Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék."— Előadás másolata:

1 Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

2  Zajhatás  Közlekedési zajok szociális költségei  Zajcsökkentés  Gépzaj  Közút

3  Halláskárosodás: A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást.  A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét.  Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja.

4  Halláscsökkenés: a 0 dB-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken.  Átmeneti halláscsökkenést okozhatnak a rövidebb ideig ható zajok, pl.: 80 dB-es, 4 órán át ható, vagy 120 dB-es 3 percen át ható zaj.  Maradandó halláscsökkenést okozhat a tartósan ható 85 dB feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom)  Fülzúgás: a halláskárosodás másik formája, általában átmeneti (maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik)

5  Beszédértés romlása  Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása.  Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy „túlkiabálják” a zajt.  A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, dB hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 dB-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó.

6  Alvás zavarása  a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének  leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében  A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, növekvő pulzusszám, erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb.

7  Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény.  A zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak.  A jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 dB értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 dB szintet.

8  Mentális egészség és teljesítmény romlása  szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria  a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol

9  Magatartásunkra való hatás  A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet.  Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg.

10  A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentős eltérés mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja  egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradsági állapot, idegállapot, társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, törekvések, zajforráshoz való viszony, egyéb betegségek stb.  környezeti tényezők: a lakáskörnyezet minősége (levegőszennyezés, biztonság), a lakás helye (városközpont, külváros, vidék) közlekedési ellátottság stb.

11  Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben „normális” vagy „átlagos” embereket vizsgáltak.  Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok „alulképviseltek”.  csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb.  Ezek a csoportok – úgy tűnik – kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben

12  Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk.  A zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag.  A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze.

13  Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő.  Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt.  Zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség

14

15 Halláskárosodás mértéke

16  Számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat.  A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától.  Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra.  A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.

17  A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése.  A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja.  Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket).

18  További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak. Halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható zaj hatására.

19  WTP értéket (fizetési hajlandóság)  a lakosság mennyit hajlandó kifizetni azért, hogy ne legyenek álmatlan éjszakái a zaj miatt (altató)  WTP azt vizsgálja, hogy a normál, reális árnál mennyivel többet áldoznak a vásárlók arra, hogy elkerüljék a zajt és az ezzel járó kellemetlenségeket

20  Az éves szociális költségek mértékét a kutatók 30 és 46 milliárd euró közé teszik, ami a 22 tagállam GDP-jének a 0.4%-a.  Ez az érték csak a közúti zajterhelésre vonatkozik, a vasúti közlekedés terhei további 2,3-2,5 milliárd euróra tehetők.

21  Ha kevesebb zajhatás éri az embert, javulhat a koncentrálóképesség, jobban teljesítenek a munkahelyükön, ami a vállalatokat is ösztönzi arra, hogy a kötelező lépéseken túl is igyekezzenek biztosítani a zajterhelés-mentes munkakörülményeket a dolgozóinak.  A zajcsökkentés az állam számára is hasznot jelent gazdaságilag. Az egészségügy kiadásai a zaj okozta betegségek számának lecsökkenése miatt ugyancsak kevesebbek lennének.

22  Ha a zajcsökkentés már a gépjárművek szintjén végre van hajtva, akkor a zajárnyékoló falak és egyéb szigetelések költségei sem az államot terhelik.  Dán kutatások kiszámították, hogy az európai államok nagy részében minden forrásbeli decibel-csökkenés 100 millió eurós költségcsökkenést okoz –ez az az összeg, amit az utólagos terhelés-csökkentésre fordítottak volna.

23 emisszió hangteljesítményszint immisszió hangnyomásszint hangintenzitásszint transzmisszió

24  megelőzés: várostervezés  emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása)  transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak)  immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)

25  Gépzaj  Közúti közlekedési zaj

26  zajcsökkentett (zajszegény) géptípust kell kifejleszteni, itt lehetőség van a konstrukció megváltoztatására  meglevő géptípus zaját kell a felhasználás helyén csökkenteni  a tervezés legfontosabb kiinduló adata a gép zajteljesítmény-szintje, ha nincs gyári adat, a teljesítmény-szintet méréssel kell meghatározni  zajcsökkentés esetén meg kell határozni a színképet is

27  A mechanikai eredetű zajok csökkentésének főbb lehetőségei:  rezgéstanilag méretezett alapozás, a gép dinamikus kiegyensúlyozása; a fordulatszám csökkentése (hátrány a teljesítmény csökkenése)  a gép rendszeres karbantartása, kenése, a kopott alkatrészek cseréje

28 Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás a)présgép alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása

29  felületek rezgésének csökkentése egyrészt merevítéssel, másrészt az anyag alkalmas megválasztásával (pl. fa, műanyag alkalmazásával  rezgő felületek felületnagyságának csökkentése

30  egyes elemek (lemezek, felületek, rudak, csövek) rugalmas csatlakoztatása pl. rugalmas alátétekkel a gép többi részeihez, ezáltal a rezgést nem viszik át olyan elemekre, amelyeknek rezgése felesleges; fémes, kemény alkatrészek ütközésének kiküszöbölése, helyettesítése műanyaggal

31 Csővezeték testhang-szigetelése 1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel

32  Tokozás:  A gépek zajkibocsátása eredményesen csökkenthető, ha a gépet tokkal vesszük körül. Teljesen zárt tokkal, helyes kialakítással igen nagy zajcsökkenés érhető el.  A tokon lehetnek ablakok, ajtók, a megmunkálandó anyag be-és kivitelére csillapított nyílások.  Zárt tok esetén külön megoldandó feladat a gép hűtése  Ha a gép kezelése nem teszi lehetővé a teljes körülzárást, részleges tokozást alkalmazhatunk. Részleges tokozás esetén az elérhető zajcsökkentés igen korlátozott.

33 gép

34  Hanggátló szerkezetek  csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) gép1 gép2 kezelő

35  Mobil zajárnyékoló

36  Zajvédő fülkék  A zajvédő fülkék (kezelő fülkék) a zajos környezetben teljes védelmet nyújthatnak a fülkében tartózkodó számára. Akkor előnyösek és hatékonyak, ha pl. a gép kezelése nem igényli a gép mellett való tartózkodást, hanem elegendő csak a gép külső figyelése, irányítása. A zajvédő fülkék sok tekintetben hasonlók a tokokhoz, csak épp a zajforrás és a megfigyelő helyzete fordított.

37

38  Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül  zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza, így a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető

39  vezetési stílusa közti különbség : kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb zajkibocsátással jár együtt, mint a agyfordulatszám melletti  „padlógázas” gyorsítás, mely ugyancsak fokozza a zajemissziót  „sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabrocs-zajt is megnövelő nagy gyorsítások  kisebb sebességfokozatokban történő hosszú „kihúzatás

40  és hirtelen fékezések  hangtompító betétek kiszerelésével  ajtók csapdosásával, stb.  oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van

41  Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával  a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre kb. 10 dB csökkenés érhető el  motor tervezési adatai, a fordulatszám stb.  zajforrás tokozása, hangszigetelése  gumiabroncs-zaj

42  A járműpark megújulásának elősegítése  Gyártási technológia (hibrid hajtás)  Induláskor és kis sebességnél csak a villanymotor dolgozik (városi közlekedés).  Kedvező energiafelhasználás  Kevesebb káros anyag kibocsátás  Karbantartás  Geometria kialakítása

43  Útburkolat típusa, minősége (kátyú mentesítés)  Suttogó aszfalt  A nyitott szemszerkezetű (porózus) kis szemméretű aszfaltok adják a legjobb eredményt  zúzalékvázas masztixaszfalt (ZMA)  Splittmastix aszfalt (SMA)

44  Zajcsökkentés forgalomszervezési/szabályozási eszközökkel  a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása (ellenőrzés)  a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása egész nap/éjjel  a forgalom elterelése;  a jelzőlámpák összehangolt szabályozása, forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása);  a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése;  a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése.

45 A forgalom nagyságának csökkenése %-ban Az L Aeq hangnyomásszint csökkenése dB-ben 10%0,5 dB 20%1,0 dB 30%1,6 dB 40%2,2 dB 50%3,0 dB 75%6,0 dB

46 A tehergépjármű forgalom csökkentése Zajszintcsökkenés  LA dB A teherforgalom részaránya 5%10%20%30%50% 100%3, ,5 75%2,034,555,5

47 Interaktív sebesség ellenőrző tábla

48  a forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra  pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra  hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés  nagyobb területet érinthet.

49  a jelzőlámpák összehangolt szabályozása (Fuzzy- módszer), forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása) A közúti jelzőlámpák összehangolásával 0,5- 3 dB zajcsökkenés érhető el.  a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése  a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése  sávszűkítés

50  komplex intézkedések a tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben  sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése (P+R)  átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb.  körforgalom alkalmazásával kisebb a zajszint

51  Egyéb  meglevő épületek hangszigetelése

52  Homlokzati falak szigetelés  szálas szerkezetű – üveggyapot, kőzetgyapot alapanyag  jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva nem biztos  hanghullám áthalad a szálas anyagon, súrlódás alakul ki, a hangenergia egy része átalakul hővé  ablakok, belső terek szigetelése.

53  új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele  szükséges védőtávolságok az úttervezési szabályozásnál (pl.: 160…350 m, I. és II. rendű főút 50…75 m)

54 A védőtávolság hatása

55  Az úthálózat kialakításának zajvédelmi kedvező lehetőségei  hierarchikus úthálózat kialakítása a fő és átmenő forgalom meghatározott útvonalakra koncentrálásával

56

57  a távolsági forgalom részére elkerülő utak építése a települések fejlesztési terveinek figyelembevételével

58  a fokozott védelmet igénylő területekről (például lakó- és üdülő területek) az átmenő forgalom kitiltása, csak a célforgalom engedélyezése  a különböző közlekedési útvonalak (közút-vasút), és a különböző közlekedési létesítmények (autóbusz végállomás, pályaudvar stb.) koncentrálása közös közlekedési területre  a jól belátható csomópontok tervezése

59  A területrendezés, településfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző használatú területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesít­ ményektől érkező zaj.  a közlekedési hálózat és a településtervezés összehangolása (pl. repülőtéri védőövezetekben építési korlátozás, főutak esetén a védőtávolság betartása stb.),  a főutak mellé elsősorban intézmények, kereskedelmi- szolgáltató létesítmények és nem lakóterület telepítése

60  az ipari területeknek, szolgáltató létesítményeknek a helyközi forgalmat kiszolgáló közlekedési útvonalakhoz közeli elhelyezése kedvező zajvédelmi szempontból nem megfelelő elhelyezés zajvédelmi szempontból helyes elhelyezés

61

62  Zajcsökkentés a zajterjedés akadályozásával

63  Növénysáv, erdő  közlekedési zaj: 50 m széles erdősáv szükséges autóút esetén  lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható

64  Földtöltés, domb  nagy terület védelme esetén célszerű alkalmazni  előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel  hátránya: nagy helyigény  a megfelelően dús növényzet kifejlődése évekig tarthat  alacsony hatékonyság 25º

65  A határoló felület (pl.: fal) a beeső I b intenzitású hangot részben elnyeli (I e ) részben visszaveri (I v ) részben pedig átereszti (I a ), azaz a hanghullám a fal másik oldalán kilép. I b = I v + I e + I a

66  Veszteségi tényező: a falban elnyelődő (hővé alakuló) és a beeső intenzitás aránya  = I e / I b  Visszaverődési tényező: a visszaverődő és a beeső intenzitás aránya  = I v / I b  Átvezetési tényező: a falon áthaladó és a beeső intenzitás aránya  = I a / I b  +  +  = 1

67  Elnyelési tényező: a vissza nem vert energiahányad összesen  = (I e + I a )/ I b =  +   A fenti tényezők értéke függ:  a fal anyagától  a beesési szögtől  a frekvenciától

68  Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől. forrás vevő

69  Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők  a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete  a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni  fal anyaga, szerkezete, vastagsága  fal magassága és hosszúsága

70  mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º-os szöget fedjen le 160º

71 Zajárnyékoló falak elhelyezése kijárási lehetőség biztosítása mellett

72  Zajvédő fal  hangvisszaverő típus  hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán), akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna

73  Elhelyezési lehetőségek

74  többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt

75  hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges

76

77

78

79  Alagút

80  Esztétika  Városképet rontó fal

81  Környezetbe illeszkedő fal

82  a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet

83  Általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja)  Fémlemez  anyaga: alumínium, acél, rozsdamentes acél  általában hangelnyelő típusú fal  hangelnyelő anyag:  üveggyapot  kőzetgyapot perforált fém előlap hangelnyelő anyag acél tartóoszlop fém hátlap

84  Előny:  kis tömeg  alacsony ár  Hátrány:  fém tolvajok  korrózió  sérülékeny

85

86  Fabeton  A zajforrás felöli oldalon fagyapot réteg kerül elhelyezésre, míg a fal belsejében akusztikai és szilárdsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyag kerül beépítésre. A panel hátoldala cementkötésű falapokból áll, a hézagmentes fafonatnak elsődlegesen esztétikai funkciója van.

87  Előny  jó léghanggátlási mutatók  könnyen és gyorsan telepíthető  könnyen szállítható  egyszerűen javítható falszakaszok  Hátrány  viszonylag magas ár  fafonatos falak fokozottan érzékenyek a mechanikai hatásokra és a tűzre

88  Kővel kitöltött fal  időjárás állóság, hangelnyelő tulajdonság, karbantartás mentesség, vandalizmussal szembeni ellenállás.  Magyarországon forgalmazó már van, de ilyen típusú fal még nem épült.

89  Beton, visszaverő típusú  Előny:  olcsó  variálható, rengeteg felület és forma megvalósítható  gyorsan építhető  Hátrány  olcsó megoldásai nem esztétikusak  vizuálisan „nagy tömeget” jelent

90

91  Beton, elnyelő típusú  Szemcsés beton

92  Tömör tégla: visszaverő fal, Perforált tégla: elnyelő fal  Előny  megfelelő környezetben esztétikus  zajvédelem mellett határozott fizikai elválasztó objektum is  hatékony zajvédő  Hátrány  nagy munkaigény  ezáltal költséges is  körülményes a falszakasz javítása, komoly alapozást igényel

93

94  Műanyag, ütésálló üveg, akrilüveg, PVC, PE  Előny:  könnyen megmunkálható és alakítható  bármilyen felület és forma egyszerűen elkészíthető, variálhatóság, színezhető  olcsó  gyors és egyszerű sorozatgyártás  egyszerűen javítható  Hátrány:  sérülékeny  tűzveszélyes  UV-ra érzékeny

95

96  Átlátszó falak: edzett üveg vagy műanyag pl: akrilüveg  Előny:  átláthatóság  esztétikus  nem jelent akkora „vizuális tömeget“ mint a hagyományos falak  egyszerűen cserélhető panelek  Hátrány:  rendkívül költséges  Sérülékeny  egyes típusok fokozottan tűzveszélyesek  vandalizmus” (pl.: graffiti)

97

98  Fa  kedvező vizuális hatás  gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”)

99  „Bio-falak”: a szerkezetnek szerves része a növényzet  Leggyakrabban acél illetve beton vázrendszerre telepített, táptalajon növekvő növényzet szimbiózisa biztosít egyszerre zajvédelmet és esztétikai értéket környezetében.

100 növényzet acélvázöntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás beton/fa panelek föld növényzet

101  Előnye  természetesnek hat  növeli a zöldfelületet  földtöltéshez képest kisebb helyigény  Hátrány  folyamatos karbantartás, öntözést igényel  dús növényzet kialakulásához idő kell

102

103  Megújuló energia, fotovoltaikus elemek

104  Foto katalízis eljárás elvi sémája:  Az eljáráskor a fény ultraibolya sugárzásának hatására a zajárnyékoló fal titán-dioxid- bevonata elektronokat szabadít fel, amely a levegő oxigénmolekuláját aktiválja. Az így aktivált oxigén a NOx-el reakcióba lépve stabil N vegyületet hoz létre, amelyet a zajárnyékoló falat bevonó anyag semlegesíteni tud. Ezt követően a zajárnyékoló fal felületéről a semlegesített anyag egyszerűen lemosható (például csapadékvízzel)


Letölteni ppt "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések