Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GYERMEKPULMONOLÓGIA Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GYERMEKPULMONOLÓGIA Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest."— Előadás másolata:

1 GYERMEKPULMONOLÓGIA Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest

2 ASZTMA BRONCHIALE

3 AZ ASZTMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Genetikai faktorok Környezeti tényezők életmód, allergének, levegőszennyezés, dohányfüst, klór Infekciók protekció - trigger Ételek, táplálék kiegészítők, gyógyszerek Fizikai terhelés Meteorológiai tényezők Psychés faktorok

4 AZ ASZTMA BRONCHIALE PATHOMECHANIZMUSA Wardlaw Clinical Science 2002 triggerek elkerülés gyulladás ICS mediátorok LTRA simaizom görcs β2 agonista

5 AZ ASZTMA GONDOZÁS SZEMPONTJAI Aktuális tünetek Triggereka ktuális állapot Légzésfunkció Légúti gyulladáse xacerbációk- Bronchiális hyperreaktivitás légzésfunkcióromlás- Légzésfunkció hosszú távon kezelés mellékhatás- Természetes lefolyás kockázata Reddel H.K. és mtsai. Am J Respir Crit Care Med 2009 KONTROLLÁLTSÁG - SÚLYOSSÁG

6 TÜNET NAPPALTÜNET ÉJJELLÉGZÉSFUNKCIÓ Intermittáló≤ 2/hét≤ 2/hóFEV1,PEF ≥ 80% PEF var.< 20% Enyhe> 2/hét 2/hóFEV1,PEF ≥ 80% perzisztálóexacerbációkPEF var % aktivitás zavarhatják Kp. súlyosnaponta tünetek > 1/hét FEV1,PEF 60-80% perzisztálóexacerbációkPEF var. > 30% aktivitás zavarják Súlyosfolyamatos tünetek gyakranFEV1,PEF < 60% perzisztálócsökkent aktivitásPEF var. > 30% gyakori exacerbációk ASZTMA SÚLYOSSÁG 2005-IG

7 IntermittálóRABA EnyheRABA alacsony dózisú (d.) ICS perzisztálóLTRA Kp. súlyosRABAkp.- magas d. ICS perzisztálóICS+LABA (komb.)ICS+LTRA ICS+teofillin SúlyosRABA ±LTRA perzisztálókp.- magas d. ICS±teofillin +LABA (komb.) NehezenRABA± szisztémás szteroid kezelhetőkp. –magas d. ICS± anti IgE +LABA (komb.) ASZTMA SÚLYOSSÁG 2006-tól KEZELÉS INTENZITÁSA A MEGFELELŐ ASZTMA KONTROLLHOZ

8 Tünetmentesség, vagy kevés tünet Kevés exacerbáció Ne forduljon elő sürgősségi vizit Minimális gyors hörgtágító igény Korlátlan fizikai aktivitás Közel normális légzésfunkciós értékek Jelentéktelen gyógyszer mellékhatások A MEGFELELŐ ASZTMA BRONCHIALE KONTROLL KRITÉRIUMAI /GINA/

9 A kontroll szintje Kezelés KontrolláltMegtalálni, fenntartani a legkisebb kontrolláló gyógyszerelést Részben kontrolláltMegfontolni a felfelé lépést a kontroll eléréséhez Nem kontrolláltFelfelé lépés a kontroll eléréséig ExacerbációkAz exacerbáció kezelése ASZTMA KONTROLL – KEZELÉS GINA 2006

10 ASZTMA KEZELÉS ÉS MEGELŐZÉS – GINA 2006 Az asztma kontroll elérésének és fenntartásának a feltételei Együttműködés a beteg gyermek és családja, valamint orvosa között - betegoktatás A rizikó faktorok meghatározása és az expozíció lehetséges csökkentése Az asztma felmérése, kezelése és monitorozása Az exacerbációk kezelése Speciális szempontok

11 kontrolláltrészben kontrolláltnem kontrollált/ alkalomszerűalkalomszerű részben kontrollált rohamoldórohamoldóalacsony dózisú ICS mellettmellettmellett alkalomszerűalacsony dózisú ICS alacsony dózisú ICS rohamoldó vagyés LTRA továbbleukotrien receptor vagy antagonista (LTRA)ICS dózis emelés ASZTMA KEZELÉS 5 ÉV ALATT - GINA 2009

12 1. lépcső2. lépcső3. lépcső4. lépcső5. lépcső A környezet kontrollja és betegoktatás Szükség szerint β2 mimetikum Kontroller- választás Válassz egyet Adj hozzá egyet v. többet Adj hozzá egyet v. mindet Kis adagú ICSKis adagú ICS + LABA Közepes v. nagy adagú ICS + LABA P. o. szteroid, a legkisebb adag LTRAKözepes v. nagy adagú ICS LTRAAnti-IgE Kis adagú ICS + LTRA theophyllin Kis adagú ICS + theophyllin ASZTMA KEZELÉS 5 ÉV FÖLÖTT - GINA 2006

13 Légzésfunkciós vizsgálatok Hosszú távú- és sürgősségi írott kezelési javaslat A gondozó orvos felkészültsége Nem megfelelő inhalációs eszközválasztás és használat Gyógyszeres kezelés A gyógyszerek aluldozírozása Szülői hozzáállás, ismeretek A kezelési utasítások betartása Elégtelen compliance Egyszerűen követhető gondozási irányelvek Ineffektív guideline-ok Beteg-, szülő-, szakdolgozó oktatási programok A diagnózis késése Gustafsson P.M. és mtsai. Int J Clin Pract 2006 AZ ASZTMA KONTROLL SAROKKÖVEI

14 A légzésfunkciós vizsgálat /broncholízis teszt, a fizikai terhelés/ egyike a néhány objektív asztma monitorozási lehetőségnek Japánban 80%-ban, Ázsia-Óceánia országaiban 75%-ban az asztmás gyermekeknél egyáltalán nem végzik Európában egy éven belül az asztmás gyermekek változó arányában történik légzésfunkciós vizsgálat Németország 60%Franciaország 48% Hollandia 39%Svédország 36% Spanyolország 27%Olaszország 22% Nagy-Britannia 14% Gustafsson P.M. és mtsai. Int J Clin Pract 2006 LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK

15 Az ICS kezelés elmarad a szükségestől A SABA használat magasabb az elvártnál Kevésbé hatékony, korszerűtlen prevenciós szerek magas arányú használata Németotszágban asztmás gyermekek 43% cromolyn, 16% ICS / / Rabe K.F. és mtsai. J Allergy Clin Immunol 2004 Gustafsson P.M. és mtsai. Int J Clin Pract 2006 AZ ASZTMA KEZELÉS PROBLÉMÁI

16 A gyermekkori asztma világszerte növekvő probléma Az asztma gondozás nem megfelelő Az asztma kontroll javításának szakmai komponensei mellett sarkalatos pontja a betegoktatás és az egészségügyi ismeretek társadalmi szinten történő bővítése A betegek és szüleiknek hozzáállása a kezeléshez, annak betartása, a self-managing csak a betegség alaposabb megértése után várható el ÖSSZEFOGLALÁS

17 CISZTÁS FIBRÓZIS

18

19 BEVEZETÉS A CF beteg légúti nyálkahártyája különösen érzékeny S. aureus, H. infuenzae, P. aeruginosa és S. maltophilia okozta fertőzésekre, ami a CFTR mutációjának köszönhető A vírusfertőzések ezt az érzékenységet tovább fokozzák A betegség progressziójában bizonyítottan a Pseudomonas aeruginosa mucoid törzsének van szerepe A betegek halálának 90%-ban Pseudomonas infekció az oka

20 PATHOLÓGIA Kóros CFTR funkció kóros klorid szekréció váladék dehidráció légúti obstrukció mukociliáris funkciózavar glikolipid szializáció zavara baktérium internalizáció hiánya kórokozók provokálta- és attól független gyulladás (IL8, LTB4, kemokinek) neutrophil kumuláció elasztázok, proteázok, oxigén gyökök neutrophil DNS Elizur és mtsai. CHEST 2008;133: Krónikus bakteriális infekció, progresszív tüdődestrukció

21 PSEUDOMONAS AERUGINOSA I. Iniciális kolonizáció: az első pozitív minta, nincs klinikai tünet, nincs antitest II. Sporadikus kolonizáció: ismételt pozitív minta, klinikum és antitest nélkül III. Kolonizáció bronchopulmonális infekcióval: I. v. II. klinikummal v. antitesttel IV. Krónikus kolonizáció: 6 hónapon belül 3 pozitív minta, mukoid törzs, antitesttel V. Exacerbáció: a baktériumtömeg megnövekedése VI. Krónikus bronchopulmonális infekció: klinikum, antitesttiter emelkedés Cantón és mtsai. Clin Microbiol Infect 2005;11:

22 75 újszülöttkori szűréssel diagnosztizált CF gyermek (1-52 hó) 150 torokváladék bakteriológia és BAL BAL+BAL- torokváladék+12 9 torokváladék Torokváladék szenzitivitás:71%, specificitás:93% Torokváladék pozitív prediktív érték:57%, negatív prediktív érték:96% TOROKVÁLADÉK VAGY BAL Armstrong és mtsai. Pediatric Pulmonology 1996;21:

23 nincs Pseudomonas aeruginosa n=12) non-mucoid Pseudomonas aeruginosa n=19 mucoid Pseudomonas aeruginosa n=50 Henry és mtsai. Pediatric Pulmonology 1992;12: PSEUDOMONAS AERUGINOSA - TÚLÉLÉS

24 KEZELÉSI STRATÉGIÁK Iniciális kolonizáció kezelése: cél az eradikáció orális kezelés orális és inhalációs kezelés kombinált intravénás kezelés Krónikus kolonizáció kezelése: krónikus szuppresszió folyamatos inhalációs kezelés exacerbáció esetén, ill. 3-4 havonta kombinált intravénás kezelés Akut exacerbációk kezelése: tünetek és/vagy klinikai jelek kombinált intravénás kezelés – majd inhalációs kezelés TÜNETEKKLINIKAI JELEK köpetmennyiség nőláz légzészavarromló légzésfunkció vérköpésszaturáció romlik, O2 igény fáradékonyság, fogyásantitest-titer emelkedik Cantón és mtsai. Clin Microbiol Infect 2005;11:

25 INICIÁLIS KOLONIZÁCIÓ A beteg állapotának függvényében döntés p.os vagy iv kezelésről Tenyésztés ismétlése Pseudomonas antitest szint vizsgálata P.os ciprofloxacin + colomycin inhaláció 3 hétig Tenyésztés kontroll Kezelés folytatása 3 hónapig? Eredménytelenség esetén két hetes iv kezelés két Pseudomonas ellenes antibiotikummal + colomycin (tobramycin) inhaláció Perzisztáló Pseudomonas kolonizáció esetén folyamatos colomycin (tobramycin) inhaláció

26 KRÓNIKUS P. AERUGINOSA INFEKCIÓ Minden krónikus Pseudomonas aeruginosa infekciós betegnél meg kell fontolni a rendszeres antibiotikum inhalációt Gazdaságossági okokból az első választandó szer a colomycin Tolerációs problémák vagy eredménytelenség esetén konzerválószer mentes tobramycin inhaláció javasolt A Cochrane adatbázis szerint nincs evidencia a colomycin és a tobramycin közötti hatás különbözőségére, mindkettő javítja a légzésfunkciót és csökkenti az exacerbációk frekvenciáját

27 P. AERUGINOSA EXACERBÁCIÓK P.os kezelésre nem reagáló exacerbációk esetén iv terápia javasolt Gyakori exacerbációk esetén helye van a rendszeres iv terápiának, de az esetek többségében elegendő az exacerbáció kezelése Egyidejűleg két különböző hatásmechanizmusú antibiotikum javasolt Napi egyszeri tobramycin adás mellett kisebb a nefrotoxicitás gyermekek esetén A cochleáris és vestibuláris toxicitás csökkentése céljából az aminoglikozidokat érdemes váltogatni

28 MAKROLID KEZELÉS A makrolidok egyes CF betegeknél javítja az állapotot Konvencionális kezelés mellett romló állapot esetén hat hónapos azithromycin kezelés javasolt < 15 kg – 10 mg/kg heti háromszor kg – 250 mg heti háromszor > 40 kg – 500 mg heti háromszor Az azithromycin kezelés nem minden betegnél hatásos

29 SAROKPONTOK Minden orvosi vizit alkalmával történjen adekvát bakteriológiai mintavétel Az első Pseudomonas aeruginosa identifikálásokat kövesse eradikációs kezelés Minden krónikus Pseudomonas kolonizált beteg folyamatos antibiotikus inhalációt igényel, ha nem kontraindikált Konvencionális antimikróbás kezelés ellenére romló légzésfunkció esetén 6 hónapos azithromycin kezelés javasolt Exacerbációk idején különösen fontos a megfelelő táplálás és a fizioterápia

30 TÜDŐÁTÜLTETÉS

31 1983 – az első sikeres tüdőtranszplantáció – J. Cooper 1986 – az első gyermeken végzett tüdőtranszplantáció – J. Cooper 1990 – a gyermekeken végzett LTx világszerte bevezetésre kerül 2010-ig ~ tüdőtranszplantáció felnőtt betegen tüdőtranszplantáció gyermeken Ma a tüdőtranszplantációk < 5%-a történik gyermekbetegen kevés a potenciális recipiens kevés az alkalmas donor szkepticizmus A gyermekeken végzett tüdőtranszplantációk ~30-40%-át végzik Európában ADATOK A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓRÓL

32 Bécsi Egyetem Sebészeti Klinika Szív- és Mellkassebészet regionális központ nemzeti tüdőtranszplantációs programok koordinációja 1994 – magyar sebészek bécsi tanulmányútja magyar betegek LTx-ja Bécsben 1999 – együttműködés a bécsi intézettel 2000 – kivizsgálás egységes irányelvek alapján 2001 – posztoperatív gondozás is Magyarországon 2002 – explantáció Magyarországon 2002 – felnőtt pulmonológus bécsi tanulmányútja 2003 – patológus bécsi tanulmányútja 2004 – gyermektüdőgyógyász bécsi tanulmányútja HAZAI ADATOK

33 A TÜDŐTRANSZPLANTÁLT GYERMEKEK MEGOSZLÁSA ÉVES BONTÁSBAN / / ISHLT

34 ISHLT 2012 J Heart Lung Transplant Oct; 31(10): GYERMEK TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓS KÖZPONTOK

35 <1év 1-10év 11-17év CF0% 37% 66% Idiop.pulm.hypertonia 17% 16% 3% Cong.pulm.vasc. kórképek 14% 4% 0% Cong. szívhibák 33% 11% 9% Idiop.pulm.fibrosis 0% 8% 3% Retranszplantáció7% 11% 6% Egyéb 29% 13% 13% INDIKÁCIÓ - KORCSOPORTOK

36 ISHLT 2012 PPH – CF- TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ 100% 75% 50% 25%

37 Két évnél rövidebb várható 50%-os túlélés FEV1<30% FEV1>30% de gyors, progresszív romlás növekvő gyakoriságú kórházi kezelések masszív haemoptoek fokozódó cachexia leányok progressziója gyorsabb (CF) nyugalmi PaCO2>50 Hgmm, PaO2<55 Hgmm Rossz életminőség napi tevékenység, tanulás, közösségi élet, terhelhetőség, O2- és iv. antibiotikum igény Nincs kontraindikáció LISTÁRA HELYEZÉS

38 Abszolút kontraindikációk Súlyos scoliosis, -mellkasi deformitás, tracheomegalia, -stenosis Máj-, vese-, bal szívfél elégtelenség, jelentős transzpleurális shuntok Burkholderia cepacia genomovar III infekció, aktív malignitás HIV, aktív vírusfertőzés, aktív tbc, bakterémia, szepszis Jelentős légzőizom funkciókárosodás Megbízhatatlan kooperáció Relatív kontraindikációk Szimptómás oszteoporósis vagy oszteopénia Pulmonektómia / volumenpótló eszköz esetén nem / Rendszeres szisztémás szteroid Polyrezisztens alsólégúti kórokozók, egyéb Burkholderia törzsek Súlyos malnutrició KONTRAINDIKÁCIÓK

39 V. Boussaud és. mtsai. Thorax 2008;63: TÚLÉLÉS B.CEPACIA G.III vs. non G.III

40 Infektológiai státusz Védőoltások (Szt. László kórház)

41 Szív-tüdő átültetés – dominó transzplantáció Bilaterális szekvenciális tüdőtranszplantáció Egyoldali tüdőátültetés Élő donor transzplantáció A TÜDŐÁTÜLTETÉS TÍPUSAI

42 1 éves követés5 éves követés ISHLT 2012 Indukciós kezelés /ATG, OKT3, IL2R antagonisták / P.os – iv. – p.os kezelés gyógyszerszint monitorozással IMMUNSZUPPRESSZIÓ

43 TÚLÉLÉS FELNŐTT-GYERMEK ISHLT 2012

44 TÚLÉLÉS - KORCSOPORTOK ISHLT 2012

45 A TÚLÉLÉS JAVULÁSA T.G. Liou és. mtsai. JAMA 2001;286:

46 Növekedés – növekedési hormon kezelés Infekciók - prevenció Gasztrointestinális problémák –DIOS, GOR Neurológiai komplikációk - RPES Hipertónia Diabetes mellitus Vesefunkció romlás Oszteoporózis Bronchiolitis obliterans szindróma Malignitások SPECIÁLIS GYERMEKKORI PROBLÉMÁK LTx UTÁN

47 Graft funkció monitorozása, infekció és rejekció korai diagnózisa, differenciáldiagnosztikája Képalkotók /mellkas Rtg, CT/ Laboratóriumi vizsgálatok /vérkép, nagylabor, gyógyszerszint, vírus-PCR/ Légzésfunkció Bronchoszkópia /BAL, TBB/ hó /hisztológia, tenyésztések, vírus-PCR/ A BETEGEK KÖVETÉSE

48 Krónikus kilökődés Vezető késői halálok, a túlélés legfontosabb meghatározója BOS – az obstruktív légzészavar mértéke Rizikótényezők -akut rejekciók -infekciók /CMV/ -felnőttkor -GOR? Terápia? BRONCHIOLITIS OBLITERANS SZINDRÓMA

49 Klinikum – bronchiolitis obliterans szindróma /BOS/ BOS 0 – FEV1>alapérték 90%-a, FEF25-75<75% BOS 0-p – FEV1:alapérték 80-90%-a, FEF25-75<75% BOS 1 – FEV1:alapérték 65-80%-a BOS 2 – FEV1:alapérték 51-65%-a BOS 3 – FEV1:

50 Poliklonális PTLD – benignus, korai lézió Monoklonális PTLD – malignus késői T,B lymphoma Rizikófaktorok – primer EBV infekció - CF - CMV infekció Malignitások gyakorisága az első évben 6,5 %, az ötödikben 8,2% Rendszeres mellkas röntgen és hasi UH (CT,MRI) Diagnózis hisztológia Terápia az immunszuppresszió mérséklése antivirális kezelés monoclonális antitest – antiCD20 citosztatikus terápia MALIGNITÁSOK

51 2005 óta 19 tüdőtranszplantáció 18 gyermeken 12 gyermek gondozása 2 gyermek posztoperatív szövődményekben exitált 1 gyermek retranszplantáció után exitált 1 gyermek CMV reaktivációt követő BOS, exitus 1 gyermeket elvesztettünk PTLD, sepsis miatt 1 gyermek felnőtt gondozásba került EREDMÉNYEK

52


Letölteni ppt "GYERMEKPULMONOLÓGIA Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések