Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."— Előadás másolata:

1 DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Az általános társadalomföldrajz alapjai I.

2 13. tétel A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete  Kovács Zoltán 2002: A városok alaprajzi jellemzői, A városok belső szerkezete és életjelenségei In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp , pp

3  Szabálytalan („természetesen nőtt”) városok: besűrűsödés, kifelé terjeszkedés  Szabályos („alapított”) városok: már az ókorban, majd a reneszánsszal térnek vissza 1. Sakktábla: néha középkori múltú városoknál is, de döntően a gyarmatokon 2. Sugaras-gyűrűs: középkori előzmények után a modern nagyvárosi tömeg- közlekedéssel születik meg a XIX. század második felében 3. Tervszerűen görbe alaprajz: monotonitás ellen Különböző alaprajztípusok kombinálódása Az alaprajz megváltoztatható Földrajzi adottságok befolyásoló szerepe A városok alaprajza

4 Győr belvárosaBrazíliaváros - Brasília (Brazília)

5 Szeged

6 Kombinálódó alaprajzok… Hajdúböszörmény Budapest belvárosa

7

8 Párizs „átszabása”

9 Különböző funkciók ill. társadalmi csoportok: van-e rendszer településen belüli elhelyezkedésükben, milyen tényezők befolyásolják helyzetüket? Első városszerkezetet érintő kutatások a 20. század első felében: amerikai szociológusok klasszikus városszerkezeti modelljei 1.Koncentrikus zónák szerinti városmodell „chicagói iskola”, városökológia (Burgess, E. W., Park, R. E., McKenzie, R. D. 1925) Központi üzleti negyedhez kapcsolódó különböző területhasznosítású és társadalmi összetételű koncentrikus zónák: periféria-centrum szerkezet 1. Belváros (CBD, Loop), 2. „átmeneti zóna”, 3. ipari munkások lakóterülete, 4. felsőbb osztályok lakóterülete, 5. ingázók zónája, 6. mezőgazdasági ellátó öv, 7. „metropolisz hátországa” Nem teljesen homogén övezetek: átmeneti zónában pl. „gettó”, „Kis Szicília”, „kínai város” – különböző származású bevándorlók negyedei „Harc a térért”: természetes övezetek (meghatározott szubkultúrájú népesség lakja): koncentráció, centralizáció, szegregáció, invázió, szukcesszió Város növekedésével kifelé terjeszkedő övezetek A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje

10 2. Szektormodell (Hoyt, H. 1939) Magasabb és alacsonyabb bérleti díjú lakások területi elhelyezkedésének vizsgálata: hasonló lakbérű területek inkább szektorok, mint koncentrikus zónák szerint. Szektorális elrendeződést vesz fel az ipar, a vasúti közlekedés, a raktározás, stb. A magas lakbérű szektor határozza meg a város térbeli növekedésének irányát. 3. Többmagvú városmodell (Harris, C. D. Ullman, E. L. 1945) Több, funkcionálisan specializálódott magterület is létezhet (pl. közigazgatási központ, központi üzleti negyed, stb.). Azonos funkciójú területek a város több pontján (pl. ipartelepek, felső tízezer lakónegyedei, stb.) – városmagokkal leírható szerkezet. Klasszikus városszerkezeti modellek: egyszerűsítenek, térben és időben általánosan nem érvényes sémák; de először tártak fel különböző funkciójú területeket a városokon belül és a lakosság térbeli elrendeződését befolyásoló szabályokat.

11 A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje (Murdie, R. A. 1969). Vizsgált dimenzió függvénye a városokra érvényes szerkezeti séma: etnikai csoportok a többmagvú modell szerint, jövedelmi csoportok koncentrikus zónákban, ipar és kereskedelem szektorális elrendeződése. BUDAPEST városszerkezete: Első munkahelyöv: irányítás, kis térigényű szolgáltatások, műemlékek, reprezentatív épületek, turisztikai létesítmények, felsőoktatás; éjszakai népességet többszörösen felülmúló nappali; terjeszkedő city… Első lakóhelyöv: 19. század második felében született eklektikus épületállomány, belső részéről a citybe, külső részéről az iparforgalmi övbe ingázás; helyenként erősen leromlott környezet, társadalmi problémák… Második munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, kikötők, raktárak, sportpályák, laktanyák, temetők, ipartelepek, közbeékelt munkáskolóniák; napjainkban funkcióváltás… Második lakóhelyöv: részben bekebelezett korábbi elővárosok – családi házak, villák, házgyári technológiával épített lakótelepek… alközpontok!

12 Budapest Első munkahelyöv

13 Budapest

14 Gyári öv – funkcióváltás, rozsdaövezetek

15 Budapest ipari körzetei az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

16 Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

17 A budapesti ipar „összehúzódása” Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

18 Budapest Házgyári technológiával épült lakások

19 Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

20 Budapest megváltozott/potenciális városszerkezete Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

21 Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista – posztfordista) Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

22 Összefoglalás  A városok alaprajzi típusai  Néhány hazai és külföldi város alaprajzi jellemzői - példák  A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje  Koncentrikus zónák szerinti városmodell  Szektormodell  Többmagvú városmodell  A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje  Budapest városszerkezete  Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista – posztfordista)

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések