Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Játék története Rokszin Mónika Pszichológus 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Játék története Rokszin Mónika Pszichológus 2009."— Előadás másolata:

1 Játék története Rokszin Mónika Pszichológus 2009

2 Az emberi tevékenység lehet: 1. létfenntartást szolgáló (alapszükségletet elégít ki) 2. nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, sport, játék...) Játék definíciója: Olyan értelmes önként, szabadon, választott, tevékenység amelyben a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya szabályos formában tükröződik. A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik.

3 Speciális nyelv a gyermek és a felnőtt között A gyermek természetes nyelve a játék, mellyel bepillantást nyerhetünk a gyermek önteremtő műhelyébe, életstílusának laboratóriumába (Winnicot) A játék alaptevékenység, mely a valóság határán túl van, de a fantázián innen - potenciális játéktér A játék áttételeivel lehetővé teszi egy érinthetetlen vagy traumatikus esemény lereagálását, feldolgozását A játék megkönnyíti a kimondhatatlan kimondását Iskolai játék megfigyelése is igen tanulságos:babák, plüss állatok, bábok, szerepjátékok, stb.

4 Játék története Őskor: a munkaeszközök kicsinyített mása. Egyedül tevékenykedtek. Ókor: Spártaiak  sportjátékok. Középkor: Az ördög játékának tekintette az egyház. Reneszánsz: Játék nevelési eszköz  szülők által képviselt érték, norma szabály. Újkor: mostani felfogás.

5 Játékról alkotott elképzelések éves kitüntette problémája a játék magyarázata. Biológiai magy.: játék az egész állatvilágban megfigyelhető, ezért biológiai funkciója kell hogy legyen. a. Munka  játék. Fölösleges energia levezetése. (szabadidőben játszunk) b. Egyén fejlődés a törzsfejlődés szakaszainak rövidítése.  játékban őstörténet idéződnek fel.

6 c. Játék egyfajta gyakorlás, felkészülni, és elsajátítani a fajnak megfelelő felnőtt életet. d. Az ember gyermek káros veszélyes ösztönökkel jelenik meg a világban, ezektől megtisztul a játék folyamatában. Játék levezetheti vagy felerősítheti a káros törekvést!

7 Tanuláselméleti megközelítés: A gyermek úgy tanul meg játszani, ahogy minden más dolgot is megtanul. A gyermek saját reakciója mint inger, új reakciót vált ki, így megindul a játéknak megfelelő öngerjesztéses megismétlések láncolata. Tehát: Felnőtt utánozza Gy. utánozza Felnőtt utánozza EZ AZ ÉN ALAKULÁSÁBAN FONTOS Gy. Reakciója, hang v. gesztus

8 Gyermeki dinamika azonos a játékkal. (új megközelítés  dinamikus modell.) A gy. azért játszik mert gy., ez a megnyilvánulási módja. ! Azonban a gy. dinamikájának nem minden megnyilvánulása játék. Ismeretszerzésnek más módja is van, nem csak játék (pl. rákérdezés)

9 Mélylélektani megközelítés: Személyiség jelenik meg a játéktevékenységben. Megjelenik benne vágyteljesítés, és feszültségcsökkentés is egyaránt. Paradox viselkedés, meglepő elemeket tartalmaz a játék, MILLAR szerint. Játék során a gyermek erőfeszítést tesz, hogy megismerjen valamit amit tulajdonképpen már ismer. Gyakorol és ismétel egy viselkedési formát amit már tud.  úgy tesz mintha nem tudná.

10 Piaget elmélet a játékról Fontos fogalmai:  asszimiláció  akkomodáció

11 Valóság, játék és fantázia Belső világ: vágy, álom, fantázia világa, minden lehetséges, nincsenek ellentmondások, örömelv Külső világ: realitás, racionalitás, rideg és korlátozó, ellentmondásos, realitáselv vezérli A játékban ötvöződik a két világ: a fantázia és a valóság. A gyermek a két világot jól megkülönbözteti: kettős tudat nem hagyja magát becsapni azoktól a képzeleti sémáktól, amelyeket használ; egyszerre élvezi a képzelet szabad csapongását (úgy tesz, mintha elhinné), és az egyre élethűbb utánzást (keresi a valóság és a megjelenítés közötti hasonlóságot)

12 hátterében: egyidejű kettős igény: 1) a valóságtól való elrugaszkodás 2) a valóság megfigyelése és imitációja következménye: belső és a külső világ integrálódik a fantáziát módosítja (korlátozza) a valóság igazodást kíván; a valóság gazdagodik a személyes, az emberi (tudattalan) elemeivel; Nem úgy van, de eljátszható. a gyermek kompromisszumot köt vágyai és a külső világ között.

13 Piaget szerint a játék legegyszerűbb formája az érzékszervi-mozgásos értelem szintjének megfelelő gyakorló játék. Megismétlése gesztusoknak, érzéseknek, mozgásoknak. Nincs benne sajátos játéktechnika. A játékban fontos a funkcióöröm,és az én csinálom öröme.  első 1,5 év. Mindent begyakorol. Pieget ezt a cirkuláris reakcióból vezeti le. Saját reakcióját külső közvetítő segítségével utánozza le.

14 Millar: nem a tárgy a játék, hanem a húzgálása, a lökdösése. Millár szerint a játék jellegzetes világa a szimbolikus játék. A szimbolikus játék - a belső szemléleti képekben, - a képzeletben folyó értelem kimutatását segíti elő.

15 Piaget szakaszok és játék vázlat 1.szakasz: érzékszervi mozgási intelligencia Gyakorlás 2.szakasz: szituatív intelligencia. Szemlélet helyzethez kötött. Fantázia 3.szakasz:értelmi működés Konkrét műveletek. Szocializáció

16 1. Explorációs játék (0-2;) Érzékszervi-mozgásos fázis – a cselekvés az elsődleges A gyakorlójátékban megismétli minden új szerzeményét. (Később a szimbolikus játékban megismétli minden új élményét szimbolikus képzetekkel) Az én hangsúlyozása: a képességek gyakorlásával és a gyorsan eltűnő tapasztalatok újraélésével Az egyszerű gyakorlójátékokban az ugrálás, a futás, a mozgások és a manipuláció során a funkció öröme az elsődleges.

17 2. Szimbolikus játék (2-7;) Az osztályozás szempontjai: Projekció saját cselekvési sémáit vetíti ki más személyekre vagy tárgyakra saját viselkedés egyszerű előhívása, gyakorlása Introjekció más személyeket vagy tárgyakat utánoz (egyszerűen utánoz, vagy utánzott személynek mondja magát )

18 Szimbolikus játék felosztása: I. szakasz (2-4 éves korban) A szimbolikus sémák kivetítése új tárgyakra Két formáját írja le Piaget. 1. Az egyik az, amikor a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti. A mackóját sétáltatja, miközben ő is sétál. 2. A másik pedig az, amikor a másoknál megfigyelt cselekvést utánozza. Pl. padlót dörzsöl, mint a takarítónő. Tárgy egyszerű asszimilációja másik tárgyhoz Az előzőek összetettebb formája, azzal a változással, az egyszerű mozdulatot megelőzi az asszimiláció.

19 Bonyolultabb formák Egyszerű kombinációk. A játék funkciója: a valóság megismétlése és meghosszabbítása. Az előzőek folytatása de annak aprólékosan kidolgozott formája – teljes jelenetet kimunkál (fürdőt készít, fűszál hőmérő, doboz kád, képzelt víz és úgy tesz, mintha vetkőztetné testvérét) Kiegyenlítő-kompenzáló:A gyermek felveszi a harcot a félelme ellen, az igazságtalan világ ellen és játékában törekszik helyreállítani a világ rendjét. Hátterében a gyermek jóvátételi igénye, az elégtétel, hite a világ igazságosságában. Pl.: nem veheti karba kistestvérét– képzeletében ringatja nem játszhat a fürdővízzel

20  Ismétlő, likvidáló. A kínos vagy kellemetlen helyzetet úgy fogadja el, hogy megismétli a történést. Változatlanul játssza el azokat a jeleneteket, amelyekben az ént veszély fenyegette; megismétléssel a helyzetről leválik a kellemetlen és az én így már képes felülkerekedni, beépíteni. Pontos utánzással követi a történéseket, de nem azért, hogy alávesse magát az utánzott mintának, hanem hogy maga alá rendelje azt.

21  Anticipáló. Akkor jelenik meg, amikor egy parancsot vagy egy tanácsot kell követni. A gyermek úgy számolja fel a feszültségét, hogy előrejelzi az engedetlenség vagy meggondolatlanság következményeit, amely a parancs vagy tanács elutasítása esetén bekövetkezne. Alkalmazott képzet: mi történne ha? A valóság egyszerű megismétlésével eltúlozza a cselekvés következményét. Nem pontos anticipáció, hanem a társnak tulajdonított rekonsrukció. A feszültségcsökkenést az idézi elő, hogy most már nem kell aggódnia az irreális és nehezen követhető jövője miatt, mert a baj a történet szerint mással esett meg. „Vigyázz, a kő csúszik! M-el megesett…”

22 II. szakasz 4-7; A szimbolikus játék hanyatlása Jellemzői: - rendezett szimbolikus kombinációk: a játék koherensebb, összefüggőbb történeteket játszik - a valóság pontos utánzása (tárgyak pontossága), a valóság imitálása egyre erősebb -kollektív szimbólumok: a közös szerepjátékok; a kezdeti egocentrikus gondolkodást felváltja a kölcsönösség. A szocializáció az objektív valóság utánzásának irányába tereli a játékot. III. szakasz: családi játékok, színházasdi

23 3. Szabályjáték (7-8 éves kortól) Hátterében a szimbólunképzés hanyatlása és az akkomodációs folyamatok Isk előtti korban a fantáziát hívják segítségül a játékhoz. Isk. szabályokon alapuló játék.  implicit szabályokat közvetítenek. szabály a szerepek kiosztására és fenntartására.

24 Fantázia játék  Szabály játék Fantázia: - Óvodás kor -Fantázia a lényeg -2-3 gyerek játszik -Játékepizód 10 percnél rövidebb. Szabály: -Iskolás kor -A szabály betartása -Több gyermek -Órákig játszanak

25 Piaget A szabályjáték a gyermek fejlődésének szempontjából kétszeresen fontos. 1. Szabályjátékban való részvétel képességét a konkrét műveletek társas szférában való megjelenésének tekintette.  egocentrizmus csökkenése. 2.A játékok társadalmi modellként működnek.  rendezett környezet, a gyermek gyakorolhatja vágyainak ütköztetését a társadalom rendjével.

26 Millar Piaget szemben. A játéknak nincs egyetlen körülhatárolt funkciója,különféle fejlődési változások különféle szerepet játszanak, ill. játszhatnak a fejlődésben.


Letölteni ppt "Játék története Rokszin Mónika Pszichológus 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések