Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ZAJVÉDELEM Koren Edit 5.. Zajcsökkentési lehetőségek emissziótranszmisszióimmisszió forrásvevő hangteljesítményszint L W hangnyomásszint L p hangosságszint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ZAJVÉDELEM Koren Edit 5.. Zajcsökkentési lehetőségek emissziótranszmisszióimmisszió forrásvevő hangteljesítményszint L W hangnyomásszint L p hangosságszint."— Előadás másolata:

1 ZAJVÉDELEM Koren Edit 5.

2 Zajcsökkentési lehetőségek emissziótranszmisszióimmisszió forrásvevő hangteljesítményszint L W hangnyomásszint L p hangosságszint L N átviteli út

3 1.emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása) 2.transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak) 3.immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)

4 Zajkibocsátás csökkentése 1.Testhanggerjesztésű zajok: testhang csökkentésének lehetőségei –gép működési elvének módosítása, fordulatszám, sebesség csökkentése –a gerjesztő erő csökkentése: a gerjesztési helyeken segédtömegek elhelyezése (pl. vékony lemezek megmunkálásakor) –a testhang terjedésének akadályozása rugalmas elemek közbeiktatásával –léghang-kisugárzás csökkentése, pl. szendvicsszerkezettel

5 2. Léghanggerjesztésű zajok: áramlási zaj csökkentésének lehetőségei –zajszegény áramlástechnikai működés megválasztása (pl. levegőhűtés helyett vízhűtéses motor) –kisebb áramlási sebesség (pl. kisebb fordulatszámú, nagyobb átmérőjű ventilátor) –turbulenciák elkerülése (az alkatrészek áramlástechnikailag legmegfelelőbb kiképzése) – hangtompító alkalmazása légnemű anyagot szállító csővezetékben (olyan csatornarendszer, amely gátolja a hang terjedését, de csak kis mértékben akadályozza a szabad áramlást) hangtompítók:

6 Zajcsökkentés az átviteli úton Csillapítás: a közeg részecskéinek tehetetlensége miatt a hang intenzitása a hangterjedés irányában csökken I = I 0 · e  ·d ahol I 0 az eredeti hangintenzitásszint I az átjutó hang intenzitása  csillapítási tényező d fal vastagsága Levegőben:   10 –11 · f 2 ( f a frekvencia Hz-ben)  a csillapítás annál nagyobb, minél nagyobb a falvastagság és a hang frekvenciája, azaz a mély hangokat nehezebb csillapítani fal d I0I0 I

7 Hajlítási hullámok: ha a fal összemérhető a hullámhossz felével, a beeső léghang a falban hajlítási hullámokat (testhang) gerjeszt  a fal ezt léghangként kisugározhatja, azaz hangforrássá változik Pl. ha a fal rögzítéseinek távolsága 0,6 m, és a frekvencia 300 Hz  = 340/300 = 1,1 m  hajlítási hullámok keletkeznek Hajlítási hullámok kiküszöbölése: többrétegű falak alkalmazása a légrést kitöltő homok megakadályozza a belső rezgést 0,6 m

8 Hanggátló szerkezetek: csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) hanggátló szerkezet jellemzői: –léghanggátlás (a szerkezettől függ) –léghangszigetelés (a beépítési körülményekkel együtt meghatározott jellemző) gép1 gép2 kezelő hanggátlás növelésének lehetőségei: –tömeg növelése –többrétegű szerkezet kialakítása; rétegek közötti légrés növelése, légrésbe helyezett hangszigetelő anyag

9 Tokozás: a gépi zajforrást nagy hanggátlású burkolattal veszik körül, amely megakadályozza a zaj szétsugárzását. összetett felületek hanggátlása: az eredő hanggátlást a gyengébb minőségű rész határozza meg  fontos a nyílászárók megfelelő hangszigetelése tokozás hatékonyságát növelő tényezők: –többrétegű fal, a belső oldal hangelnyelő anyaggal való bélelése –a tok és a zajforrás (gép) ill. a padló rugalmas kapcsolata –minél teljesebb zárás, hézagok lezárása gép

10 Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől. Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők: –fal anyaga, szerkezete, vastagsága –fal magassága és hosszúsága –a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete –a zajforrás frekvencia-színképe (zajcsökkentés gyakorlati felső határa: 15 dB) forrás vevő

11 a zajcsökkentés (  L) számítása a b d  h eff  L = 10 · lg (20 N) [dB], ha  1 ahol N = 2 · (  / ) ún. Fresnel-szám  = (a + b) – d útkülönbség a hullámhossz –feltételezzük, hogy a falon átjutó hang elhanyagolható (végtelen hanggátlás) –a fal felső élén elhajlás történik: a hang nem a d, hanem az a+b távolságot teszi meg (feltételezzük, hogy a fal végtelen hosszú: a szélein történő elhajlás elhanyagolható)

12 a hanggát elhelyezése és magassága –a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni! –a hanggát méretezése: a)a megkívánt zajcsökkenés ismeretében kell meghatározni a Fresnel-számot (N), majd az útkülönbséget (  ) és ebből a gátmagasságot b)gyakorlatban alkalmazott megoldás: hatásos gátmagasság számítása h eff  2ab  /(a+b) a b d  h eff

13 c) nomogram használata h eff [m]  L A [dB]

14 széles hanggátak: többszörös elhajlás jön létre, ezért a fal szélességét is figyelembe kell venni a hanggát hosszának meghatározása a hanggát véges hosszúsága miatt a fal szélein is elhajlás jön létre: F V a s b d  = (a + s + b) – d F V

15 a hanggát optimális hossza: az észlelési pontban kialakuló hangnyomásszint (ami a 3 diffrakciós úton terjedő hanghullámok erdője) legfeljebb 0,5-1 dB-lel haladja meg a végtelen hosszú hanggáttal kapott értéket  a h eff kétszerese lesz a szükséges hossz  mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º- os szöget fedjen le 160º

16 a fal véges hanggátlása a nem tökéletes hanggátlás miatt a falon közvetlenül átjutó energia növeli az észlelési pontban a hangnyomásszintet  Az észlelési pontban kialakuló hangnyomásszint összetevői: –a falon közvetlenül átjutó hang: L p1 = L 0 – R –a diffrakciós úton érkező hang: L p2 = L 0 –  L’ Az eredő hangnyomásszint: L p = 10 lg [10 0,1(L 0 – R) ,1(L 0 –  L’) ] F V

17 hanggát zárt térben a visszaverődések miatt kevésbé hatásos  hangelnyelő anyag alkalmazása célszerű hanggátak a gyakorlatban – általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja) – zajárnyékoló töltés: nagy területen védelme esetén célszerű hangelnyelő anyag F V

18 Zajcsökkentés a vevőnél Egyéni zajvédő eszközök: ( Hz közötti frekvenciatartományban hatásosak) hallásvédő füldugó (csillapítása: dB) zajvédő fültok (csillapítása: dB) zajvédő sisak (csillapítása: dB)

19 Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei 1.járművek hangszigetelése 2.hangelnyelő útburkolat kialakítása (porózus aszfalt) 3.forgalom korlátozása, sebességkorlátozás

20 4.zajárnyékoló létesítmények építése 5.meglevő épületek hangszigetelése 6.új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele

21 Zajcsökkentés forgalomkorlátozási módszerekkel forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra –hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés  nagyobb területet érinthet –pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra É

22 nehézgépjárművek közlekedésének korlátozása –kötelező útvonal kijelölése, amely elkerüli a lakóterületeket –éjszakai órákban/hétvégén lakóterületek közeléből a nehézgépjárművek kitiltása komplex intézkedések tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben –sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése –átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb.

23 Járművek sebességének korlátozása –városon kívül van értelme (60 km/h alatt a zajkibocsátás csak kis mértékben függ a sebességtől), pl. település mellett elhaladó autópálya –hatékonyabb, ha kisebb a nehézgépjárművek aránya (azok zajkibocsátása kevésbé függ a sebességtől) Sebességkorlátozás [km/h]Zajcsökkenés a nehézgépjárművek arányának függvényében [dB(A)] Könnyű járművek Nehéz- gépjárművek 0 % 10 % 30 % 100 %

24 Zajárnyékoló létesítmények Zajárnyékoló létesítmények típusai hangvisszaverő típus hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán) –akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna

25 Zajárnyékoló létesítmények tervezése: a megkívánt zajcsökkentés alapján meghatározható a fal optimális elhelyezése, magassága, hossza és hanggátlása elhelyezési lehetőségek:

26 többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt

27 hanggát méretezése: 160º hangvisszaverődés kezelése:

28 A hanggát hatékonyságának növelése hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges

29

30 alagút: diffrakció csökkentését célzó megoldások: T-alakú hanggátak relatív zajcsökkentő hatása [dB] az egyszerű függőleges falhoz képest: 01,42,03,1 hangelnyelő anyag 2 m 1 m 2 m

31 Y-alakú hanggát: + 10 dB 2 m 1 m Hanggát tervezésének további szempontjai –biztonsági követelményeknek való megfelelés (távolság a forgalmi sávtól) –szélnek, időjárási hatásoknak való ellenállás –költség –vizuális szempont: a tájba való illeszkedés

32 – városképet rontó fal: – környezetébe illeszkedő fal:

33 a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet:

34 Hanggátak anyaga és szerkezete Földtöltés, domb –előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel –hátránya: nagy helyigény 25º

35 Fa –kedvező vizuális hatás –gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”) elnyelő típusú fa zajvédő fal

36 Fémlemez - anyaga: alumínium vagy acél - általában hangelnyelő típusú fal perforált fém előlap hangelnyelő anyag acél tartóoszlop fém hátlap elnyelő típusú fém fal:

37

38 Beton –visszaverő típusú beton falak –elnyelő típusú beton falak szemcsés beton:

39 faforgács-beton:

40 Tégla –tömör tégla: visszaverő fal –perforált tégla: elnyelő fal előnye: illeszkedik a városi épített környezetbe

41 Műanyag PVC fal: Ütésálló üveg, akrilüveg

42 – előnye: átereszti a fényt

43 „Bio”-falak a szerkezetnek szerves része a növényzet –előnye: természetesnek hat, növeli a zöldfelületet a földtöltéshez képest kisebb helyigény –hátránya: folyamatos karbantartás, öntözést igényel növényzet acélvázöntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás beton/fa panelek föld növényzet

44

45 Növénysáv Növénysáv telepítése önmagában általában nem eredményez elégséges zajcsökkenést. –30 m széles lombhullató erdősáv: alacsony frekvenciatartományban 3-4 dB, magas frekvenciatartományban dB zajcsökkentés –közlekedési zaj: 10 dB zajcsökkentéshez 50 m széles erdősáv szükséges  lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható


Letölteni ppt "ZAJVÉDELEM Koren Edit 5.. Zajcsökkentési lehetőségek emissziótranszmisszióimmisszió forrásvevő hangteljesítményszint L W hangnyomásszint L p hangosságszint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések