Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás."— Előadás másolata:

1 MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás

2 2

3 3 A minőségbiztosítás feladata megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek, megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek, megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, megfelelni saját adottságainknak. megfelelni saját adottságainknak.

4 4 A minőség definíciója A szolgáltatást igénybevevő igényeinek való megfelelés. A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott, elvárható igények kielégítésére.

5 5 A minőség jellemzői a szolgáltatásban (kulturális szakterület - felnőttképzés) Nem kézzelfoghatóak A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók, mielőtt igénybe veszik azokat. Nem kézzelfoghatóak A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók, mielőtt igénybe veszik azokat. Azonnal fogyaszthatók keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. Azonnal fogyaszthatók A keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. Nehezen kiszámíthatók szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. Nehezen kiszámíthatók A szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. Elválaszthatatlanság A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével. Elválaszthatatlanság A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével.

6 6 TermékSzolgáltatás megfoghatómegfoghatatlan raktározható a gyártónál és felhasználónál a felhasználónál nem raktározható, a szolgáltatónál készenléti állapot szükséges egyedi, sorozat, tömegtartalmaz egyedi sajátosságokat széles igényekrehelyi igényekre laza kapcsolat a végfelhasználóvalerős kapcsolat a klienssel összetett folyamategyszerű folyamat ember-gép rendszerember-ember rendszer Termék és szolgáltatás

7 7 TermékSzolgáltatás az igények hosszabb távú változásaaz igények rövidebb távú változása minőségi előírások meghatározhatókminőségi előírások nehezen meghatározhatók a vevőnek jól definiált célja vana vevőnek nehezen definiálható célja van a folyamat előre meghatározotta folyamat a kiszolgálás során változhat kereskedelem közbeiktatásaintenzív kapcsolat a vevővel utólagos visszajelzés a vevőtőlazonnali visszajelzés a vevőtől Termék és szolgáltatás

8 8 A minőség értelmezésének fejlődése 1960 Megfelelés a szabványoknak Használatra való alkalmasság Megfelelés a vevők látens igényeinek Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak

9 9 A minőségügy története Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök, szerszámok előállítására törekedett. Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök, szerszámok előállítására törekedett. Mezopotámia Mezopotámia Hammurapi Törvénykönyve szigorú előírásokat tartalmaz az öntözőberendezések karbantartási költségéről szigorú előírásokat tartalmaz az öntözőberendezések karbantartási költségéről „Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen bronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza, vagy ha a szemüreg műtétje során a látás vagy a szem elvesztése a következmény; vágassék le az orvos egyik karja.” „Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen bronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza, vagy ha a szemüreg műtétje során a látás vagy a szem elvesztése a következmény; vágassék le az orvos egyik karja.” „ „Azon építőmestereket, akik háza összeomlott és maga alá temette a megrendelőt, meg kellett ölni. Ha a megrendelő fiát temette maga alá, akkor fel kellett áldoznia egyet a saját fiai közül. Ellenben, ha egy rabszolga lelte halálát a romok alatt, az építőmesternek egy hasonló képességű rabszolgát kellett ajándékoznia helyette kárpótlásul.”

10 10 A minőségügy története Egyiptomi a fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt, a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. Egyiptomi Halál Könyve a fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt, a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. (a szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták) Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. A mai védjegy őse

11 11 A minőségügy története Ókori Athén – Hügieia Ókori Athén – Hügieia Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik. Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik. Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét. Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét.delphoi Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Gustav Klimt: Hügieia Hügieia-díszkút a Hamburgi Városháza belső udvarán

12 12 A minőségügy története Középkor: Egy katedrális építésének befejezésekor az építőmestert beállították a főhajó közepébe, majd kiverték a dúcokat. minőségi igazolására 12. század: fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi igazolására

13 13 A minőségügy története A céhek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. A céhek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. Előre meghatározták és rögzítették Előre meghatározták és rögzítették az alapanyagok minőségét, az alapanyagok minőségét, a gyártási technológiát, valamint a gyártási technológiát, valamint állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesíteni tudta. Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesíteni tudta.

14 14 A minőségügy története A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar kialakulása A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar kialakulása A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást. A minőségellenőrzést külön személy végezte: meós A minőségellenőrzést külön személy végezte: meós egy adott munkafázis elvégzésének, egy adott munkafázis elvégzésének, az előírt darabszám teljesítésének, az előírt darabszám teljesítésének, és a dolgozóknak az ellenőrzése. és a dolgozóknak az ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is.

15 15 A minőségügy története F.W. Taylor F.W. Taylor ( ) önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló minőségellenőrök látják el. A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót elbocsátották. A szervezeten belül a feladatokat olyan nehézzé kell tenni, hogy ahhoz jól képzett, szakavatott munkásokra legyen szükség.

16 16 Dr. J. M. Juran ( ) 1904-ben született a mai Románia területén 1912-ben érkezett 1904-ben született a mai Románia területén 1912-ben érkezett az Egyesült Államokba A minnesotai egyetem elvégzése után A minnesotai egyetem elvégzése után a Bell Telefongyár meó-részlegében dolgozott A minőség tökéletesítése  A minőség tökéletesítése  Jutalmazás, előléptetés, képzés

17 17 Walter A. Shewhart ( ) statisztikusként dolgozott a Bell vállalatnál statisztikusként dolgozott a Bell vállalatnál az 1920-as és 1930-as években Képessé tette a munkásokat, hogy ellenőrizzék munkájukat, és előre lássák, mikor fenyeget a selejt gyártásának lehetősége.

18 18 Dr. W. Edwards Deming ( ) az Egyesült Államok az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott, mint a továbbképző intézet matematikai és statisztikai tanszékének vezetője években japán mérnököket képezett ki, az 1950-es években japán mérnököket képezett ki, Japán fejlődésében nagy szerepe volt a japán ipar szerkezeti átalakítása Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket: Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket: „Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése: terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés „Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése: terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés

19 19 Deming ciklus P Tervezd meg! D Valósítsd meg! C Ellenőrizd az eredményeket! A Intézkedj az eredmények alapján! PDCA

20 20 Philip Crosby ( )  csökkentette a rakétagyártásban mutatkozó hibákat  útjára indította a "nulla hiba" programját Fontos a dolgozók továbbképzése!

21 21 Karou Ishikawa halszálka / ok-okozat diagram folyamatos minőségjavítás  kiváló minőség- és termelékenységi szint probléma befolyásoló tényezők valamely folyamatot befolyásoló különféle okok csoportosítása

22 22 Gépek / berendezésekEmberek MódszerekAnyag Elkésett pizzaszállítás pénteken és szombaton Emberek nem mennek munkába Megbízhatatlan járművek Túl kicsik a kályhák Gépkocsivezetők eltévednek Elfogytak a hozzávalók Rossz tervezés Megrendelések rossz feldolgozása

23 23

24 24 A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE 1900 előtt Mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál; a hibást keresi meg, és nem az okot. A termelés és az ellenőrzés nem válik szét. A 20. század első fele Művezetői ellenőrzés, MEO. Szétválik a termelés és a minőség-ellenőrzés. Megtalálni a bűnöst és megbüntetni. A 20. század második fele Statisztikai minőség-ellenőrzés, majd statisztikai folyamatszabályozás. Meg kell keresni az okot, hogy a folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé. A 20. század utolsó harmada Teljes körű minőségirányítás TQM.

25 25 Cél Elvek: A TQM-folyamat vezetése Kommunikáció Támogató struktúrák Képzés Elismerés Mérés TQM ( Állandó javítás) Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Folyamatok javítása Vevőközpontúság Kiegészítő elemek

26 26 Minőségirányítás alapelvei 1. Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

27 27 Minőségirányítás alapelvei 2. Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

28 28 Minőségirányítás alapelvei 3. A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

29 29 Minőségirányítás alapelvei 4. Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

30 30 Minőségirányítás alapelvei 5. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan érje el céljait.

31 31 Minőségirányítás alapelvei 6. Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

32 32 Minőségirányítás alapelvei 7. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak.

33 33 Minőségirányítás alapelvei 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

34 34 EFQM-modell Európai Üzleti Kiválóság Modell A szervezet vevőinek és dolgozóinak elégedettségét és a tevékenység társadalmi kihatását azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika és stratégia alapján, és milyen módon menedzseli alkalmazottait, folyamatait és erőforrásait.

35 EFQM-modell 9 kritériuma két nagy csoportban található. Adottságok: a szervezet HOGYAN és milyen tevékenységeken keresztül érte el eredményeit. Eredmények: a MIT kérdésre ad választ

36 36 Üzleti kiválóság modellje EFQM

37 37 EFQM-modell Európai Üzleti Kiválóság Modell A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontossága!!! A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontossága!!!  az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.  az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.

38 38 A közművelődés minőségfejlesztési programja 10/2010 (III. 11.) OKM rendelet a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásáról” 10/2010 (III. 11.) OKM rendelet a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásáról” KAB KAB 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról

39 MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

40 40 Iskolarendszerű szakképzés 1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM alapú minőségirányítási modell 1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM alapú minőségirányítási modell 1998-tól COMENIUS 2000 program 1998-tól COMENIUS 2000 program ezredforduló: felnőttképző intézményeknél főként ISO 9000 ezredforduló: felnőttképző intézményeknél főként ISO 9000

41 évi CI. törvény a felnőttképzésről A felnőttképzés minőségének és a minőség garanciális elemeinek jogszabályi deklarálása Célja, hogy egységesen szabályozza az állam szerepvállalását és támogassa, illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben. Célja, hogy egységesen szabályozza az állam szerepvállalását és támogassa, illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben.

42 42 Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek? A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

43 évi felnőttképzési törvény szabályozza Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét) Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét) költségvetési szervek felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit Felnőttképzést folytató költségvetési szervek felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit (Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit (Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését

44 44 A felnőttképzés ágazati irányítása Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő testület Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő testület Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés fejlesztése Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés fejlesztése Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is (intézményeket és programokat akkreditálnak) Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is (intézményeket és programokat akkreditálnak)

45 45 A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. A nyilvántartást a munkaügyi központok vezetik. A nyilvántartást a munkaügyi központok vezetik. A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a munkaügyi központ végzi A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a munkaügyi központ végzi szerepel-e a nyilvántartásban szerepel-e a nyilvántartásban megfelel-e a jogszabályi feltételeknek megfelel-e a jogszabályi feltételeknek

46 46 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja A felnőttképzési törvény 3. része rendelkezik a felnőttképzés tartalmi követelményeiről, a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjáról. A felnőttképzési törvény 3. része rendelkezik a felnőttképzés tartalmi követelményeiről, a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjáról. A felnőttképzési intézmények kérhetik akkreditációjukat, ami nem kötelező. A felnőttképzési intézmények kérhetik akkreditációjukat, ami nem kötelező.

47 47 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja A törvény kétfajta akkreditációs eljárást határoz meg: A törvény kétfajta akkreditációs eljárást határoz meg: 1. intézmény-akkreditációt 1. intézmény-akkreditációt 2. program-akkreditációt. 2. program-akkreditációt.

48 48 A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelmény-rendszernek. Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelmény-rendszernek.

49 49 képzési program Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. Ez biztosítja a bizonyítványok egyenértékűségét. Ez biztosítja a bizonyítványok egyenértékűségét. Az adott szakképesítés képzési programja tartalmazza Az adott szakképesítés képzési programja tartalmazza a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a tervezett képzési időt, az oktatandó modulokat, az oktatandó modulokat, az azokra fordítható óraszámokat, az azokra fordítható óraszámokat, a maximális csoportlétszámot… a maximális csoportlétszámot…

50 50 A felnőttképzési szerződés A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. Így a két fél között szerződéses jogviszony jön létre. Így a két fél között szerződéses jogviszony jön létre.

51 51 felnőttképzési támogatások A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. Felnőttképzési normatív támogatás: az állam normatív támogatást nyújt a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása Saját munkavállaló képzésének támogatása Saját munkavállaló képzésének támogatása ______________________________________________________ ______________________________________________________ Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése

52 52 24/2004. akkreditációról szóló kormányrendelet A képzési program akkor akkreditálható, ha felépítése modul szerkezetű; felépítése modul szerkezetű; célja a program egészére és moduljaira lebontva is meghatározott; célja a program egészére és moduljaira lebontva is meghatározott; a képzés módszere megfelel a célcsoport jellemzőinek; a képzés módszere megfelel a célcsoport jellemzőinek; a képzés személyi és tárgyi feltételei; a képzés személyi és tárgyi feltételei; a meghatározott tartalom az adott célcsoportban, az adott időtartam alatt megvalósítható; a meghatározott tartalom az adott célcsoportban, az adott időtartam alatt megvalósítható;

53 53 Modulrendszer Modul Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. Moduláris rendszer Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását.

54 akkreditációról szóló kormányrendelet A képzési program akkor akkreditálható, ha meghatározza a bekapcsolódás és részvétel feltételeit; meghatározza a bekapcsolódás és részvétel feltételeit; meghatározza a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembevételének módját; meghatározza a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembevételének módját; a képzési folyamat részletes leírását; a képzési folyamat részletes leírását; a program lehetőséget biztosít az előzetesen megszerzett tudás elismerésére; a program lehetőséget biztosít az előzetesen megszerzett tudás elismerésére; a képzés során elsajátított ismeret alkalmas a követelmények teljesítésére; a képzés során elsajátított ismeret alkalmas a követelmények teljesítésére;

55 akkreditációról szóló kormányrendelet A képzési program akkor akkreditálható, ha a képzés során alkalmazott értékelési rendszer alkalmas a követelmények teljesítésének mérésére; a képzés során alkalmazott értékelési rendszer alkalmas a követelmények teljesítésének mérésére; hozzáférhető módon biztosítja a tananyagokat, segédanyagokat, segédeszközöket, ajánlott és kötelező irodalmat; hozzáférhető módon biztosítja a tananyagokat, segédanyagokat, segédeszközöket, ajánlott és kötelező irodalmat; meghatározza a képzés sikeres elvégzését igazoló okirat kiadásának feltételeit; meghatározza a képzés sikeres elvégzését igazoló okirat kiadásának feltételeit; tartalmazza a képzés résztvevőinek elégedettségére vonatkozó információgyűjtés eljárásának, a visszajelzések feldolgozásának leírását. tartalmazza a képzés résztvevőinek elégedettségére vonatkozó információgyűjtés eljárásának, a visszajelzések feldolgozásának leírását.

56 56 Európai Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) nemzeti adaptációja Az akkreditáció egyik feltétele, hogy az intézmény minőségirányítási rendszert működtessen és önértékelést végezzen. Az akkreditáció egyik feltétele, hogy az intézmény minőségirányítási rendszert működtessen és önértékelést végezzen. A korszerű minőségirányítási rendszerrel szemben elvárt követelmények: A korszerű minőségirányítási rendszerrel szemben elvárt követelmények: legyen TQM megközelítésű, legyen TQM megközelítésű, alkalmazzon rendszeres önértékelést, alkalmazzon rendszeres önértékelést, a tevékenységek tervszerűek, tudatosak, szabályozottak, dokumentáltak és visszacsatoltak (PDCA elv) legyenek, a tevékenységek tervszerűek, tudatosak, szabályozottak, dokumentáltak és visszacsatoltak (PDCA elv) legyenek, legyenek mérhető kulcsteljesítmény mutatók (indikátorok). legyenek mérhető kulcsteljesítmény mutatók (indikátorok).

57 57 Fő területek Megfigyelendő részterületek CQAF Ráfordítás (input)  Humánerőforrás-menedzsment  Erőforrás-gazdálkodás  Vezetésinformációs rendszer  Technikai és adminisztratív háttér  Hálózatok és együttműködések Intézményi szinten zajló folyamatok  Vezetőség  Intézménypolitika és -stratégia  Közös tervezés  Tanfolyami kínálat  Célcsoportok meghatározása és kiválasztása  Résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatok  Résztvevők számára nyújtott tanácsadás  Minőségbiztosítás működtetése A tanulás szintjén zajló folyamatok  A tanulók igényei  Oktatói hozzáállás  A tanuló idő kihasználása  Oktatók felkészülése  Oktatási módszerek  A tanulási folyamatok felmérése és értékelése Kimeneti eredmény  A munkatársak elégedettségi szintje  A felhasználók elégedettségi szintje  Társadalomra gyakorolt hatás  Eredmények és hasznosság

58 58 Egy-egy kritérium alapján intézményünk akkor ért el jó minőséget, ha: intézményünk egyértelmű elgondolással, elképzeléssel, vagy véleménnyel rendelkezik az adott kritériummal kapcsolatosan; intézményünk egyértelmű elgondolással, elképzeléssel, vagy véleménnyel rendelkezik az adott kritériummal kapcsolatosan; intézményünk egyértelműen tudja, hogy az adott kritérium alapján mit akar cselekedni, milyen irányt kíván venni; intézményünk egyértelműen tudja, hogy az adott kritérium alapján mit akar cselekedni, milyen irányt kíván venni; az elgondolások, elképzelések vagy vélemények világos munkamódszerek, eljárások, megállapodások, formájába önthetők; az elgondolások, elképzelések vagy vélemények világos munkamódszerek, eljárások, megállapodások, formájába önthetők; a tevékenységeket a bevezetett eljárások szerint valósítjuk meg; a tevékenységeket a bevezetett eljárások szerint valósítjuk meg; a tevékenységek megvalósítását rendszeresen felülvizsgáljuk; a tevékenységek megvalósítását rendszeresen felülvizsgáljuk; az alapul szolgáló elgondolásokat, elképzeléseket, véleményeket rendszeresen felülvizsgáljuk; az alapul szolgáló elgondolásokat, elképzeléseket, véleményeket rendszeresen felülvizsgáljuk;

59 Az akkreditáció feltétele, hogy az intézmény felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtson.

60 60 PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉS PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS A pályaválasztás pszichés összetevőiről nyújt átfogó ismereteket az ügyfél számára: A pályaválasztás pszichés összetevőiről nyújt átfogó ismereteket az ügyfél számára: érdeklődés és alkalmasság szerepe a pályaválasztásban, érdeklődés és alkalmasság szerepe a pályaválasztásban, ismerkedés a pályamódosítás okaival, ismerkedés a pályamódosítás okaival, saját pályaválasztási elképzelések összevetése a realitással, lehetőségekkel. saját pályaválasztási elképzelések összevetése a realitással, lehetőségekkel. A csoportos szituációs gyakorlatok során szerzett önismeret, pályaismeret birtokában már megalapozottabb döntést tudnak hozni az ügyfelek életpályájuk építése, szakmai életútjuk során. A csoportos szituációs gyakorlatok során szerzett önismeret, pályaismeret birtokában már megalapozottabb döntést tudnak hozni az ügyfelek életpályájuk építése, szakmai életútjuk során. A pályakorrekciós tanácsadás során a megelőző szakmai végzettség és munkatapasztalat alapján kialakított öndefiníció mentén új szakmai végzettség vagy kiegészítő szakmai ismeret kiválasztása történik meg. A pályakorrekciós tanácsadás során a megelőző szakmai végzettség és munkatapasztalat alapján kialakított öndefiníció mentén új szakmai végzettség vagy kiegészítő szakmai ismeret kiválasztása történik meg.

61 61 PÁLYAORIENTÁCIÓS, PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Időtartam: 16 óra Időtartam: 16 óra A képzésre jelentkezettek pszichológus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt. A képzésre jelentkezettek pszichológus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt. Speciális tesztlapos felméréssel személyiség és készség felmérés történik. Speciális tesztlapos felméréssel személyiség és készség felmérés történik. A tesztek értékelése után csoportos és egyedi beszélgetés során méri fel a szakember, hogy a tanácsadáson résztvevő biztonsággal vállalhatja-e a tervezett pályamódosítást és az ezzel összefüggő leendő oktatásban való részvételt. A tesztek értékelése után csoportos és egyedi beszélgetés során méri fel a szakember, hogy a tanácsadáson résztvevő biztonsággal vállalhatja-e a tervezett pályamódosítást és az ezzel összefüggő leendő oktatásban való részvételt. A szűrési fázis után, azoknak a jelölteknek, akiknek nem javasolt a választott szakirány, elhelyezkedési tanácsadást és munkaerő-piaci tréninget javasolunk. A szűrési fázis után, azoknak a jelölteknek, akiknek nem javasolt a választott szakirány, elhelyezkedési tanácsadást és munkaerő-piaci tréninget javasolunk.

62 62 TÁMOP (kiemelt projekt) A pályaorientáció rendszerének fejlesztése 3 szint: országos (rendszer-fejlesztés és karbantartás, módszertan), regionális (adatok, információk gyűjtése, elemzése), lokális (szolgáltatás nyújtás) Feladatok:  Metodikai fejlesztések megalapozása (tananyagok, eljárások, kutatások áttekintése)  On-line fejlesztések (nemzeti portál, pályaválasztást támogató anyagok, kapcsolódás az EU rendszeréhez)  Off-line anyagok fejlesztése + szolgáltatás (nyomtatott mappák, filmek + pályatanácsadás), multiplikátor hálózat kialakítása  Képzések (2000 fő) Rendelkezésre álló forrás: millió Ft (2 100 millió Ft)

63 63 2x3 napos képzések a TÁMOP projekt keretében Célcsoport: tanárok, szociális munkások és közművelődési szakemberek. Célcsoport: tanárok, szociális munkások és közművelődési szakemberek. Témakörök: 1. A pályaismeret jelentősége 2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben 3. Az EU kulcskompetenciái 4. Külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban 5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából-munkába váltás módja 7. Sajátos helyzetben 10. Milyen szervezetektől kaphatsz segítséget? 11. Munkaerő-piaci ismeretek A képzésen olyan, jelenleg állással rendelkező szakemberek vehetnek részt, akik mindennapi munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteket. A képzésen olyan, jelenleg állással rendelkező szakemberek vehetnek részt, akik mindennapi munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteket. A képzéseket januárja és júliusa között rendezik meg. A képzéseket januárja és júliusa között rendezik meg.

64 64 KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE ÉS KÉPZÉSI TANÁCSADÁS A képzési tanácsadás célja, hogy az érintett ügyfelek teljes körű információt nyerjenek az igénybe vehető képzési programokról, az azokon megszerezhető ismeretekről és szakképesítésekről.

65 65 Képzési szükségletek felmérése A szolgáltatást azoknak a személyeknek érdemes igénybe venni, akik: A szolgáltatást azoknak a személyeknek érdemes igénybe venni, akik: határozott elképzeléssel rendelkeznek saját karriercéljukat illetően (álláshoz jutás, továbbtanulás, szakmai előmenetel, szakmai érdeklődés, tudományos-fejlesztő tevékenység, hobby stb.), határozott elképzeléssel rendelkeznek saját karriercéljukat illetően (álláshoz jutás, továbbtanulás, szakmai előmenetel, szakmai érdeklődés, tudományos-fejlesztő tevékenység, hobby stb.), meghozták döntésüket arról, hogy karriercéljaik elérésének eszközeként képzésben, továbbképzésben fognak részt venni, meghozták döntésüket arról, hogy karriercéljaik elérésének eszközeként képzésben, továbbképzésben fognak részt venni, A szolgáltatás abból áll, hogy a tanácsadó megméri az egyén hozott tudását, összehasonlítható módszerekkel szembeállítja a kitűzött tanulási céllal és az andragógia nyelvén (kompetencia, tudás, ismeret, attitűd) leírja a kettő közötti betöltetlen teret. A szolgáltatás abból áll, hogy a tanácsadó megméri az egyén hozott tudását, összehasonlítható módszerekkel szembeállítja a kitűzött tanulási céllal és az andragógia nyelvén (kompetencia, tudás, ismeret, attitűd) leírja a kettő közötti betöltetlen teret. Ez a tér töltődik ki az egyén képzési programjának tananyagával. Ez a tér töltődik ki az egyén képzési programjának tananyagával.

66 66 A nyolc kulcskompetencia (EU) 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és műszaki kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia

67 67 4. ELHELYEZKEDÉSI TANÁCSADÁS Célja: alternatívákat kínálni a sikeres elhelyezkedéshez, naprakész munkaerő-piaci helyzetre építve, az egyéni adottságokat figyelembe véve, csoportos vagy egyéni formában, személyes, telefonos vagy Internetes tanácsadás keretében. Célja: alternatívákat kínálni a sikeres elhelyezkedéshez, naprakész munkaerő-piaci helyzetre építve, az egyéni adottságokat figyelembe véve, csoportos vagy egyéni formában, személyes, telefonos vagy Internetes tanácsadás keretében. Elemei: Elemei: Karriercélok megtervezése Karriercélok megtervezése Az érdeklődési körnek és képességeknek megfelelő szakmai lehetőségek megismerése Az érdeklődési körnek és képességeknek megfelelő szakmai lehetőségek megismerése A választott szakma megismerése A választott szakma megismerése A végzettséggel megszerezhető munkakörök, elhelyezkedési lehetőségek megismerése A végzettséggel megszerezhető munkakörök, elhelyezkedési lehetőségek megismerése Pályázati tevékenység, önéletrajzírás és interjúra felkészülés Pályázati tevékenység, önéletrajzírás és interjúra felkészülés Amennyiben indokolt, képzések felé orientálni az ügyfelet Amennyiben indokolt, képzések felé orientálni az ügyfelet

68 68 ELHELYEZKEDÉSI TANÁCSADÁS Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Időtartam: 16 óra Időtartam: 16 óra Szakmai képzések záróvizsgáját követően szakemberek vezetésével elhelyezkedést segítő programot kínálunk hallgatóinknak. A tanácsadás célja segíteni az elhelyezkedéssel kapcsolatosan a leendő munkavállalókat. Szakmai képzések záróvizsgáját követően szakemberek vezetésével elhelyezkedést segítő programot kínálunk hallgatóinknak. A tanácsadás célja segíteni az elhelyezkedéssel kapcsolatosan a leendő munkavállalókat. A tanácsadás részei: A tanácsadás részei: Bevezető előadások Bevezető előadások Életvezetés, életstratégia Életvezetés, életstratégia Társadalmi elvárások és értékek Társadalmi elvárások és értékek Siker, kudarc, konfliktus kezelés Siker, kudarc, konfliktus kezelés Tréning, gyakorlati feladatok (szituációs-szerepjáték) Tréning, gyakorlati feladatok (szituációs-szerepjáték) Kommunikációs képesség fejlesztés Kommunikációs képesség fejlesztés Munkajogi alapismeretek Munkajogi alapismeretek

69 69 5. ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK OKTATÁSA Az álláskeresési technikák oktatása azon eszközök és módszerek összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési esélyeit, felkészül a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre. Az álláskeresési technikák oktatása azon eszközök és módszerek összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési esélyeit, felkészül a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre. Az álláskeresési technikák elsajátításával és alkalmazásával az egyén képes lesz: Az álláskeresési technikák elsajátításával és alkalmazásával az egyén képes lesz: felmérni saját munkaerő-piaci szerepét, felmérni saját munkaerő-piaci szerepét, információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről, információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről, önéletrajzát és pályázatát elkészíteni, önéletrajzát és pályázatát elkészíteni, a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni, a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni, a munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni. a munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni.

70 70 Álláskeresési technikák oktatása Jellemzői Jellemzői Kiscsoportos forma Kiscsoportos forma Tréningoktatási módszerek Tréningoktatási módszerek A csoportokon belül az egyes személyek megbeszélhetik tapasztalataikat és közösen alakítanak ki hatékony munkahely- keresési módszereket A csoportokon belül az egyes személyek megbeszélhetik tapasztalataikat és közösen alakítanak ki hatékony munkahely- keresési módszereket

71 71

72 72

73 73

74 Az előzetes tudás felmérése és elismerése „Ha egyetlen elvre kellene leszűkítenem az oktatáslélektant, akkor ezt mondanám: a tanulást befolyásoló legfontosabb tényező az, amit a tanuló már tud. Ismerjük meg ezt a tudást, s a gyermeket tanítsuk ennek megfelelően.” (David Ausubel)

75 75 Előzetes tudás informálisnonformálisformális mérési és elismerési folyamat validáció

76 76 Előzetes tudás Értékelési és validációs metodológia  Bizonyítékgyűjtés a) tradicionális tesztek és vizsgák a) tradicionális tesztek és vizsgák b) nyilatkozaton alapuló módszerek c) megfigyelésen alapuló módszerek d) szimulációk e) munkából, gyakorlatokból származó bizonyítékok

77 77 Példa magyar nyelv és irodalom

78 78 Példa matematika

79 79 Példa marketing

80 80 Példa szociális munka

81 A nonformális és informális tanulás elismerése Nemzeti megoldások Jó gyakorlatok

82 82 Dánia óta regionális tudásközpontok működnek óta regionális tudásközpontok működnek törvény az elismerési eljárás alkalmazásáról felnőttképzésben és a szakmai továbbképzési rendszerben törvény az elismerési eljárás alkalmazásáról felnőttképzésben és a szakmai továbbképzési rendszerben Nemzeti Tudásközpont: a bevándorlók képzettségének és tudásának értékelésére Nemzeti Tudásközpont: a bevándorlók képzettségének és tudásának értékelésére

83 83 Fő elvek Az egyén kérheti előzetes tudásának értékelését Az egyén kérheti előzetes tudásának értékelését Az egyén részt vesz korábbi tanulmányainak dokumentálásában Az egyén részt vesz korábbi tanulmányainak dokumentálásában Az értékelést kérő eljárási díjat fizet Az értékelést kérő eljárási díjat fizet A kompetenciaértékelés alapját az adott képzési program felvételi követelményei szabják meg A kompetenciaértékelés alapját az adott képzési program felvételi követelményei szabják meg Mindegy, milyen tanulási környezetben szerezte az egyén az adott kompetenciát Mindegy, milyen tanulási környezetben szerezte az egyén az adott kompetenciát Megbízható és hiteles eredmények biztosítása Megbízható és hiteles eredmények biztosítása Az értékelés eredményét tanúsítvány kiadása dokumentálja Az értékelés eredményét tanúsítvány kiadása dokumentálja Dánia

84 84 célcsoport Alacsony szintű végzettséggel rendelkezők Alacsony szintű végzettséggel rendelkezők Végzettséggel nem rendelkezők Végzettséggel nem rendelkezőkCél: újra bekapcsolódjanak a szervezett képzésbe és utána munkát találjanak újra bekapcsolódjanak a szervezett képzésbe és utána munkát találjanak Az eljárásban való részvétel egyaránt szolgálja Az eljárásban való részvétel egyaránt szolgálja a további képzésbe történő bekapcsolódást, a további képzésbe történő bekapcsolódást, a szakértelemben mutatkozó hiányok utólagos pótlásának megalapozását, és a szakértelemben mutatkozó hiányok utólagos pótlásának megalapozását, és a szakmai végzettség közvetlen megszerzését. a szakmai végzettség közvetlen megszerzését. Dánia

85 85 Személyes kompetencia dosszié Lehetőséget ad teljes mértékben egyénre szabott képzési program kialakítására Lehetőséget ad teljes mértékben egyénre szabott képzési program kialakítására az Interneten is elérhető dokumentum segít abban, hogy az állampolgárok összegezhessék tanulási és munkatapasztalataikat az Interneten is elérhető dokumentum segít abban, hogy az állampolgárok összegezhessék tanulási és munkatapasztalataikat Kérdőív: formális képzés + munkahelyi tapasztalatok + önkéntes munka (szervezés, vezetés, tanítás) Kérdőív: formális képzés + munkahelyi tapasztalatok + önkéntes munka (szervezés, vezetés, tanítás) Internetes kompetenciaportál: Internetes kompetenciaportál: 70 kérdésből álló kérdőív 70 kérdésből álló kérdőív frissíteni lehet az önéletrajzot (szakmai profil, képzést ajánl) frissíteni lehet az önéletrajzot (szakmai profil, képzést ajánl) Dánia

86 86 Mexikó Demográfia: százmilliós népesség 64 %-a 15 év alatti fiatal + kivándorlók Demográfia: százmilliós népesség 64 %-a 15 év alatti fiatal + kivándorlók 32 millió felnőtt nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel 32 millió felnőtt nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel Analfabetizmus nagy aránya Analfabetizmus nagy aránya „hétköznapi élethez és munkához szükséges tudások modellje” – hátrányosok-nak „hétköznapi élethez és munkához szükséges tudások modellje” – hátrányosok-nak 40 ismeretmodul (fiatalok, családosok, falusiak…) 40 ismeretmodul (fiatalok, családosok, falusiak…) Pl. Pl. Egészségügy Egészségügy Környezetvédelem Környezetvédelem Földművelés Földművelés Kommunikáció Kommunikáció Őslakosoknak spanyol mint idegen nyelv Őslakosoknak spanyol mint idegen nyelv Közösségi intézmények szervezik Közösségi intézmények szervezik

87 87 HEFOP „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” Az előzetes tudás mérésének és beszámításának modellje

88 88 A feladatszerkesztő

89 89 A feladatszerkesztő

90 90 A feladatszerkesztő

91 91 A feladatszerkesztő

92 92 A Movelex rendszer hardveres felépítése

93 93 A kiértékelő modul

94 94 Felmérés, kiértékelés

95 95 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata START Képezhetőségi vizsgálat PLA mérés összeállítása Kompenzáció meghatározása Értékelés modul szinten Értékelés modul szinten Szint alatt Szint felett PLA mérés Alkalmassági vizsgálat, bemeneti kompetenciák mérése Alkalmassági vizsgálat, bemeneti kompetenciák mérése Önéletrajz Bizonyítványok Nyelvtudás Önéletrajz Bizonyítványok Nyelvtudás

96 96 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata PLAR mérés összeállítása PLAR feladat ok megoldása, mérés Értékelés részcél kitűzésen- ként Értékelés részcél kitűzésen- ként Elismerés Modulszintű szummatív értékelés Szint felett Szint alatt

97 97 A hallgatói portfolió összeállítása A hallgató bizonyítványai Beszámítható OKJ követelménymodulok Nyelvi kompetenciák CV alapú önéletrajz Publikációk, egyéb ismeretek PLA tesztek eredménye PLAR felmentések

98 98 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések