A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.

Az előadások a következő témára: "A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old."— Előadás másolata:

1 A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
Településhálózatunk A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.

2 Az óra vázlata

3 1.A település fogalma 2.A települések fejlődése 3.Településhálózatunk tagolódása és igazgatása 4.Falusi települések 5.Szórványtelepülések

4 1.A település fogalma Település: a népesség lakó – és/vagy munkahelyének térbeli együttese, ahol: A természeti környezet A gazdaság és társadalmi jellegű összetevők kölcsönhatásban vannak Településhálózat: települések összessége

5 2.A települések fejlődése
Feltételei: -fontos szerepe van a természeti adottságoknak Pl.: - termékeny talaj - kedvező éghajlat - síksági táj - természetes védelemmel bíró helyek - folyóvölgyek - árvízmentes területek - ivóvízforrások - folyami átkelők - ásványkincsek

6 Társadalmi feltételek
az ásványkincsek bányászatához mezőgazdasági termények iparhasznosításához Munkaerő: szakképzettség létszám munkaerőhiány vagy a felesleg megfelelő technika szükséges befolyásolják a települések jövőjét

7 Infrastruktúra: részei a lakosságot kiszolgáló, életkörülményeit javító létesítmények
pl.: - iskolák - egészségügyi létesítmények - sportlétesítmények - tudományos kutatás

8 3.Településhálózatunk tagolódása és igazgatása
2003. Január 1-jén 3435 település alkotta település hálózatunkat ennek megoszlása: főváros, megyei jogú város: 23 egyéb város: község: Összesen:

9 megye: magyar területi igazgatás egysége (Szent István óta)
megyeszékhely Megyei jogú város Község, város: területi közigazgatás alap egységei Működésük: az önkormányzati rendszerre épül Hazánkra jellemző: a kis települések szórt elhelyezkedése, a nagyobb települések körüli tömörülése a jellemző Településrendszerünk állandóan változik!

10 4.Falusi településeink Falvak: a legrégibb és ma is leggyakoribb településünk kialakulásuk: a természeti környezet kínálta a feltételeket Halmazfalu: alaprajz szerint a legrégibb szabálytalan utcahálózattal rendelkezik pl.: Nyírség, Jászság Egyutcás falvak: házai a dombvidékek völgyiben vagy a folyók mentén húzódó egyetlen utcára merőlegesen sorakoznak Sakktábla alaprajzú falvak: szabályosan, mérnöki tervek szerint épültek, utcái derékszögben metszik egymást

11 Aprófalvak: lakosságuk 1000 fő alatti, agrárjellegűek, mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenek A Dél-Dunántúlra és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző települések Kisfalvak: népességük fő közötti A dombsági, középhegységi tájak megyéire jellemző: elsősorban mezőgazdasági jellegűek, de vannak közöttük bányász- és ipari falvak is. Középfalvak: lakosságú települések A Dunántúlon és az Alföld megyéiben gyakoriak Óriásfalvak: lakossága fő körüli, várossá nyilvánításuk folyamatos

12 5.A szórványtelepülések
Főként földművelésből álló tanyavilág, kétkezi munkát, folyamatos gondozást igényelt. Több lépcsős tanyarendszer adja az Alföld sajátos arculatát. A szórványtelepülések területi elhelyezkedése is jellegzetes! Ma még jelentős a tanyán élők száma. Sokan foglalkoznak gyümölcstermesztéssel és állattartással. A tanyák családi farmokká alakulhatnak át, biztosítva ezzel a falusi turizmus színhelyét, és a településtípus fennmaradását!