Waldorf- pedagógia.

Az előadások a következő témára: "Waldorf- pedagógia."— Előadás másolata:

1 Waldorf- pedagógia

2 Az első Waldorf iskola a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak gyerekei számára jött létre, 1919-ben (innen a Waldorf-pedagógia elnevezés). A módszer atyja Rudolf Steiner, neves antropozófus,akit barátja, a cigarettagyár igazgatója bízott meg a gyerekek tanításával.

3 Steiner pedagógiai tanai és erre alapozott iskolakoncepciója az antropozófia embertanában gyökerezik. Ennek egyik legfontosabb gondolata, hogy az emberi létezés valódi lényege - aminek megragadása a nevelés alapvető feladata - nem fogalmazható meg kizárólagosan a materializmus eszközeivel. Az ember fizikai, földi léte nem választható el a születés előtti szellemi létezéstől - amivel megszakíthatatlan kapcsolatban áll - és ahová halála után, a fizikai test megszűnését követően újra visszatér.

4 Ebből követezően Steiner szerint az ember lénye négy alapvető, egymásra épülő rétegre és ezzel összefüggő fejlődési periódusra tagolódik: a) Az első szint - a materializmus emberfelfogása szerint az ember lényiségének egyetlen létező eleme - a fizikai test, amely az embert az élettelen, ásványi világgal teszi közössé. A fölötte elhelyezkedő magasabb létformák a szellemtudomány (antropozófia) segítségével közelíthetők meg: b) Ezek első szintje az élet - vagy étertest, amelyben az ember a növényekkel, állatokkal az alapvető életműködésében, a növekedésben és szaporodásában közös. c) Erre épül az érző vagy asztráltest, amely az érzelmi élet - fájdalom, temperamentum, ösztönök, szenvedélyek stb. - hordozója. d) A létezés - csupán az emberre jellemző - negyedik szintje az "Én test", az "Én" hordozója, általa válik az ember a földi létezés legmagasabb szintű formájává.

5 A nevelőnek, "a nevelés művészének" ezért nem kívülről kapott követelményeket, önkényesen meghatározott programokat kell a gyermekbe táplálnia, hanem az élet és az azt tükröző gyermeki természet leírásán alapuló fejlődési törvényszerűségeket kell figyelembe vennie.

6 Az ember korábban felvázolt létállapotaiban gyökerező lényegén alapszik az egyedfejlődés, ami négy alapvető hétéves periódusra bontja az embergyermek fejlődését: 0-7 év: a születéstől a fogváltásig tartó időszak legfőbb jellemzője a fizikai szervek kialakulásával függ össze. Ennek lényege a világ érzékszervi befogadásának, megtapasztalásának szükséglete. Ebben az életkorban a gyermek kritika nélküli utánzó lény, ezért kiemelt jelentősége van az ingergazdag környezetnek, a felnőtt által közvetített pozitív példaképnek, a nevelő őszinte derűjének, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetének év: a fogváltástól a serdülésig tartó időszak legfőbb jellemzője a gyermek példakövetése és az ehhez segítséget nyújtó - jó értelemben vett - tanári autoritás. Ebben a korban alakul ki a gyermek éntudata, ami azután majd világtudattá teljesedik év: a pubertáskor drámai testi átalakulásával veszi kezdetét a fejlődés harmadik szakasza, amelynek során kialakul az ifjú ember autonóm ítéletalkotása és a valódi fogalmi gondolkodás. A gyermek ebben a korban már nem utánoz, hanem értékrendet sajátít el év: az ifjúkor éveiben fejeződik be a fejlődés, ennek során következik be az emberi teljesség, a magasabb szintű emberi lélek kimunkálása.

7 „A waldorf iskolákat olyan családoknak ajánljuk, akik szívesen részt vállalnak egy nyugodt és derűs közösség építésében is.” A Waldorf iskolák erősen építenek a szülők részvételére. Havi rendszerességű „szülői esteken” osztják meg egymással tapasztalataikat, s a nevelésben partnerségre törekednek. Olyan szülőknek ajánlott Waldorf iskolába íratni gyermeküket, akiktől az sem áll távol, hogy együtt alkossanak, kiránduljanak, zenéljenek nemcsak gyermekükkel, de annak osztálytársaival és tanáraival is.

8 A fej, a kéz és a szív iskolája
Talán a legismertebb alternatív pedagógiai módszer a Rudolf Steiner által kidolgozott Waldorf-pedagógia. Elsősorban olyan oktatási rendszerként értelmezik, ami módszereket nyújt ahhoz, hogy a diákot eljutassa saját világnézetéhez, sorsához. Középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel. "Waldorfos” szülők szerint ezek az intézmények emberiek, élhetők, fokozatosan szoktatnak a nehézségekre. Fontosnak tartják, hogy az iskola és az otthon értékrendje nem kerül konfliktusba, hisz az apukákat és az anyukákat is bevonják a közösség életébe. A Waldorf-módszer a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, a művészi tevékenységeket a szellemi fejlesztéssel egyenrangúnak tartja. Tapasztalatokra épít, így a tanulóknak sok önálló feladatot és kutatómunkát adnak. Az oktatás "szakaszos" rendszerben zajlik, a közismereti tárgyakat három-négy hetes időtartamokban, a rendszerességet igénylő szakórákat (nyelv, zene, matematika) egész évben folyamatosan oktatják. Az osztályokat osztálykísérő, valamint személyre szóló, a tanuló által választott tutor, vagyis segítő, támogató tanár kíséri, akivel a diákok megoszthatják gondjaikat, örömeiket, akitől tanulmányi kérdésekben tanácsot kérhetnek. Osztályozás nincs, a tanulók munkáját szövegesen értékelik. A Waldorf-iskola 12+1 évfolyamos egységes iskola. A gimnáziumi képzés a tizenharmadik évfolyamig tart, a diákok az utolsó évben már kizárólag csak az állami érettségire készülnek.

9 A Waldorf-pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz. Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a művészeti, a zenei és kézműves képességek fejlesztése. Elsőtől nyolcadikig a közismereti tárgyakat az osztálytanító tanítja a főtanítás ideje alatt. Így a gyerekeknek ebben a fontos életszakaszban folyamatos kapcsolatuk van az általuk elismert és szeretett személlyel. A Waldorf iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak, a gyerekek az osztálytanító vezetésével maguk készítik el könyveiket”. A Waldorf-pedagógia a fej, a kéz és a szív együttes, egymásra építő művelését tűzi célul, olyan módszerek segítségével, melyek mindvégig a gyermekek fejlettségéhez, életkori szükségleteihez alkalmazkodnak. Az életkori sajátosságokat szem előtt tartva, a Waldorf iskolák önálló tanterv alapján dolgoznak. Lassabban tanítanak például írni-olvasni, s a Waldorf iskolába járó diákok egy évvel tovább járnak iskolába: a 13 évfolyamon készülhetnek fel az állami érettségire. A waldorfos diákok az első év végéig csak a nagybetűket tanulják meg, s az írást lassabban, rengeteg mozgásra alapozva sajátítják el. Így a lassabban haladók csak harmadik osztályra sajátítják el az írás-olvasást; viszont egészen biztosan stresszmentes körülmények között...

10 Tanulásszervezés - másképp!
A waldorfos gyermekek fejlődését nyolc éven keresztül kíséri az osztálytanító, aki a gyermekek legfőbb szaktanára is egyben. A diákok úgynevezett epochális, azaz korszakokra épülő rendszerben tanulják a főtárgyakat, az osztálytanító vezetésével. Ez azt jelenti, hogy a napi főtanítás (az első két óra) során kettő-négy héten át ugyanazt a tárgyat tanulják, majd egy újabb epochában egy újabb tárgyat. Mindez lehetőséget ad a nagy közös felfedezésekre, az ismeretekben való elmélyülésre, a megismerés nagy szellemi kalandjának megtapasztalására. A 9. évfolyamtól azután ezt a rendszert felváltják a szaktanárok által vezetett, sokunk iskolai tapasztalataira jobban emlékeztető tanórák. Ezzel párhuzamosan a diákok egyre több önállóságra építő feladatot kapnak, s a 12. év végén önálló „mesterművet” készítenek.

11 Köszönjük a figyelmet!!! 