Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 zene vs. egyházzene  Musica sacra  Jellemzők  „története”  virágkora 1600-1800  Képviselők  Kitekintő  következtetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " zene vs. egyházzene  Musica sacra  Jellemzők  „története”  virágkora 1600-1800  Képviselők  Kitekintő  következtetés."— Előadás másolata:

1

2  zene vs. egyházzene  Musica sacra  Jellemzők  „története”  virágkora  Képviselők  Kitekintő  következtetés

3 A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.

4  A világi zene ellentéteként használatos fogalom  Három egymással érintkező területet jelöl a kifejezés: 1. Musica religiosa= vallásos zene 2. Egyházias zene = az egyházi kivánalmaknak megfelelő 3. Liturgikus zene = legszorosabb értelemben vett egyházi zene, a liturgia szerkezetéből kifejlődött, azzal összhangban álló, elsősorban vokális zene, a liturgia lényges, integráns részének tekinthető, melynek Isten dicsőségét és a hívek épülését kell szolgálnia.

5  Szent  Egyetemes  Művészileg értékes

6 1. a lit. tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő 2. objektív jellegű, Isten igéjének és a lit. "üzenetének" hordozására alkalmas, s nem egyén v. csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő 3. akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ. Ezt az eszményt legtökéletesebben a gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyh. más zenék létjogosultságát nem tagadva egészen sajátjának tekint, lit-jában első helyre tesz, s minden más szt zene számára mintának állít. Ugyanilyen helyet foglalnak el a K-i egyh-akban saját hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. lit. ének

7  Az egyh. zenéje eredetileg elénekelt liturgia. Isten Igéjét kellett megfelelően megszólaltatnia, úgy, hogy annak minden szava, nyelvtani szerkezete, tagolása akusztikusan megvalósuljon, mégpedig a lit. helyzeteknek megfelelően más-más zenei műfaj törv-ei szerint.  Az ősker. lit. ének nem betét volt a szert-ban, hanem mintegy magából a lit-ból nőtt ki, attól el nem szakadt.

8  Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat. egyh-on belül minden nagy egyh. központ saját maga alakította ki repertoárját, így beszélünk pl. órómai, beneventói, milánói (ambrozián), hispániai (mozarab), gallikán stb. lit. énekről.  Többszólamúság: 13/14 sz. + gazdagabb közösségek orgonát építettek

9 1. Monteverdi tündöklése: Ave Maris Stella… (A kereszténység zenéje 86. oldal) 2. Heinrich Schütz: Die Himmel erzählen die Ehre Gottes 3. Johann Sebastian Bach: Jesu meine Freude

10  A gregoriantol a gospelig: ószövetség.korai kereszténység, szerzetesrendi hagyományok, egyházi szertartások zenéje, gregorián vs. Polifónia, reformáció zenéje, taise….

11


Letölteni ppt " zene vs. egyházzene  Musica sacra  Jellemzők  „története”  virágkora 1600-1800  Képviselők  Kitekintő  következtetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések