer nem fekete doboz! „Kvalitatív hiperempiricizmus” vs. részletes dokumentáció a kezdetektől! A kutató szaktudása = érvényesség!

6 Az iskola belső világa megismerhető…  Interjúkkal, de  Dokumentumelemzéssel  Megfigyeléssel,  Történeti vizsgálódással (levéltár)  Szakirodalom feltárásával,  Kísérletezéssel,  Kérdőívezéssel Az interjú „ a történeti módszer” de nem az egyetlen mód a megismerése – ellene szól: IDŐ (és pénzigényes) … nehéz felkutatni az alanyokat, idejűk drága, törődni kell velük, visszacsatolni, átbeszélni, legépelni/ gépeltetni és a végén van 400 oldal folyószövegünk… /sz.gépes tartalomelemezés/

7 Módszertan (metodológia) és módszer kvantitatív kutatás vs. kvalitatív kutatás zárt, strukturált interjúinterjúk (vö. zárt kérdéses kérdőív)(kevert, életút, mélyinterjú…) ? 4 mérési szint a társadalomtudományban (Kvale 77. old.) 1.Nominális – kategorizálás lehet az interjú eredménye 2.Ordinális – rangsoroláshoz vezet 3.Intervallumskála – egyenlő távolságból álló, vö. IQ skála 4.Arányskála – abszolút nulla ponttal

8 A fenomenológiai mélyinterjú  A fenomenológia kifejezés a phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből származik. Husserl nem a görög filozófiából, hanem Kanttól kölcsönözte a kifejezést. Ugyanis Kant volt az, aki felrótta az addigi metafizikusoknak, hogy a „magánvaló dolog” (Ding an sich) megismerésében elhanyagolták a jelenség („a fenomén”) megismerésével kapcsolatos filozófiai problémákat, a jelenséget pedig a látszattal azonosították. Pedig, állította Kant, a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja. (forrás: Wikipédia) KanttólmetafizikusoknakKanttólmetafizikusoknak

9 Három interjúból álló sorozat  1 fókuszált élettörténet  2 résztvevő konkrét élményeinek feltárása a vizsgált témakörben  3 reflektálás 3*90’ / interjú – szum: 4,5 óra / alany ~50-70 gépelt oldal / alany…  Ne legyen hosszabb, sem rövidebb!  Résztvevő is tudja mennyi időt szán ránk, a témára!

10 Az interjúk időbeli egymásutánisága  3 napos egy hetes követéssel  2-3 hét együttdolgozás az alannyal  3*1,5 óra pozitívan befolyásolja a kapcsolatot (vö. interjúkészítő bevonódása vö2. korabeli viták a tudományos megismeréséről!)  alkalmazkodni a résztvevők elfoglaltságaihoz nincsenek abszolút megoldások)

11 Érvényesség és megbízhatóság - Kinek az értelmezése? -  Az interjúkészítő része az interjúszituációnak  Értelmezés az alany rekonstrukcióiból és reflexióiból származik, de részben az interakció függvénye!  A 3 részes interjú növeli a megbízhatóságot – az alany belső konzisztenciája az interjú sorozatban

12 Az érvényesség társadalmi konstrukciója általánosíthatóság megbízhatóság érvényesség tudományos „szentháromság” (Kvale 224. old.)

13 1.) Általánosíthatóság  Naturalisztikus: személyes tapasztalatokon nyugszik  Statisztikus: a populáció véletlenszerű kiválasztásán alapul  Analitikus: két szituáció közötti különbségeket és hasonlóságokat veti össze  Kutatói és olvasói: kinek a feladata??? Mi van?Mi van? Mi lehet?Mi lehet? Mi lehetne? ( old.Mi lehetne? ( old.

14 2.) Megbízhatóság Interjú közbenInterjú közben ÁtíráskorÁtíráskor

15 3.) Érvényesség – 7 szintje  Tematizálás  Tervezés  Interjúvolás  Átírás  Elemzés  Érvényesítés  Beszámoló (Kvale old.)

16 Mechanisztikus reagálás elkerülése  Vö. ezért kvalitatív!  Tapasztalja ki a folyamatot saját maga! Kutatási terv  Elkötelezettség (sokkal inkább mint kvantitatívban)  Mi érdekel? Miről akarok megtudni valamit? Mit akarok megérteni? Hogyan született a kíváncsiságom? (önismeret!) vö. elfogultság

17 Az anyag feldolgozása Előkutatás (pilot) Előzetes szakmai ismeretek (~képessé válni a szakmai tartalom kérdezésére) vs. nyitottság (vö. posztmodern: a megértés kettős félreértés)

18 Kapcsolatteremtés, kiválasztás  Könnyű elérhetőség veszélyei vs. elérhetetlen (pedig de jó alany lenne!) BeosztottakBeosztottak TanítványokTanítványok BarátokBarátok Ismerősök kikérdezéseIsmerősök kikérdezése Hivatalos személyen keresztüli elérésHivatalos személyen keresztüli elérés Elérés nem hivatalos személyen keresztülElérés nem hivatalos személyen keresztül ÖNÁLLÓAN! Így lesz legkevesebb mellékhatással terhes.ÖNÁLLÓAN! Így lesz legkevesebb mellékhatással terhes.

19 Mintaválasztás  Nem lehetséges a véletlenszerű vagy rétegzett mintavétel  Vö. a szerzett információk kiterjeszthetőek -e?(+ értelmezés szubjektivitása)  ! Kikérdezettek tapasztalatai között felárt kapcsolatok  !! Olvasó mint értelmező lény – saját scriptet alkot az olvasás során (Vö. „Van tyúk is talál szemet!”

20 Céltudatos mintavétel  Szélsőséges eset  Tipikus eset  Maximális variáció  Negatív esetek beválasztása (akik kívül esnek a vizsgálati körön)  Mennyi alany az elég??? Seidman 25 fő, de pl. fókuszcsoport 7 alkalom *5-7 fő…  = amikor a téma „körbeér” amikor a kutató már úgy érzi semmi újat nem tud meg. Az interjúkészítés már fárasztóvá válik. (vö. intuíció és tudományosság…)

21 Beleegyezési nyilatkozat  Írásos nyilatkozat  Előzetes tájékoztatás  Kísérleti alany vs. partner  A visszautasítás, visszavonás joga (és ennek a kutatóra, kutatási előrehaladásra vonatkozó befolyásai…)  Csak önkéntes alapon!  Betekintési jog (sőt ennek előnye a kutatásra nézve)  Névtelenség (?) vö. terjesztés…

22 Interjútechnika  Figyelj jobban, beszélj kevesebbet!  Kövesd amit a résztvevő mond!  Kérdezz, ha nem értesz valamit!  Kérdezz, ha többet akarsz tudni!  Ne vizsgálódj hanem fedezz fel valamit!  Figyelj jobban, beszélj kevesebbet és tegyél fel igazi kérdéseket (vö. eldöntendő kérdés, sugalmazott kérdések…)  Tegyél fel nyílt kérdéseket!  Kövesd, és ne zavard meg!  Kérd meg a résztvevő beszéljen úgy, mintha nem veled, hanem mással társalogna!  Kérd meg a résztvevőt, hogy mondjon egy történetet!  Ne hagyd, hogy elkalandozzanak!  Ne vedd a szívedre az interjú hullámzását!  Oszd meg a tapasztalataidat!  Rekonstruálásra és ne emlékezésre kérd a résztvevőket!  Ne erősítsd a résztvevők válaszait!  Figyeld a nevetést!  Kövesd ösztöneidet!  Óvatosan alkalmazd az interjú szabályozott formáit!  Viseld el a csendet!

23 Adatkezelés  Az interjúk leírása (Az igazi strapa!) A kutató maga írja le (jobban ismeri majd)A kutató maga írja le (jobban ismeri majd) Írassa le (nem fárad ki)Írassa le (nem fárad ki)  Szelektálás, elemzés Életrajzok kialakítása (fenomenológiai mélyinterjú esetében)Életrajzok kialakítása (fenomenológiai mélyinterjú esetében) Tematikus kapcsolatok kialakítása és elemzéseTematikus kapcsolatok kialakítása és elemzése  Az anyag értelmezése

24 Kvale {1996} (2005) A kérdező:  Mint bányász – a tudás a mélyben rejlik…  Mint utazó - vö. Bildungsreise vö. pl. Rogers kínai útja és elméleti fejlődése, vagy pl2 Darwin … pl3. Koestler: Alvajárók {1959} (1996)  Az utazás közben a vándor is alakul!

25 Interjú a társadalomtudományban  1950-es évek magnetofon … ‘80-es videómagnó ’90-es es digitális technológia vö. rögzíthető  Interjú iskolák Posztmodern: társadalmi valóság felépítésePosztmodern: társadalmi valóság felépítése Hermeneutikai: jelentés értelmezéseHermeneutikai: jelentés értelmezése Fenomenológiai:életvilág, alany egzakt tapasztalatainak elírásaFenomenológiai:életvilág, alany egzakt tapasztalatainak elírása Didaktikus (49. old.): ellentmondásokDidaktikus (49. old.): ellentmondások

26 Az interjú lebonyolításának 7 lépcsője (Kvale 95. old.) 1. Témamegjelölés 2. Tervezés 3. Interjúvolás (vezérfonalak mentén) 4. Adatrögzítés 5. Elemzés 6. Vizsgálat (eredményesség - általánosítható-e?), érvényesség- arról szóltak e az interjúk ami a kijelölt témakör volt? 7. Beszámoló (eredmények és alkalmazott módszerek leírása: olvasmányos és tudományos formában)

27 Az interjúk feldolgozása  Max. ½ old / idézet  Írott stílusban kell közölni  Egyensúly az idézetek és az elemzés között  Idézeteket kontextualizálni kell  Csak a legjobb idézeteket használjuk fel  Egyszerű jelrendszerrel kell ellátnia az idézeteket (Kvale old.)

28 A dolgozat felépítése I. Tematizálás II. Analízis III. Eredmények: analízis és felülvizsgálat IV. Diszkusszió (Kvale old.)

29 10 standard reakció a kvalitatív interjúra A kvalitatív interjú nem  Tudományos, mert csak a józan észre reflektál  Objektív, hanem szubjektív,  Szavahihető, hanem elfogult  Megbízható, mivel vezető kérdéseken alapul  Interszubjektív, különböző olvasók különböző jelentéseket találnak  Tudományos módszer, túlságosan személyfüggő  Tesztel le tudományos hipotéziseket, hanem exploratív  Kvantitatív, hanem csak kvalitatív  Általánosítható, mivel túl kevés alany van  Érvényes, mivel benyomásokon alapul

30 Az intjerúkutatás 10 belső kritikája 1. Individalista, az egyénre koncentrál és elutasítja az egyén beágyazottságát a szociális interakcióba 2. Idealista, ignorálja az emberi tapasztalatok helyzetektől való függőségét és szociális és anyagi világtól való függését 3. Intellektualista, elutasítja az értelmi aspektust 4. Immobil, az alanyok ülnek és beszélnek… 5. Kognitivista, gondolatokra és tapasztalatokra koncentrál 6. verbalizáló, 7. Nem nyelvészeti 8. Nem teoretikus 9. Nem retorikus, unalmas… 10. Inszignifikáns, alig éri meg…

31 „A kutató közösséget tehát az a veszély fenyegeti, hogy a potenciálisan legjobb kutatók gyorsan felismerik, és rájuk nehezedő nyomásként élik meg a kvalitatív kutatások okozta kihívásokat”. Mason {2001} (2005) 9. old. Zárszó helyett


Letölteni ppt "Az interjú(k) Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések