Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyiri Lajos, ZINNIA Group Budapest, 2005. március 4. MTA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyiri Lajos, ZINNIA Group Budapest, 2005. március 4. MTA."— Előadás másolata:

1 Nyiri Lajos, ZINNIA Group Budapest, március 4. MTA

2 Európa kettős prés alatt Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása

3 Európa kettős prés alatt Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR EN)

4 Európa kettős prés alatt Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

5 Európa kettős prés alatt Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Európa népességének aránya a Föld lakosságán belül (%) Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR EN)

6 Európa kettős prés alatt Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens A 65 év feletti lakosság aránya teljes népességen belül Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR EN)

7 Európa kettős prés alatt Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR EN) Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában ( között, amikor mérték)

8 Mit vizsgálunk? III. Emberi erőforrások II. Finanszírozás I. Teljesítmény IV. Intézményi keretek

9 Teljesítmény •Publikációk száma •1 EURÓ-ra jutó publikációk száma

10 Teljesítmény Publikálási készség: jeles Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR EN)

11 Teljesítmény •Publikációk száma •1 EURÓ-ra jutó publikációk száma •1 főre jutó publikációk száma •Nobel díjasok száma (különösen a kémia, a fizika és az orvostudományok terén) •Hivatkozások száma (különösen a kémia, a fizika, az élet- és orvosi tudományok terén) •Gyenge hasznosítási mutatók Europe is good in turning euros into research, but bad at turning research into euros (K. Pavitt)

12 Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai Institute of Scientific Information Institute of Scientific Information (ISI) adatbázisa a magasan idézett kutatókról: •1981 és 1999 között megjelent 9 millió publikációt vettek figyelembe •5 millió kutató neve került bele az adatbázisba •A magas idézettség kritériuma: a legidézettebb 250 kutató az adott tudományterületen 20 év alatt – a legtöbbet idézett 5000 kutató

13 Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai 80% feletti az USA-ban kutatók aránya: 4 tudományterületen •Közgazdasági- és üzleti tudományok •Társadalomtudományok •Klinikai orvostudományok •Pszichológia, pszichiátria 60% feletti az USA-ban kutatók aránya: 11 tudományterületen •Környezeti és ökológiai tudományok •Immunológia •Mikrobiológia •Molekuláris biológia és genetika •Biológia és biokémia •Számítógéptudományok •Mérnöki tudományok •Anyagtudományok •Űrkutatás •Matematika •Geológia

14 Finanszírozás •A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)

15 Finanszírozás Ki és mennyit költ? Forrás: Towards a European Research Area, Science, Technology and Innovation - Key Figures ; European Commission, 2004

16 Finanszírozás •A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) •Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)

17 Japan Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 64,8 milliárd euró 1,2 B (1,9%) 1,3 B (0,7%) 15,2 B (14,6%) 11,5 B (6,2%) 1,5 B (1,4%) 0,4 B (0,6%) USA Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 185,3 milliárd euró EU Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 104,3 milliárd euró Forrás: Towards a European Research Area; Science, Technology and Innovation, Key Figures Finanszírozás Üzleti ráfordítások 200-ben Összes ráfordítás az adott régióban Ennek aránya a teljes ráfordításon belül

18 Finanszírozás •A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) •Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része) •A hatékony verseny hiánya európai szinten a K+F források elérése terén •A magán-alapítványok szerepe nagyon korlátos az alapkutatás terén

19 Emberi erőforrások •Oktatási rendszer magas színvonala •Jó kutatói képzési szint (az 1 főre jutó PhD hallgatók száma a legmagasabb) •1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma •Az iparban foglalkoztatott kutatók száma •Kutatói elvándorlás (brain drain) •Akadályok a kutatói mobilitás terén

20 Intézményi keretek •A kutatóegyetemek nagy száma •Kiválósági központok minden tudományterületen •Hagyományok az európai K+F együttműködésben (CERN, EMBO/EMBL, ESA, COST, EUREKA) •A nemzeti K+F programok közötti koordináció és együttműködés hiánya •Alacsony együttműködés az interdiszciplináris és a felfutóban levő területeken •A kritikus tömeg hiánya (főleg ott, ahol csak kisszámú kiválósági központ működik) •Kevésbé attraktív Európa a kutatók számára, mint az USA

21 Intézményi keretek (2) - - •Nagyon alacsony szintű az alapkutatás európai szintű támogatási rendszere •Kohéziós problémák (mind tematikailag, mind földrajzilag igen jelentősek az eltérések Európában)

22 Új versenyzők a pályán

23 Merre tovább, Európa?


Letölteni ppt "Nyiri Lajos, ZINNIA Group Budapest, 2005. március 4. MTA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések