Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Stresszfiziológia Növények és a stressz Készítette: Demeter Ibolya III. biológia-kémia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Stresszfiziológia Növények és a stressz Készítette: Demeter Ibolya III. biológia-kémia."— Előadás másolata:

1 Stresszfiziológia Növények és a stressz Készítette: Demeter Ibolya III. biológia-kémia

2 A növények is számtalan olyan terhelésnek vannak kitéve, melyek termelékenységüket, fejlődési lehetőségeiket korlátozzák:  szárazsági zónákban,  sós talajú területeken,  sarkvidékeken,  magashegységekben. Itt a növények számára kedvező feltételek csak rövid ideig, vagy egyáltalán nem állnak fenn. rövid ideig, vagy egyáltalán nem állnak fenn.

3 Különböző élettereken különböző stresszhatások érhetik a növényt 1. Trópusi óceánok: m-nél mélyebben hiányzik a fény, - tápanyagban szegények, - ezért az autotróf élőlények hiánya jellemző. 2. Szárazföldi területek : - a szárazföld egytizedén ember alakította kedvezőtlen körülmények, - máshol égtájbeli különbségek ( különböző klimatikus viszonyok, légzési optimum különbségek) jellemzőek.

4 Bizonyos korlátok között a növények képesek alkalmazkodni:  habitusukkal,  alakjukkal,  egyes organellumaikkal,  anyagcsere folyamataikkal,  leveleik alakjának megváltoztatásával. Tehát a növények élőhelyeik különleges feltételei között is képesek növekedni, fejlődni.

5 A stressz meghatározása 1. Stressz fogalma: a megterheléssel járó sokféle helyzet, mely helyzetek egy adott szervezetben a normális viselkedéstől eltérő viselkedéshez vezetnek. 2. A stressz jelentése: - bizonyos nyelveken nyomást, feszültséget jelent, - bizonyos nyelveken nyomást, feszültséget jelent, - először a fizikában alkalmazták, - először a fizikában alkalmazták, - a köznyelvben fokozott megterhelés és ennek hatása a szervezetre, - a köznyelvben fokozott megterhelés és ennek hatása a szervezetre, - orvosi-, pszichológiai-, szociológiai meghatározás is. - orvosi-, pszichológiai-, szociológiai meghatározás is. 3. Stresszor fogalma: a környezet azon eleme, amely a növény fiziológiájában olyan változást okoz, ami élettani alkalmazkodást eredményez.

6

7 A stressz fogalmának meghatározása  Aspecifikus reakció: a stresszortól függetlenül mindig azonosan zajlik le.  „Selye-féle” magyarázat: a stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a test aspecifikus reakciója mindenfajta igénybevételével szemben.  „Tischler- féle” magyarázat (1984): a stressz a normálistól eltérő olyan helyzet, amely az élőlényt megterheli, de az életét közvetlenül nem veszélyezteti.  „Larcher- féle” magyarázat (1987): a stressz olyan terheléses állapot, amelyben a növénnyel szembeni fokozott igénybevétel a funkciók kezdeti destabilizációját követően egy normalizálódáson át az ellenállóság fokozódásához vezet, majd a tűréshatár túllépésekor tartós károsodást, vagy akár pusztulást is okoz.

8 Stressztényezők 1.Természetes tényezők: A természeti környezet spontán, de hírtelen, vagy A természeti környezet spontán, de hírtelen, vagy szélsőséges megváltozásai (pl. :nagy fényintenzitás, hőhatás, vízhiány, ásványi tápanyagok hiánya, alacsony hőmérséklet, hirtelen fagy, nagy sókoncentráció, stb.) 2. Antropogén tényezők: Pl. : herbicidek, légszennyező anyagok, savas esők, talajsavanyodás, toxikus nehézfémek feldúsulása, fokozott UV- sugárzás stb. 3. Abiogén és biogén hatások: Utóbbiak közé tartoznak a növények parazitái (vírusok, baktériumok, gombák), de ide soroljuk az állatok rágása által okozott stresszeket is.

9 A stresszhatás intenzitása 1.Gyenge stressz: - aktiválhatja a sejtanyagcserét, - aktiválhatja a sejtanyagcserét, - fokozhatja a növény fiziológiai aktivitását - fokozhatja a növény fiziológiai aktivitását - nem okoz semmiféle károsodást még hosszabb időtartamon át haladva sem - nem okoz semmiféle károsodást még hosszabb időtartamon át haladva sem - ilyen hatása van számos növekedésgátlónak és anyagcsereinhibitornak, melyek kis koncentrációban serkentő hatásúak. - ilyen hatása van számos növekedésgátlónak és anyagcsereinhibitornak, melyek kis koncentrációban serkentő hatásúak. 2. Erős stressz (distressz): - egyes anyagok nagyobb koncentrációban viszont károsítják az anyagcserét, csökkentik a növény aktivitását, korai öregedést okoznak, sőt a pusztulást is kiválthatják. - egyes anyagok nagyobb koncentrációban viszont károsítják az anyagcserét, csökkentik a növény aktivitását, korai öregedést okoznak, sőt a pusztulást is kiválthatják.

10 A stressz szakaszai A stressz szakaszai  vészreakció  ellenállás stádiuma  kimerülés

11 A stressz szindróma

12 A stresszválasz 1. Növényi stresszorok:  Természeti: erős fény, szárazság, hőség, tápanyaghiány, alacsony hőmérséklet, sebzés, UV-A, UV-B sugárzás.  Biotikus: rovarok, patogének, elicitorok, baktériumok, gombák, vírusok.  Antropogén: herbicidek, légszennyezők, nehézfémek, savas esők.

13

14 1. hatás eltűrése: A növény gyenge stressz esetén képes a stressz nélküli állapothoz hasonló, magas anyagcsere aktivitást fenntartani, súlyosabb stressz esetén pedig csökkentett aktivitással működni és biztosítani a túlélést. 2. hatás kikerülése: Exogén intenzitású vagy tartalmú stressz hatás esetén az anyagcsere aktivitás úgy lecsökken, hogy a növény egy nyugvó, alvó állapotba kerül. 3. kijavítás (reparáció): A stresszor hatására bekövetkezett károsodások kijavítását jelenti, ez biztosítja a túlélést maradandó károsodások nélkül. 2. A stresszor hatására adott növényi válasz:

15 3. A szignáltranduszkció

16 4. A jel továbbítása a membránban A G-proteinek (GTP-kötő fehérjék) összessége jelenti a membránban lokalizált állapotot.  a G-proteinek számos folyamat szabályozásában játszanak szerepet.  heterotrimer G-proteinek: általában három alegységből állnak, a membránban inaktív formában GDP-t kötnek meg.  kis méretű G-proteinek: szerkezete emlékeztet a heterotrimer G-proteinek ά-alegységére, amennyiben mind a GTP- kötő, mind a GTP-áz helyet tartalmazzák, génjeik pedig a megfelelő konszenzus szekvenciákkal rendelkeznek.  Arabidopsis thaliana: a legrészletesebben ismert növényi G-protein, egy α-alegységből áll.

17 5. Jeltovábbítás a sejten belül  kálcium- ion:  a citoplazmában található  mennyiségének növekedése számos folyamatra hat  másodlagos hírvivő  jazmonsav:  másodalgos hírvivő  JA származéka: metiljazmonsav ( MeJA )  inozitol-foszfatidok:  kalciumionok citoplazmába való áramlását idézi elő  a membrán külső felszínén lévő receptorok indítják el a folyamatot

18 6. Elektromos jeltovábbítás Az elektromos potenciálváltozások szerepét egy sor növényi mozgással kapcsolatban már igazolták, míg a stresszhatásokra adott növényi válasz és potenciálváltozások kapcsolata csak a legutóbbi időkben igazolódott.  paradicsomban lánggal előidézett sebzési stressz: Az adott levélben előidézett stresszhatás enzimindukciót idéz elő a fiatalabb levélben.

19  az mRNS-szint növekedését mindig potenciálváltozás kíséri.  a sebzési stressz minden esetben akciós potenciált vált ki a levelekben.  az elektromos kezelés minden esetben akciós potenciált idéz elő a kezelési felület közelében.  az akciós potenciál a floem élő sejtjein, mint tovaterjedő ingerület halad végig.  az elektromos jelátvezetés potenciálváltozásai általában rövidebb időn belül alakulnak ki, mint a kémiai/biokémia transzdukció okozta anyagcsere-változások.

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Stresszfiziológia Növények és a stressz Készítette: Demeter Ibolya III. biológia-kémia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések