Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató 2013. április 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató 2013. április 16."— Előadás másolata:

1 Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató április 16.

2 Azt a teret, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik, vonzáskörzetnek nevezzük. Sajátosságai:  vonzáskörzetek is hierarchiában léteznek  a centrumtól távolodva csökken a vonzás intenzitása A legnagyobb központok esetében ezek mindegyike – az agglomerációs övezet, hegemón vonzásöv, a domináns vonzásöv, az átmeneti övezet – megtalálható.

3 Hajdú- Bihar megye térszerkezete (ábra) Forrás: Süli-Zakar I A városkörnyék, amelynek keleti részén az agglomerálódás erősödése, nyugati részén együttélő városegyüttes (konurbáció) kialakulása figyelhető meg. A belvárostól kifelé haladva erősödő szuburbanizáció, ezt egy agglomerálódó zóna követ, s a városkörnyék külső sávját a bolygóvárosok gyűrűje alkotja.

4 Városi vonzáskörzetek, sajátos településegyüttesek Hajdú-Bihar megyében Forrás: Süli-Zakar I.(1994) 1.Önálló vonzáskörzetté alakuló településegyüttesek 2.Több irányú vonzást elszenvedő települések 3.Megyén kívüli vonzásközponthoz tartozó területek 4.Megyei vonzásközponthoz tartozó megyehatáron túli területek 5.Városok 6.Falusi kulcstelepülések 7.Községek 8.Vonzási alkörzetek

5 A BELSŐ AGGLOMERÁCIÓS GYŰRŰ DEBRECEN KÖRÜL A BOLYGÓVÁROSI TELEPÜLÉSGYŰRŰ DEBRECEN KÖRÜL Forrás: Süli-Zakar I. (1994)

6 Városi vonzáskörzetek Hajdú- Bihar megyében (ábra) Forrás: Süli-Zakar I. Hajdúböszörmény: Hajdú-Bihar megyében a 2. legnagyobb területű és népességű város. középszint ű városi intézményekkel viszonylag jól ellátott település Jól kiépített oktatási intézményhálózat kiskereskedelme is eléggé tagolt nincs számottevő városi vonzáskörzete. Hajdúnánás 1941 érte el egy elsődleges népességmaximumot mezőgazdaságból kiszoruló munkavállalóinak csak töredéke tudott helyben munkát találni. városi szolgáltatásai is viszonylag fejlettek. Hajdúnánáshoz gyengén vonzódik Hajdúdorog és Görbeháza. ellátó körzete jórészt a közigazgatási határig tart,

7 Hajdúszoboszló: népességfejlődése 1960 után gyorsult fel a város forgalmas nemzetközi közút és vasútvonal mellett fekszik középszintű városi szolgáltatásai Hajdúböszörményhez hasonlóak Hajdúszoboszló vonzáskörzete eléggé kialakulatlan. (Vonzáskörzetébe sorolható Hajdúszovát, s bizonyos mértékig még Nagyhegyes, Kaba és Ebes.) A kiépült – s megyei szinten igen színvonalas – szolgáltatóhálózatot a saját lakosságán kívül főleg a jelentős hazai és nemzetközi gyógy-turizmus élteti.

8 Berettyóújfalu: A két VH között az ideiglenesen megyeszékhellyé előléptetett a községi jogállás ellenére – kórház, vármegyeháza, és egyéb megyei hivatalok működtek. A térség adottságaira telepített élelmiszeripar, és olcsó s bőséges szabadmunkaerőre telepített fémtömegcikk ipar jelentős foglalkoztatást biztosított. A bihari kis-és középfalusi településkörzet legjelentősebb centruma, másrészt azzal, hogy városi szolgáltatásai sokoldalúak és fejlettek. Középfokú intézmények terén a város jelentősége Debrecen után következik.

9 Püspökladány: 1986-ban lett a megye hatodik városa kiváló helyzeti energiája van, itt találkoznak fontos nemzetközi vasúti és közúti vonalak közlekedési csomópont a századforduló táján gyorsan növekedett a népessége meghatározó maradt a mezőgazdasági termelés is, agrár jellegű település maradt. Közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei jelentős vonzást gyakorolnak évtizedek óta a Nagy- Sárrét településeire Püspökladány földrajzi fekvése – vonzáskörzetéhez képes – igencsak excentrikus, s ez rontja a városi szolgáltatások elérésének lehetőségét a vonzáskörzet keleti részén

10 A DEBRECENI TELEPÜLÉSEGYÜTTES FUNKCIONÁLIS KÉPE  A hajdúvárosok és a Hortobágy területén olyan városok találhatóak, melyek városi hatóköre lényegében csak közigazgatási határukig terjed  Debrecen kistérségi vonzásköre aszimmetrikus: jelentősen kiterjed keleti irányba, ÉK-re és déli irányba is, de Ny-felé – Ebes kivételével – alig lépi át a közigazgatási határt.  belső úgynevezett agglomerációs gyűrű: Nagyhegyes, Ebes, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Újléta, Vámospércs, Hajdúsámson, Bocskaikert  külső úgynevezett bolygóvárosi gyűrű: Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás, Nyíradony  Nem valószínű, hogy az agglomerációs településgyűrű a közeli jövőben érdemlegesen bővülne, inkább a jelenlegi kapcsolatok erősödésére lehet számítani.

11


Letölteni ppt "Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató 2013. április 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések