Mikroszkópi mérések Távolságmérés (vastagságmérés) mikroszkóp segítségével - Krómozott munkadarabon a krómréteg vastagsága, - A szövetszerkezetben előforduló.

Az előadások a következő témára: "Mikroszkópi mérések Távolságmérés (vastagságmérés) mikroszkóp segítségével - Krómozott munkadarabon a krómréteg vastagsága, - A szövetszerkezetben előforduló."— Előadás másolata:

1 Mikroszkópi mérések Távolságmérés (vastagságmérés) mikroszkóp segítségével - Krómozott munkadarabon a krómréteg vastagsága, - A szövetszerkezetben előforduló zárványok méretei, - A dekarbonizálódott réteg vastagsága, stb. Tárgymikrométer képe a látómezőben Tárgymikrométer - 1mm hosszúságú 100 egyenlő részre osztott skála (egy osztástávolság 0,01mm) 1 mm Mérőokulár 20, 50 vagy 100 osztású üvegre karcolt skála, amely a mikroszkópi vizsgálatkor a látómező közepén jelenik meg. Egy osztástávolság függ a beállított nagyítástól, tehát ennek meghatározása (hitelesítése) a tárgymikrométer segítségével történik.

2 Mérőokulár osztásának hitelesítése tárgymikrométerrel
A csiszolat felületén azért tudunk méréseket végezni, mert az okulár skálájának képe ugyanazon optikai síkon képződik le. Lépései: - Az okulár skálájának képét élesre állítjuk. - A mikroszkóp tárgyasztalára helyezzük a tárgymikrométert és a képet a mikroszkóp finombeállítójával élesre állítjuk, majd a tárgyasztal mozgatásával a két skálát egymás mellé állítjuk (ábra). Megkeressük a fedésbe eső vonalakat és meghatározzuk a mérőokulár osztásértékét. Pl. az ábra alapján 80 mérőokulár osztásnak a tárgymikrométeren 20 osztás azaz 0,2mm felel meg, így egy mérőokulár osztás az alábbi távolságnak felel meg: - A hitelesítést a nagyítás változtatásakor újból el kell végezni. tárgymikrométer 10 20 30 40 50 60 70 80 mérőokulár 10 20 30 40 50 60 70 80 Lemezgrafit vastagsága: d=5·0,0025=0,0125mm

3 Szemcsenagyság mérése
a) A szemcsék méretének egyedi mérése: Kellő számú szemcsének (min. 100db) két egymásra merőleges méretét megmérjük, és ebből számítjuk ki az átlagos szemcseméretet. b) A szemcsék méretének meghatározása számlálással: - A látómező területén megszámláljuk a szemcséket (n), a látómezőbe teljes területével be nem eső szemcséket fél szemcsének kell tekinteni. A szemcsék átlagos átmérőjét a területek egyenlősége alapján határozzuk meg. Ha a látómező átmérőjét (D) tárgymikrométerrel meghatároztuk, a szemcsék átlagos átmérője a következőképpen számítható (a területek egyenlősége alapján, a terület kör): Két egymásra merőleges irány mentés megszámláljuk a szemcséket (n1, n2).

4 c) Összehasonlítás szemcsenagyság etalonnal
A szemcsenagyság etalon lehet szövetkép etalon vagy méhsejt etalon. Két fajtája van: a mikroszkópra szerelhető, vagy az MSZ 2657 által megadott képsorozat. Az összehasonlítást az etalonon megadott nagyítás mellett kell elvégezni (100X). A szemcsejellemzők a fokozatszám alapján táblázatból, vagy számítással határozhatók meg. Első fokozathoz tartozó szemcsenagyságnál 1mm2-re 16 db szemcse jut. Az egy négyzetmilliméterre jutó szemcsék számát (S) a következő összefüggéssel kapjuk (n a fokozatszám):

5 A szövetelemek mennyiségének meghatározása
- A mérés folyamán a térbeli viszonyokat síkbeli illetve vonalmenti eloszlásra vezetjük vissza. b) Rosiwal – féle lineáris mérés - A nagyított csiszolatképen egy indexvonalat jelölünk ki (S – ált. 100 egységnyi). Meghatározzuk, hogy az indexvonalnak összesen mekkora hossza halad át a mérendő szövetelem szigetén. Ha az indexvonal a szemcsehatár mentén halad, akkor annak a szakasznak csak a felét vesszük figyelembe. a) Planimetrálás: - Az ötvözet szövetképét kellő nagyítás mellett le kell fényképezni. - A szemcsék területét planiméterrel határozzuk meg.