Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Betegvizsgálat Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Betegvizsgálat Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése."— Előadás másolata:

1 Betegvizsgálat Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése

2 Az elsõ észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külsõ körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése. Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély. A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie: - szükséges-e a segítsége - külsõ veszély fennáll-e - a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetõségére - észlelhetõek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul

3 Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzõje, hogy aránylag könnyen felismerhetõek. Riasztó tünetek: - eszméletlenség - légzészavar - erõs vérzés vagy fájdalom - sápadt, verejtékes bõr - görcsroham - terjedõ bénulás - bármely tünet agresszív behatás nyomán

4 Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése A jellemzõ tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhetõ (pl. bõ vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány). A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyû meghatározással csoportosíthatjuk. Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erõsen vérzõ, valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendõ, akinek nagy fájdalma van, valamint a koponya- és mellkas sérültek. A könnyû sérültnek nincs tûrhetetlen fájdalma, sem erõs vérzése, és a tudata tiszta.

5 . Az oxiológiai kórfolyamatok jellemzése, a sürgősség fogalma, fokozatai Az oxiológia körébe tartozó kórképekre jellemző, hogy: hirtelen kezdetűek ("akuitás"); hangsúlyozottan folyamat jellegűek (.,processzivitás"); súlyosbodók (progresszivitás).

6 Hirtelen kezdet…. A hirtelen kezdet kóroki tényezői a következő csoportokba sorolhatók: Agressziók (trauma, mérgezés, hőártalom stb.) A nyilvánvalóan külső hatás nyomán azonnal vagy hosszabb-rövidebb idő elteltével jelentkeznek a kórjelző tünetek. Akutan ható belső kórtényezők keltette tünetek is általában hirtelen fejlődnek ki. Gyakori, hogy a kóresemény (például szívinfarctus) és az általa előidézett működészavar (például cardiogen shock) tünetei egybeolvadnak; esetleg az utóbbiak dominanciája miatt az alapfolyamat - átmenetileg - rejtve marad. Idült és/vagy rejtetten zajló folyamatok akut szövődményei elfedhetik az alapfolyamatot. Gyakran epizód jellegűek, sokszor önmagukban is progresszívak, így megítélésük nemegyszer az alapfolyamattól független.

7 Folyamat…. A folyamat jelleg tartalma, hogy a hirtelen kifejlődött kórképek viszonylag gyorsan zajló kórfolyamatokhoz vezetnek. Lehetnek reverzíbilisek és progresszívak Az oxiológiában e folyamatok kapcsán csak annyiban beszélhetünk állapotról, amennyiben egy-egy eseménysoron belül viszonylag tartósan ugyanaz a tüneti kép, vagy ha a mégoly gyorsan zajló folyamat pillanatképét rögzítettük egy-egy vizsgálattal. Döntő, hogy tartsuk számon a folyamatjelleget, és a tüneti képet - akár tartóssága ellenére is - prognosztikailag értékeljük.

8 Súlyosbodás…. A súlyosbodás azt fejezi ki, hogy az akut kórfolyamat nemcsak időben, hanem a folyamat mélységében" is előrehalad. Az alapfolyamathoz rendszerint több mellékfolyamat csatlakozik; ezek egymásra hatva, circulus vitiosusként súlyosbítják a képet. A kezdet után hamarosan romlik a beteg állapota; a patológiás történés magára hagyva - de gondos kezelést feltételezve is - rontja a beteg életkilátásait.

9 Sürgősség értelmezése A sürgősség értelmezése. Ami életveszélyes, nem mindig sürgős. Az orvosi gondolkodás azt nevezi életveszélyesnek, amiben a reverzibilitásnak legalább esélye van. Az infaust kórfolyamatokat - a beavatkozás esélytelensége miatt - nem jelöljük életveszélyesként. (A gyakorlatban persze egy akut szituációban rövid idő alatt rendkívül bizonytalan a reverzibilitás megítélhetősége.) Ami sürgős, nem mindig életveszélyes, illetve súlyos (például görcsös fájdalom, heves szédülés).

10 Sürgősség fokozatai A leírt gondolatmenet szerint a sürgősség alábbi fokozatai különíthetők el: Életveszély: a sürgősség nem szorul indoklásra. Szervi károsodás veszélye: hypertoniás krízis, glaucomás roham, luxált ízület stb. Szubjektíve tűrhetetlen állapot (.,szenvedés"): bármilyen nehezen elviselhető szubjektív érzés. Leggyakoribb és szélsőséges példája a fájdalom: epegörcs, vesegörcs, migraine-es roham; de lehet egyéb, nem fájdalmas panasz, például forgó jellegű szédülés (Meniére- syndroma), szorongás stb. Veszélyeztető magatartás (schizophren hallucinosis). A környezetre nézve tűrhetetlen állapot (például színház nézőterén hysteriás roham). Az oxiológiai kórképek hirtelenségének, processzivitásának, progresszivitásának jelentőségét szintetizáló nélkülözhetetlen fogalom az időfaktor. Olyan - elvi - szorzószám, amely a konvencionális egységben mért időt az adott kórfolyamat dinamikájához igazítja, ezzel egy adott kórfolyamat zajlássebességét fejezi ki.

11 Időfaktor…. Példaképpen vizsgáljuk meg Különböző kórfolyamatokban az ötperces időtartam jelentőségét: Klinikai halálban végtelenül hosszú, mert túl van a reverzibilitás határán. Arteriás vérzésben (nagy ér sérülésekor) beavatkozás nélkül a túlélhetőség felső határa lehet. Asthma cardialéban veszélyesen hosszú, a beavatkozás nélkül igen valószínű állapotromlás miatt. Heveny szívinfarctusban aggasztóan hosszú, tekintettel a bármikor bekövetkezhető kamrafibrillatióra. Vesegörcsben a beteg ellátás nélkül hosszúnak találja, de a folyamat szempontjából nincs jelentősége. Pneumoniában szubjektíve és objektíve egyaránt elhanyagolható.

12 Időfaktor….. Az időfaktor kifejezést világszerte gyakran használják más értelmezésben: az idő mint a beteg sorsát meghatározó egyik alapvető tényező szerepének hangsúlyozására. Az általunk használt értelmezés jellegzetesen magyar (a fogalom Gábor Auréltól származik), másutt nem terjedt el, ennek ellenére nem mellőzzük, szemléletalakító hasznossága miatt. Az oxiológia szemlélete szerint az időveszteség nem pusztán és nem is elsősorban gyorsasággal, hanem a betegség zajlásához alkalmazkodó beavatkozásokkal hidalható át. Könnyen belátható, hogy sem a helyszínre érkezés, sem a beteg kórházba szállítása nem gyorsítható tetszőlegesen.

13 Időfaktor…. Le nem mondva az ésszerű sietségről, tudnunk kell, hogy számos esetben (klinikai halál, légúti elzáródás, arteriás vérzés, tüdővizenyő stb.) egyedül a helyszíni ellátás adhat esélyt a beteg életben maradásához, illetve szervi károsodásai elkerüléséhez. Nyilvánvaló, hogy a helyszíni ellátás a szállítás biztonságát és a definitív gyógyulás esélyeit javítja. A sürgősségi ellátás igényét az azonosítatlan, ám hevenynek, illetve veszélyesnek tűnő betegség vagy az ellátásra alkalmatlan helyen felmerült heveny kórfolyamat támasztja. A sürgősségi ellátás igénye csökken vagy megszűnik az időfaktor csökkentésével, a beteg állapotának stabilizálásával, és átadja helyét a sürgős vagy a szokványos orvosi ellátásnak.


Letölteni ppt "Betegvizsgálat Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések