A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után

Az előadások a következő témára: "A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után"— Előadás másolata:

1 A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Készítette: Koczka Csaba

2 A város fogalma Egy rendkívül önkényes folyamat, amelyre nincs egyezményesen elfogadott definíció. Két megközelítési mód 1. statisztikai városfogalom - város jogállását valamilyen népesség számhoz köti. 2. funkcionális városfogalom – város az a település, amely központi funkciókkal rendelkeznek.

3 A hazai városszerkezeti kutatások fontosabb eredményei
A funkcionális szerkezeti kutatások az első világháború után kezdődtek el. Német városföldrajzi minta és morfológiai orientáltság. A vizsgálatok nagy része az alföldi városok felé irányult, mert ezek sajátos szerkezetet, fejlődést és arculatot mutattak.

4 Városaink szerkezete a két világháború között
A kutatásokban az áttörés Mendöl Tibor nevéhez köthető. Nagy hangsúlyt feketetett a morfológiai megközelítésre. Magyarországon a városokat funkcionálisan négy övezetre lehetett osztani.

5 Ezek a városközpontból kifelé haladva a következők:
városmag belső, vagy más néven első lakóhelyi öv iparforgalmi öv, amely a második munkahelyi öv külső, vagy második lakóhelyi öv

6 A magyar városok funkcionális szerkezete a szocialista időszakban
Becsei József véleménye szerint az alföldi városok funkcionális szerkezete: városmag, városközpont belső lakóöv iparforgalmi övezet külső lakóöv Megindult a hazai városhálózat erőteljes differenciált fejlődése.

7 A piacgazdaság kiépülésének hatása a városok szerkezetére
A nagyvárosok megszabadulása az adminisztratív, államilag szabályozott kötöttségektől. Kedvezően alakulnak a feltételek a városi központi szerepkörök megerősödéséhez, gazdasági és szolgáltatási központok kialakulásához.

8 A magyar városok funkcionális övei
centrum, városközpont belső lakóöv ipari terület külső lakóhelyi öv városi zöldterület

9 Centrum, városközpont Területe kiterjedt, funkcionálisan egyre inkább tekinthető belső munkahelyi övnek. Két részre tagolható: Központi üzleti negyed Városszéli (perifériás) bevásárlóközpontok

10 Városszéli (perifériás) bevásárlóközpontok
. Az új vállalkozások elsősorban a városokból ki- és bevezető főbb utak mentén épültek, nagy részük külföldi tulajdonban van.

11 Belső lakóöv Valódi övként jelenik meg a központi üzleti negyed körül, szervesen kapcsolódva ahhoz. A belső lakóöv kiterjedése a városok többségében jelentős.

12 Ipari területek Az ipari területek a vidéki városokban általában jelentős területet foglalnak el, a két lakóöv után a harmadik legnagyobb funkcionális övet jelentik. Vannak olyan városok, ahol az ipari terület igen nagyarányú, tulajdonképpen város a városban.

13 Külső lakóöv A külső lakóövhöz tartozó városrészek viszonylag fiatalok. Általában a vasútvonalakon túl, az ipari terület mellett vagy azon túl találjuk ezt az övet. A külső lakóöv nagysága és elhelyezkedése rendkívül változatos városainkban.

14 Városi zöldterületek Zöldterületek fontos szerepet játszanak, és jelentőségük egyre növekvő. Szerepük a városban összetett és sokrétű. A nagyobb nyugati városokban a zöldterületek aránya már megközelíti az összterület felét.

15 Egyéb, vagy különleges hasznosítású területek
Ezek nem képeznek önálló funkcionális övet. Katonai objektumok Fegyintézetek Repülőterek

16 Köszönöm a figyelmet