Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008."— Előadás másolata:

1 Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia november 13. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

2 Az összehasonlító kutatás céljai Megismerni, hogy a három különböző képzési és kulturális hagyománnyal rendelkező országban, hasonló pedagógiai helyzetben hogyan gondolkodnak a tanárok arról, hogy milyen kompetenciákra van szükségük Megismerni, hogy mennyire érzik magukat kompetensnek a megnevezett területeken Javaslatok kidolgozása az őket segítő továbbképzések számára

3 A kutatás módszerei „Kompetencialisták” összegyűjtése a három országban (hasonlóságok és különbségek) A főbb kompetenciaterületek kijelölése Egy „közös lista” megalkotása (39 elem) Lekérdezés nemzeti mintákon (Hu: 63; I: 28; Nl: 17) Választás 4 fokú skálán. Az adatok összehasonlító elemzése A saját adatok elemzése

4 A főbb kompetenciaterületek Interperszonális Pedagógiai A szaktárggyal összefüggő, didaktikai Együttműködés másokkal (tanárok, szülők) Saját szakmai fejlődéssel, reflektivitással összefüggő kompetenciák A diákok tanulási kompetenciáinak fejlesztése Kapcsolódás a szakmai közösséghez

5 A legfontosabb kompetenciák (A tanár képes…) MagyarHollandOlasz megteremteni az együttműködés és a bizalom légkörét megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni az együttműködés és a bizalom légkörét a diákok motiválására lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére biztonságos tanulási környezetet teremteni… szaktárgyát uralni és megtanítani megismerni a tanulók világát és életmódját megteremteni a nyitott kommunikáció, a kooperáció … biztonságos tanulási környezetet teremteni… világos, rendezett, feladat-centrikus tanulási környezetet és struktúrát kialakítani szaktárgyát uralni és megtanítani

6 A fontossági sorrendek hasonlóságai és eltérései Mindhárom országban vezetnek az interperszonális kompetenciák Mindhárom országban hasonlóak a kevésbé fontos kompetenciák (pl. adminisztráció, iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek megszervezése, saját szakmai munkájának monitorozása, új IKT használata). A magyar és az olasz sorrendek között nagyobb egyezések (interperszonális és didaktikai kompetenciák nagyobb jelentősége). Holland sajátosság: együttműködés kollégákkal, tanulók előzetes tudásának figyelembe vétele, a szülők világának ismerete, reflektivitás).

7 A saját kompetenciák megítélése (Képes vagyok…) MagyarHollandOlasz szaktárgyamat uralni és megtanítani. szakmai tapasztalataim és a tanult elméletek alapján korrigálni munkámat lelkesedni saját tantárgyam és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt szakmai tapasztalataim és a tanult elméletek alapján korrigálni munkámat vonzó és hatékony tanulási tevékenységeket kialakítani megteremteni a nyitott kommunikáció, a kooperáció és a kölcsönös bizalom légkörét hogy biztosítsam, a munka a kollégákkal együttműködve, az iskola funkciójának megfelelően folyjék örömöt találni a feladatomban lelkesedni saját tantárgyam és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt hogy megfelelő módon kérdezzek, szervezzek… teljesen bekapcsolódni az iskola életébe felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat örömöt találni a feladatomban

8 A képességi sorrendek hasonlóságai és különbségei A képességek átlagpontszámai mindenütt alacsonyabbak (deficit). (Magyar: 0,13; holland: 0,17; olasz:0,79) Mindhárom országban erősek a szaktárgyi- didaktikai kompetenciák és néhány interperszonális kompetencia. Mindháromban gyenge a szülők ismeretével, és az iskolai diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kompetenciák. A magyar és az olasz tanárok között több a hasonlóság (inkább az iskola világán belüli képességek).

9 A fontossági és képességi eltérések sorrendjei (a legsúlyosabb deficitek) MagyarHollandOlasz A diákok motiválásamegteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között biztonságos tanulási környezetet teremteni megismerni a kamaszok szociális, érzelmi és morális fejlődését biztonságos tanulási környezetet teremteni kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével kutatói szemmel, objektíven közelíteni a szakmai gyakorlathoz megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét hatékony és valósághű tanulási környezetet létrehozni megismerni a tanulók világát és életmódját A diákok motiválása

10 Hasonlóságok és különbségek a legsúlyosabb deficitek (a lista alsó harmada) terén Nagy a hasonlóság. A legtöbb „egyedi” tétel a holland listán. Három közös tétel (fejlesztendő kompetenciák):  A diákok motiválásával;  Az együttműködés és a kölcsönös bizalom megteremtésével;  A szülők világának, a diákok kulturális hátterének megismerésével kapcsolatos kompetenciák, fontosságukhoz képest, hiányosak.

11 A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1a. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) a diákok motiválása (-0,59) megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét (-0,49) biztonságos tanulási környezetet teremteni (-0,47) kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével (-0,34) hatékony és valósághű tanulási környezetet létrehozni (-0,34) naprakész ismeretekkel rendelkezni a legújabb pedagógiai, didaktikai és oktatásszervezési kérdésekben (-0,33)

12 A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1b. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére (-0,32) saját tudatosságát fejleszteni (-0,31) a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére (-0,30) lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt (-0,3) felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat (-0,27)

13 Belső eltérések a magyar mintán belül. I. Fontossági sorrend, átlag pontszámok Kompetencia (A tanár képes…) Részt vett az Equal projektben Nem vett részt Teljes minta meleg szívvel fordulni a diákokhoz 3,733,193,32 a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására 3,643,233,33 biztonságos tanulási környezetet teremteni 3,873,413,52 megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között 3,713,243,35 a diákok motiválására 3,933,623,69

14 Belső eltérések a magyar mintán belül, 3. (Képességi sorrend) Nincs semmi különbség azok között, akik részt vettek az Equal-projektben, és azok között, akik nem.

15 Összegzés A kompetenciák vizsgálata segíthet a szakmai problémák feltárásában. A nemzetközi összehasonlítások a szakma általános és speciális (nemzeti) problémáinak jobb megértését segítheti (pl. a „kiterjedt” és a „korlátozott” szerepek közti különbségeket). Mindenütt jelentős eltérések vannak a feladatnak tulajdonított jelentőség és a tanárok képessége között. A speciális helyzetben (szakiskola) a deficitek között nagy hasonlóságok vannak nemzetközi szinten. Az iskolák, a tanárok különböző csoportjai közti eltérések elemezhetők: egymástól is lehet tanulni. A deficitek azonosítása segíthet a továbbképzések megtervezésében.


Letölteni ppt "Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések