Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságszociológia 2009. Polányi Károly A Gazdaság mint intézményesített folyamat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságszociológia 2009. Polányi Károly A Gazdaság mint intézményesített folyamat."— Előadás másolata:

1 Gazdaságszociológia 2009

2 Polányi Károly A Gazdaság mint intézményesített folyamat

3 „Gazdasági” Szubsztantív (emberi, empirikus gazdaság) Formális (formális gazdaság)

4 GAZDASÁG SZUBSZTANTÍV FORMÁLIS Racionális cselekvés Formális ökonómia Ökonómiai analízis Folyamat/mozgás elhelyezés elsajátítás Intézményesítés ReciprocitásRedisztribúcióÁrucsere

5 A „gazdasági" kifejezés formális és szubsztantív jelentései Formális jelentés: haszonmaximalizáló cselekvés Szubsztantív jelentés: minden tevékenység, amely az anyagi létfenntartás eszköze

6 Formális jelentés Racionális cselekvés eredménye. Racionális cselekvés: eszközválasztás meghatározott cél eléréséhez (nem a cél vagy az eszköz racionálisak, az egyeztetésük folyamata) Formális ökonómia: olyan választási helyzet, mely az eszközök elégtelenségéből adódik, feltétele: 1. Eszközök végessége, elégtelensége (ritkasági posztulátum) 2. A választás motivációja az eszközök elégtelensége (elégtelenségi posztulátum)

7 Formális jelentés A választást az elégtelenség diktálja,, ha: 1. Az eszközöknek több mint egy felhasználási módja van 2. A célokat rangsorolhatók

8 Formális jelentés Ökonómiai analízis: a formális ökonómiának egy meghatározott típusú gazdaságra, a piaci rendszerre való alkalmazása ahol: a gazdaság intézményekben testesül meg (piac) az individuális döntések az összefüggő mozgások kiindulópontjai  ökonómiai folyamat

9 Szubsztantív jelentés Ember és a környezet közti kölcsönhatás intézményesített folyamata Ember és a környezet közti kölcsönhatás intézményesített folyamata Szükségletkielégítő anyagi eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja Szükségletkielégítő anyagi eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja Nem a választás szükségessége áll mögötte Nem a választás szükségessége áll mögötte

10 Intézményesített folyamat Folyamat (=mozgás) lehet: 1.Elhelyezés (fizikai jellemzők változnak, vagy térbeli helye): szállítás, termelés A fogyasztó szempontjából vett hasznosság szerint: alacsonyabb rendű javak (termelési javak, csak más javakkal való kombinációjuk elégíti ki a szükségleteket) magasabb rendű javak (fogyasztási javak, közvetlenül fogyaszthatók

11 Intézményesített folyamat 2. Elsajátítás (tulajdonviszonyban történik változás): tranzakció, rendelkezés Minden eset, ami a javak forgalmára vagy (személyek közötti tranzakció) a javak forgalmára vagy (személyek közötti tranzakció) adminisztrációjára vonatkozik (egyoldalú tranzakció)

12 Intézményesített folyamat A társadalmi tevékenységeket annyiban nevezhetjük gazdaságinak, amennyiben részei a gazdasági folyamatnak. A társadalmi intézményeket annyiban nevezhetjük gazdaságinak, amennyiben gazdasági tevékenységek összpontosulnak bennük.

13 Intézményesített folyamat Gazdasági folyamat intézményesítése: egységet és stabilitást ad a folyamatnak, meghatározott funkcióval bíró struktúrát teremt, megváltoztatja a gazdasági folyamat helyét a társadalomban….

14 Integrációs formák Reciprocitás: szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgás Redisztribúció: egy központ felé irányuló, majd e központból kiinduló elsajátítási mozgás Árusere: oda-vissza mozgások, amelyek a piaci rendszer személyei között zajlanak

15 Integrációs formák Integratív hatásuk meghatározott intézményes berendezkedések - szimmetrikus szervezetek, centrális pontok és piacrendszerek - jelenlétén alapul, nemcsak személyek közti kapcsolatot ír le, hanem társadalmi környezet is kell a megvalósulásához.

16 Integrációs formák Reciprocitás a szimmetria nem korlátozódik a dualitásra a szimmetria nem korlátozódik a dualitásra hatóerejét növeli, hogy képes alárendelt módszerekként mind a redisztribúciót, mind az árucserét alkalmazni hatóerejét növeli, hogy képes alárendelt módszerekként mind a redisztribúciót, mind az árucserét alkalmazni megvalósítható úgy is, hogy az emberek meghatározott redisztributív szabályok szerint megosztják a munkát, pl. amikor „sorjában" végzik megvalósítható úgy is, hogy az emberek meghatározott redisztributív szabályok szerint megosztják a munkát, pl. amikor „sorjában" végzik előfordulhat, hogy reciprocitást a rögzített egyenértékek cseréje biztosítja előfordulhat, hogy reciprocitást a rögzített egyenértékek cseréje biztosítja Példák: Thurnwald: az új-guineai bánarók házasodási rendszere Malinowski: Trobriand-sziget kula-kereskedelem

17 Integrációs formák Redisztribúció javak egy kézben összpontosulnak javak egy kézben összpontosulnak gyakran a talaj és éghajlati különbségek vagy időbeni eltérések (pl. aratás és fogyasztás időpontja közti különbség) okaként alakul ki gyakran a talaj és éghajlati különbségek vagy időbeni eltérések (pl. aratás és fogyasztás időpontja közti különbség) okaként alakul ki az elosztás módját a szokás, a törvény vagy ’ad hoc’ központi döntés szabályozza az elosztás módját a szokás, a törvény vagy ’ad hoc’ központi döntés szabályozza alkalmas arra, hogy tetszőleges szintű és szilárdságú csoportokat integráljon, minél zártabb az egység, annál változatosabb lesz a belső tagozódás alkalmas arra, hogy tetszőleges szintű és szilárdságú csoportokat integráljon, minél zártabb az egység, annál változatosabb lesz a belső tagozódás a feudalizmus mindenütt együtt jár a redisztribúció valamilyen rendszerével a feudalizmus mindenütt együtt jár a redisztribúció valamilyen rendszerével

18 Integrációs formák Csere A csere 3 típusa: 1. személyek közti helyzetcsere 2. elhelyezési mozgás (operacionális csere): térbeli hely megváltoztatása 3. a csere mint elsajátítási mozgást, melynek arányai vagy eleve meghatározottak (decizionált csere), vagy alku függvényei (integratív csere) ha eleve meghatározott arányokat követő cseréről van szó, a gazdaságot azok a tényezők integrálják, amelyek rögzítik ezt az arányt, nem pedig a piaci mechanizmus

19 Integrációs formák hogy az árucsere integratív legyen, a partnerek viselkedésének egy ár meghatározására kell irányulnia, amely mindegyikük számára olyan kedvező, amilyenné csak tenni tudja hogy az árucsere integratív legyen, a partnerek viselkedésének egy ár meghatározására kell irányulnia, amely mindegyikük számára olyan kedvező, amilyenné csak tenni tudja piaci gazdaság csak a piaci társadalomban létezhet piaci gazdaság csak a piaci társadalomban létezhet a piac vezető gazdasági erővé válása attól függ, hogy mennyire mobilizálta a földet, az élelmiszereket az árucsere, s milyen mértékben vált a munka a piacon szabadon vásárolható áruvá a piac vezető gazdasági erővé válása attól függ, hogy mennyire mobilizálta a földet, az élelmiszereket az árucsere, s milyen mértékben vált a munka a piacon szabadon vásárolható áruvá

20 Integrációs formák Az integrációs formák nem képviselnek fejlődési „szakaszokat". Az integrációs formák nem képviselnek fejlődési „szakaszokat". A törzsi társadalmak egyszerre gyakorolják a reciprocitást és a redisztribúciót. A törzsi társadalmak egyszerre gyakorolják a reciprocitást és a redisztribúciót. Az archaikus társadalmak túlnyomóan redisztributív jellegűek, bár bizonyos mértékig teret adhatnak az árucserének és a reciprocitásnak is Az archaikus társadalmak túlnyomóan redisztributív jellegűek, bár bizonyos mértékig teret adhatnak az árucserének és a reciprocitásnak is A piacok a megelőző emberi történelem sohasem rendelkeztek olyan territoriális kiterjedtséggel és intézményrendszerrel, amelyet a XIX. századi piacéhoz lehetne hasonlítani. A piacok a megelőző emberi történelem sohasem rendelkeztek olyan territoriális kiterjedtséggel és intézményrendszerrel, amelyet a XIX. századi piacéhoz lehetne hasonlítani. A korlátozott piaci definíciók egyre alkalmatlanabbak a gazdaság társadalomtudományos vizsgálatának céljaira.  a gazdaság formális és szubsztantív meghatározása A korlátozott piaci definíciók egyre alkalmatlanabbak a gazdaság társadalomtudományos vizsgálatának céljaira.  a gazdaság formális és szubsztantív meghatározása

21 Mark Granovetter A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: A beágyazottság problémája

22 „A közgazdaságtan arról szól, hogyan döntenek az emberek, a szociológia szerint viszont nincs választási lehetőségük” (Duesenberry)

23 Alaptételek 1.A cselekvés mindig társadalmilag meghatározott és nem lehet kizárólag egyéni motívumokkal megmagyarázni 2. A társadalmi intézmények kialakulása nem automatikus, hanem „társadalmilag megformált”.

24 Nézetek Szociológusok, antropológusok, történészek: A piac előtti társadalmakban a gazdasági cselekvés beágyazott volt, a modernizációval ez sokkal függetlenebbé vált, itt már a gazdasági tranzakciókat az egyéni nyereségre való racionális törekvés határozza meg. Közgazdászok: Smith: az ember létezik egy hajlam a cserélgetésre, az emberek munkaköltségeik arányában cserélték áruikat.  új intézményi gazdaságtan: a viselkedést racionális, önérdekeiket követő egyének cselekvéseként értelmezi

25 Az emberi cselekvés alul- és túlszocializált felfogásai Túlszocializált: a szociológusok hajlamosak úgy tekinteni az embert, mint aki automatikusan követi az elfogadott viselkedési normákat Alulszocializált: Parsons utilitarista hagyománya,a társadalmi hagyományok teljes figyelmen kívül hagyása Közös pont: atomizált szereplő

26 Beágyazottság és gazdasági cselekvés egyéni gazd-i cselekvés: egyének által megállapított szükségletek kielégítésére irányuló cselekvés a szűkösség körülményei között (Weber) gazdasági eredmények: az egyéni cselekvés szabályszerű következményei gazdasági intézmények: összetettebb cselekvések eredményei, azt mutatják meg, hogyan kell a dolgokat megtenni

27 Beágyazottság és gazdasági cselekvés Beágyazottság: a gazd-i cselekvést, eredményeket és intézményeket befolyásolják a cselekvők személyes kapcsolatai és a kapcsolatháló szerkezete (relációs és strukturális szempont) fontos tényezők: diádok atomizáció szerepének tisztázása (páros kapcsolatok csak a struktúra részeként értékesek igazán) időbeliség szerepét sem szabad leegyszerűsíteni: képesek vagyunk hosszú időre elraktározni múltbeli kapcsolataink részleteit, és különösen azok érzelmi tónusát

28 Beágyazottság és egyéni gazd-i cselekvés Relációs beágyazottság: közvetlen hatásai vannak, kapcsolat története, elvárások befolyásolják pl. munkás és felettese viszonyát nemcsak a munkamegosztásból adódó szerepek, hanem a kettejük közötti személyes kapcsolat is befolyásolja Strukturális beágyazottság: kevésbé közvetlen, pl. egy munkás könnyebben tarthat fenn jó kapcsolatot egy olyan főnökkel, akinek a többi munkással is jó viszonya van Minél sűrűbb (sok kapcsolat van) egy ilyen hálózat, annál nagyobb hatást fejthet ki az egyénre, annál magasabb a bizalom szintje, szankcionálás lehetősége.

29 Beágyazottság és gazd-i eredmények Egyének gazdasági cselekvései összegződhetnek oly módon, hogy a nagyobb gazdasági eredményeket vagy intézményeket eredményezzenek Eredmény függ: Azoknak a kapcsolatoknak a tartalmától és szerkezetétől, amelybe az adott cselekvés beágyazódik

30 Beágyazottság és gazd.-i eredmények Példák: Baker: részvénypiacok Okun: vevőköri-piacok, ragadós árak Reder: kiegyenlítő bérkülönbségek

31 Beágyazottság és gazd.-i eredmények A gazdaság cselekvések beágyazottsága tehát strukturálódhat úgy, h. hatástalanná teszi és korlátozza az egyéni cselekvéseket, így azok sohasem hoznak létre nagyobb eredményeket, vagy felerősíthetik és összefűzhetik ezeket a cselekvéseket, mint amikor a hálózatok átszelik az egyes vállalatok határait.

32 Beágyazottság és gazdasági intézmények Hogyan formálódnak a vállalatok, és hogy maradnak életben? Ahol nincs meg ez a beágyazottság, valamint elsődlegesen profitmaximalizálók a szereplők - alulszocializált modell - ott bizalomhiány lép fel, mely akadályozza a vállalatok kialakulását.

33 Beágyazottság és gazdasági intézmények Pl.1:Indonézia - segélyszervezetekké válnak a vállalatok, könnyen létrejönnek, de túlnőnek a hatékonyság szintjén, a helyi közösség érdekeit az üzlet elé helyezik Pl.2:Kína - felülkerekednek ezen a 2 problémán, alacsonyabb ktg-eket érzékelnek, mert szorosan összetartó csoportjaikban a bizalom igen magas szintű Általánosabban bármely történelmi vagy politikai környezetben, ahol sikeresen jöttek létre a vállalatok, e siker megköveteli a bizalom és nem gazdasági természetű követelések kettős problémájának a tárgyalását.

34 Beágyazottság és gazdasági intézmények További példák: Holding-forma és a gyenge kötések ereje Értelmiségi szakmák kialakulása

35 Következtetések G. tagadja, hogy a gazdasági problémák egy adott készlete vagy egy adott technológia feltétlenül ilyen vagy olyan egyéni, szervezeti vagy intézményi megoldásokat követel. G. azt állítja, hogy az eredmények jelentősen különböznek ugyanazon gazdasági problémáknak és technológiáknak esetén is, ha a társadalmi struktúra, az intézmények története és a kollektív cselekvés eltérő. G. szerint a gazdasági intézmények társadalmi megformálásának számbavétele hozzájárulhat a kidolgozottabb dinamikus elméletek kialakításához.

36 Köszönöm a figyelmet! További szép napon!


Letölteni ppt "Gazdaságszociológia 2009. Polányi Károly A Gazdaság mint intézményesített folyamat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések