Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIA. Az ókori görög filozófia korszakai, iskolái, irányzatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIA. Az ókori görög filozófia korszakai, iskolái, irányzatai."— Előadás másolata:

1 AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIA

2 Az ókori görög filozófia korszakai, iskolái, irányzatai

3 1. A preszókratika (Szókratész előtti filozófiai korszak) - Kr.e. 6. sz. – 5. sz. közepe-vége 2. A klasszikus athéni filozófia – Kr.e. 5.sz. vége – Kr.e A hellenizmus korának filozófiai irányzatai - Kr.e. 322 – Kr.e. 120 (Kr.e. 31 vagy akár Kr.u. 529)

4 A preszókratika

5 1. Általános jellemzés - a források hiánya, az értelmezések nehézségei és bizonytalanságai - a források hiánya, az értelmezések nehézségei és bizonytalanságai - fragmentumok, testimóniumok Ami összeköti őket: - természetfilozófusok – fűzisz - természetfilozófusok – fűzisz - a világmagyarázat sémája: - a világmagyarázat sémája: - "Minden víz.” – „Minden egy.” - a mindenség: Kozmosz – rendezett világmindenség, szépség, harmónia - a rendezettség forrása: közös eredet, ok: arkhé - a mindenség ésszerű - nem mitizáló - magyarázata egyetlen okra visszavezetve - Ez a séma soha nem hagyja el az európai kultúrát - történeti analógiák (teremtés, ősrobbanás)

6 2. Csoportok, iskolák A / ión természetfilozófusok - Milétosz - Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész - Milétosz - Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész - Epheszosz – Hérakleitosz - Epheszosz – Hérakleitosz B / dél-itáliaiak - Krotón - Püthagórasz (püthagoreusok) - Krotón - Püthagórasz (püthagoreusok) - Elea - Xenophanész, Parmenidész, Zénón (eleaták) - Elea - Xenophanész, Parmenidész, Zénón (eleaták) - Akragasz – Empedoklész - Akragasz – Empedoklész C / atomisták - Abdéra - Leukipposz, Démokritosz - Abdéra - Leukipposz, Démokritosz D / athéni - Anaxagorasz - Anaxagorasz

7 A / ión természetfilozófusok A / ión természetfilozófusok

8 THALÉSZ (Kr. e. VI. sz.)

9 - a hét görög bölcs egyike, - matematikai és csillagászati ismeretek, felfedezések (Egyiptom - piramisok magassága), - két munka: a Napfordulóról és a Napéjegyenlőségről, egy napfogyatkozás megjövendőlése, - a lélek halhatatlan, az élettelen dolgoknak is van lelkük (mágnes), - mindennek a víz az alapeleme (ARKHÉ), - életrajzi legendák – a filozófus személyisége, megítélése

10 ANAXIMANDROSZ (Kr. e )

11 csillagászati ismeretek: a Föld gömbalakú, a Hold a Naptól nyeri a fényét, a Föld a világegyetem középpontja, a Nap nagyobb a Földnél és a legtisztább tűz, csillagászati ismeretek: a Föld gömbalakú, a Hold a Naptól nyeri a fényét, a Föld a világegyetem középpontja, a Nap nagyobb a Földnél és a legtisztább tűz, napóra, térkép napóra, térkép

12 "A létezők szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek, mert számot adnak az idők során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról, és megbűnhődnek érettük.” "A létezők szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek, mert számot adnak az idők során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról, és megbűnhődnek érettük.” az alapelv és az őselem a végtelen az alapelv és az őselem a végtelen apeiron - meghatározhatatlan, határtalan apeiron - meghatározhatatlan, határtalan

13 - bizonyítékok a végtelen létezésére (Arisztotelész): - az idő, a mennyiségek végtelen oszthatósága, a keletkezés és pusztulás feltétele annak a dolognak a végtelensége, melyből a keletkező származik, a gondolkodás végtelen) - bizonyítékok a végtelen létezésére (Arisztotelész): - az idő, a mennyiségek végtelen oszthatósága, a keletkezés és pusztulás feltétele annak a dolognak a végtelensége, melyből a keletkező származik, a gondolkodás végtelen) a látható világok sokfélesége az apeironból keletkezik, annak a része, a részek átlakulnak az egész változatlan (jelenség-lényeg) a látható világok sokfélesége az apeironból keletkezik, annak a része, a részek átlakulnak az egész változatlan (jelenség-lényeg)

14 ANAXIMENÉSZ ( Kr. e. 527.) az arkhé a levegő; az arkhé a levegő; - ritkulásából lesz a tűz, sűrűsödéséből a szél, a felhő, a víz, a föld a kő

15 B / dél-itáliaiak B / dél-itáliaiak

16 PÜTHAGÓRÁSZ (Kr. e ), (püthagoreusok) a kozmoszban uralkodó rend - harmónia, minta a zene, a zenei harmónia a hangok összecsengéséből alakul ki, a hangok szabályos sorokban rendeződnek el, amit végső soron az arányoson változtatott húr hossza szab meg, az arány két szám hányadosaként fejezhető ki, mindebből az kövekezik, hogy a mindenség végső elve a szám. a kozmoszban uralkodó rend - harmónia, minta a zene, a zenei harmónia a hangok összecsengéséből alakul ki, a hangok szabályos sorokban rendeződnek el, amit végső soron az arányoson változtatott húr hossza szab meg, az arány két szám hányadosaként fejezhető ki, mindebből az kövekezik, hogy a mindenség végső elve a szám. - a megismerés az érzékelés útján történik - a megismerés az érzékelés útján történik - a lélek harmóniája a zene által teremthető meg - "a testet az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg". Az emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók. - a lélek harmóniája a zene által teremthető meg - "a testet az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg". Az emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók. - vallási közösség, zárt vagyonközösség, nők is tagjai - vallási közösség, zárt vagyonközösség, nők is tagjai - philoszophosz - nem bölcs, hanem a bölcsességet szerető ember - philoszophosz - nem bölcs, hanem a bölcsességet szerető ember

17 XENOPHANÉSZ (Kr. e. 570 körül-?) - az ember a saját képére teremti az isteneit - az ember a saját képére teremti az isteneit

18 PARMENIDÉSZ (Kr. e. 525 körül-?)

19 Igazság és vélekedés megkülönböztetése és szembeállítása (episztemé és doxa), Igazság és vélekedés megkülönböztetése és szembeállítása (episztemé és doxa), az igaz tudás a tiszta észmegismerésben (noein) érhető el; elgondolni, így megismerni és kimondani is csak azt lehet, ami létezik, vagyis csak a lét létezik, és nincs nem-lét, az igaz tudás a tiszta észmegismerésben (noein) érhető el; elgondolni, így megismerni és kimondani is csak azt lehet, ami létezik, vagyis csak a lét létezik, és nincs nem-lét, nincs változás, nincs mozgás, nincs keletkezés és pusztulás, ami van az mozdulatlan és örök, nincs változás, nincs mozgás, nincs keletkezés és pusztulás, ami van az mozdulatlan és örök, a gondolkodásnak ellentmondásmentesnek kell lennie, a gondolkodásnak ellentmondásmentesnek kell lennie, a gondolkodás és a lét ugyanaz. a gondolkodás és a lét ugyanaz.

20 ZÉNÓN (Kr. e 490 körül - ?) - a mozgás jelenségének elgondolása ellentmondáshoz vezet - a mozgás jelenségének elgondolása ellentmondáshoz vezet - azért a mozgás - így a keletkezés, a pusztulás és minden változás - csak látszat - azért a mozgás - így a keletkezés, a pusztulás és minden változás - csak látszat mozgás-apóriák - Akhilleusz és a teknős versenyfutása, a repülő nyílvessző, stb. mozgás-apóriák - Akhilleusz és a teknős versenyfutása, a repülő nyílvessző, stb.

21 HÉRAKLEITOSZ (Kr. e. 540 k. - ?)

22 - az epheszoszi homályos - az epheszoszi homályos - a töredékek csoportosítása az alábbi értelmezési szempontok szerint: - a töredékek csoportosítása az alábbi értelmezési szempontok szerint: - Kozmológiai töredékek - Etikai töredékek

23 Kozmológiai töredékek - a kozmoszról a kozmoszról örökkévaló, nem teremtetett, ugyanaz mindenkinek - az arkhé tűz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre (30., 67., 93.) - a folytonos változásról (6., 12, 50.) - a folytonos változásról (6., 12, 50.) - a változást a harc mozgatja - nemcsak pusztít, de létre is hoz (54., 82.) - a változást a harc mozgatja - nemcsak pusztít, de létre is hoz (54., 82.) - a harc ellentétek harca, melyek együtt egységet alkotnak, mert - a harc ellentétek harca, melyek együtt egységet alkotnak, mert - vagy illeszkednek: (8., 10.), - vagy eredendően egyek: (60., 61., 108.) - vagy egymásba átcsapnak: (63., 91.), egyik a másik nélkül nem létezhet - a dialektika értelme

24 - a logoszról - a logoszról - jelentése: értelem, gondolkodás beszéd, nyelv, tan, igazság, a dolgok, természete, mérték, stb. - a világ értelmes rendje, világtörvény, melyet az emberi értelemmel fel lehet fogni, értelmes beszédben, tanításban el lehet mondani, a másik ember ezt az értelme által szintén felfoghatja, de nem csupán a beszéd értelmét érti meg, hanem egyúttal azt is, amire a beszéd vonatkozik, vagyis magukat a dolgokat ismeri meg a természetük szerint (1.) - a világ értelmes rendje, világtörvény, melyet az emberi értelemmel fel lehet fogni, értelmes beszédben, tanításban el lehet mondani, a másik ember ezt az értelme által szintén felfoghatja, de nem csupán a beszéd értelmét érti meg, hanem egyúttal azt is, amire a beszéd vonatkozik, vagyis magukat a dolgokat ismeri meg a természetük szerint (1.) - a világ igaz megismerése azért lehetséges, mert a logosz és a kozmosz közös, ugyanaz mindenkinek (117.) - a világ igaz megismerése azért lehetséges, mert a logosz és a kozmosz közös, ugyanaz mindenkinek (117.) - a bölcsesség - a mindeneket kormányzó értelem felfogása (41.) - az igaz megismerésről, a vélekedés és a látszat elkerüléséről (46., 27., 47.), - a tudatlanságról (99.)

25 Etikai töredékek - éthosz - az ember helye a kozmoszban - éthosz - az ember helye a kozmoszban - az ember a fűzisz részeként alá van vetve a mindent irányító törvénynek, mértéknek. A bölcs felismeri ezt a törvényt, a tiszta ember pedig követi. A legfőbb erény a mértékhez való alkalmazkodás, azaz a mértékletesség (71., 114., 115., 116., 120.) - az ember a fűzisz részeként alá van vetve a mindent irányító törvénynek, mértéknek. A bölcs felismeri ezt a törvényt, a tiszta ember pedig követi. A legfőbb erény a mértékhez való alkalmazkodás, azaz a mértékletesség (71., 114., 115., 116., 120.) - az embernek magának kell megtalálnia az éthoszát (105., 123., 120.) - az embernek magának kell megtalálnia az éthoszát (105., 123., 120.) - az önismeret - az önismeret - kötelesség – 120., - soha véget nem érő feladat - 45., - a jóslatok értelmezése és az "ismerd meg önmagad" parancsa a jóslatok értelmezése és az "ismerd meg önmagad" parancsa - 97.

26 EMPEDOKLÉSZ (Kr. e. 490 körül - ?) - az arkhéról szóló tanok szintézise - mind a négy elem eredendően alkotja a kozmosz arkhéját - az arkhéról szóló tanok szintézise - mind a négy elem eredendően alkotja a kozmosz arkhéját - keletkezés és pusztulás - összekapcsolódás és szétválás - ezt kormányozza két erő: a szeretet és a viszály - keletkezés és pusztulás - összekapcsolódás és szétválás - ezt kormányozza két erő: a szeretet és a viszály

27 C / atomisták

28 LEUKIPPOSZ és DÉMOKRITOSZ (Kr. e ) - arkhé: atom - oszthatatlan, parányi részecske, melyből minden létező felépül - arkhé: atom - oszthatatlan, parányi részecske, melyből minden létező felépül - végtelen számú atom van, csak mennyiségi jellemzőkkel bírnak (alak, tömeg, nagyság, számosság, mozgás), elpusztíthatatlanok - végtelen számú atom van, csak mennyiségi jellemzőkkel bírnak (alak, tömeg, nagyság, számosság, mozgás), elpusztíthatatlanok - keletkezés - pusztulás = atomok összekapcsolódása - szétválása - keletkezés - pusztulás = atomok összekapcsolódása - szétválása

29 - nincs semmilyen külső princípium, amely szabályozná az atomok kapcsolódását és felbomlását, az atomok mozgásának és minden más viselkedésének oka magába az atomban rejlő, a tulajdonságaiból következő szükségszerűség. - nincs semmilyen külső princípium, amely szabályozná az atomok kapcsolódását és felbomlását, az atomok mozgásának és minden más viselkedésének oka magába az atomban rejlő, a tulajdonságaiból következő szükségszerűség. - a dolgok valódi jellemzői a mennyiségi tulajdonságok, a minőségi tulajdonságok csupán az érzékelőben létrejövő érzet, ez mindenkiben más és más, de az elnevezés konvencionális volta miatt azonosnak tekintjük. - a dolgok valódi jellemzői a mennyiségi tulajdonságok, a minőségi tulajdonságok csupán az érzékelőben létrejövő érzet, ez mindenkiben más és más, de az elnevezés konvencionális volta miatt azonosnak tekintjük.

30 - halál nem megsemmisülés (a test test- atomokra, a lélek pedig lélek-atomokra bomlik szét, ezek pedig elpusztíthatatlanok) - halál nem megsemmisülés (a test test- atomokra, a lélek pedig lélek-atomokra bomlik szét, ezek pedig elpusztíthatatlanok) ezért nem kell félni tőle ezért nem kell félni tőle a halálfélelemtől megszabadulva lehetséges szenvedélymentes (ataraxia) életet élni (a szenvedélyek oka a halálfélelem) a halálfélelemtől megszabadulva lehetséges szenvedélymentes (ataraxia) életet élni (a szenvedélyek oka a halálfélelem)

31 d./ athéni

32 ANAXAGORÁSZ (Kr. e. 500 körül - ?) arkhé: végtelen sok, minőséggel rendelkező parányi részecske – csíra arkhé: végtelen sok, minőséggel rendelkező parányi részecske – csíra nusz - világész, külső, szellemi princípium, mely a csírák mozgását, összekapcsolódását és szétválását, azaz a keletkezést és a pusztulást kormányozza nusz - világész, külső, szellemi princípium, mely a csírák mozgását, összekapcsolódását és szétválását, azaz a keletkezést és a pusztulást kormányozza

33 Összegzés

34 1. arkhé-probléma - a mindenség keletkezésére és működésére vonatkozó magyarázat első és végső oka, elve, 1. arkhé-probléma - a mindenség keletkezésére és működésére vonatkozó magyarázat első és végső oka, elve, 2. jelenség-világ és lényeg-világ megkülönböztetése - ellentétek, melyek érték-hierarchiát jelölnek ki: 2. jelenség-világ és lényeg-világ megkülönböztetése - ellentétek, melyek érték-hierarchiát jelölnek ki:

35 Jelenség(lefokozás)Lényeg (felértékelés) (felértékelés) változásállandóság tapasztalat, érzékelés gondolkodás, szemlélődés doxavélekedésepisztemé igaz tudás


Letölteni ppt "AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIA. Az ókori görög filozófia korszakai, iskolái, irányzatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések