Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szülő-gyermek szeparáció hatásai a megélhetésről való gondoskodás, a megélhetésről való gondoskodás, válás, válás, szülő halála, szülő halála, betegség,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szülő-gyermek szeparáció hatásai a megélhetésről való gondoskodás, a megélhetésről való gondoskodás, válás, válás, szülő halála, szülő halála, betegség,"— Előadás másolata:

1 A szülő-gyermek szeparáció hatásai a megélhetésről való gondoskodás, a megélhetésről való gondoskodás, válás, válás, szülő halála, szülő halála, betegség, betegség, nagyobb katasztrófák (árvíz, éhínség, háború), nagyobb katasztrófák (árvíz, éhínség, háború), stb. stb. Az elválás okai: Az elválás fajtái: Ideiglenes elválás a szülőktől Ideiglenes elválás a szülőktől Huzamos elválás a szülőktől Huzamos elválás a szülőktől Elszigetelt gyerekek Elszigetelt gyerekek

2 Ideiglenes elválás a szülőktől 1. bölcsőde: Kis mértékű szeparáció Vélemények:  Ha jó ellátású, akkor nincs tartós negatív hatása, NICHD 1996,  Egyéves kor alatt mindenkép negatív, Chase-Lansdale. 2. korházban tartózkodás (hospitalizáció)  Michael Rutter 1976: csak az ismételt, huzamos kórházi tartózkodás (nem biztos hogy ez az ok, lehet a hátrányos helyzet is).  Berison 1998: nem a szeparáció, hanem a nehéz otthoni körülmények. 3. háború  Dorothy Burlingham és Anna Freud 1942: a II. világháború idejére vidékre küldött gyerekek. Később normális felnőtteké váltak (kontrol vizsgálat Maas 1963)

3 Rossz: Wayne Dennis libanoni árvaház vizsgálat: születésüktől fogva (10 gy-re 1 gondozó, ingerszegény környezet) 1 éves kor végén értelmi szintjük fele volt a normálisénak Wayne Dennis libanoni árvaház vizsgálat: születésüktől fogva (10 gy-re 1 gondozó, ingerszegény környezet) 1 éves kor végén értelmi szintjük fele volt a normálisénak  Akiket örökbe fogadtak: 2 > → 4-5 évesen normális fejlődés, 2 < 6 → kicsit elmaradott  6 kortól nem szerinti külön választás: lányok → társadalomba illesztésre alkalmatlan, fiuk → standard alatt marad de beilleszthetők. Kim Chisholm 1998: romániai árvaházból Kanadába örökbefogadott: Kim Chisholm 1998: romániai árvaházból Kanadába örökbefogadott: 4 hónap > mintha a vérszerinti család, 4 hónap > mintha a vérszerinti család, 8 hónap < idegen helyzetben bizonytalan kötödést mutattak. Jól felszerelt [bár gondozók gyakran váltakoznak]: Barbara Tizard és Jill Hoges (angol munkásszármazású 0<2 korig)  Három csoport: éves koruk után a saját családjukhoz kerülnek és 8 éves koruk között örökbe fogadott - i- intézetben maradt gyerekek - k- kontrol. nem intézeti (hasonló származású) Következtetések: AAz örökbe fogadott gyerekek jobban tejesítenek, mint azok akik saját családjukba kerültek vissza ÉÉrzelmi kötödés is rosszabb a vissza kerülő gyerekeknél (annál rosszabb minél tovább volt intézetben) SSaját korosztállyal (iskolás) csak a kontrol csoport tud jó kapcsolatot kialakítani Megjegyzés: a 2 éves koruk után örökbe fogadott gyerekek is kötődnek a nevelőszülőkhöz Árvaház Huzamos elválás a szülőktől

4 Csehszlovák 1,5-6 koruk között pajtában tartott iker fiuk. Megtalálásukkor: angolkoros, puha görbe csontok, szinte egyáltalán nem tudtak beszélni, nem ismertek fel egyszerű tárgyakat, félelem hangoktól és lányoktól. 14. éves korukra utolérték kortársaikat! (Jarmila Koluchová 1972, 76) Elszigetelt gyerekek (szélsőséges esetek: „civilizálatlan” gyerekek) Modern kutatások: Genie: kb. 2 éves kora előtt nappal bilihez kötözve, éjjel hálózsákba kötözve élt több mint 11 évig, nem beszéltek hozzá. Megtalálásakor: 27 kiló, 137 cm, ritkán adott ki hangot, nem szobatiszta, nem tudott rendesen járni (érdekes: jól teljesített téri észlelésben és gondolkodásban). Megtanult járni és szobatiszta lett, nyelvi készségekei nem fejlődtek ki, végül kötődött az emberekhez (nem tudni, hogy egyes tényezők milyen mértékben befolyásolják a fejlődést)

5 Sebezhetőség és ellenálló képesség Kockázati tényező: egyéni ill. környezeti körülmények amik növelik a gyermekek számára kedvezőtlen feltételek kialakulásának valószínűségét. (statisztikai érték ami a csoportokat jellemzi és nem az egyént) RRRRutter 1975 Wight szigeteki kutatás: 4 kockázati tényezőt talált a viselkedési problémákra 1. családi konfliktusok 2. a szülök szociális devianciája (bűnözés v. pszichiátriai problémák) 3. társadalmilag rossz helyzet (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmény, sok hasonló korú gyerek) 4. rossz iskolai környezet Ha 2 tényező egyszerre jelen volt a pszichiátriai probléma kockázata jelentősen megnőtt. További kockázati tényezők: koraszülöttség v. problémás szülés, alacsonyan iskolázott anya stb. Sebezhetőség

6 Ellenálló képesség Az egyéni különbségek vezettek a rugalmasság – gyorsabban feldolgozzák a korai élmények kedvezőtlen hatását, vagy pszichológiai következmények nélkül képesek ellenállni a rájuk nehezedő nyomást – feltételezéséhez. A rugalmassági okokat nevezik védelmi tényezőnek. Védelmi ill. kockázati tényezők 3 vizsgálati területe:  A család jellemzői  A közösség jellemzői  A gyermek jellemzői

7 A család jellemzői A család jellemzői A család által nyújtott támogatásformák összekapcsolódnak a gyerek ellenálló képességével (Bradely és Whiteside-Mansell 1998) HHHHawaii szigeteki (hossz menti kutatás 689 fő) több etnikumra kiterjedő kutatás (Werner és Smith 1982) 201 gy. Fejlődési probléma → 2 éves korukra 4 v. több kockázati tényezőnek volt kitéve védelem → – nincs több 4 gyereknél, több min 2 év korkülönbség van a gyerekek között, a gy. kellő odafigyelést kapott csecsemőkorában, van testvér aki gondozó v. bizalmas barát szerepét tölti be – anya mellett más gondozók is vannak, anyára nehezedő munka terhe nem túlzott – a család mintát, szabályokat nyújt a gy. serdülőkorában, összetartó család, – gyerekkorban és serdülőkorban nem halmozódnak túl a krónikus stresszkeltő események

8 A közösség jellemzői A közösség jellemzői Szegény környezetben felnövő gyereknek nagyobb valószínűséggel lesz fejlődési nehézsége (McLoyd 1998). Fokozottan igaz ez a nagy városi, mint a szegén kisvárosi v. falusi gyerekekre (Richters és Martinez 1993). A negatív hatást csökkenti a rokonok, szomszédok, szociálishálózat támogatásának erőssége (Cochran és Niego 1995), valamint a figyelmes tanárok és magas színvonalú oktatás (Rutter 1987). Hashima és Amato 1994: azok a szülök akik tanácsot tudnak kérni kevesebbszer kiabálnak és verik a gyereküket. Crockenberg 1987: angol tizenévesek anyák akiket a Országos Egészségügyi Szolgálat támogatott, jobban bántak és többet foglalkoztak a gyerekükkel.

9 A közösség jellemzői A közösség jellemzői A gyermek temperamentumjegyei az életkorától függően más-más kockázati tényezőt jelent (Carey és McDevitt 1995), ez persze a kulturális környezettől is függ. [Kisgyermek korban a nehezen kezelhető, iskoláskorban a könnyen megzavarható gyerekek vannak kitéve nagyobb kockázatnak (amerikai és angol.] MMMMarten De Vries (masszai) és Scheper-Hughes (Brazil) kutatásai kimutatták, hogy rossz körülmények között élő gyerekeknél éppen a „nehezen” kezelhető gyerekek túlélése nagyobb

10 A későbbi körülmények hatása A fejlődési kockázati tényezők valószínűsítet sérüléseket a későbbi körülmények módosíthatják, ezt nevezik tranzakcionális modellnek. (Azt követik nyomon, hogy miképp hatnak egymásra a gyerekek és a környezet jellemzői a fejlődés kimenetelében.) RRRRutter intézeti kutatása: a későbbi pozitív élettapasztalatok csökkentik a hosszú távú problémák kockázatát.


Letölteni ppt "A szülő-gyermek szeparáció hatásai a megélhetésről való gondoskodás, a megélhetésről való gondoskodás, válás, válás, szülő halála, szülő halála, betegség,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések