Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az automatikus szabályozás alapfogalmai Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az automatikus szabályozás alapfogalmai Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 Az automatikus szabályozás alapfogalmai Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2  Feladat: Az ábrán látható tartályban a folyadék szint egy adott „h” magasságban kell hogy legyen, miközben a tartályba szükség szerint érkezhet, de távozhat is bizonyos mennyiségű folyadék. A feladat egy folyadékszint-szabályozás, amit megoldhatunk kézi vagy automatikus szabályozással.

3 Kézi szabályozás 1- folyadékállás mutató cső2- skála mutatóval 3- kézi szelep4- tartály q v1 - a tartályba érkező folyadék térfogatárama q v2 – a tartályból távozó folyadék térfogatárama

4 A kézi szabályozás megvalósítása: 1.A szelep megnyitásával a tartály töltődni kezd folyadékkal, 2.A kezelő személy kíséri a folyadék szintjét a tartályban, 3.Amikor a folyadékszint eléri a megadott „h” magasságot, a kezelő személy lezárja a szelepet. 4.A szelep nyitása illetve lezárása az elkövetkezőkben attól függ, hogy milyen mértékben távozik a folyadék a tartályból.

5 Az automatikus szabályozás vázlata: Végrehajtó szerv Szabályozó Mérőelem

6 Az automatikus szabályozás megvalósítása: 1.A folyadékszint helyzetét egy mérőelem méri, amely folyamatosan „p M ” jelet továbbít a szabályozóba, 2.A szabályozó a „p M ” jelet összehasonlítja a kívánt folyadékszintnek megfelelő „p c ” alapjellel, 3.A szabályozó a két jel különbségének megfelelő „p” jelet továbbít a végrehajtó szervbe, 4.A végrehajtó szerv a kapott „p” jelnek megfelelően nyitja vagy zárja a tápvezeték szelepét.

7 Szabályozási alapfogalmak Mérőelem (transzmiter): Az a szerv amely érzékeli a szabályozott jellemző (pl., folyadékszint) pillanatnyi értékét és létrehoz egy olyan jelet, amely összehasonlítható az alapjellel. A mérőelem érzékelő és átalakító egységből áll.

8 Különbségképző szerv: Ez helyettesíti az ember szellemi munkáját. Ez a szerv tartalmazza még az alapjel beállítására alkalmas szerkezetet is. A szabályozó-berendezésnek az a része, amely az utána következő szervekre az ellenőrzőjel és az alapjel értékeinek különbségeként egy rendelkezőjelet ad ki. A rendelkezőjel nagysága és előjele az eltérés nagyságától függ. Ha pl., az ellenőrzőjel és az alapjel egyenlők, a szabályozási eltérés értéke nulla.

9 Beavatkozószerv (végrehajtószerv): Ez helyettesíti az ember fizikai munkáját. A beavatkozószerv a szabályozott szakaszban végbemenő folyamatra hat, pl. a szakaszban áramló energia vagy anyag mennyiségét módosítja. A beavatkozószervet rendszerint segédmotor működteti. Ennek bemenőjele a rendelkezőjel, kimenőjele általában elmozdulás.

10 Erősítő: Az a szerv, amely a rendelkezőjelet felerősíti, hogy a beavatkozószerv pontosan és gyorsan működhessen. A jel felerősítéséhez szükséges energiát rendszerint megfelelő segédenergiaforrás biztosítja. Jelátalakító: A jelek átalakítására szolgáló szerv egyik jelformából a másikba, pl. elektromos jelet pneumatikus jellé, vagy fordítva.


Letölteni ppt "Az automatikus szabályozás alapfogalmai Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések