Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kleiber Márk MF10M2 Kőzetek „univerzuma” Ásvány- és kőzettan Miskolci Egyetem Számítástechnika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kleiber Márk MF10M2 Kőzetek „univerzuma” Ásvány- és kőzettan Miskolci Egyetem Számítástechnika."— Előadás másolata:

1 Kleiber Márk MF10M2 Kőzetek „univerzuma” Ásvány- és kőzettan Miskolci Egyetem Számítástechnika

2 Kőzetek A kőzeteket képződésük szerint három fő csoportba sorolják: magmás kőzetek üledékes kőzetek metamorf (átalakult) kőzetek

3 Mállás Mállás az a folyamat, amikor a szilárd földkéreg külső földtani erők hatására elbomlik, széthullik, aprózódik. Ez a folyamat a mindenkori felszín alatt legfeljebb néhányszor tíz méter mélységig hat, melynek során a kőzetek aprózódnak és kémiailag átalakulnak. A folyamatban a litoszféra az atmoszféra, a bioszféra és a hidroszféra egymással kölcsönhatásban vannak. Attól függően, hogy az aprózódási folyamat során fizikai vagy vegyi átalakulások érvényesülnek, fizikai vagy kémiai mállást különítenek el, de legtöbbször együttes hatás érvényesül. A mállás összetett folyamat, amelyen belül három részfolyamatot szoktak elkülöníteni: fizikai kémiai biológiai

4

5 Kőzetté válás (diagenezis) A laza, képlékeny, jelentős víztartalmú üledék bonyolult fizikai, kémiai folyamatok során válik kőzetté. A legfontosabb változások a megszilárdulás és az átkristályosodás, valamint a víztartalom csökkenése. Az üledék elsősorban nyomás hatására tömörödik, térfogata és víztartalma csökken. Ezzel egy időben az üledék pórusaiban található kötőanyag hatására cementálódik. Az átkristályosodás során a már megszilárdult kőzetben a kisebb kristályok nagyobb kristályokká, kristályhalmazokká alakulnak.

6 Körforgás

7 Fogalmak Ásvány: A természetben előforduló kristályos anyag, amely meghatározott kémiai összetétellel és kristályszerkezettel rendelkezik. Kőzet: Kőzetalkotó ásványokból álló, szilárd halmazállapotú, bolygónkon jelentős területeken előforduló természetes anyag. Drágakő: Olyan ásvány vagy kőzet (túlnyomórészt ásvány), amely esztétikai sajátossága, fizikai-kémiai ellenálló-képessége vagy ritkasága miatt emberi díszítésre alkalmas. Érc: Olyan kőzet, amelyből fém nyerhető ki az adott technológiai színvonalon, gazdaságosan. Telér: Hasadékokat, repedéseket kitöltő, a mellékkőzeteket legtöbbször meredeken átszelő kőzetbenyomulások, melyeknek vastagsága néhány cm-től pár tíz méterig, hossza pár métertől néhány száz méterig terjedhet.

8 Drágakövek

9 Kristályok A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban a kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, melyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el. Szabatos definíció szerint diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megjelenési formája síklapokkal határolt mértani test.

10 Kristálytani törvények Szögtörvény: Ugyanazon kristályos anyag különböző kifejlődésű kristályain a megfelelő lapok által bezárt szög mindig állandó érték. Paramétertörvény: Egy kristálylapot nem a nagysága, hanem a kristálytani tengelyekhez képest elfoglalt helyzete jellemez. A kristálylap a tengelyeket bizonyos távolságban metszi, e lemetszett darabokat nevezzük paramétereknek. A paraméter nem egy abszolút távolság, hanem egy arány. A paraméter-viszonyszámok mindig racionális számokkal vagy végtelennel egyenlők. Zónatörvény: A kristályokon a párhuzamos élekben metsződő lapok egy zónába tartoznak. A kristály középpontján áthaladó, az egy zónába tartozó lapok éleivel párhuzamos egyenes a zónatengely. A zónatörvény kimondja, hogy a kristályon lehetséges összes lap egymással zónaviszonyban van.

11

12 A kristályformákat a kristályt alkotó atomok kötésszögei alakítják ki, ezért állandóak. A tér három irányába mutató kristálytani tengelyeket lehet felvenni jellemzésükre. A tengelyek meghatározott szögeket zárhatnak be egymással és különböző hosszúságúak lehetnek. A tengelyek tulajdonságai szerint megkülönböztetünk: Izometrikus vagy szabályos - a tengelyek egyenlő hosszúságúak, az általuk bezárt szög mindegyike 90°, kockaformájú kristályok, jellemzőjük hexaéder, oktaéder, tetraéder; Tetragonális vagy négyszöges - a tengelyek közül egynek a hossza változó, a másik kettő egyenlő, a bezárt szög 90°-os, négyzetes oszlop alakú kristályok, jellemzőjük trapezoéder, szkalenoéder, négyzetes prizma; Rombos - a tengelyek különböző hosszúságúak,a bezárt szögük 90°, téglatest alakú kristályok, jellemzőjük a diszfenoid, dipiramis, rombos piramis; Trigonális - a leghosszabb tengelyen két, arra merőleges, egyforma hosszúságú tengely helyezkedik el, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, háromszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük romboéder, trapezoéder, trigonális prizma; Monoklin vagy egyhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúságúak, és az egyik szög nem egyenlő 90°-kal, trapezoid alakú kristályok, jellemzőjük a szfenoid, dóma és prizma; Triklin vagy háromhajlású - a tengelyek nem egyenlő hosszúak és egyetlen szögük sem 90°, trapezoid kristályok, jellemzőjük a pedion és a véglap; Hexagonális vagy hatszöges - az egyik tengelyre három merőleges tengely húzható, amik egymással 60°-os szöget zárnak be, hatszöges oszlop alakú kristályok, jellemzőjük dihexagonális prizma, piramis, trapezoéder.

13

14

15 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Kleiber Márk MF10M2 Kőzetek „univerzuma” Ásvány- és kőzettan Miskolci Egyetem Számítástechnika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések