Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ásvány és kőzettan Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ásvány és kőzettan Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása."— Előadás másolata:

1 Ásvány és kőzettan Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása

2 Tárgy előadója: Dr. Szakáll Sándor Dr. Szakáll Sándor az Ásvány- és Kőzettani tanszék vezetője, és egyetemi docens. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen, akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve a Kassai Műszaki Egyetemen végezte. Mielőtt egyetemi professzor lett, a Herman Ottó Múzeumban dolgozott. Majd 2001-ben csatlakozott a Miskolci Egyetemen oktató tanárok közé. Főbb kutatási területei: Másodlagos szulfátok Másodlagos szulfátok Másodlagos foszfátok Másodlagos foszfátok Magyarország ásványai Magyarország ásványai Kárpátok ásványai Kárpátok ásványai Környezeti ásványtan Környezeti ásványtan

3 Ásvány és kőzettan témái: Ásványtan:Ásványok Terméselem Szulfidok Halogenidek Oxidok-Hidroxidok Karbonátok Szulfátok Szilikátok ásványok Szerves ásványokKőzettan:Kőzetek Magmás Metamorf Üledékes

4 Ásványokról általánosan: Az ásványokat több szempont alapján is lehet csoportosítani. Lehet kémiai összetételük, illetve az alkotórészek elrendeződése alapján is. Az előző dián már némi betekintést lehetett nyerni a kémiai összetétel alapján lévő csoportosításból. Az elrendeződés alapján a következő képen lehet őket besorolni: Triklin Triklin Monoklin Monoklin Rombos Rombos Trigonális Trigonális Tetragonális Tetragonális Hexagonális Hexagonális Szabályos Szabályos A képen a kristályrendszerek képei láthatóak.

5 Ásványokról általánosan: Az ásványokat felismerni fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján lehet. Ezek a következők: Sűrűség: Lehet kicsi közepes vagy nagy sűrűségű Sűrűség: Lehet kicsi közepes vagy nagy sűrűségű Hasadás: Kiváló, jó, közepes, gyenge, nem hasad Hasadás: Kiváló, jó, közepes, gyenge, nem hasad Törés: Egyenetlen, kagylós, földes Törés: Egyenetlen, kagylós, földes Keménység: Nagy, közepes, kicsi Keménység: Nagy, közepes, kicsi Szín: Saját, idegen Szín: Saját, idegen Fény: Gyémánt, üveg, gyöngyház, fém, zsír, viasz, fénytelen Fény: Gyémánt, üveg, gyöngyház, fém, zsír, viasz, fénytelen Átlátszóság: Átlátszó, opak Átlátszóság: Átlátszó, opak Ezen fizikai tulajdonságok szabad szemmel, illetve tapintással érzékelhetőek, így viszonylag nagy segítséget nyújtanak az ásványok azonosításában.

6 Ásványok Ásványok: Terméselem Terméselem: A természetben, természetes állapotában előforduló kémiai elemek. Két típusa van, fémek és nem fémek. Szulfid Szulfid: A természetben jelenleg mintegy 500 szulfidásványt ismerünk. Átlagos eloszlásuk a földkéregben 0,2%-ot tesz ki. A leggyakoribb szulfid a pirit.

7 Ásványok Ásványok: Halogenid Halogenid: A halogenidek felépítésében az anion mindig halogén elem (F, Cl, Br, I). Ehhez legtöbbször alkáli- vagy alkáliföldfém kationok kapcsolódnak. Oxid-Hidroxid Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. A hidroxidokban a hidroxil-csoport egyedül vagy az oxigénnel együtt tölti be az anion helyeket. Szerkezetük jelentősen különbözik az oxidokétól.

8 Ásványok Ásványok: Szulfátok Szulfátok: A szerkezet alapeleme a tetraéderes koordinációjú szulfát (SO 4 ) 2– anion. Jellemző fizikai-kémiai tulajdonságok: alacsony olvadáspont, kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részük vízben könnyen oldódik. Szilikátok Szilikátok: Kb szilikátásványt ismerünk. Legfontosabb alkotó elemeik (Si, O, Al, Fe, Mg) egyúttal a leggyakoribb kémiai elemek a földkéregben. A földkéreg mintegy 70–75 %-át szilikátok alkotják (az SiO2- ásványokkal együtt kb. 90–95 %-át).

9 Kőzetek Kőzetek: Döntően nagy földtani folyamatok során nagy tömegben jelennek meg. Csoportosításuk az átlagos kémiai összetétel, az ásványos összetétel és a szöveti-szerkezeti jellegek alapján történik. A kőzetek nagyobb része ásványok keveréke, uralkodóan kőzetalkotó ásványok építik fel. Kőzetalkotók azonban lehetnek emellett üvegszerű és szerves anyagok, illetve a szilárd komponensek között, a pórusokban elhelyezkedő folyékony és gáz halmazállapotú anyagok (víz, kő, olaj, levegő stb.). Magmás MetamorfÜledékes A kőzet típusok képesek a megfelelő körülmények változásával egymásba alakulni.

10 Kőzetek: Magmás Magmás: A magmából képződnek a fő kristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk:  Intruzív(mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben)  Szubvulkáni (kismélységi) kőzetek (2-5 km mélységben)  Effuzív (vulkáni) kőzetek (0-0,5 km mélységben) Metamorf Metamorf: Metamorfózis: Oka:hőmérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerők jelenléte. 1.Megváltozik a kőzet ásványos összetétele.(Látszólag szilárd fázisú átalakulások). 2.Megváltozik a kőzet szövete –relikt szövet – metamorf szövet. 3.Megváltozik a kőzet szerkezete – palásság kialakulása. 4.Általában nem változik meg a kőzet kémiai összetétele – a metamorf reakciók zömmel izokémikus folyamatok.

11 Kőzetek Kőzetek: Üledékes: A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képződnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kőzetek képződési folyamata a mállás, szállítás, üledékképződés és kőzetté válás (diagenezis) sorozatából áll. Alapjául szolgálnak a magmás és metamorf kőzetek mállásából, illetve a vegyi úton vagy biogén közreműködéssel létrejött üledékek. Létrejöttükben nincs jelentős szerepe sem a hőmérsékletnek, sem a nyomásnak.


Letölteni ppt "Ásvány és kőzettan Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések