A Föld gömbhéjas szerkezete

Az előadások a következő témára: "A Föld gömbhéjas szerkezete"— Előadás másolata:

1 A Föld gömbhéjas szerkezete

2 A gömbhéjak kialakulása
A Föld a többi bolygóval egyidőben alakult ki a Nap kezdeményéről leváló gyűrűk egyikéből Növekvő gravitációs erő → égitesteket vonzott magához → ütközések Ütközési energia, nyomás, radioaktív bomlás → izzó állapotba került a Föld Fokozatos lehűlés → halmazállapot, sűrűség, olvadáspont alapján gömbhéjak elkülönülése

3 GÖMBHÉJAK BELSŐ GÖMBHÉJAK KÜLSŐ GÖMBHÉJAK felső (gránitos)
vízburok (hidroszféra) kéreg alsó (bazaltos) levegőburok (atmoszféra) felső élővilág burka (bioszféra) köpeny alsó külső (folyékony) mag belső (szilárd vas, nikkel)

4 A kőzetburok és a lágyköpeny
Kőzetburok (litoszféra): a kéreg és a felső köpeny felső szilárd része alkotja. A kéregnél vastagabb, nagy szilárdságú gömbhéj. Lágyköpeny (asztenoszféra): a kőzetburok alatt lévő, a felső köpenyhez tartozó, képlékeny anyagú gömbhéj.

5

6 A Föld belsejének fizikai jellemzői
Belső hőmérséklet - befelé haladva emelkedik - felső 20 méteren a napsugarak hatása - kőzetburokban 100 méterenként átlagosan 3°C-kal emelkedik → geotermikus gradiens - oka: radioaktív anyagok bomlása során hő szabadul fel

7 A Föld belsejének fizikai jellemzői
Nyomás - befelé haladva emelkedik - a középpontban a felszíni nyomás szerese Sűrűség - befelé haladva növekszik - kéreg: 2,9 g/cm3 – belső mag: 13,3 g/cm3

8 A belső gömbhéjak jellemzői

9 Kéreg Vastagsága: kb. 35 km a szárazföldek alatt kb. 6 km az óceánok alatt Szárazföldi kéreg: elsősorban gránit + üledékes kőzetek Óceáni kéreg: csak az alsó kérget felépítő bazalt, gabbró

10 Köpeny Kb. 2900 km mélységig tart
Főleg szilárd, de képlékeny, olvadt rétegek is vannak Kéreg + felső köpeny felső szilárd része → kőzetburok → km vastag Felső köpeny alsóbb része → asztenoszféra → izzó anyaga állandó áramlásban van

11 Mag Külső mag forró, folyékony kőzetolvadék kb. 5000 km mélységig tart
Belső mag szilárd vas és nikkel alkotja magas hőmérséklet, óriási nyomás → atomszerkezet felbomlása

12 A földmágnesség Kétpólusú mágneses erőtér
Oka: Külső mag vastartalmú, olvadt kőzetanyaga a forgás következtében mozog a belső szilárd mag körül Mágneses deklináció: a földrajzi és a mágnesen észak-dél által bezárt szög