Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségbiztosítás és tanúsítás A minőségirányítási rendszerek jellemzői.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás és tanúsítás A minőségirányítási rendszerek jellemzői."— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás és tanúsítás A minőségirányítási rendszerek jellemzői

2 Hogyan biztosíthatjuk a minőséget?  A folyamatok technológiájának szabályozásával – Folyamat = a termelési – fogyasztási folyamat minden szakasza  Szabályozni kell a folyamatok megfelelőségét – Megfelelősség-a követelményrendszer előírása a bemenettől a kimenetig  Szabályozási szintek  Állami:  minőségügyi programok  minőségügyi jogszabályok  minőségügyi intézményrendszerek  oktatás támogatása  Vállalati:  minőségügyi rendszer kiépítése

3 A minőségkezelési eljárások fejlődése  TEGNAP – A vevők igénytelenebbek, kívánalmaik az árra, határidőre terjednek ki – A szabványok a KGST keretei között nem követik megfelelő ütemben a technikai világszínvonalat, nincs sarkalló, előremutató szerepük – Némely termék „hiánycikk” jellegéből fakadóan a vevő örül, ha kap az igényelt termékből  MA – A vevő számára a minőség vált elsődlegessé, maga mögé utasítva az árat is – Növekszik a konkurensek száma, mely versenyre sarkall – Az EN-szabványok bevezetésével Európa egységes műszaki alapokra helyezkedik, a szabványok által diktált színvonal sok esetben ugrásszerűen megnő – A vevő nemcsak a termék műszaki paramétereinek vonatkozásában teszi magasra a lécet, hanem kivitelét, csomagolását és a háttér szolgáltatások színvonalát is megköveteli – Mindinkább előtérbe kerül a környezetbarát termék és technológia igénye  HOLNAP – Újabb és újabb szempontok, követelmények megjelenésével kell számolni – A termékminőség fokozásával együtt kell gazdaságosabbá tenni a gyártást – Egyre attraktívabb terméket követel a piaci verseny, ki kell találni a vevő látens igényeit is – A környezetkímélő termék és technológia követelménnyé válik

4 A minőség-termelékenység dilemma megoldása a DEMING-féle láncreakció Minőség javítása Csökkenő költség Plusz munka Hiba Késés Gépkihasználás Anyaggazdálkodás Javuló termelékenység Bővülő piac Ár Minőség A vállalkozás - fennmarad - növekszik

5 A minőséggel kapcsolatos tevékenységek  ELLENŐRZÉS – Azt vizsgáljuk, hogy a termék vagy szolgáltatás megfelel-e a követelményeknek – Végrehajtás: mérés, szemrevételezés, vizsgálat és az eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel  MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS – Operatív módszerek és tevékenységek, melyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják – A gyártási vagy szolgáltatási folyamat állandó megfigyelése, ellenőrzése és a minőség kialakításának minden lépésében a nem kielégítő teljesítmény okainak kiküszöbölése  MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS – A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott (és igazolt) minden olyan tervezett és rendszeres tevékenység, amely a megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy a termék/szolgáltatás teljesíti a minőségi követelményeket BELSŐ: biztosítja a vezetőség számára az előállított termék megfelelőséget KÜLSŐ: a vevő számára nyújt biztosítékot  MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS: – A minőségbiztosításon (és a benne foglalt minőségszabályozáson) kívül kiterjed a minőségtervezésre és a minőségfejlesztésre is  TQM – Irányítási koncepció, melynek középpontjában a minőség áll. A vállalat vezetését a minőségorientált szemléletnek rendeli alá, a vállalat összes tagját bekapcsolja az irányításba és a vevő megelégedettségét próbálja megnyerni

6 A minőségirányítás elemei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Az általános irányítási funkció része, amely Meghatározza- a minőségpolitikát - a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket Megvalósítja ezeket MINŐSÉG TERVEZÉSSZABÁLYOZÁSBIZTOSÍTÁSFEJLESZTÉS Termék min. köv., min. rendszer irányítás / működtetés, min. tervek, min. fejlesztés Operatív módszerek, tevékenységek a min. követelmények teljesítése érdekében Igazolható tervezett és rendszeres tevékenységek, annak biztosítására, hogy az egység a min. követelményeket teljesíti Tevékenységek a folyamatok hatékonyságán ak és hatásosságának növelésére

7 A minőségügyi rendszer elemei MINŐSÉGÜGYI RENDSZER A minőségirányítás megvalósításához szükséges SZERVEZETI FELÉPÍTÉS feladat, hatáskörök, kapcsolatok rendszere, funkciók Ellátására ELJÁRÁSOK valamely tevékenység elvégzésének előírt módja FOLYAMATOK Egymással kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek  input  output

8 Minőséghurok A minőségbiztosítási rendszer egyik modellje, amely a rendszer elemeit ábrázolja Marketing és piackutatás Leselejtezés haszná- lat után (hulladékelhe- lyezés) Műszaki szolgáltatás és karbantartás Felszerelés és üzemeltetés Értékesítés és elosztás Csomagolás és tárolás Tervezési/specifikációs műszaki Tevékenység és gyártmányfejlesztés Ellenőrzés és vizsgálat Gyártás Folyamattervezés és -fejlesztés Anyagbeszerzés Vevő/fogyasztó Gyártó/szállító

9 TQM ISO HACCP GMP, GHP, GLP, GAP Minőségpiramis

10 Mi az ISO 9000?  az International Organization for Standardization (ISO, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) „leszármazottja”  Feladata: olyan ipari szabványok kidolgozása, melyek megkönnyítik a nemzetközi kereskedelmet  Az USA-t az ISO-ban az ANSI (American National Standards Institute, Amerikai Szabványügyi Hivatal) képviseli  Az ISO 9000 nem termékszabvány, hanem a minőségbiztosítási rendszer szabványa  Nem termékre/szolgáltatásra vonatkozik, hanem az ezeket létrehozó folyamatra  Alapelveket, célokat, szándékokat hangsúlyoz, tartózkodik a konkrét módszerek, eljárások, technikák megadásától  Cél: a vevő elvárásainak és igényeinek teljesítése  Bizalom: – Közvetlenül a vevőnek – Közvetett módon a vevőnek (harmadik fél általi tanúsítás) – A vezetés és a személyzet számára  Eszköz: – Tervezés – Ellenőrzés – Dokumentálás

11 Az ISO 9000-es Nemzetközi Minőségügyi Szabványrendszer elemei  ISO 9000 – 1. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 kiválasztásához – 2. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 használatához – 3. Szoftverfejlesztés, -szállítás, karbantartás – 4. Irányelvek üzemképességi programok irányításához  ISO 9001 – Követelmények, ha tervezés is van  ISO 9002 – Követelmények, ha nincs tervezés  ISO 9003 – Követelmények, ha csak végellenőrzés van  ISO 9004 – 1. Létesítési irányelvek – 2. Irányelvek szolgáltatásokra – 3. Irányelvek feldolgozott anyagokra – 4. Irányelvek minőségfejlesztéshez – 5. Irányelvek projektirányításhoz – 6. Irányelvek minőségügyi tervekhez – 7. Irányelvek konfigurációirányításhoz

12 Az ISO 9000-es szabványsorozat célja Minőségszabályozás: gyakorlatilag hibamentes gyártás Minőségbiztosítás: dokumentált minőségügyi rendszer A termék előállításának folyamatában: Gyártásközi ellenőrzések Tervezés Szerződés átvizsgálása Beszerzés Folyamatszabályozás Ellenőrzés, vizsgálat Helyesbítő és megelőző intézkedések Belső audit Statisztikai módszerek alkalmazása A kiegészítő tevékenységekben: Kalibrálás A vizsgált állapot megjelölése A nem megfelelő termék kezelése Minőségügyi feljegyzések Dokumentumok kezelése A termék azonosíthatósága és nyomon-követhetősége Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés, kiszállítás

13 Az ISO 9000 és a TQM összehasonlítása ISO  Statikus követelmény  Biztosítja a megfelelőséget, de a kiválóságot és a versenyképességet nem  Hibák megakadályozására szolgál  A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza  A gyártó időszakos belső auditja vezérli  Belépőjegy a piacra  Stagnál  Nem törődik a költségekkel  Nem foglalkozik az emberrel TQM  Dinamikus követelmény  Biztosítja a folyamatos javulást és a versenyképesség növelését  A vevői igények egyre magasabb szintű kielégítését célozza  A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereken kívül a minőségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza  A vevő megelégedettségének elemzése vezérli  Növekvő piaci részesedés  A minőségbiztosítás módszerei  A minőségfejlesztés  A minőség költségei  Humán szempontok: – Csoportmunka – Motiválás – Azonosulás a vállalattal  Érzékenyebb fogyasztói igény változása

14 Az ISO 9000 átdolgozásának célja ISO 9001:2000 CÉLOK: Nyelvi egyszerűsítés A szabványcsalád szerkezetének egyszerűsítése ISO 9000 = Alapok és fogalmak ISO 9001 = Követelmények, azaz „egyetlen követelményszabvány” ISO 9004 = Irányelv a teljesítmény javításához A vevőközpontúság erősítése A folyamatos javítás vezérelve Kombinációs lehetőségek más irányítási rendszerekkel Folyamatszemléletű megközelítés

15 A folyamatközpontú minőségirányítási rendszer folyamatjellemzőinek modellje VEVŐKVEVŐK KÖVETELMÉNYEKKÖVETELMÉNYEK ELÉGEDETTSÉGELÉGEDETTSÉG VEVŐKVEVŐK A vezetőség szerepe Gazdálkodás az erőforrásokkal Mérés, elemzés, javítás Bemenet Eredmény Termék/ szolgáltatás Termék és/vagy szolgáltatás megvalósítása

16 Az új ISO tartalma 1.Alkalmazási terület 2.Rendelkező hivatkozás 3.Szakkifejezések és meghatározások 4.A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított 5. követelmények 6.A vezetőség felelősségi köre 7.Gazdálkodás az erőforrásokkal 8.A termék előállítása 9.Mérés, elemzés és tökéletesítés

17 Alkalmazási terület Egy minőségirányítási rendszer két szempontot vesz figyelembe, ezek  a termék és a szolgáltatás minősége (kivitelezés, tervezés)  a vevő követelményeinek teljesülése (hibamegelőzés, javítás) A folyamatos javítás követelménye a régi ISO 9000 szabvánnyal szemben újdonság.

18 Rendelkező hivatkozások ISO 9000:2000: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár, és nem cserélendő össze a korábbi ISO szabvánnyal

19 Szakkifejezések és meghatározások A szabvány által megszólított vállalatokat szervezetnek nevezik (a korábbi „szállító” helyett). A szállítókat beszállítóknak nevezik (a korábbi „alvállalkozó” helyett).

20 A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított követelmények A régi szabvány a következőket követelte meg:  minőségügyi kézikönyv  minőségügyi eljárás-utasítások  minőségtervezés (minőségtervvel együtt) Az új szabvány ezzel szemben a folyamatok és azok kölcsönhatásainak megszervezését követeli meg. A minőségirányítási rendszer felépítését tekintve fennáll az a követelmény, hogy a vállalati részlegeket, ill. szakterületeket átfogó üzleti folyamatokat eljárás-utasításban kell rögzíteni. Ezen követelmény megvalósítása csakis a folyamatirányítás alkalmazásával lehetséges.

21 Folyamatközpontú szemléletmód Eladás Fejlesztés Beszerzés Előkészítés Gyártás Minőségügy Raktár Vevőszolgálat VEVŐVEVŐ VEVŐVEVŐ Horizontális termék-előállítási folyamat a projektirányítás révén

22 Folyamatirányítás A folyamatirányítás a következőket követeli meg: 1) a „folyamat” fogalmának megértését, 2) a dokumentálásra kerülő folyamatok meghatározását, a különféle folyamatok közti szükséges kapcsolódási pontokkal, 3) a különböző folyamatokhoz tartozó felelősségek rögzítését, 4) a folyamatok dokumentálását, 5) a folyamatok mérését, végül pedig 6) a folyamatok kézbentartását.

23 A vezetőség felelőségi köre 1.Be kell mutatni a felső vezetőség kötelezettségeit az alábbi felsorolt pontokra vonatkozóan: a)annak a tudatnak a megteremtése és fenntartása, hogy lényeges szerepe van a vevői követelmények, valamint a hatósági és a törvényi követelmények betartásának; b)a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározása; c)vezetőségi értékelések végrehajtása; d)szükséges eszközök rendelkezésre állásának biztosítása.

24 2.Vevőközpontú szemlélet a)A vevői követelmények beazonosítása vezetői feladat. b)A vevők igényeit és elvárásait követelményekké kell alakítani. c)A vevői követelmények műszaki specifikációkká történő átalakításának klasszikus eljárása a Quality Function Deployment (QFD).

25 3.Minőségpolitika A vállalat felső vezetőségének rögzítenie kell a minőségpolitikát és biztosítania kell, hogy a minőségpolitika a)alkalmas legyen a szervezet céljainak megvalósítására, b)eleget tegyen a követelmények teljesítésére és a folyamatos javításra vonatkozó kötelezettségnek, c)megfelelő keretet biztosítson a minőségcélok meghatározásának és felülvizsgálatának, d)az egész szervezet előtt ismert legyen, azt megértsék és megvalósítsák, és e)az alkalmasságát rendszeresen felülvizsgálják.

26 4.Tervezés a)A szervezetnek mérhető célokat kell meghatároznia az összes lényeges feladatkörre és szervezeti szintre. b)Meg kell határoznia és terveznie kell a minőségcélok eléréséhez szükséges tevékenységeket és eszközöket, valamint dokumentálnia kell a célok elérésének az eredményeit. c)A rögzített minőségcélok tekintetében a folyamatos javításra kell törekedni úgy, hogy ez nyomon követhető legyen.

27 5.Ügyvitel a)Felelősség és jogosultság b)Minőségügyi megbízott c)Belső kommunikáció d)Minőségügyi kézikönyv e)Dokumentumok kezelése f)Minőségi feljegyzések kezelése

28 6.A felső vezetőség értékelése A következőket kell figyelembe venni: a)az auditok eredményeit, b)a vevőktől érkező visszajelzéseket, c)a folyamatteljesítményt és a termék megfelelőségét, d)a megelőző és a helyesbítő intézkedések állását, e)a korábbi minőségügyi értékeléseket követő intézkedések eredményeit, f)azokat a változásokat, amelyek hatással lehetnek a minőségügyi rendszerre.

29 Gazdálkodás az erőforrásokkal 1.Erőforrások rendelkezésre bocsátása Idejében meg kell határozni és rendelkezésre bocsátani a)a minőségirányítási rendszer folyamatainak bevezetéséhez és fenntartásához, valamint b)a vevők elégedettségének eléréséhez. 2.Emberi erőforrások Biztosítani kell, hogy kellő kompetenciával rendelkezzenek a minőségirányítási rendszeren belül felelős pozíciót betöltő munkatársak (alapképzettség, továbbképzés, képességek és készségek). 3.Infrastruktúra a)Munkahely és a hozzá tartozó feltételrendszer, b)Gépi berendezések, hardver, szoftver és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások 4.Munkakörnyezet

30 A termék előállítása 1.A termék-előállítási folyamatok megtervezése 2.A vevővel kapcsolatos folyamatok 3.Műszaki tervezés és/vagy fejlesztés 4.Beszerzés 5.Gyártási és szolgáltatási műveletek 6.Mérő- és megfigyelő eszközök kezelése

31 Mérés, elemzés és tökéletesítés 1.Tervezés 2.Mérés és figyelemmel kísérés a) Vevői elégedettség b) Belső audit c) A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése d) A termék mérése és figyelemmel kísérése 3.Az eltérések kezelése 4.Az adatok elemzése 5.Tökéletesítés a) Helyesbítő tevékenységek b) Megelőző tevékenységek

32 Tanúsítás Három alaptípusát különböztetjük meg: 1.Terméktanúsítás 2.Rendszertanúsítás 3.Személyzettanúsítás

33 Terméktanúsítás Valamely termék tanúsítása biztosítékot jelent arra, hogy a termék megfelel az előírt szabványoknak és egyéb normatív dokumentumoknak. A terméktanúsítás során a terméktanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen azonosított termék megfelel bizonyos szabványnak vagy más normatív dokumentumnak. A terméktanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsító rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.

34 Rendszertanúsítás A rendszertanúsítás során a rendszertanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szállító minőségirányítási, környezetközpontú irányítási stb. rendszere kielégíti a rá vonatkozó rendszerszabványokat vagy más normatív dokumentumokat. A rendszertanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.

35 Tanúsítandó rendszerek  Minőségirányítási rendszerek  Környezetközpontú irányítási rendszerek – Alapszabvány: ISO 14001:1996, magyarul MSZ EN ISO 14001:1997 Környezetközpontú irányítási rendszerek  Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek – MSZ/T 28800:1999 Útmutató a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek alkalmazásához szabvány  Egyéb rendszerek – Szakma-specifikus rendszerek Alkalmazási területMinőségirányítási rendszer Általános gyártó és szolgáltató tevékenység ISO 9001 Autóipari beszállítókQS 9000; ISOTS Informatikai szolgáltatókTL 9000 Légiforgalmi területekAS 9000; JAR-OPS Hadiipari beszállítókAQAP 110,120 GyógyszeriparGMP Élelmiszer-előállításHACCP

36 Személyzettanúsítás A személyzettanúsítás során a személyzettanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy egy személy kielégíti a rá vonatkozó szabványban vagy más normatív dokumentumokban előírt követelményeket. A személyzettanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek szabvány tartalmazza.

37 Tanúsító szervezetekkel szembeni követelmények  Legyen pártatlan  Legyen felelős a tanúsítvány megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó döntéseiért  Legyen felelős vezetősége  Legyen jogilag azonosított  Legyen független döntéshozatali mechanizmusa és személyzete  Pénzügyileg stabil legyen  Legyen hatékonyan működő minőségirányítási rendszere  Legyen mentes mindenféle kereskedelmi, pénzügyi és más ráhatástól  Valósítsa meg az érdekek egyensúlyát  Biztosítsa a bizalmas ügykezelést és az üzleti titok védelmét  Összeférhetetlen tevékenységet ne végezzen, ajánljon

38 Tanúsítás után Az ISO 9004:2000-es szabvány alapvető irányultsága  útmutatás egy ISO 9001 szerinti rendszernek a TQM irányában történő átfogó továbbfejlesztéshez,  kompatibilis felépítés az ISO 9001:2000 szabvánnyal,  a 8 minőségirányítási alapelvre épül,  alkalmas a teljesítmény érettségi fokának az önértékelésére,  kompatibilitás az elismert nemzetközi TQM- modellekkel, mint pl. EFQM/Baldrige,  nem tervezik, hogy bármikor is alapjául szolgáljon egy harmadik fél által végzett tanúsításnak,  a továbbiakban sem tekinthető irányelvnek az ISO 9001 alkalmazására vonatkozóan.

39 Minőségirányítási alapelvek: 1.vevőközpontúság 2.vezetés 3.a dolgozók bevonása 4.folyamatközpontú szemlélet 5.rendszerközpontú vezetési szemlélet 6.folyamatos javítás 7.a döntések meghozatalának tényszerű megközelítése 8.a szállítói kapcsolatok a kölcsönös haszon érdekében

40 Az ISO 9004:2000 szabvány a következőkben határozza meg egy átfogó minőségirányítási rendszer ismertetőjegyeit:  folyamatközpontú  átfogó, azaz a szervezet minden tevékenységére kiterjed,  szem előtt tartja egy szervezet minden „érdekelt partnerének” a megelégedettségét,  azokkal a folyamatokkal is foglalkozik, amiket az ISO 9001:2000 a termékek ill. a szolgáltatások megfelelőségével kapcsol össze, mindezt azonban egy másik ún. vállalkozói megközelítésből teszi meg,  a siker kritériuma a vállalat teljesítménye, amit az összes érdekelt fél megelégedettségén lehet lemérni,  nem a „hatékonyságra”, hanem a „hatásosságra” vonatkozik,  a helyesbítő intézkedések elsődlegesen a folyamatokra vonatkoznak az összes érdekelt fél megelégedettségének a javítására tekintettel,  folyamatosan továbbfejlődik az egyszerű „megfelelőségi modelltől” a TQM irányában és hozzájárul a vállalat sikerességéhez.

41 Teljes körű minőségirányítás (TQM vagy TMI)  Az egész szervezetet érintő folyamatos fejlesztő tevékenység  Cél: külső és belső vevők elégedettebbek legyenek  Képességfejlesztési program, igény az önfejlődésre  Felső vezetés aktív közreműködése, példamutatása  Középpont: a vevők kimondott és ki nem mondott igényeinek mind pontosabb kielégítése  Elsődlegessé vált a vevők visszajelzésén, elégedettségén alapuló javító tevékenység  Napi operatív működés szabályozása és az innovatív javítás, fejlesztés  Minőségjavítás helyett a szervezet megfelelőbb működésére, az együttműködés javítására, a vevőközpontú gondolkodás kialakítására, a kommunikáció fejlesztésére, a problémamegoldó képesség fejlesztésére, a motiválásra helyeződött a hangsúly  TMQ hosszú távú működésének alapja: – Piacközpontú fejlesztés (proaktív fejlesztés) – Folyamatos fejlesztés (szisztematikus problémamegoldás) – Szabályozási képesség (folyamatszabályozás, megoldások szabványosítása és bevezetése

42 Deming-féle minőségfejlesztési koncepció FEJLESZTÉS KUTATÁS ELADÁS TERMELÉS

43 Proaktív fejlesztés  A Deming-féle minőségfejlesztési koncepció továbbfejlesztése  Folyamatos fejlesztés  piacközpontúan folyamatosan működik  Szinten-tartás + innovatív javítás (japán megközelítés) Folyamatszabályozás Hibák, vevői visszajelzések folyamatos elemzése A folyamat jobbítása Innovatív javítás megvalósítása: PDCA-kör végigvitelével P = plan (tervezni) D = do (megvalósítani) C = check (elemezni) A = action (beavatkozni ) SDCA-kör: a sikeres beavatkozás után szabványosított (S = standard), szabályozott folyamatból indulunk ki

44 A TQM működése Minőségügyi politika (quality policy) elérése érdekében Minőségügyi szervezet (quality organization) Minőségügyi tevékenység (quality process) Minőségügyi eljárások (quality procedures) Erőforrások (resources), amely végrehajtását végzi segítségével felhasználásával

45 A TQM bevezetésének hatásai, előnyei  Gyors változásokra reagáló képesség  Az igényeket megismerve azok magasabb szintű kielégítésére fog törekedni  A folyamatok racionalizáltabbak, hatékonyabban működő rendszer  Javul az egyes területek közötti kommunikáció és az együttműködés  Partneri kapcsolatok javulnak  Munkatársak motiválása a folyamatos fejlesztés motorja  Csökken a reklamáció, a vevői elégedetlenség  Vevők bevonása a fejlesztésbe  új termék piaci bevezetésének ideje   Önfejlesztés  a fejlődés véget nem érő folyamattá válik Nő a nyereség, a piaci részesedés és a vevők elégedettsége

46 A teljes körű minőségmenedzsment főbb jellemzői  Megfelelő vezetés  Célirányosság  Mindenki aktív részvétele  Minőségmenedzsment  Folytonos minőségtökéletesítés  Minden tevékenységre kiterjedő menedzsment  Külső társkapcsolat  Hatékony erőforrás- gazdálkodás  Emberközpontúság  A vállalati kultúra ápolása és fejlesztése


Letölteni ppt "Minőségbiztosítás és tanúsítás A minőségirányítási rendszerek jellemzői."

Hasonló előadás


Google Hirdetések