Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 Osztályozásnak nevezzük a szilárd anyag alkotóinak szétválasztását a szemcsenagyságuk különbözősége alapján. Ez többnyire szitálással és ülepítéssel valósítható meg. Osztályozásnak nevezzük a szilárd anyag alkotóinak szétválasztását a szemcsenagyságuk különbözősége alapján. Ez többnyire szitálással és ülepítéssel valósítható meg. Fajtázásnak nevezzük a szilárd anyaghalmaz alkotóinak szétválasztását az alkotók különböző fajsúlya, alakja, mágnesezhetősége vagy nedvesedőképessége alapján. Ezt általában flotálással, mágneses szétválasztással vagy ülepítéssel lehet megvalósítani. Fajtázásnak nevezzük a szilárd anyaghalmaz alkotóinak szétválasztását az alkotók különböző fajsúlya, alakja, mágnesezhetősége vagy nedvesedőképessége alapján. Ezt általában flotálással, mágneses szétválasztással vagy ülepítéssel lehet megvalósítani.

3 Osztályozás Az osztályozásnak két alapvető módszere ismert: Az osztályozásnak két alapvető módszere ismert:  Szitálás (rostálás), ami mechanikus elválasztás és  Hidraulikus osztályozás-szétválasztás vízben vagy levegőben azonos ülepedési sebességű szemcseosztályokra.

4 Rostálási módszerek Ha rostálással kettőnél több osztályt választanak szét, akkor ehhez többszörös rostálás szükséges, ami a következő három módszer segítségével valósítható meg: Ha rostálással kettőnél több osztályt választanak szét, akkor ehhez többszörös rostálás szükséges, ami a következő három módszer segítségével valósítható meg: 1.Finomtól a durváig-növekvő nyílásméretű szitasorozaton át, 2.Durvától a finomig-csökkenő nyílásméretű, egymás fölé helyezett szitákon át, 3.Kombinált.

5

6 Az osztályozás készülékei Rácsok és állósziták Rácsok és állósziták  A szitáláshoz rácsokat, szitákat, rostákat tartalmazó álló és mozgó készülékeket használnak.  Rácsokat mm, rostákat mm, szitákat 60-1 mm, illetve ez alatti nyílásméretekkel használnak osztályozásra.

7 Szitálással megvalósított osztályozásnál a rácsra, rostára vagy szitára helyezett anyag-halmaz egy része a nyílásokon áthullik, másik része fennmarad. Az anyaghalmaz tehát két részre oszlik: Szitálással megvalósított osztályozásnál a rácsra, rostára vagy szitára helyezett anyag-halmaz egy része a nyílásokon áthullik, másik része fennmarad. Az anyaghalmaz tehát két részre oszlik:  egy, a rács- vagy szitanyílásnál nagyobb méretű frakcióra, amit átmenetnek, és egy kisebbre, amit  átesésnek nevezünk.

8 A szitákat számokkal jelölik, amit Szabvány ír elő. A szitákat számokkal jelölik, amit Szabvány ír elő. A számok a szita belvilága milliméterekben kifejezett méreteinek felelnek meg. A számok a szita belvilága milliméterekben kifejezett méreteinek felelnek meg. Elterjedt módszer a háló nyílásméreteinek jellemzésére a mesh-szám használata, ami az egy hüvelyk (25, 4 mm) hosszra eső nyílások száma. Néha a háló cm 2 – ére eső nyílások számával jelölik a szitákat. Elterjedt módszer a háló nyílásméreteinek jellemzésére a mesh-szám használata, ami az egy hüvelyk (25, 4 mm) hosszra eső nyílások száma. Néha a háló cm 2 – ére eső nyílások számával jelölik a szitákat.

9 A szitálás alapvető feltétele a szitán levő anyaghalmaz állandó mozgatása a szita- felületen. Ez kétféleképpen valósítható meg: A szitálás alapvető feltétele a szitán levő anyaghalmaz állandó mozgatása a szita- felületen. Ez kétféleképpen valósítható meg: 1. szitafelületet mozgatják (gyakoribb eset), 2. az álló szitafelületen mozgatják az anyagot (ritkábban).

10 1 – Osztályozandó anyag; 2 – Nagyobb szemcséjű frakció; 3 – Kisebb szemcséjű frakció; 4 – Az anyag mozgása a szitán.

11 Lengő rosta 1 – Excenter;2 – Géptest;3 – Támasztórúd.

12 A lengő síkrosták előnyei: A lengő síkrosták előnyei: Nagy teljesítőképesség, Nagy teljesítőképesség, Kis méret, Kis méret, Könnyű üzemeltetés, Könnyű üzemeltetés, Az anyag jelentéktelen morzsolódása. Az anyag jelentéktelen morzsolódása. Hátránya a konstrukció (szerkezet) kiegyensúlyozatlansága. Hátránya a konstrukció (szerkezet) kiegyensúlyozatlansága.

13 Rázórosta 1 – Géptest,2 – Egyensúly-gátlók, 3 – Szita, 4 – Tengely.

14 A rázórosta előnyei: A rázórosta előnyei: Nagy teljesítőképesség és rostálási hatásfok, Nagy teljesítőképesség és rostálási hatásfok, Kis méret, Kis méret, Kis energiaigény és a Kis energiaigény és a Sziták könnyű cserélhetősége. Sziták könnyű cserélhetősége.

15 Dobrosta

16 Fajtázás Különböző anyagok szétválasztása történhet a fajsúly, vagy egyéb fizikai tulajdonságok alapján. Különböző anyagok szétválasztása történhet a fajsúly, vagy egyéb fizikai tulajdonságok alapján.

17 Flotációs kamra 1 – Nyersanyag-beadagolás; 2 – Levegő belépés; 3 – a finom részecskék elfolyása; 4 – a durva részecskék elfolyása; 5 – Habvályú.

18 Mágneses fajtázás 1 – Elektromágnes; 2 – Mágnesezhető anyag; 3 – Nem mágnesezhető anyag.


Letölteni ppt "A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések