Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK"— Előadás másolata:

1 MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK
5. előadás

2

3 A minőségbiztosítás feladata
megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek, megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, megfelelni saját adottságainknak.

4 A szolgáltatást igénybevevő igényeinek való megfelelés.
A minőség definíciója A szolgáltatást igénybevevő igényeinek való megfelelés. A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott, elvárható igények kielégítésére.

5 A minőség jellemzői a szolgáltatásban (kulturális szakterület - felnőttképzés)
Nem kézzelfoghatóak A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók, mielőtt igénybe veszik azokat. Azonnal fogyaszthatók A keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. Nehezen kiszámíthatók A szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. Elválaszthatatlanság A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével.

6 Termék és szolgáltatás
megfogható megfoghatatlan raktározható a gyártónál és felhasználónál a felhasználónál nem raktározható, a szolgáltatónál készenléti állapot szükséges egyedi, sorozat, tömeg tartalmaz egyedi sajátosságokat széles igényekre helyi igényekre laza kapcsolat a végfelhasználóval erős kapcsolat a klienssel összetett folyamat egyszerű folyamat ember-gép rendszer ember-ember rendszer

7 Termék és szolgáltatás
az igények hosszabb távú változása az igények rövidebb távú változása minőségi előírások meghatározhatók minőségi előírások nehezen meghatározhatók a vevőnek jól definiált célja van a vevőnek nehezen definiálható célja van a folyamat előre meghatározott a folyamat a kiszolgálás során változhat kereskedelem közbeiktatása intenzív kapcsolat a vevővel utólagos visszajelzés a vevőtől azonnali visszajelzés a vevőtől

8 A minőség értelmezésének fejlődése
Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1990 Használatra való alkalmasság 1980 Megfelelés a szabványoknak 1970 1960

9 A minőségügy története
Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök, szerszámok előállítására törekedett. Mezopotámia Hammurapi Törvénykönyve szigorú előírásokat tartalmaz az öntözőberendezések karbantartási költségéről „Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen bronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza, vagy ha a szemüreg műtétje során a látás vagy a szem elvesztése a következmény; vágassék le az orvos egyik karja.” „Azon építőmestereket, akik háza összeomlott és maga alá temette a megrendelőt, meg kellett ölni. Ha a megrendelő fiát temette maga alá, akkor fel kellett áldoznia egyet a saját fiai közül. Ellenben, ha egy rabszolga lelte halálát a romok alatt, az építőmesternek egy hasonló képességű rabszolgát kellett ajándékoznia helyette kárpótlásul.”

10 A minőségügy története
Egyiptomi Halál Könyve a fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt, a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. (a szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták) Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. A mai védjegy őse

11 A minőségügy története
Ókori Athén – Hügieia Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik. Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét. Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Gustav Klimt: Hügieia Hügieia-díszkút a Hamburgi Városháza belső udvarán

12 A minőségügy története
Középkor: Egy katedrális építésének befejezésekor az építőmestert beállították a főhajó közepébe, majd kiverték a dúcokat. 12. század: fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi igazolására

13 A minőségügy története
A céhek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. Előre meghatározták és rögzítették az alapanyagok minőségét, a gyártási technológiát, valamint állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesíteni tudta.

14 A minőségügy története
A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar kialakulása A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást. A minőségellenőrzést külön személy végezte: meós egy adott munkafázis elvégzésének, az előírt darabszám teljesítésének, és a dolgozóknak az ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is.

15 A minőségügy története
F.W. Taylor ( ) önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló minőségellenőrök látják el. A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót elbocsátották. A szervezeten belül a feladatokat olyan nehézzé kell tenni, hogy ahhoz jól képzett, szakavatott munkásokra legyen szükség.

16 Dr. J. M. Juran ( ) 1904-ben született a mai Románia területén 1912-ben érkezett az Egyesült Államokba A minnesotai egyetem elvégzése után a Bell Telefongyár meó-részlegében dolgozott A minőség tökéletesítése  Jutalmazás, előléptetés, képzés

17 Walter A. Shewhart ( ) statisztikusként dolgozott a Bell vállalatnál az 1920-as és 1930-as években Képessé tette a munkásokat, hogy ellenőrizzék munkájukat, és előre lássák, mikor fenyeget a selejt gyártásának lehetősége.

