Gazdaságszociológiai alapfogalmak Csere, piac, munkareőpiac.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságszociológiai alapfogalmak Csere, piac, munkareőpiac."— Előadás másolata:

1 Gazdaságszociológiai alapfogalmak Csere, piac, munkareőpiac

2 A gazdaságszociológia tárgya A gazdasági folyamatok (termelés, csere és fogyasztás) és az ezekhez kapcsolodó intézmények társadalmi beágyazódottsága. (Polányi Károly)

3 A gazdaságszociológia tárgya A gazdasági folyamatok és intézmények nem kizárólagosan a gazdasági logikának megfelelően működnek, hanem a politikai és kulturális sajátosságoknak megfelelően strukturálódnak.

4 Egy példa: a gazdaság formális... A formális közgazdaságtani elmélet: az egyének pénzben is kifejezhető nyeresség maximizációra törekszenek. A csere az árúk piacon kialakult értékének megfelelően történik és ez a gazdasági folyamatok alapvető mechanizmusa

5 ... és szubsztantív megközelítése A csere folyamata nem csak a gazdasági ciklus hanem a piaci terminusokban is nem leírható társadalmi viszonyok is kialakulnak, újratermelődnek. Az érték olyan tényezők hatására is alakul, mint bizonyos árukhoz, tranzakkciókhoz, viszonyokhoz kapcsolt jelentések.

6 Cseretípusok Reciprocitás Redisztribúció Piac

7 Reciprocitás A javak és szolgáltatások pénz nélkül történő cseréje. Viszonylag szimmetrikus csoportokon belül kialakult folyamat.

8 Reciprocitás A tranzakciók során másodlagos az elcserélt javak értéke. A csere alapját képező társadalmi viszonyok és kialakult pozicíók fenntartása a fontos. A fő szabályozó tényező a tradició által meghatározott társadalmi rend

9 Reciprocitás típusai –Általánosított –Kiegyensúlyozott –Negatív RECIPROCITÁS

10 Redisztribúció (újraelosztás) A „központ” – a meghatározó szabályozó tényező –Rendelkezik a megtermelt javak egy része fölött, meghatározza a beszolgáltatás formáit és volumenét –Eldönti az újraelosztás szabályait. Pl. a szocialista gazdaságszervezés

11 Piac A pénz mint közvetítő áru dominál. A termékek cseréje a személyes kapcsolatoktól függetlenül, az általános piaci viszonyok kontextusában folyó alkufolyamatok függvényében alakulnak. A résztvétel egyetlen előfeltétele a pénz feletti rendelkezés.

12 Cseretípusok A formák nem időben, egymást követően és feltételezően alakultak ki. Jelenleg is egyszerre létezhetnek. Polányi, milyen szerepe van egy adott cseretípusnak általában a társadalom intergrálásában?

13 Állam és gazdasági rendszer Piac- védő és szabályozó szerep. Infrastruktúra kiépítő és fenntartó. Szociális és általános társadalom integrációs funkció. –Egészségügy, szociális és jóléti rendszer –Oktatás, tudomány, kultúra, környezetvédelem Redisztributív funkció.

14 A gazdaság szintjei Alapismérv: az állami ellenőrzés és befolyás mértéke és formái. 1.Formális gazdaság = állami ellenőrzés + piaci értékesítés 2.Informális gazdaság = nem egyértelmű piaci viszonyok (pl. reciprocitás) kontextusában létrejött cserefolyamatok

15 A gazdaság szintjei (árnyalatok) Szürke gazdaság – nem teljesen piaci de konkurenciát jelent a piacinak Fekete (illegális) gazdaság – piaci logikában, működő csere, nincs állami ellenörzés, konkurencia a formális gazdasági keretek között működő piaci szférának.

16 A gazdaság szintjei (árnyalatok) A formális gazdaság általában (minimális szinten) bürokratikus szervezetként működik, legalábbis ez a fejlődési ideálja. Az informális szférára kevésbbé jellemző a bürokratikus szervezetként való megszervezés.

17 Bürokratikus szervezetek (Weber) Racionális munkamegosztás. Hierarchia. Szabályozott karrierminták. Személyetelenség Szabáyozott interakciók, kommunikációs minták. Írásbeli nyilvántartás, szerződések.

18 Az informális gazdaság Tőke és munkaerő nem válik el egymástól. A monetáris bérezés nem jellemző: eltartás, termékek, szolgáltatások. A formális szerződések nem jellemzők. Alacsony szintű szervezés

19 Az informális gazdaság Önfoglalkoztatók egy része. Kistermelés. Családi háztartás, gazdaság. Fő vagy kiegészítő, második gazdasági tevékenység. Az állam ellenőrzési körén kívűl eső gazdasági tevékenységek

20 Második gazdaság: mindazon kiegészítő jövedelemszerző tevékenységek amelyek a fő gazdasági tevékenység mellett végeznek. Magánjellegű tevékenységek és piaci aktivitások határán

21 Második gazdaság Lehet formális és informális Többnyire a rurális gazdaságszervezésre, illetve az elszegényedő rétegekre jellemző

22 Kereslet és életszínvonal

23 Foglalkoztatottak megoszlása formális-informális, első második gazdaság(ForrásWallace, Claire (ed.) 2003 HWF Surwey. Country Survey reports Wiena: IHS. P.410

24 Munakerőpiac Formális – informális Splitt – kétszintű munkaerőpiac –Primér –Szekundér Informalizáció

25 Könyvészet Polányi Károly (1989) ‘A gazdaság mint intézményesített folyamat’ in Czakó Á., Gyenei M., Lengyel Gy. Gazdaságszociológiai tanulmányok Aula kiadó, pp. 11- 24. A.R. 404-407, 410-411, 412-413. A.G. 489-490 Service, E.R., Shalins, M.D., Wolf, E.R. (1973): Vadászok, törzsek, parasztok Budapest: Kossuth Könyvkiadó, pp. 21-34.