18 Dr. W. Edwards Deming (1900-1993) az Egyesült Államok
Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott, mint a továbbképző intézet matematikai és statisztikai tanszékének vezetője az 1950-es években japán mérnököket képezett ki, Japán fejlődésében nagy szerepe volt a japán ipar szerkezeti átalakítása Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket: „Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése: terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés

19 Deming ciklus PDCA P Tervezd meg! D Valósítsd meg!
C Ellenőrizd az eredményeket! A Intézkedj az eredmények alapján! PDCA

20 Philip Crosby ( ) csökkentette a rakétagyártásban mutatkozó hibákat útjára indította a "nulla hiba" programját Fontos a dolgozók továbbképzése!

21 Karou Ishikawa halszálka / ok-okozat diagram
befolyásoló tényezők probléma valamely folyamatot befolyásoló különféle okok csoportosítása folyamatos minőségjavítás kiváló minőség- és termelékenységi szint

22 Elkésett pizzaszállítás pénteken és szombaton
Gépek / berendezések Emberek Módszerek Anyag Elkésett pizzaszállítás pénteken és szombaton Emberek nem mennek munkába Megbízhatatlan járművek Túl kicsik a kályhák Gépkocsivezetők eltévednek Elfogytak a hozzávalók Rossz tervezés Megrendelések rossz feldolgozása

23

24 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE
1900 előtt Mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál; a hibást keresi meg, és nem az okot. A termelés és az ellenőrzés nem válik szét. A 20. század első fele Művezetői ellenőrzés, MEO. Szétválik a termelés és a minőség-ellenőrzés. Megtalálni a bűnöst és megbüntetni. A 20. század második fele Statisztikai minőség-ellenőrzés, majd statisztikai folyamatszabályozás. Meg kell keresni az okot, hogy a folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé. A 20. század utolsó harmada Teljes körű minőségirányítás TQM.

25 Teljes elkötelezettség
TQM ( Állandó javítás) Cél Elvek: Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Folyamatok javítása Vevőközpontúság Kiegészítő elemek A TQM-folyamat vezetése Kommunikáció Támogató struktúrák Elismerés Képzés Mérés

26 Minőségirányítás alapelvei 1.
Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

27 Minőségirányítás alapelvei 2.
Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

28 Minőségirányítás alapelvei 3.
A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

29 Minőségirányítás alapelvei 4.
Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

30 Minőségirányítás alapelvei 5.
Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan érje el céljait.

31 Minőségirányítás alapelvei 6.
Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

32 Minőségirányítás alapelvei 7.
Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak.

33 Minőségirányítás alapelvei 8.
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

34 EFQM-modell Európai Üzleti Kiválóság Modell
A szervezet vevőinek és dolgozóinak elégedettségét és a tevékenység társadalmi kihatását azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika és stratégia alapján, és milyen módon menedzseli alkalmazottait, folyamatait és erőforrásait.

35 EFQM-modell 9 kritériuma két nagy csoportban található
EFQM-modell 9 kritériuma két nagy csoportban található. Adottságok: a szervezet HOGYAN és milyen tevékenységeken keresztül érte el eredményeit. Eredmények: a MIT kérdésre ad választ

36 Üzleti kiválóság modellje EFQM

37 EFQM-modell Európai Üzleti Kiválóság Modell
A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontossága!!!  az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.

38 A közművelődés minőségfejlesztési programja
10/2010 (III. 11.) OKM rendelet a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásáról” KAB 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról

39 MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

40 Iskolarendszerű szakképzés
1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM alapú minőségirányítási modell 1998-tól COMENIUS 2000 program ezredforduló: felnőttképző intézményeknél főként ISO 9000

41 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
A felnőttképzés minőségének és a minőség garanciális elemeinek jogszabályi deklarálása Célja, hogy egységesen szabályozza az állam szerepvállalását és támogassa, illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben.

42 Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek?
A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

43 2001. évi felnőttképzési törvény szabályozza
Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét) Felnőttképzést folytató költségvetési szervek felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit (Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését

44 A felnőttképzés ágazati irányítása
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő testület Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés fejlesztése Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is (intézményeket és programokat akkreditálnak)

45 A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása
A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. A nyilvántartást a munkaügyi központok vezetik. A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a munkaügyi központ végzi szerepel-e a nyilvántartásban megfelel-e a jogszabályi feltételeknek

46 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
A felnőttképzési törvény 3. része rendelkezik a felnőttképzés tartalmi követelményeiről, a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjáról. A felnőttképzési intézmények kérhetik akkreditációjukat, ami nem kötelező.

47 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
A törvény kétfajta akkreditációs eljárást határoz meg: 1. intézmény-akkreditációt 2. program-akkreditációt.

48 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelmény-rendszernek.

49 képzési program Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. Ez biztosítja a bizonyítványok egyenértékűségét. Az adott szakképesítés képzési programja tartalmazza a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, az oktatandó modulokat, az azokra fordítható óraszámokat, a maximális csoportlétszámot…

50 A felnőttképzési szerződés
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. Így a két fél között szerződéses jogviszony jön létre.

51 felnőttképzési támogatások
A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. Felnőttképzési normatív támogatás: az állam normatív támogatást nyújt a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása Saját munkavállaló képzésének támogatása ______________________________________________________ Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése

52 24/2004. akkreditációról szóló kormányrendelet
A képzési program akkor akkreditálható, ha felépítése modul szerkezetű; célja a program egészére és moduljaira lebontva is meghatározott; a képzés módszere megfelel a célcsoport jellemzőinek; a képzés személyi és tárgyi feltételei; a meghatározott tartalom az adott célcsoportban, az adott időtartam alatt megvalósítható;

53 Modulrendszer Modul Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. Moduláris rendszer Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását.

54 2004. akkreditációról szóló kormányrendelet
A képzési program akkor akkreditálható, ha meghatározza a bekapcsolódás és részvétel feltételeit; meghatározza a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembevételének módját; a képzési folyamat részletes leírását; a program lehetőséget biztosít az előzetesen megszerzett tudás elismerésére; a képzés során elsajátított ismeret alkalmas a követelmények teljesítésére;

55 2004. akkreditációról szóló kormányrendelet
A képzési program akkor akkreditálható, ha a képzés során alkalmazott értékelési rendszer alkalmas a követelmények teljesítésének mérésére; hozzáférhető módon biztosítja a tananyagokat, segédanyagokat, segédeszközöket, ajánlott és kötelező irodalmat; meghatározza a képzés sikeres elvégzését igazoló okirat kiadásának feltételeit; tartalmazza a képzés résztvevőinek elégedettségére vonatkozó információgyűjtés eljárásának, a visszajelzések feldolgozásának leírását.

56 Európai Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) nemzeti adaptációja
Az akkreditáció egyik feltétele, hogy az intézmény minőségirányítási rendszert működtessen és önértékelést végezzen. A korszerű minőségirányítási rendszerrel szemben elvárt követelmények: legyen TQM megközelítésű, alkalmazzon rendszeres önértékelést, a tevékenységek tervszerűek, tudatosak, szabályozottak, dokumentáltak és visszacsatoltak (PDCA elv) legyenek, legyenek mérhető kulcsteljesítmény mutatók (indikátorok).

57 Fő területek Megfigyelendő részterületek CQAF Ráfordítás (input) Humánerőforrás-menedzsment Erőforrás-gazdálkodás Vezetésinformációs rendszer Technikai és adminisztratív háttér Hálózatok és együttműködések Intézményi szinten zajló folyamatok Vezetőség Intézménypolitika és -stratégia Közös tervezés Tanfolyami kínálat Célcsoportok meghatározása és kiválasztása Résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatok Résztvevők számára nyújtott tanácsadás Minőségbiztosítás működtetése A tanulás szintjén zajló folyamatok A tanulók igényei Oktatói hozzáállás A tanuló idő kihasználása Oktatók felkészülése Oktatási módszerek A tanulási folyamatok felmérése és értékelése Kimeneti eredmény A munkatársak elégedettségi szintje A felhasználók elégedettségi szintje Társadalomra gyakorolt hatás Eredmények és hasznosság

58 Egy-egy kritérium alapján intézményünk akkor ért el jó minőséget, ha:
intézményünk egyértelmű elgondolással, elképzeléssel, vagy véleménnyel rendelkezik az adott kritériummal kapcsolatosan; intézményünk egyértelműen tudja, hogy az adott kritérium alapján mit akar cselekedni, milyen irányt kíván venni; az elgondolások, elképzelések vagy vélemények világos munkamódszerek, eljárások, megállapodások, formájába önthetők; a tevékenységeket a bevezetett eljárások szerint valósítjuk meg; a tevékenységek megvalósítását rendszeresen felülvizsgáljuk; az alapul szolgáló elgondolásokat, elképzeléseket, véleményeket rendszeresen felülvizsgáljuk;

59 Az akkreditáció feltétele, hogy az intézmény felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtson.

60 PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉS PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS
A pályaválasztás pszichés összetevőiről nyújt átfogó ismereteket az ügyfél számára: érdeklődés és alkalmasság szerepe a pályaválasztásban, ismerkedés a pályamódosítás okaival, saját pályaválasztási elképzelések összevetése a realitással, lehetőségekkel. A csoportos szituációs gyakorlatok során szerzett önismeret, pályaismeret birtokában már megalapozottabb döntést tudnak hozni az ügyfelek életpályájuk építése, szakmai életútjuk során. A pályakorrekciós tanácsadás során a megelőző szakmai végzettség és munkatapasztalat alapján kialakított öndefiníció mentén új szakmai végzettség vagy kiegészítő szakmai ismeret kiválasztása történik meg.

61 PÁLYAORIENTÁCIÓS, PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Időtartam: 16 óra A képzésre jelentkezettek pszichológus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt. Speciális tesztlapos felméréssel személyiség és készség felmérés történik. A tesztek értékelése után csoportos és egyedi beszélgetés során méri fel a szakember, hogy a tanácsadáson résztvevő biztonsággal vállalhatja-e a tervezett pályamódosítást és az ezzel összefüggő leendő oktatásban való részvételt. A szűrési fázis után, azoknak a jelölteknek, akiknek nem javasolt a választott szakirány, elhelyezkedési tanácsadást és munkaerő-piaci tréninget javasolunk.

62 TÁMOP 2.2.2. (kiemelt projekt) A pályaorientáció rendszerének fejlesztése
3 szint: országos (rendszer-fejlesztés és karbantartás, módszertan), regionális (adatok, információk gyűjtése, elemzése), lokális (szolgáltatás nyújtás) Feladatok: Metodikai fejlesztések megalapozása (tananyagok, eljárások, kutatások áttekintése) On-line fejlesztések (nemzeti portál, pályaválasztást támogató anyagok, kapcsolódás az EU rendszeréhez) Off-line anyagok fejlesztése + szolgáltatás (nyomtatott mappák, filmek + pályatanácsadás), multiplikátor hálózat kialakítása Képzések (2000 fő) Rendelkezésre álló forrás: 6 136 millió Ft (2 100 millió Ft)

63 2x3 napos képzések a TÁMOP 2.2.2. projekt keretében
Célcsoport: tanárok, szociális munkások és közművelődési szakemberek. Témakörök: 1. A pályaismeret jelentősége 2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben 3. Az EU kulcskompetenciái 4. Külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban 5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából-munkába váltás módja 7. Sajátos helyzetben 10. Milyen szervezetektől kaphatsz segítséget? 11. Munkaerő-piaci ismeretek A képzésen olyan, jelenleg állással rendelkező szakemberek vehetnek részt, akik mindennapi munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteket. A képzéseket januárja és júliusa között rendezik meg.

64 KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE ÉS KÉPZÉSI TANÁCSADÁS
A képzési tanácsadás célja, hogy az érintett ügyfelek teljes körű információt nyerjenek az igénybe vehető képzési programokról, az azokon megszerezhető ismeretekről és szakképesítésekről.

65 Képzési szükségletek felmérése
A szolgáltatást azoknak a személyeknek érdemes igénybe venni, akik: határozott elképzeléssel rendelkeznek saját karriercéljukat illetően (álláshoz jutás, továbbtanulás, szakmai előmenetel, szakmai érdeklődés, tudományos-fejlesztő tevékenység, hobby stb.), meghozták döntésüket arról, hogy karriercéljaik elérésének eszközeként képzésben, továbbképzésben fognak részt venni, A szolgáltatás abból áll, hogy a tanácsadó megméri az egyén hozott tudását, összehasonlítható módszerekkel szembeállítja a kitűzött tanulási céllal és az andragógia nyelvén (kompetencia, tudás, ismeret, attitűd) leírja a kettő közötti betöltetlen teret. Ez a tér töltődik ki az egyén képzési programjának tananyagával.

66 A nyolc kulcskompetencia (EU)
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és műszaki kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Szociális és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia

67 4. ELHELYEZKEDÉSI TANÁCSADÁS
Célja: alternatívákat kínálni a sikeres elhelyezkedéshez, naprakész munkaerő-piaci helyzetre építve, az egyéni adottságokat figyelembe véve, csoportos vagy egyéni formában, személyes, telefonos vagy Internetes tanácsadás keretében. Elemei: Karriercélok megtervezése Az érdeklődési körnek és képességeknek megfelelő szakmai lehetőségek megismerése A választott szakma megismerése A végzettséggel megszerezhető munkakörök, elhelyezkedési lehetőségek megismerése Pályázati tevékenység, önéletrajzírás és interjúra felkészülés Amennyiben indokolt, képzések felé orientálni az ügyfelet

68 ELHELYEZKEDÉSI TANÁCSADÁS Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Időtartam: 16 óra Szakmai képzések záróvizsgáját követően szakemberek vezetésével elhelyezkedést segítő programot kínálunk hallgatóinknak. A tanácsadás célja segíteni az elhelyezkedéssel kapcsolatosan a leendő munkavállalókat.  A tanácsadás részei: Bevezető előadások Életvezetés, életstratégia Társadalmi elvárások és értékek Siker, kudarc, konfliktus kezelés Tréning, gyakorlati feladatok (szituációs-szerepjáték) Kommunikációs képesség fejlesztés Munkajogi alapismeretek

69 5. ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK OKTATÁSA
Az álláskeresési technikák oktatása azon eszközök és módszerek összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési esélyeit, felkészül a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre. Az álláskeresési technikák elsajátításával és alkalmazásával az egyén képes lesz: felmérni saját munkaerő-piaci szerepét, információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről, önéletrajzát és pályázatát elkészíteni, a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni, a munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni.

70 Álláskeresési technikák oktatása
Jellemzői Kiscsoportos forma Tréningoktatási módszerek A csoportokon belül az egyes személyek megbeszélhetik tapasztalataikat és közösen alakítanak ki hatékony munkahely-keresési módszereket

71

72

73

74 Az előzetes tudás felmérése és elismerése
„Ha egyetlen elvre kellene leszűkítenem az oktatáslélektant, akkor ezt mondanám: a tanulást befolyásoló legfontosabb tényező az, amit a tanuló már tud. Ismerjük meg ezt a tudást, s a gyermeket tanítsuk ennek megfelelően.” (David Ausubel)

75 mérési és elismerési folyamat
validáció

76 Előzetes tudás Értékelési és validációs metodológia
Bizonyítékgyűjtés a) tradicionális tesztek és vizsgák b) nyilatkozaton alapuló módszerek c) megfigyelésen alapuló módszerek d) szimulációk e) munkából, gyakorlatokból származó bizonyítékok

77 Példa magyar nyelv és irodalom

78 Példa matematika

79 Példa marketing

80 Példa szociális munka

81 A nonformális és informális tanulás elismerése
Nemzeti megoldások Jó gyakorlatok

82 Dánia 2004. óta regionális tudásközpontok működnek
2007. törvény az elismerési eljárás alkalmazásáról felnőttképzésben és a szakmai továbbképzési rendszerben 2007. Nemzeti Tudásközpont: a bevándorlók képzettségének és tudásának értékelésére

83 Fő elvek Az egyén kérheti előzetes tudásának értékelését
Dánia Az egyén kérheti előzetes tudásának értékelését Az egyén részt vesz korábbi tanulmányainak dokumentálásában Az értékelést kérő eljárási díjat fizet A kompetenciaértékelés alapját az adott képzési program felvételi követelményei szabják meg Mindegy, milyen tanulási környezetben szerezte az egyén az adott kompetenciát Megbízható és hiteles eredmények biztosítása Az értékelés eredményét tanúsítvány kiadása dokumentálja

84 célcsoport Alacsony szintű végzettséggel rendelkezők
Dánia Alacsony szintű végzettséggel rendelkezők Végzettséggel nem rendelkezők Cél: újra bekapcsolódjanak a szervezett képzésbe és utána munkát találjanak Az eljárásban való részvétel egyaránt szolgálja a további képzésbe történő bekapcsolódást, a szakértelemben mutatkozó hiányok utólagos pótlásának megalapozását, és a szakmai végzettség közvetlen megszerzését.

85 Személyes kompetencia dosszié
Dánia Személyes kompetencia dosszié Lehetőséget ad teljes mértékben egyénre szabott képzési program kialakítására az Interneten is elérhető dokumentum segít abban, hogy az állampolgárok összegezhessék tanulási és munkatapasztalataikat Kérdőív: formális képzés + munkahelyi tapasztalatok + önkéntes munka (szervezés, vezetés, tanítás) Internetes kompetenciaportál: 70 kérdésből álló kérdőív frissíteni lehet az önéletrajzot (szakmai profil, képzést ajánl)

86 Mexikó Demográfia: százmilliós népesség 64 %-a 15 év alatti fiatal + kivándorlók 32 millió felnőtt nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel Analfabetizmus nagy aránya „hétköznapi élethez és munkához szükséges tudások modellje” – hátrányosok-nak 40 ismeretmodul (fiatalok, családosok, falusiak…) Pl. Egészségügy Környezetvédelem Földművelés Kommunikáció Őslakosoknak spanyol mint idegen nyelv Közösségi intézmények szervezik

87 HEFOP „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” Az előzetes tudás mérésének és beszámításának modellje 87

88 A feladatszerkesztő

89 A feladatszerkesztő

90 A feladatszerkesztő

91 A feladatszerkesztő

92 A Movelex rendszer hardveres felépítése
Az előzetes tudásfelmérő rendszert nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is meg kellett valósítani a projekt során. Valójában egy egyszerű, TCP-IP alapú számítógépes hálózat kialakításából áll. A BRKK-ban 18 kliens gép áll rendelkezésre, de ez 20 kliensre bővíthető. A mérés megkezdése előtt rövid ismertetőt kell tartani a rendszer alapvető használatáról. Amennyiben szükséges, pótolni kell az egér és a billentyűzet alapvető kezelését. A feladatbank és a tanár modulok a PLA szerveren helyezkednek el. Ide kerülnek a dolgozatok adatbázisai, és az elért eredmények is. Mivel a mérés vezérléséért a PLA szerver felel, ezért lényeges a szünetmentes tápegység alkalmazása. A mérést a tanár indítja el, amikor már minden hallgató bejelentkezett. Amennyiben a feladatok megoldására szánt idő lejár a PLA szerver önállóan is leállíthatja a mérést. Lehetőség van a mérés azonnali berekesztésére is, ha olyan problémát észlel a mérést vezető, ami lehetetlenné teszi az objektivitás további fenntarthatóságát. A kiértékelő által generált bizonyítványokat itt nyomtathatja ki a mérést végző. A hallgatói gépeken is telepítve lett a tanár program, és a kiértékelő is. Amennyiben a Movelex rendszert gyakorlásra használják, a hallgatók a rendszertől teljesen függetlenül mérhetik tudásukat. A hallgatói gépeken keresztül a hallgatók saját jelszavuk segítségével (pl. két Kovács János) léphetnek be a teszt megoldásába. 92

93 A kiértékelő modul

94 Felmérés, kiértékelés

95 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata
START Alkalmassági vizsgálat, bemeneti kompetenciák mérése Önéletrajz Bizonyítványok Nyelvtudás Képezhetőségi vizsgálat PLA mérés összeállítása Az előzetes tudásszint mérése és elismerése külön eljárás és folyamat. Semmiképpen sem szabad összekeverni a képezhetőségi vizsgálattal, vagy bármilyen felvételi eljárással. A folyamatábrán jól látszanak a két rendszert egymástól megkülönböztető jellemzők. A képezhetőségi vizsgálat eredményét követően, vagyis a képzésre felvett hallgatókat bevonva kerül sor az előzetes tudás felmérésére. E folyamatábra természetesen módosul akkor, ha a hallgató, vagy a képzést megrendelő szervezet egyedileg kéri ez előzetes tudásfelmérő rendszer alkalmazását, mely egyedi szolgáltatásként is igénybe vehető. A mérés összeállítása az adott képzésre, egyedileg történik. Ezáltal a célcsoporttól függően lehetőség nyílik a mérőeszközök változtatására. A mérés lebonyolítása több napot is igénybe vehet, aszerint, hogy milyen mértékben tartalmaz a feladatbank papír alapú esszéket és komplex gyakorlati feladatokat, melyeket egyrészt lebonyolítani, másrészt kijavítani szükséges. A PLA esetében az értékelés modulszinten történik. A PLAR értékelés elvégzésére csak azon hallgatók jelentkezhetnek, akik a PLA mérést sikeresen teljesítették. A szint alatt teljesítők számára lehetőséget ad a rendszer felzárkóztató modul beiktatására, mely lehet kontakt órás, illetve konzultációval támogatva, otthoni felkészüléssel. PLA mérés Szint alatt Értékelés modul szinten Kompenzáció meghatározása Szint felett 95

96 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata
PLAR mérés összeállítása PLAR feladatok megoldása, mérés Értékelés részcél kitűzésen- ként Szint felett Elismerés A PLA mérést sikeresen teljesítő hallgatók számára egyes modulokból lehetőség nyílik a modul elismerésére is. Az elismerés mértéke a modul egyes részcélkitűzéseihez tartozó mérőeszközök teljesítésének függvénye. Nagyon fontos, hogy a PLAR szerinti elismerés nem jelenti a modulzáró, illetve a modulhoz tartozó vizsgafeladat teljesítése alóli felmentést. Vizsgafeladat menteség csak portfolió alapon adható, amennyiben ezt a szakképzési követelmény rendszert szabályzó rendelet lehetővé teszi. Szint alatt Modulszintű szummatív értékelés 96

97 A hallgatói portfolió összeállítása
A hallgató bizonyítványai Beszámítható OKJ követelménymodulok Nyelvi kompetenciák CV alapú önéletrajz Publikációk, egyéb ismeretek PLA tesztek eredménye PLAR felmentések A hallgató munkaerő-piaci értékének meghatározó eleme az általa elsajátított, élő kompetenciák jellege, a megszerzett képesítések profilja. A képzésbe történő bekapcsolódás során a hallgató összeállítja saját portfolióját, amely segítségével egyrészt meghatározható az egyéni tanulási és vizsgaút, másrészt jól definiált csomagként megkönnyíti a megszerzett tudás értékesítését, azaz az elhelyezkedést. A portfolió mint komplex csomag jól felhasználható mind a továbbtanulás, mind pedig az állásinterjúk során. Ilyen portfoliókat nem csak a hallgatók, hanem akár képzést, továbbképzést megrendelő szervezetek is kérhetnek. Ugyanakkor munkáltatók számára is alkalmazható rendszer a célzott munkaerő felvételhez. 97

98 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések